Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Sabin nők, Titus Tatius, Tarpeia, Iuppiter Stator Lucretia, Brutus, Horatiusok-Curiatiusok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Sabin nők, Titus Tatius, Tarpeia, Iuppiter Stator Lucretia, Brutus, Horatiusok-Curiatiusok."— Előadás másolata:

1 1 Sabin nők, Titus Tatius, Tarpeia, Iuppiter Stator Lucretia, Brutus, Horatiusok-Curiatiusok

2

3 3 Tematika 1.Az etruszkok. Róma kialakulása; A királyság kora 2.A köztársaság intézményei; A patrícius-plebeius küzdelmek 3.Róma korai háborúi és Itália meghódítása; A Pürrhosz elleni háború 4.A pun háborúk kora 5.Róma és a hellenisztikus államok; A makedón háborúk kora; A hódítások következményei 6.A Gracchusok reformjai; A Iugurtha elleni háború; A szövetséges háború 7.A Mithridatész elleni háború. Marius és Sulla küzdelme; Sulla diktatúrája 8.A Sulla utáni helyzet; A Pompeius keleti sikerei; Catilina összeesküvése 9.Caesar és az I. triumvirátus; A gallok elleni háború 10.Polgárháború Caesar és Pompeius között; Caesar diktatúrája 11.Polgárháborúk Caesar meggyilkolásától Actiumig; Augustus principatusa 12.A principatus 1. százada 13.A principatus 2. százada 14.A 3. századi válság; Késő császárkor

4 4 Kötelező irodalom Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma története, Bp. Tankönyvkiadó Ajánlott irodalom Havas L. – Hegyi W. Gy. – Szabó E.: Római történelem. Bp. Osiris Kiadó Római Történelem. Szöveggyűjtemény (szerk.: Borhy L.) Bp. Osiris Kiadó Római történeti chrestomathia (szerk.: Borzsák I.) Bp Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp., 2000.

5 5

6

7 7 Etnikumok és nyelvek Itáliában Mediterrán őslakosság Etruszkok Indoeurópaiak 2000-től szivárognak be – italikus népek kialakulása: latinok, szabellek (samnisok, sabinok...: nyelvük az oscus), umberek, volscusok századtól pun, 8. századtól görög gyarmatok Első latin nyelvemlék: praenestei fibula: 7. század (felmerült, hogy hamis, de sokkal valószínűbb, hogy valódi) (első görög nyelvemlék: Nestor-kupa a 8. századból, verses, humoros: Nestoré + szümposzion-játok során készült)

8 8 „ Manios med vhevhaked Numasioi (Manius me fecit Numerio)

9 9

10 10 Duenos-felirat a Quirinalis dombról: 6. század, értelmezése nehéz, a szóhatárok nincsenek jelölve (duenos=bonus ~ duellum=bellum) Beszélő felirat: E/1 „duenos med feced…dueno…”: 3. sor – legjobban olvasható: innen a felirat neve 1.sor: Az istenekre esküszik, aki engem (ajándékul) küld / ajándékba ad: »Ha a lány nem lenne veled szemben kedves / jóindulatú [készséges]…«” […] 2.sor: nagyon bizonytalan az értelmezés 3.sor: „(Egy) jó ember készített engem jó célra (egy) jó embernek; / ne lopjon el engem rossz ember!” [ [

11 Hatások Róma várossá fejlődésére 1.Görögök 2.Etruszkok 3.Föniciaiak 4.Némi mükénéi hatás A rómaiak magukról: –Ők trójaiak, Marstól és Venustól származnak –Aeneas- és Romulus-monda (a 4. századra kialakul az összeegyeztetésük), a város neve nem Romulusról, hanem fordítva Valószínűleg latinok voltak a városalapítók, de más népek is betelepültek (szabinok, etruszkok…)

12 12 Görög gyarmatok

13 13 Az etruszkok Nem indoeu. nyelv Írás a görög abc-ből alakult (ami a föníciaiból) – a legrégebbi felirat 700 körüli Nevük: etruscus, tuscus (latin); türszénosz, türrhénosz (görög); rasenna/rasna (etruszk) A (vaskori) Villanova-kultúrától nem nagy törés választja el – annak területén fejlődött ki a 8. században

14 14 Az etruszkok eredete 1. Keletről jöttek –Tengeri népek között turša –a piacenzai bronzmáj mása Keletről ismert –vallási elképzeléseiknek vannak keleti párhuzamaik 2. Őslakók –a Villanova kultúra és az orientalizáló stílus megjelenése között nincs törés –nyelvük a mediterrán szubsztrátumhoz tartozik (<< etruszk helynevek D-Itáliában és a mediter. keleti részén) –már a 8. század előtt is itt kellett lenniük << a görög kolonizáció a déli területekre korlátozódott (3. A Kárpát-medencéből? – nyelvi és régészeti bizonyít.)

15 15 Az etruszk városok A városok ált. dombokon fekszenek, küklopikus városfalakkal körülvéve a 6. századtól (<< gallok) Gazdagságuk: –vas- (+ ón-, réz-) lelőhelyek >> ker., kézműipar –mocsárlecsapolás >> olajfa, bor Ritu Etrusco (bár lehet, hogy ez valójában latin rítus) alapítás (groma, mundus, cardo, decumanus) Virágkor, thalasszokratia: 540 (Alalia) és 474 (Cumae) között Campania, Latium, Pó völgye is függésben 12 városállam szövetsége: laza szervezet, változó tagság, független tagok, inkább vallási, kult. jelentőség (évente pánetruszk játékok a Fanum Voltumnae-nál, a főisten, Voltumna v. Veltha szentélyénél)

16 16 Az etruszk társ. és pol. szerv. Lucumo király v. vallási tisztvis. (arany diadém, sella curulis, bíborruha, sasban végződő jogar, fasces) kb. 500-tól sok helyen oligarchikus közt.: zilathok, maruk (pol. és papi tisztségviselők) >> kevésbé demokratikus a pol. berendezkedés mint a Magna Graecia-i görögöknél Nők: nagyobb szabadság, pol. szerep is, matronimikon megadása feliratokon (a 2 név: praenomen és nomen mellett)

17 17 Az etruszk vallás és művészet Disciplina etrusca: haruspicium (hepatoscopia), brontoscopia (villám-típusok; a nap is számít) (Az augurium Itália más népeinél is) Saecularis gondolat: 10 évszázad adatott az etruszkoknak Görög hatás: több isten alakja görög mintára Gazdag és változatos nekropoliszok, tombák Fejlett természetábrázolás, portréfestészet A művészetben erős keleti és főleg görög hatás, de eredetiség is

18 18 Latium Etruszk (falak, épületek), föníciai és görög hatás (isten-alakok, művészet, pol. intézmények) Lavinium, Alba Longa a mondákban Az Albai hegyen (Alba Longában?) a populi Albenses (prisci Latini) 30 népe évente tartott ünnepet Iuppiter tiszteletére: sajt- és birkaáldozat, lakoma – csak kultikus közösség, nem pol. szövetség (?) Gyűléseik még: Ferentina istennő szentélyénél, az ariciai Diana szentélynél, az aventinusi Diana- szentélynél (ez a pomeriumon kívül)

19

20 20

21 21 Róma kezdetei 1. Róma kedvező fekvése: –(Itália: összekötő területen K-Ny, É-D között) –Tiberisen átkelő az állattenyésztők számára –a via salaria kiindulópontja sabinok, umberek felé >> föníciai, görög stb. kereskedők jelenléte (a Tiberis torkolatánál, a mocsarakban sólepárlás – Róma gazdagságának forrása – ezért vált várossá) >> multikulturális jelleg 7 „domb”: Aventinus, Palatium, Capitolium, Quirinalis, Viminalis, Esquilinus, Caelius (az utóbbi négy tkp. csak a vulkanikus plató nyúlványai) Már az őskorban is lakott terület

22 22 Róma kezdetei 2. A bronzkorban a Forum Boarium területén település (átkelőhely és jó legelő itt) << régészet + Héraklész- monda: a Gérüonésztól ellopott marhákat erre hajtja Hellaszba – átkel a Tiberisen a marhákkal, majd megpihen – ellopják tőle a marhákat, majd visszaszerzi őket A vaskorban: egymástól elszigetelt falvak a dombok tetején a 8. századtól, nekropolisz főleg a forumon A Quirinalison valószínűleg sabinok << név a sabin Cures várostól, sajátos kultuszok itt Falvak egyesülése először a Palatiumon (itt 2 falu) Vallási szövetség egyes dombok között: Septimontium (de nem a későbbi 7 domb ünnepe ez még)

23 Róma kezdetei 3. A római mondák szerint Romulus és Remus Etrusco ritu (augurium, mundus-gödör, fehér bika + üsző) alapították a várost (pomeriumot jelöltek ki) – 753 – innen: a. u. c. A régészet és az írott források ellentmondásban Róma alapítására vonatkozóan: Régészet: fokozatosan nő várossá Róma Írott források: alapítás (úgy jött létre, mint egy gyarmatváros) 23

24 24 A latin-sabin királyság 1. A kriálykor 2 szakasza Már ebben az időszakban kialakul az államiság (~ városalapítás): << forum lecsapolása, a Vesta-templom és a Regia maradványai << a rex szó indoeu. eredetű << a hagyomány a latin-sabin királyokról A regia: a rex palotája, Numa építi a Vesta-templom mellett >> rex sacrorum, majd a pontifex maximus [fő szakrális tisztviselő, hídverő >> császárok >> pápák] hivatali helysége, a pontifexek collegiumának gyűléshelye a fasti és az annales maximi megőrzése itt [ezek vezetése, megállapítása a pontifexek feladata], falán a fasti consulares és triumphales; Mars szentély is itt a szent lándzsákkal (ha megremegnek, vmi szörnyűség éri Rómát, pl. 44. márc. 14. éjjel remegtek) és anciliaval

25 25 A latin-sabin királyság 2. Választott királyok – kat., vallási, bíráskodási jogkör 1.Romulus (Sabin nők, T. Tatius, Tarpeia, Iup. Stator) 2.Numa Pompilius: szabin, naptár, vallási intézmények kialak., Vesta-, Ianus-kultusz megalap, salius-papok 3.Tullus Hostilius: Alba Longa elfoglalása (Horatiusok és Curiatiusok küzdelme) 4.Ancus Martius: Numa unokája, Pons Sublicius (a Ianiculust a városhoz kapcsolja), Ostia megalap. Latin-szabin, harcias-békés váltakozás, sematikus >> fiktív kép (az annalisták célja annak bizonyítása, hogy már minden lényeges kialakult Rómában az etruszkok előtt) Szakrális királyság: auspicium legitimálja a királyt (a senatorok végzik) – előtte interregnum és a comitia beleegyezése

26 26 A latin-sabin királyság 3. Kb. 100 km 2 ; lakos 3000 gyalogos, 300 lovas: 300 gens: a plebeiusok valószínűleg nincsenek ebben a rendszerben =30 curia: alapítás előtti, eredetileg vérségi, majd területi egység; 10 lovast (decuria) és 100 gyalogost (centuria) állított ki; élén a curio (= centurio: szakrális, kat., ig. szolg. vezető) =3 tribus: alapítás utáni területi egység – 3 tribunus celerum: 100 lovas (=1 centuria = 10 decuria) élén; 3 tribunus militum (=praetor) 1000 gyalogos élén A lovas harcmodor az alapítás után jelenik meg és a phalanx-taktika bevezetéséig volt alkalmazható

27 A latin-sabin királyság 4. comitia calata / curiata: királyválasztás; a király és a szakrális tisztviselők beiktatása, naptár kihirdetése, adoptio, hagyatékozás A senatus végzi az auspiciumot és választja az interrexet, az interrex a királyt (a senatus consiliumát követve); a király pedig a senatorokat választotta >> egyensúly és béke a senatus és a király között Róma lakossága latin és sabin: << a vallási intézmények kettős jellege (pl. Salii Palatini és Salii Collini) A király hirdeti ki a fastit: dies fasti – nefasti Annalista hagyomány Róma korai győztes háborúiról és hódításairól 27

28 28 Etruszk királyság Rómában 1. Egyes kutatók szerint csak ekkor épül ki az államiság (az intézmények) Az etruszk uralkodóknak nincs szakrális legitimációja és a patres sem hagyják jóvá >> ők trónbitorlók Újabb nézet: hamis a hagyományos kép, valójában nem volt etruszk uralom Latiumban, csak kulturális befolyás << etruszk feliratok alig vannak Latiumban, míg Etruriában és Campaniában nagy számban Vallási vált: Iuppiter-Mars-Qurinus helyére Iuppiter-Iuno-Minerva került A diadalmenet bevezetése Régészetileg: forum kikövezése, fal, Iuppiter-Iuno-Minerva háromcellás temploma (509): valódi városi arculat + a hatalmi jelvények átvétele

29 Cloaca Maxima A csatornát már korábban meásták, a kiépítés, kövezés most A Velabrum mocsarának a vizét és a szennyvizet vitte a Tiberisbe + az áradások vizét is levezette, így a maláriát erősen csökkentette Tarquinius Priscus kezdte, T. Superbus fejezte be a munkákat Etruszk mérnökök tervezték, a rómaiak készítették talán kényszermunkaként Eredetileg (legalább egy része) nyitott csatorna volt Folyamatosan folyt benne (később) víz, amit a vízvezetékek hoztak a városba (a fürdők vizét is a csatornarendszerbe vezették) 29

30 30 Etruszk királyság Rómában 2. Különböző etruszk városok fennhatósága Róma felett: Tarquinii: Tarquinius Priscus (a neve utalhat a városra); görög származású, a római lakosság választotta meg, hadi reformja: 600 lovas, 6000 gyalogos 1.Vulci: Servius Tullius – a Vulci-ban lévő François- tomba falképén: Mastarna (~magister, parancsnok), fal, timokratikus rendszer, a latin szöv. Diana- kultuszának átmeneti központjává az Aventinust tette 2.Újra Tarquinii: Tarquinius Superbus 3.Clusium: Porsennával kapcsolatos történetek 4.Veii-vel inkább határviták

31 31 Az etruszk uralom és a királyság vége Annalisták: 510-ben űzik el Tarquiniust - ahogyan Athénban is ekkor számolják fel a türanniszt - csak ezután épül, 509-ben a capitolumi templom DE: –csak a 470-es évektől silányabb a kerámiagyártás –490/80-as években még templomok épülnek, utána szakadnak meg az építkezések Inkább a Küméi 474-es etruszk vereség után!


Letölteni ppt "1 Sabin nők, Titus Tatius, Tarpeia, Iuppiter Stator Lucretia, Brutus, Horatiusok-Curiatiusok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések