Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 2006. április 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 2006. április 24."— Előadás másolata:

1 A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI április 24.

2 Tartalom A műszaki pedagógusképzés célja EU helyzetkép Európai trendek Magyarországi helyzetkép A ciklusos képzés szerinti átalakulás

3 Célterület az iskolai rendszerű szakképzés vállalati képzés és továbbképzés munkaerő-piaci képzés gazdasági szervezetek és képzési vállalkozások képzései

4 EU helyzetkép Tartalmi modellek: kompetencia alapú képzés tantárgyi alapú képzés megegyezésen alapuló (személyre szabott) képzés kétszakos képzés Formai modellek: párhuzamos képzés (a műszaki és pedagógiai képzés párhuzamosan halad) egymást követő képzés (a műszaki és a pedagógiai képzés egymást követi) in service képzés (a pedagógiai képzés résztvevői gyakorló pedagógusok, képzésükben a munkahely is részt vesz)

5 Kompetencia-csoportok alá szervezett képzési tartalom a tanulók motiválása hatás az érdeklődésre/képzeletre bátorítás a közreműködésre visszajelzések érzékelése és hasznosítása visszacsatolás a tanulók számára a célok tisztázása a tanulók feladatainak szervezése az előzetes tudásigény meghatározása a tanulók tapasztalat a inak felhasználása a gyakorlati munkák irányítása, felügyelete a szakmai beállítódás erősítése a kulcskészségek fejlesztése a beszélgetések irányítása megerősítések biztosítása a tanulók önbizalmának erősítése gazdálkodás a rendelkezésre álló idővel a fegyelem fenntartása az önfegyelem erősítése a biztonsági szabályok betartása elsősegélynyújtás PÉLDA → A tanítás-tanulás szervezésének – vezetésének kompetenciái: UK, Huddersfield University

6 Tantárgyi alapú képzés I. évfolyam Tanulástechnika Didaktika I. Kommunikáció, írásbeli fogalmazás Didaktika II. Oktatástechnológia Oktatáspolitikai orientáció Tanítási gyakorlat I. II. évfolyam A tanulás pszichológiai feltételei Didaktikai gyakorlat Tanulási nehézségek Tanítási gyakorlat II. Drámapedagógia

7 III – IV. évfolyam Szakmódszertan I. Tananyagfejlesztés Tanácsadás Tanítási gyakorlat III. Konfliktuskezelés Jogi ismeretek Multikulturális társadalom V. évfolyam Tanítási gyakorlat IV. Kapcsolat a szülőkkel Vállalati tanfolyamok (felnőtt oktatás) Feladat, teszt és vizsgatervezés Szakmódszertan II. Szakdolgozat Hollandia, Eindhoven Fontys

8 Megegyezésen alapuló képzés Pedagógiai tanulmányok 12 ECTS Szakképzés-pedagógiai tanulmányok 26 ECTS Tanítási gyakorlat 14 ECTS Diplomamunka 8 ECTS Összesen: 60 ECTS A feladattervek és követelmények személyre szabottak, a hallgatóval folytatott megbeszélésen közösen alakítják ki. Finnország, Hämeenlinna Polytechnic

9 A kétszakos képzés tartalma: –műszaki tantárgycsoport (10%-a módszertan) –választott közismereti tantárgy (10%-a módszertan) –pedagógiai (25%-a társadalomtudomány) Formája → kétfázisú képzés: –egyetemi képzés (9 szemeszter) –iskolai gyakorlat, a gyakorlatot kísérő szemináriumokkal (2 év) Németország, Technische Universität Dresden

10 A képzési szerkezet konvergenciája a bolognai modell szerint A tanári kompetenciák tudatos fejlesztése (tantárgyi rendszerű képzések keretében is!) IKT alkalmazásokra épülő formák (virtuális tanulási környezetek) beépülése a hagyományos képzési keretekbe Fokozódó nemzetközi mobilitás Európai trendek

11 Bachelor of Science, subtotal ECTS: 180, 3 years Fakultät Erziehungswissenschaften, Institut für Berufspädagogik Master of Science, total ECTS: 300, subtotal: 120, 2 years Példa a konvergenciára A kétszakos képzés átalakulása a magdeburgi egyetemen Master of Science in Vocational Education Master of Science in Vocational Education and Human Resources Development Master of Science in International Vocational Education B. Sc. field of study electrical engineering B. Sc. field of study mechanical engineering B. Sc. field of study IT / Media engineering B. Sc. field of study civil engineering

12 Magyarországi helyzetkép A bolognai folyamat előtti képzési formák: műszaki szakoktató szak (180 kredit) (120 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés) mérnöktanár szak kettős végzettség: mérnök – mérnöktanár –főiskolai szinten (240 kredit) (180 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés) –egyetemi szinten (360 kredit) (300 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés)

13 Miért értékes a kettős végzettség? Nagyobb mobilitás a munkaerőpiacon a műszaki területről az oktatásba juthatnak a személyes gyakorlati tapasztalatok az oktatásból a műszaki életbe (munkahelyi képzésekbe) juthatnak az oktatási tapasztalatok

14 A műszaki pedagógusképzés: a műszaki képzéshez kötődik tantárgycsoportok tanítására készít fel (nem egyes tantárgyak tanítására) ↓ átfogó műszaki képzettséget nyújt ↓ ez a hiteles gyakorlati tapasztalatok alapja Különbségek a közismereti tanárképzéshez képest

15 Képző helyek  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  Budapesti Műszaki Főiskola  Debreceni Egyetem  Dunaújvárosi Főiskola  Kecskeméti Főiskola  Nyugat-Magyarországi Egyetem  Pécsi Tudományegyetem  Széchenyi István Egyetem BM

16 Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit) Cél: felkészítés a kevésbé elméletigényes szakmák tanítására Bemeneti feltétel: OKJ szakképesítést tanúsító bizonyítvány szakmai gyakorlat

17 Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit) Cél: felkészítés az elméletigényesebb szakmák oktatására Bemeneti feltétel: OKJ szakképesítést tanúsító bizonyítvány

18 Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit) Cél: felkészítés az elméletigényes tantárgyak oktatására és szakképzéspedagógiai fejlesztési feladatokra Bemeneti feltétel: BSc szintű végzettség műszaki vagy informatikai képzési területen

19 Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit) Cél: a tudományos utánpótlás biztosítása a szakképzéspedagógiai kutatásokhoz Bemeneti feltétel: MA szintű mérnöktanári végzettség

20 A jelenlegi állapot FSz gyakorlati oktatóképzés (kidolgozása folyamatban) BSc műszaki szakoktatóképzés (szaklétesítés és szakindítások engedélyezve) MA mérnöktanárképzés (szaklétesítési kérelem 2005 júniusban benyújtva)

21 A MÉRNÖKTANÁRI SZAK ELEMEINEK KREDITÉRTÉKE 120 KREDITES KÉPZÉSBEN A tanári szakképzettség szakterületi ismeretei:40 kredit A tanári képesítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati tanulmányok:40 kredit Közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit A szakdolgozat minimum: (5 ) kredit, amelyhez a szakmai gyakorlatok terhére további legalább (10 ) kredit értékű portfolió tartozik Szabadon választható tantárgyak: 5 kredit

22 Problémák A tanár szak alá csatolás következményei: várakoztatás a többi tanár szak miatt MScMA? a Σ 330 kredites képzésből műszaki képzés Σ 270 kredit BSc szinten műszaki képzés 200 kredit M(A) szinten műszaki képzés 40 kredit műszaki oktatási gyakorlat 30 kredit

23 Új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) A szakképzés megújítása Hatás a műszaki pedagógusképzésre Probléma: a mérnöktanár képzés átmeneti szünetelése (OM)


Letölteni ppt "A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 2006. április 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések