Dr. Bende-Szabó Gábor CSc.

Az előadások a következő témára: "Dr. Bende-Szabó Gábor CSc."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS
Dr. Bende-Szabó Gábor CSc. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kara Győr, 2013

2 bszg.net Oktatás/Vállalatok

3 Alapvetés Vállalkozások tipológiája
Nemzetközi vállalatok Magyarországon Nemzetközi menedzsment-modellek Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet Kapcsolati háló

4 Vállalkozások tipológiája

5 Vállalkozások tipológiája
gazdasági jellemzők (foglalkoztatottak száma, forgalom + mérleg-főösszeg) alapján: MIKRO- KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV, SME) NAGYVÁLLALKOZÁSOK tulajdonosi szerkezete, a források eredete, a működés földrajzi elhelyezkedése és az értékesítés irányai alapján: NEMZETI VÁLLALATOK NEMZETKÖZI VÁLLALATOK

6 Mikrovállalkozások A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

7 Kisvállalkozások A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Lásd a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkv.)

8 Középvállalkozások KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

9 Nagyvállalkozások Nincs külön jogszabályi definíció
Nagyvállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek nem sorolhatók a KKV körbe

10 A magyar üzleti szektor
Forrás:

11 Nemzeti vs. nemzetközi BESOROLÁSI TÉNYEZŐK
Tulajdonosi szerkezet (cégregiszter, részvénykönyv) Források eredete (munkaerő, dologi javak, know-how, energia) Tevékenységi helyszínek Értékesítési helyszínek

12 Vállalat-típusok NEMZETI VÁLLALAT (domestic company)
tulajdonosi szerkezete jellemzően nemzeti forrásai alapvetően az adott nemzeti piacról származnak termelő/szolgáltató tevékenységét az adott állam területén folytatja értékesítései alapvetően az adott nemzeti piachoz köthetők

13 (international company)
Vállalat-típusok NEMZETKÖZI VÁLLALAT (international company) tulajdonosi szerkezete jellemzően nemzeti forrásaiban jelentős lehet a külső reláció termelő/szolgáltató tevékenységét az adott állam területén folytatja értékesítéseiben domináns a külhoni piacok szerepe

14 TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT (transnational company)
Vállalat-típusok TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT (transnational company) tulajdonosi szerkezete nemzeti termelő/szolgáltató tevékenységét több állam területén folytatja forrásaiban és/vagy értékesítéseiben domináns a nemzetközi piacok szerepe

15 MULTINACIONÁLIS VÁLLALAT (multinational company)
Vállalat-típusok MULTINACIONÁLIS VÁLLALAT (multinational company) tulajdonosi szerkezete nemzetközi termelő/szolgáltató tevékenységét több állam területén folytatja forrásaiban és/vagy értékesítéseiben domináns a nemzetközi piacok szerepe

16 Vállalat-típusok GLOBÁLIS VÁLLALAT (global company)
tulajdonosi szerkezete nemzetközi termelő/szolgáltató tevékenységét globálisan folytatja forrásait és értékesítéseit a globalitás uralja

17 Nemzetközi vállalatok Magyarországon – regionális helyzetkép
Forrás: KSH: A külföldi érdekeltségű vállalkozások tevékenysége a régiókban. Internetes kiadvány,

18 NUTS 2

19

20

21

22

23

24

25

26

27 REPUTATION RATING Értékelési szempontok: Management
Vállalati polgárság Hitelesség Elismertség Érzelmi közelség Forrás: Az első hazai Reputation Rating kutatás alapját az a felismerés adja, hogy a vállalatok mára a fogyasztók mindennapjainak részesei lettek, közéleti szereplőkké, véleményformálókká váltak. Így hírnevük komplex tulajdonságnak tekinthető, hiszen élmények és tapasztalatok összességéből áll. A reputáció vizsgálata nem ismeretlen kutatási terület, a tekintélyes Reputation Institute fundamentumként emeli ki az új vállalatvezetési kultúrában - felismerve ezzel, hogy a reputáció ugyanolyan stratégiai sikertényezővé, vállalatiérték-növelő faktorrá vált, mint a márkaérték vagy az érintetti szemléletmód.  A felmérés során öt olyan dimenzió mentén vették górcső alá a cégek megítélését, amelyek a reputáció minden aspektusát és problémáját lefedik: a vezetés, a vállalati polgárság, a hitelesség, az elismertség és az érzelmi közelség.

28 Reputation Rating – néhány tanulság
A lista első három helyén multinacionális vállalatok (Audi Hungária Kft, GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt, VODAFONE Magyarország Mobil Távközlési Zrt.) végeztek. A legjobb reputációjú magyar vállalat aRichter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. lett az ötödik helyen. A legkedvezőbb megítélésű iparágnak hazánkban a távközlés bizonyult. A legkevésbé jó reputációval a közlekedési vállalatok bírnak.

29 Nemzetközi menedzsment-modellek

30 Nemzetközi menedzsment-orientációk
Anyaországi (etnocentrikus) orientáció: ez a közelítés azt jelenti, hogy az anyaországbeli menedzsereknek nagyobb megbízhatóságot, szavahihetőséget tulajdonítanak, mint bármelyik külföldinek, dolgozzon az a központban vagy bármelyik leányvállalatnál. Természetesen ennyire élesen egyetlen cég sem fogalmaz. Az etnocentrikus vezető szerint a bonyolult termékek gyártását kizárólag az anyaországba kell telepíteni, míg az egyszerűbb összeszerelést rá lehet bízni a külföldi részlegekre.

31 Nemzetközi menedzsment-orientációk
Helyi fogadóországi (policentrikus) orientáció: azon cégek sorolhatók ide, ahol a központ menedzserei belátják, hogy a fogadó országok üzleti kultúráját a helyiek értik a legjobban. Arra törekednek, hogy a leányvállalatok lokális jellegét minél jobban kidomborítsák. A jó pénzügyi kontrolling rendszerre hárul az a szerep, hogy a céget egyben tartsa. A policentrikus orientáció még nem a legmagasabb szintje a multinacionális közelítésnek. A helyi cég kulcspozícióit az adott országból származó szakemberek töltik be. A központba azonban nagyon ritkán kerül be menedzser a helyi leányvállalatoktól.

32 Nemzetközi menedzsment-orientációk
Regionális (regiocentrikus) orientáció: a jelentős regionális kötődéssel bíró cégek sorolhatók ebbe a kategóriába. Hasonlóan a globális orientációhoz, a vállalat egészének irányításába szélesebb menedzserréteget vonnak be. A regionális tevékenység irányításába a helyi menedzsereknek nagyobb a beleszólásuk, viszont csak elvétve kerül be közülük valaki a cég központjába.

33 Nemzetközi menedzsment-orientációk
Globális (geocentrikus) orientáció: ezen orientáció keretében a vállalat helyi és világviszonylatban egyaránt a legjobb szeretne lenni. Ez a módszer feltételezi, hogy nem a nemzetségi hovatartozás dönt a kulcspozíciók elosztásánál. A globális cégeknél a helyi menedzsereket is bekapcsolják a cég általános ösztönzési és teljesítményértékelési rendszerébe. Ez utóbbiként említett magatartási mód követését számos tényező akadályozza napjainkban. Így többek között megemlíthetjük: a nemzeti nacionalizmusok újraéledését, a globálisstruktúra működtetésének növekvő költségét, a sajátos kommunikációs nehézségeket és nem utolsósorban a szükséges menedzser emberanyag biztosításának a nehézségeit.

34 Nemzetközi menedzsment-modell

35 Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet

36 Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet
A környezeti befolyásoló tényezők között fontosak lehetnek a kormányzati elvárások, a jogszabályok és végül, de nem utolsó sorban az, hogy milyen a politikai környezet. A nemzetközi cégek menedzselésének sikere nagyban függ attól, hogy a vállalatok milyen jól tudnak alkalmazkodni a jogi és a politikai környezet előírásaihoz, elvárásaihoz.

37 Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet
PROTEKCIONIZMUS vs. LIBERALIZMUS Sokan vélik úgy, hogy a kormányok egyik kiemelt feladata, hogy megfelelő módon védjék a hazai üzleti élet érdekeit, és korlátozzák országukban a külföldi cégek jelenlétét. Ezért gyakori az a jelenség a nemzetközi üzleti életben, hogy a helyi politikai erők nyomására a kormányok protekcionista intézkedéseket vezetnek be, amellyel védelmet kívánnak nyújtani saját országuk iparának. Ezzel együtt viszont jelentősen csökkentik védett iparuk versenyképességét.

38 Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet
Jelentős különbség figyelhető meg az észak-európai és az angolszász országok kormányzati és helyi bürokráciája, valamint a dél-európai vagy kelet-európai államokban kialakult gyakorlat között. Az előbb említett államok kormányai mára már azon munkálkodnak, hogy üzleti vállalkozás módjára gondolkodjanak, míg a második csoportba sorolt államok esetében a fő  gond még a korrupció elleni küzdelem. A multinacionális vállalatok jobban tudnak együttműködni a hatékony bürokráciával, amelynek keretében a hangsúlyt az eredményre helyezik, és nem hatja át szellemüket, mindennapi tevékenységüket az értelmetlen időhúzás.

39 Kormányzati politika

40 Növekvő FDI állomány 2011 első félévének végén 68,5 Mrd Euro
Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

41 Regionális összehasonlítás
Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

42 AZ FDI ÁLLOMÁNY SZEKTORÁLIS MEGOSZLÁSA
Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

43 AZ FDI ÁLLOMÁNY FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA
Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

44 POTENCIÁLIS ELŐNYÖK A TŐKÉT BEFOGADÓ ORSZÁGOK SZÁMÁRA
gazdasági növekedés elősegítése gazdaságfinanszírozási lehetőségek bővülése kiegészítő pénzforrás, javuló fizetési mérleg, adóbevételek foglalkoztatási potenciál növekedése hozzájutás korszerű, fejlett technológiai ismeretekhez, termelékenység növekedése új iparágak meghonosítása vállalatirányítás külföldi tapasztalatainak megszerzése, külföldi munkakultúra átvétele hazai vállalatok külpiaci térnyerése Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

45 POTENCIÁLIS HÁTRÁNYOK A TŐKÉT BEFOGADÓ ORSZÁGOK SZÁMÁRA
. helyi tartalom alacsony aránya, növekvő import duális gazdasági szerkezet függőségi viszonyok erős külföldi ellenőrzés kialakulása éles piaci verseny, kiszoruló hazai cégek gazdaságpolitikai befolyás fogyasztói szokások torzulása megtermelt jövedelem kivonása teljes kivonulás negatív hatásai Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

46 AZ ÁRU-KÜLKERESKEDELEM EGYENLEGE (MRD FT)
. Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

47 Külföldi vállalatok aránya az áruexportban
. Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

48 JELENTŐS MUNKAHELYTEREMTÉS
. Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

49 TOP vállalatok . Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

50 ÚJRABEFEKTETÉSEK ALAKULÁSA
. Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

51 MAGYARORSZÁG ELŐNYEI . Elhelyezkedés, logisztikai központ szerep
Fejlett infrastruktúra Jól képzett munkaerő, versenyképes áron Rugalmas munkajogi szabályok Alacsony társasági adó Csökkenő adminisztrációs terhek Fejlett pénzügyi és jogi rendszer Erős tudományos háttér Kormányzati elkötelezettsége a stabil, növekedésorientált gazdaságpolitika mellett Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

52 TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG V4 ORSZÁGOK RANGSORA .
Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

53 BERUHÁZÁSOKAT TÁMOGATÓ POLITIKA
Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás Fejlesztési adókedvezmény Munkahely-teremtési támogatás Képzési támogatás Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

54 Az együttműködés célterületei: megtermelt jövedelmek újrabefektetése
STRATÉGIAI PARTNERSÉG A NAGYBEFEKTETŐKKEL Az együttműködés célterületei: megtermelt jövedelmek újrabefektetése K + F tevékenység Magyarországra telepítése és/vagy együttműködés kutatói műhelyekkel, egyetemekkel magyar beszállítói hányad növelése, import kiváltása magyar teljesítménnyel az elmaradott térségek felzárkóztatása kapacitás-, foglalkoztatottság bővítése szakképzésbe való bekapcsolódás, duális képzés Vitassa meg az esettanulmány vagy a szimulációs játék tanulságait. Ismertesse az ajánlott eljárásokat.

55 Stratégiai megállapodások
A Kormány 1084/2013. (II. 25.) Korm. Határozata az AUDI Hungaria Motor Kft. magyarországi nagybefektetõvel való stratégiai megállapodás megkötésérõl A Kormány felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy a Magyarország Kormánya és az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelõsségû Társaság (9027 Gyõr, Kardán utca 1., cégjegyzékszám: ) között kötendõ stratégiai együttmûködési megállapodást a Kormány nevében aláírja. Felelõs: miniszterelnök Határidõ: azonnal Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

56 Kapcsolati háló

57 A nemzetközi vállalat, mint
Kapcsolati háló A nemzetközi vállalat, mint helyi-területi gazdaságélénkítő munkahelyteremtő, foglalkoztató támogató, szponzor társadalmi felelősséget vállaló fejlett szervezeti kultúrát terjesztő fejlett munkakultúrát terjesztő

58 A kormányzat/közigazgatás, mint
Kapcsolati háló A kormányzat/közigazgatás, mint sikeres gazdaságpolitikát megvalósító település- és területfejlesztő vállalkozásbarát szabályozási környezetet teremtő vállalkozásösztönző, -támogató hatóság (adó, környezetvédelem, építés, stb.) jogi normákat kikényszerítő

59 A kapcsolati háló főbb komponensei
Kormányzati gazdaságpolitika Adó- és befektetéspolitika Stratégiai megállapodások Állami közigazgatási szervek (központi, területi) Helyi önkormányzatok Gazdasági kamarák Ipari parkok

60 A kapcsolati háló főbb komponensei
Társadalmi felelősségvállalás Környezetvédelem Lobbizás Korrupció OECD Anti-Bribery Convention OECD Guidelines for Multinational Enterprises GSZT ajánlás a társadalmi felelősségvállalásról

61 Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
FOGALMA: Az a koncepció, mely szerint a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és a környezeti kérdéseket üzleti működésükbe, valamint az érintettekkel való interakcióikba. (Európai Bizottság, 2002) A vállalatok érintettjei: munkavállalók, ügyfelek, fogyasztók, tulajdonosok, a kormányzat, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, érdekképviseletek, a média, a helyi közösség, az üzleti partnerek, a beszállítók, a tudományos közösség, a nemzetközi szervezetek

62 Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
CSR – Corporate Social Responsibility

63 1. Érintettek bevonása rendszeresen, átlátható módon folytassanak párbeszédet érintettjeikkel, és az így szerzett tapasztalatokat építsék be a vállalati stratégiába alakítsanak ki olyan kereteket, amely a felelős lobbi elveinek megfelelően átláthatóvá és elszámoltathatóvá teszi lobbitevékenységüket. Lobbitevékenységükben csak olyan érdekeket jelenítsenek meg, amelyek elősegítik a tisztességes verseny megvalósítását

64 2. Vállalatirányítási rendszer
legyenek olyan független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, akik a tulajdonosoktól, a menedzsmenttől függetlenül képviselik az üzleti és társadalmi fenntarthatóság értékeit a stratégiai döntéshozatal során a vállalat méretein alapuló igényeknek és lehetőségeknek megfelelően alakítsák ki az üzleti etika intézményeit (etikai kódex, etikai bizottság stb.) és azok használatát az érintettek számára tegyék hozzáférhetővé

65 3. Vállalati stratégia marketing tevékenységük során vegyék figyelembe a szakmai képviselet által kiadott, ágazatilag egyeztetett etikai kódexben szereplő elveket stratégiájuk megalkotása során alkalmazzanak nemzetközileg érvényes és eredményes mintákat, szabványokat, ajánlásokat

66 4. Vállalati teljesítménymenedzsment
alkalmazzanak nemzetközileg elfogadott vállalatirányítási menedzsmentrendszerekre vonatkozó szabványokat alkalmazzanak „társadalmi címkét”, magyar „Környezetbarát Termék” és „Európai Öko-címkét olyan elveket és kódexeket dolgozzanak ki, melyet a beszállítói körre is alkalmaznak, illetve tőlük is elvárnak

67 5. Vállalati nyilvánosság
készítsenek (lehetőleg nemzetközileg is összehasonlítható) fenntarthatósági jelentést, és azt az érintettek számára tegyék hozzáférhetővé fenntarthatósági jelentéseiket, vállalatirá-nyítási folyamataikat, felelősségvállalási tevékenységüket hitelesíttessék független szervezetekkel