Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége abban rejlik, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel,és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége abban rejlik, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel,és."— Előadás másolata:

1 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége abban rejlik, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel,és nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat,mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés.

2 Megújuló energiaforrások A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő villamos energiájának, üzemanyagának és vizének − a levegőből kondenzálva − a nagy részét. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszerű a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás.

3 A legfontosabb megújuló energiaforrások  napenergia-naperőmű  napelem  napkollektor  vízenergia (vízerőmű)  árapály-energia  hullám energia  szélenergia  geotermikus energia  biomassza  bioetanol  biodízel  biogáz

4 Napenergia-naperőmű A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. -Passzív:hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

5 Napenergia-naperőmü AAktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. AA másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.

6 Szélenergia  A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.  A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

7 Biodízel  A biodízel növényi olajokból vagy (állati) zsírokból rövid lánchosszúságú mono alkohollal (metanollal, vagy etanollal) átészterezéssel (transzeszterifikációval) előállított észter alapú bioüzemanyag dízelmotorok számára, ami önmagában, fosszilis hajtóanyag helyettesítéseként, vagy azzal keverve annak pótanyagaként használható. Ennek használata azért előnyös, mert a kőolajjal szemben, aminek a képződése évmilliók eredménye, a biodízel alapanyagai viszonylag gyors biológiai folyamatoknak az eredménye.

8 Biodízel alkalmazása  Biodízel elsősorban jármű hajtóanyag helyettesítésére, vagy pótlására szolgál. Használatának azonban nincs akadálya álló (stationary) dízelmotorok üzemeltetésére amiket például hálózattól távoli önálló villany generáló telepeken alkalmaznak, de biodízel használható egyéni központi fűtésre is.  RME – repce-metil-észter  SME – napraforgó-metil-észter

9 Biogáz  A biogáz szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Körülbelül 45-70% metánt (CH 4 ), 30-55% szén-dioxidot (CO 2 ), nitrogént (N 2 ), hidrogént (H 2 ), kénhidrogént (H 2 S) és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: metil-merkaptánt (CH 3 SH)).

10 A biogázképződés biológiája  Hidrolízis: a hidrolízis folyamán a szerves anyagokat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) bakteriális enzimek alapegységekre bontják (aminosavakra, zsírsavakra, glükózra).  Acetogén fázis: ebben a fázisban az acetogén baktériumok az előző fázis anyagait alakítják ecetsavakká.

11 A biogázképződés biológiája  Savképződés: savképződéskor a feloldott anyagok szerves savakká (ecetsavvá, propionsavvá, vajsavvá), kis szénatomszámú alkoholokká, aldehidekké, hidrogénné, szén- dioxiddá és egyéb gázokká (például ammóniává, kénhidrogénné) alakulnak. Ez a folyamat addig tart, amíg a baktériumok saját lebontó tevékenységeik következtében el nem pusztulnak, fel nem oldódnak (az alacsony pH miatt a baktériumok életkörülményei már nem megfelelőek).

12  By. Márki Krisztina Torma Rita


Letölteni ppt "Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége abban rejlik, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel,és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések