Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése Oktatóanyag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése Oktatóanyag."— Előadás másolata:

1 A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése Oktatóanyag

2 A haláloki statisztika iránti igény Melyek a vezető halálokok Magyarországon? Hogyan változott a férfiak tüdőrák okozta halandósága az elmúlt húsz évben? Milyen regionális különbségek figyelhetők meg a haláloki struktúrában? Változott-e az emlőrák okozta halálozások száma a szűrőprogramok bevezetésével? Előfordul-e anyai halálozás Magyarországon?

3 A halálozási adatok célja A népesség haláloki struktúrájának kiértékelése és időbeli változásának leírása A halálozási arányok regionális eltéréseinek megállapítása és a különbségek okainak vizsgálata Közegészségügyi trendek megfigyelése, mint például a csecsemő- és anyai halandóság, járványos megbetegedések, balesetek és öngyilkosságok A környezeti és foglalkozási tényezőkkel, valamint az életmóddal kapcsolatos egészségügyi kockázatok felismerése Az egészségügyi kutatás és ellátás prioritásainak meghatározása és a források elosztása Az egészségügyi infrastruktúra, szolgáltatás és emberi erőforrás megtervezése A megelőző- és szűrőprogramok megtervezése és a programok eredményeinek kiértékelése Egészségtámogató programok kialakítása és eredményeik értékelése

4 A bizonyítvány kiállítójának felelőssége A haláloki statisztika számos kiemelt fontosságú célt szolgál, ezért MEGBÍZHATÓ adatokra van szükség. A haláloki statisztika forrása a Halottvizsgálati bizonyítvány, tehát kitöltőjének meghatározó szerepe van abban, hogy MEGBÍZHATÓ adatok szülessenek.

5 populáció haláleset orvosI. példány ÁNTSZ megyei intézete területileg nem illetékes ÁNTSZ megyei intézete KSH Régiós Igazgatóság KSH (Budapest) demográfiai adatok egyeztetés - teljes-e a kitöltés? - olvasható-e? - van-e nyilvánvaló logikai hiba? adatrögzítésadatfeldolgozás Halottvizsgálatibizonyítványok Halottvizsgálati bizonyítványokfeldolgozása - kor szerinti gyakoriságok - elveszett életévek - elkerülhető halálozás - bejelentési fegyelem ellenőrzése fertőző betegségek mérgezések fejlődési rendellenességek - haláloki diagnózisok minőségének ellenőrzése - gyorsjelentések VI. példány

6 A halottvizsgálati bizonyítványok jelentősége az ÁNTSZ-ek tevékenységében  34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM a halottakkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról :  a halál okát megállapító orvos a bizonyítvány VI. példányát megküldi az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének  évi XI. törvény az ÁNTSZ-ről:  A szolgálat népegészségügyi tevékenysége keretében  Kialakítja és működteti a nem fertőző betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszerét  Az ÁNTSZ bizonyítvány feldolgozhatóságát vizsgálja egyeztetve a KSH Régiós Igazgatóságaival Technikai jellegű: pontos kitöltés, olvasható, nem tartalmaz elírást, adatpótlás Tartalmi jellegű: diagnózisok pontosítása, konzultáció az orvossal nem megfelelő kódolási gyakorlat

7 A halottvizsgálat Hol történt a halálozás?Ki végzi a halottvizsgálatot? Egészségügyi intézetben vagy az intézetbe szállítás során Kezelőorvos Ügyeletes orvos Az intézet vezetője által kijelölt orvos MentőautóbanMentőorvos A halál helye szerint illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos A halál helyéhez közeli pathológiával rendelkező kórház Otthon, járművön, közterületen A halál helye szerint illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos

8 A bizonyítvány kiállítói Mely rovatot? Mikor?Ki tölti ki? 1–19.Minden esetbenA halottvizsgálatot végző orvos 20., Ha kórbonctani vizsgálat nem szükséges A halottvizsgálatot végző orvos Ha kórbonctani vizsgálatra került sorA pathológiai osztály szakorvosa Ha a halottvizsgálatot végző orvos kórbonctani vizsgálatot kért, de elvégzését mellőzték A pathológiai osztály szakorvosa Ha hatósági boncolás történtHatósági vagy igazságügyi orvos

9 A bizonyítványt kiállító kötelezettségei  Ismerje a Halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására vonatkozó jogszabályokat és tartsa tiszteletben az adatvédelmi jogszabályokat.  Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról és a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról a BM-EüM-IM 34/1999. (IX. 24.) együttes rendelete  A halálokot megállapító orvos a kitöltött és aláírt Halottvizsgálati bizonyítvány I – III. példányait legkésőbb a halálok megállapítást követő első munkanapon továbbítsa a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, IV. példányát legkésőbb a halálok megállapítást követő első munkanapon adja át az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek, V. példányát az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint őrizze meg, VI. példányát havonta összegyűjtve küldje el az ÁNTSZ (haláleset helye szerint illetékes) megyei (fővárosi) intézetének.

10 A bizonyítvány halálokhoz kapcsolódó kérdései 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) b) c) d) II. Kísérő betegségek vagy állapotok: 27. A halálozás jellege:  természetes  balest27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.helyegyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

11 A bizonylatkitöltés általános szabályai Törekedjen a jól olvasható írásra (írógéppel vagy golyóstollal)  az adatrögzítők többsége nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel! Kerülje a zárójeleket, orvosi rövidítéseket  ezek zavaróak, félreértelmezhetőek lehetnek! A betegségek megnevezéseit pontosan, lehetőség szerint magyar kifejezésekkel írja le! A 25. I. haláloki rovat a) és d) sorai kötelezően kitöltendők! Ne felejtse el feltüntetni a betegségek mellett azok kezdete és a halálozás között eltelt időt a 26. rovatban!  Használja fel a rendelkezésére álló összes információt a bizonyítvány kiállításakor.

12 A kórbonctani vizsgálat Mikor szükséges a kórbonctani vizsgálat? Ki rendeli el és ki mellőzheti a boncolást? A halottvizsgálatot végző orvos vagy az elhalt kezelőorvosa JAVASOLJA elvégzését. Ki végzi a boncolást? A halál helye szerint illetékes pathológiai osztállyal rendelkező egészségügyi intézmény kórboncnok orvosának kell elvégeznie. A boncolásról Jegyzőkönyvet kell kiállítani, melynek egy példányát az elhalt kezelőorvosához el kell küldeni.  Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról és a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról a BM-EüM-IM 34/1999. (IX. 24.) együttes rendelete szabályozza.

13 A boncolást követő további eredmények Mit kell tenni elhúzódó vizsgálatok esetén? Ha az általános boncolás nem derített fényt a halálokra, de még folyamatban vannak olyan laboratóriumi (szövettani, toxikológiai, immunológiai, stb.) vizsgálatok, melyek eredményétől a halálokra vonatkozó lényes információ várható, akkor a bizonyítvány 24. b.) rovatában ezt jelezni kell.  Ha a boncolás vagy további vizsgálatok eredményei megérkeznek nyújtsa be a KSH-nak az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. adatpótló lapot. (Letölthető a oldalról. Elektronikusan is kitölthető és a címre közvetlenül

14 A haláloki rovat A 25. I. rovat: A halálhoz közvetlenül vezető betegségek SOROZATÁT kell bejegyezni – lentről felfelé haladva – az alapbetegségből kiindulva a szövődményeken át a közvetlen halálokig. A 25. II. rovat: Azokat a kísérő betegségeket, sérüléseket vagy szövődményeket kell feltüntetni, melyek a halálhoz esetlegesen hozzájárultak, de a halál okával közvetlen összefüggésben nincsenek.

15 A haláloki rovat kitöltése 1. lépés: Válassza ki a halált okozó alapbetegséget és írja be a 25. I. d) rovatba! – FIGYELEM! Ez eltérhet az ápolást igénylő alapbetegségtől! 2. lépés: Amennyiben a halált okozó alapbetegségnek voltak olyan szövődményei (következményei), melyek a közvetlen halálokhoz vezettek, tüntesse fel ezeket a 25. I. b) és c) rovatokban. 3. lépés: A közvetlen halálokot, mely a kóros betegség- (esemény) sorozat utolsó eleme, a 25. I. a) rovatba írja! – Ne a halál módját tekintse közvetlen haláloknak! A szívmegállás, légzésleállás nem tartalmaznak elegendő információt a kórtörténetre vonatkozóan.

16 A WHO általános szabályai haláloki sorozatok elfogadásához és elvetéséhez A haláloki statisztikai feldolgozás szempontjából nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Halottvizsgálati bizonyítvány 25. I. rovatában az alapbetegségből kiindulva egy betegségláncolatot kell felállítani, vagyis a szövődményeknek és a közvetlen haláloknak fenntartott rovatokba csak olyan betegségek vagy állapotok kerülhetnek, mely az alapbetegség következtében alakultak ki. (Bővebb információ: Kézikönyv a Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltéséhez )

17 A kísérő betegségek rovata A 25. II. rovatba kerüljön minden olyan betegség, mely a halálhoz hozzájárult, de nem hozható az alapbetegséggel közvetlen összefüggésbe, így nem illeszthető be a 25. I. rovatban szereplő betegség- (esemény) sorozatba. A kísérő betegségeket fontosságuk sorrendében sorolja fel! A kísérő betegségek mellett zárójelben, vagy vesszővel elválasztva megadhatja a kezdet óta eltelt időt.

18 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Daganatos senyvesség a) 3 hónap b) c) d) Tüdő rosszindulatú daganata d) 6 hónap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Ischémiás szívbetegség 27. A halálozás jellege:  természetes  balest27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.helyegyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

19 Néhány fontos megjegyzés  A 25. I. b) és c) rovatokat nem kötelező kitölteni. Ha azonban több szövődmény is volt, célszerű azokat feltüntetni.  A szövődmények megadásakor is ügyelni kell az időrendi sorrendre: a régebb óta fennálló állapot kerüljön a 25. I. c) rovatba.  Felesleges ugyanazt a diagnózist több sorban megismételni.  Azokat a betegségeket, melyek a halál idején fennálltak, de nem járultak hozzá a halálhoz, nem kell jelenteni.  Mindig a kitöltő orvos feladata mérlegelni, hogy két betegség közül melyik lehetett a fontosabb. Ha az orvos nem dönt, akkor a statisztikai feldolgozás során kell választani, amikor már jóval kevesebb információ áll rendelkezésre.

20 A betegegek pontos, szakszerű megnevezése 2005-től a KSH nem kéri a BNO-kódszámok feltüntetését, mert a betegségeket egy erre a célra készült szoftver segítségével kódolja, ugyanakkor a haláloki diagnózis szövegét is tárolja az adatbázisban, mely bármikor előhívható. Ennek megfelelően a betegségek megnevezésekor a pontosságra kell törekedni és nem szükséges a BNO szókészletére korlátozódni. Az orvos számára adott a lehetőség, hogy szakismereteinek birtokában a lehető legspecifikusabb diagnózist közölje, a BNO- kódokba történő besorolás a statisztikus feladata.

21 A jelzők és egyéb körülmények feltüntetése A következő jelzők és körülmények fontos információk a haláloki statisztikában, ne mulassza el feltüntetni ezeket! –heveny vagy idült; –veleszületett vagy szerzett; –rheumás vagy nem rheumás; –alkoholos vagy nem alkoholos; –a cukorbetegség inzulin-függő vagy nem inzulin- függő; –a daganat jó- vagy rosszindulatú; –„műtét” említésekor a műtét oka és időpontja.

22 A daganatok jelentése A következőket kell feltüntetni: A daganat jóindulatú, rosszindulatú vagy ismeretlen természetű Az elsődleges (kiindulási) helyet vagy azt a tényt, ha az elsődleges hely nem ismert Az áttétek helyét, ha ismert A morfológiai típust, ha ismert Egyértelműen derüljön ki, hogy áttétet adó vagy áttéti helyről van szó  „tüdő áttétes daganata”=?? Ügyeljen arra, hogy magasvérnyomás, idült ischémiás szívbetegség vagy arteriosclerotikus betegség nem lehet daganatok szövődménye!

23 Korábbi betegségek, műtétek  Korábbi gyógyult fertőző betegséget nem szabad feltüntetni halálokként  Korábbi műtétet csak akkor kell bejegyezni, ha a halált okozó alapbetegséggel vagy annak szövődményeivel összefügg

24 Az időtartam rovat Miért szükséges a 26. rovat kitöltése? –Mert egyes betegségeknél a BNO külön kategóriát tart fenn azok heveny vagy idült stádiumának, illetve késői hatásának. Ezek pontos besorolása csak az időtartam ismeretében lehetséges. –Mert az időtartamok megadása segít a 25. I. rovatban szereplő halálokok konzekvens oksági sorrendjének ellenőrzésében. Mennyire kell pontos időtartamokat megadni? –Elegendő a betegség (állapot) kialakulása és a halál beállta között eltelt hozzávetőleges időt beírni. Információk hiányában a lehető legközelebbi becslést kell megadni, vagy a „nem ismert” megjegyzést tenni.

25 A nem természetes jelleg elkülönítése A halálok megállapításakor el kell dönteni, hogy a halálozás jellege: – természetes– tehát természetes élettani folyamatok következménye vagy baleset – nem természetesöngyilkosság esemény okoztaemberölés nem meghatározható (de biztosan nem természetes) A 25. I. rovatban nem szabad természetes és nem természetes jellegű okokat együtt szerepeltetni! Általában baleset vagy sérülés nem lehet természetes ok következménye. Kivétel: az epilepszia okozhat bármilyen balesetet, csontszerkezeti rendellenességek miatt bekövetkezhet esés, és a nyelési képességeket befolyásoló betegségek miatt előfordulhat aspyhxia.

26 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Süllyedéses tüdőgyulladás a) 10 nap b) c) Combnyaktörés c) 2 hónap d) Esés botlás miatt d) 2 hónap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Magas vérnyomás, emphysema 27. A halálozás jellege:  természetes  balest27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.helyegyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: Csúszós úton megbotlott 30. A sérülés időpontja: Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

27 Baleset, öngyilkosság, emberölés A 25. I. d) rovatban a baleset, öngyilkosság vagy emberölés módját vagyis magát az eseményt kell feltüntetni. A 25. I. a), b) és c) rovatokba kerüljenek a sérülések, vagy egyéb szövődmények. Ha valamely korábbi betegség hozzájárulhatott a halálos kimenetelhez, azt csak a 25. II. rovatba szabad beírni! A sérülés helyszíne (28.) és időpontja (30.) kötelezően kitöltendő! A 29. rovat szolgál a körülmények részletesebb leírására. Ne mulasszon el feltüntetni minden olyan eszközt, fegyvert, gyógyszert vagy vegyi anyagot, melyeknek szerepük volt a halálozás bekövetkezésében.

28 Járműbalesetek A következőket kell feltüntetni: A jármű fajtája (kerékpár, személyautó, nehézgépjármű, bulldózer, vonat, sárkányrepülő, rögzített szárnyú kereskedelmi repülőgép, ló, személyszállító hajó, vitorlás hajó stb.). Jelezni kell, ha egynél több járművet érintett. Az elhalt melyik járműben tartózkodott Az elhalt vezette-e a járművet, utasa volt-e a járműnek, járókelő vagy a járművön kívüli személy Történt-e ütközés Ha ütközés történt, meg kell nevezni az ütköző tárgyakat vagy az ütközésben részt vevő járművek fajtáját A baleset időpontjában a helyszínt (autópálya, autóút, vonatsín, sípálya, búzatábla, kikötő stb.)

29 A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány A 0-6 napos elhaltakról minden esetben Perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani. Az általános Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése nem szükséges, sőt félrevezető, hiszen haláloki rovata a perinatális nyomtatványtól eltérő! A perinatális haláloki rovat három részből épül fel, legalább egy sor kitöltése kötelező! – az újszülött betegségeit vagy állapotait a 24. a) és b) rovatokba lehet beírni, – az anyai betegségeket és állapotokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak a magzatra vagy újszülöttre 24. c) és d) rovatokban lehet feltüntetni. – a 24. e) olyan egyéb körülmények jelentésére szolgál, melyek összefüggésben vannak a halálozással, de nem írhatók le úgy, mint az anya vagy az újszülött állapota. Ha a halálozást baleset vagy emberölés okozta, annak részleteit a 26. rovatban kell leírni!

30 A perinatális halálozás okai A magzat vagy újszülött egyetlen legfontosabb betegsége (állapota), mely a legnagyobb mértékben hozzájárult a halálhoz  24. a) rovat Itt lehetőség szerint kerülje a koraszülöttség, asphyxia, anoxia és szívelégtelenség diagnózisok bejegyzését, mivel ezek nem adnak elegendő információt a halál okáról. A magzat vagy újszülött minden más betegsége (állapota), melyek közrejátszottak a halálozásban, de az a) rovatba bejegyzett diagnózishoz képest kevésbé fontosnak tekinthetők  24. b) rovat Az anyai betegségek (állapotok) közül az egyetlen legfontosabb, mely a magzatot vagy újszülöttet érinti  24. c) rovat Egyéb anyai betegségek (állapotok), melyek a magzatot vagy újszülöttet érintik  24. d) rovat Egyéb körülmények, melyek még hozzájárultak a halálozáshoz, de nem a magzat vagy újszülött és nem az anya betegségei (állapotai)  24. e) rovat

31 22. A halál okát megállapította: boncolás (1) – kezelőorvos (2) – orvos (3) 23. A boncolást végző orvos munkahelye, címe: 24. Halálokok a) A magzat vagy újszülött fő betegsége vagy állapota: Q21.1 Veleszületett pitvari sövényhiány b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota: P07.2 Nagyfokú éretlenség c) A magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot: P02.0 Elöl fekvő lepény miatt érintett újszülött d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot: e) Egyéb körülmények: 25. A halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat: készül – nem készül 26. Ha erőszakos volt a haláleset: baleset – emberölés a) hol történt? (otthon, utcán stb.) b) módja, oka és körülményei: c) mely testrészt milyen sérülés érte? d) időpontja: Perinatális halálozás jelentése


Letölteni ppt "A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése Oktatóanyag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések