A vajdasági fiatalok regionális kötődése és elvándorlási hajlandósága Halápi Dóra Bölcsészettudományi Kar, Újvidék 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri.

Az előadások a következő témára: "A vajdasági fiatalok regionális kötődése és elvándorlási hajlandósága Halápi Dóra Bölcsészettudományi Kar, Újvidék 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri."— Előadás másolata:

1 A vajdasági fiatalok regionális kötődése és elvándorlási hajlandósága Halápi Dóra Bölcsészettudományi Kar, Újvidék 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Újvidék, 2008. november 21 - 23

2 Forrásanyag: Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében c. nemzetközi projektum (2006 – interjúk, fókuszcsoport vizsgálat) Mozaik-2001, nemzetközi ifjúságkutatás - Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) T. Mirnics Zsuzsanna: Hazától hazáig – MTT kötet 4. (2001-Szabadka)

3 VAJDASÁGI DEMOGRÁFIAI MUTATÓK

4 Szerbia negatív migrációs rátával

5 Kérdésfeltevés: A fiatalok regionális kötődése marasztaló erő?

6 Korábbi kutatáseredmények Mirnics Zsuzsa (2000): A Vajdaságban és Magyarországon tanuló vajdasági egyetemi hallgatók életkilátásai és migrációs szándékai az otthon (Szerbiában) tanulók 56%-a fontolgatta a külföldre távozást, míg a külföldön tanulók többsége nem tudta elképzelni a jövőjét Jugoszláviában migrációs motívumok: háború, létbizonytalanság, izoláció, létért való küzdelem… migrációs motívumok: háború, létbizonytalanság, izoláció, létért való küzdelem…

7 Mely feltételekkel térnének vissza Jugoszláviába a Magyarországon tanulók? Tipikus válaszok: „Ha rendeződne a politikai helyzet, a nép irányítói felhagynának a „középkor" visszaállításának törekvésével, ha az emberhez, mint lényhez, a nyugati kultúrákhoz hasonlóan viszonyulnának, ha az életnek lenne értéke, visszatérnék...” „Visszatérnék Jugoszláviába, ha béke lenne, megszűnne a szegény nép sanyargatása, eltörölnék a határátlépési illetéket, javulnának az életkörülmények. Szeretném, ha a gyermekemnek sohasem kellene azt mondanom, hogy nincs. Ez sajnos csak akkor elképzelhető, „ha a nap megcsókolja a holdat".

8 2006. évi kutatási eredmények: Karrierutak vagy parkolópályák? Akadályok a karrierépítésben: Államnyelv ismerete? A fiatalok gazdasági helyzete, esélyei a térségben: -15% munkanélküli -60% továbbra is szüleinél él -50% nem a végzettségének megfelelően helyezkedett el

9 Szerbia/Vajdaság és a település gazdasági helyzetének a megítélése Érett és reális életkilátások a fiataloknál: Szerbia gazdasági helyzete rossz, lassú a fellendülés, az Európához való közeledés Vajdaság Szerbiához viszonyítva: fejlettebb, jobbak a lehetőségek A saját település helyzetét annak a függvényében ítélik meg, hogy mennyire sikerül újraéleszteni a tönkrement állami létesítményeket és befektetésekkel új munkahelyeket teremteni.

10 Példa a település helyzetének értékelése Szabadkai fiú szavai: “Remélem, hogy Szabadka is hasonló helyzetbe kerül mind amilyenben Sopron volt Magyarország EU-s csatlakozása előtt. Gondolom és remélem, hogy Szabadka virágozni fog Szerbia EU-s csatlakozásáig... Szabadkai húzóágak közé sorolnám az élelmiszeripart, textilipart, építőipart, fémfeldolgozó- ipart, villamos ipart, informatikai és más szolgáltatásokat nyújtó ágazatokat valamint a mezőgazdaságot.” Temerini fiatalember: „Szerintem, … ahhoz képest, hogy az egész Temerin, biztos, hogy van egy harminc-negyven ezer lakosa, … nincs három olyan gyár, ami komolyabb, vagy gazdaságilag húzóág, … ami tényleg segítene akár a községnek, akár, hogy foglalkoztatna több embert, olyan nincs. Hát szerintem ez katasztrófa.”

11 Menni vagy maradni? A megkérdezettek 50% ha alkalma adódna elköltözne Vajdaságból. Miért menni? 1.Jobb megélhetés (gazdasági motívum) 2.A korábbi elvándorlás pszichológiai vonzásereje: háborúk miatt a megkérdezetteknek sok ismerőse van külföldön (rokonok, barátok, szomszédok), ami az elköltözés vonzóbbá teheti és serkenti 3.Tanulás, továbbképzés, kreatívabb munkahelyek, jobb szakmai lehetőségek külföldi vonzóereje a karrierépítésben

12 Miért maradni? 1. A külföldön munkát keresők társadalmi beilleszkedése nehézkes 2. Vízumkényszer, a befogadó államok akadályozó előírásai és elvárásai a bevándorlók és munkavállalók felé: nyelvtudás, kezdeti tőke, szakmai kompetencia

13 Összegzés Emigrációs hullám: a kilencvenes évek elejétől 2000-ig a fiatalok tömegesen vándoroltak ki és próbáltak szerencsét Magyarországon vagy más nyugati országban 2006-ra az elvándorlási kedv apadt, de még mindig aktuális. Változtak a migráció motívumai: elsősorban gazdasági okok Az elvándorlást fékező feltételek: élhető élet a szülőföldön, a fiataloknak karrierépítési lehetőségek, új munkahelyek, az uniós felzárkózás felgyorsulása, gazdasági fellendülés, befektetések.

14 Köszönöm a figyelmet !