Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Család, családsegítés Szociálpedagógia problématerületei 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Család, családsegítés Szociálpedagógia problématerületei 2010."— Előadás másolata:

1 Család, családsegítés Szociálpedagógia problématerületei 2010

2 Cseh-Szombati László „…a családok azok a téglák, amelyekből a nemzet épülete létre jön. Az épület stabilitása több tényezőtől függ: attól, hogy a téglák épek legyenek és a falak ne törött darabokból álljanak össze, hogy megfelelően illeszkedjenek egymáshoz és tartós kötőanyag ragassza össze őket.”

3 A család meghatározása a vérségi (vagy örökbefogadási), illetve házassági kapcsolatban állók azon csoportja, amely egy háztartást képez a tagok közötti állandó interakció van (együttélés) kiscsoport, csoportkapcsolat, szocio- emocionális egység legalább 2 generáció nyitott rendszer, a társadalomban létezik, kölcsönhatás, határa van, állandóan változik

4 A család meghatározása (Farkas Péter) A család olyan, egymással tartós érintkezésben és együttműködésben álló, egymásra utalt és egymásért felelős közösség:  amelynek alapja jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott párkapcsolat és/vagy vérségi kötelék;  folyamatos működésében tagjait közösségi-érzelmi létfenntartási és kulturális értékek, érdekek kötik össze;  amely a társadalom folyamatos reprodukciójának alapvető formája, amely ezáltal egyben a generációk közötti folytonosságot is biztosítja;  a kölcsönös egymásrautaltságból következően többfunkciós gondoskodó-ellátórendszert jelent.

5 A család történelmi fejlődése korábbi évszázadokban a házasságkötés alapvető kötelességek, funkciók ellátására létrejött szövetség volt, amely egyszerre volt gazdasági egység, szexuális közösség és reprodukciós feladatot betöltő kötelék, és amelyben az egymáshoz fűződő érzelmi kapcsolatok többnyire másodlagos jelentőséggel bírtak új család létrejötte: házasság megkötésével csoportos döntés következtében, hagyományok, normák (társadalmi, felekezeti, foglalkozási) eredményeként kevéssé függött a két fél személyes elhatározásától végső célja utódok létrehozása és a felnevelésükhöz szükséges feltételek huzamos biztosítása

6 A család összetétele: a család, a rokonság bonyolult kapcsolathálózata szőtte át a társadalmat kiscsalád - házaspár gyermekkel, gyermekekkel törzscsalád - két család, két generáció együttélése nagycsalád - a rokonság köréhez tartozó családokból és egyéb személyekből, 3-5 generáció családi együttműködése Jelentős különbségek az eltérő életmódú és gazdasági helyzetű családok együttélési gyakorlatában (parasztok, zsellérek, kézművesek, a közép- és nagybirtokosok)

7 Polgárosodás, a kapitalizmus fejlődésének a hatása: többgenerációs családi együttélési formák megszűnése a kiscsalád (nukleáris család) lesz egyre inkább elterjedtté a család és a háztartás mindinkább összemosódott a nők tömeges munkába állása: a család számos funkcióját (pl. gazdasági, szociális, egészségügyi, öreggondozási) különböző intézmények vették/veszik át; a család struktúrája, működése eltolódik (nők önálló jövedelme !) A család megszűnik „iskola, templom, kórház, rehabilitációs intézmény, munkahely” lenni feminista mozgalmak indulása

8 A 20. században: demográfiai változások születésszám ↓, válások ↑, törvényes házasságkötések ↓, házasságkötés nélküli együttélés ↑, monogám családot radikálisan tagadó együttélési formák, szándékos gyermektelenség kívánása és megvalósítása individualizmus, az önmegvalósításra való törekvés kultusza

9 A hagyományos családi életformában bekövetkező változások visszafordíthatók-e? ???? A változások egyelőre a népességnek csak kisebb hányadát érintik a fejlett országokban. A többség ma is a monogám családot választja. Az életcélok között messze megelőzve valamennyi mást, a család vezet.

10 A család funkciói biológiai reprodukciós (népesség-újratermelési) funkció a társadalom megőrzése és továbbvitele gazdasági (termelő-fogyasztó) funkció termelő funkció ↓, családi vagyon, jövedelem szerepe, családi szerepstruktúra -tevékenységek, hatalmi struktúra átalakulása otthonteremtés, jövedelemmel való tervszerű gazdálkodás fontos gondozó-ellátó funkció gyermekek, betegek, idősek ellátása állami intézmények veszik át idős és fiatal generációk között tartós érdekkapcsolat XX.sz. végére saját jogú (vagy özvegyi) nyugellátás

11 A család funkciói szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció a családban sajátítja el a gyermek a normákat, magatartási szabályokat, szerepeket, a másik emberhez való viszony alakításának készségeit utánzás alapján - szülői viselkedési minták beépülnek a XX. század második felében az életformák gyorsabb változása - családi példák kevéssé alkalmazhatók családi életre fordítható idő szűkülése – másodlagos szocializációs intézmények szerepe ↑ a generációk területileg is elszakadtak egymástól – az idősgondozás társadalmi feladat a fiatal generációval való rendszeres kapcsolat nélkülözhetetlen – a fiatalok is igénylik a segítséget

12 A család funkciói szellemi-kulturális funkció értékek megőrzése, továbbadása aktuális információk napi közvetítője közéleti, politikai funkció mikrotársadalmi egység, becsatolja az egyént a társadalomba információ közvetítés, feldolgozás, értelmezés érzelmi emocionális funkció a család intim közösség támogatás, elfogadás, szeretet a pszichológiai szükségletek kielégítésének színtere társadalom elől a menedék szerepét tölti be az érzelmek egyensúlyát biztosítja

13 Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 1 1.↓ a törvényes házasságkötések száma, ↑ a házasságkötés nélküli együttélések száma → a partneri viszony bármikor megszüntethető, senki sem vállalhat holtomiglan-holtodiglan tartó elkötelezettséget a körülmények és az emberi személyiségek alakulása miatt megszűnhetnek az együttélés, a viszony motívumai és a felek új kapcsolatokat teremthetnek

14 Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 2 2. a törvényes házasságok instabilitásának növekedése, a válások egyre nagyobb gyakorisága a párkapcsolatoknak és fennmaradásuknak bizonytalansága nemcsak azoknál, amelyeket a felek tudatosan nem legalizálnak, fenntartva a megszüntetés jogát, hanem a törvényes házasságoknál is a házasságban felmerülő konfliktusok megoldására a válást tekintik eszköznek

15 Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 3 3. a születések száma csökkent elenyészően kevés a sokgyermekes (4 és többgyermekes család) nem biztosítja a népesség reprodukcióját gyermek vállalását tudatosan elutasító szemlélet terjedése

16 E három változás következménye a család szocializációs szerepének átalakulása A változások lényeges okai: a kétkeresős családok dominánssá válása, a nők foglalkoztatása, és a hivatásukhoz szükséges képzési idő meghosszabbodása.

17 A család belső működése Konfliktusok a családban Konfliktus: mindennapi szóhasználatban – összeütközés szociológiában - kapcsolatban álló emberek, -csoportok között - interakció, amelyben a résztvevők hatni kívánnak egymásra - tudati és érzelmi folyamatok előzik meg és kísérik - kapcsolatban van az érintettek társadalmi helyzetével A konfliktus tartalma az eltérő érdek (szükséglet ) kialakulása, léte nemcsak elkerülhetetlen velejárója a társadalmi együttélésnek, hanem nélkülözhetetlen és hasznos is (fejlődés az ellentétek megoldásából)

18 A családi konfliktusok forrásai és területei 1 Érzelmi viszonyok területén A kapcsolat területén kialakuló konfliktusok családon belüli kapcsolatokban családon kívüli kapcsolatokban A családi gazdálkodás területén jövedelemszerzés konfliktusai jövedelem felhasználás konfliktusai (pénzgazdálkodás) mindennapi családi „üzemmenet” konfliktusai A családtagok életstílusa, mint konfliktusforrás Az életmód területein

19 A családi konfliktusok forrásai és területei 2 A munka, szakma, hivatás területének konfliktusai Értékrendek eltérései Személyiség és szerepek a családi konfliktusban házastársi szerepek eltérő értelmezése szülői szerepek eltérő értelmezése nagyszülői szerep eltérő értelmezése gyermek-szerep eltérő értelmezése szakmai és a családi (házastársi) szerep egymáshoz való viszonyáról alkotott eltérő képek ütközése anya-szerep és a foglalkozási szerep lehetséges ütközése

20 A család, mint rendszer A rendszerszemlélet alapelvei Rendszer – a kapcsolatokról szól Működés alapja – egyensúly, homeosztázis folytonos változásokkal Visszacsatolás, típusai: –negatív –pozitív Változások típusai –Elsőrendű (az adott rendszeren belül zajlik, közben maga a rendszer változatlan marad) –Másodrendű (magát a rendszert változtatja meg)

21 A rendszerek sajátosságai Alapvető gondolatok: több, mint tagjai összessége  minőség határok veszik körül belül tagolt  alrendszerek folytonos mozgásban van, változik, alkalmazkodik  homeosztázisra törekvés sajátos mintázatokkal rendelkezik

22 A rendszerek sajátosságai lehetnek zárt/nyitott rendszerek egy rész problémája hatással van az egészre és viszont a probléma a legsérülékenyebb ponton jelentkezik új elem beiktatása megváltoztatja a működést

23 A család, mint rendszer Elkülönül más rendszerektől

24 A határok funkciói 1.) elkülönít más rendszerektől, 2.) rajta keresztül biztosítja a rendszerek közti kommunikációt, 3.) szabályozza a ki- és bejutó információkat, 4.) megszűri a rendszert fenyegető hatásokat (ki- és beáramlást egyaránt), 5.) összetartja a belső erőket

25 A család belső működésének dinamikája

26 A család, mint önszabályozó rendszer Két alapvető funkciója van:Két alapvető funkciója van: –az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás –új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya.A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya.

27 A rendszer működését meghatározó tényezők a szabályrendszera szabályrendszer a kialakult strukturális jellegzetességeka kialakult strukturális jellegzetességek kommunikációs sémákkommunikációs sémák

28 Státusok, szerepek a családban első- szülött Nő legkiseb b Gyerek lány Anya Apa Férfi Feleség Férj középső vagy fiú Gyerek

29 A A szabályrendszer a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és a családi tradíciók közvetítik.a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és a családi tradíciók közvetítik. az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja.az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja. a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas.a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas.

30 A családon belüli alrendszerek Határokkal védett alrendszerek: Házastársi alrendszer Szülői alrendszer Gyermeki alrendszer

31 A család strukturális jellegzetességei A mai tipikus családokban három jellegzetes alrendszer van: házastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényegházastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényeg szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg-szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg- gyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagokgyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagok

32 JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetőkaz alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők erős szülői alrendszererős szülői alrendszer a szülők szociális hatalommal rendelkezneka szülők szociális hatalommal rendelkeznek pozitív feed-back mechanizmuspozitív feed-back mechanizmus KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: nem működnek az alrendszeri határoknem működnek az alrendszeri határok gyenge a szülői alrendszergyenge a szülői alrendszer a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal.a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. korlátozott lehetőségekkorlátozott lehetőségek

33 A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadásáraa szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításátóla partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguknem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabbkonfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőséga visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelműa kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetségeshibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

34 A rendszerszemlélet összefoglalása a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymásta rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös.az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kórosha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni leheta rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet az egyén változása a rendszer változásának következményeaz egyén változása a rendszer változásának következménye

35 Családtámogatás rendszerszemléletben Megvizsgáljuk: a családrendszer formális struktúráit a rendszerhatárt az alrendszereket a kontextusokat a belső dinamikát a funkciók és feladatok megosztását a hatalmi pozíciókat a szerepeket és elvárásokat a belső hierarchiát, a család önszerveződésének alakulását a viselkedési szabályokat

36 A család kapcsolatai 1.Házastársak párkapcsolata 2.Szülő – gyermek kapcsolat (nevelés szférája, tekintély, iskolai előmenetel, barátok) 3.Gyerekek szférája (rivalizálás, alá-fölérendeltség, testvéri szeret vagy hiánya) 4.Férj foglalkozása(jövedelem, réteghez tartozás, család szociális státusa) 5.Feleség foglalkozása (presztízsnyereség, saját jövedelem, új ismeretségi kör) 6.Lakás és háztartás szférája (fenntartás, munkamegosztás, közös és privát helységek) 7.Család és rokonság (két oldalról szelektált kapcsolat, látogatás) 8.Család és szomszédság (intenzív vagy tartózkodó, kiválasztott kapcsolatok) 9.Család és ismerősök (barátok, egyesületi tagság) 10.Család és vallás 11.Család és nyilvánosság (média helyi közösség, politika 12.Család és iskola(a nyilvánosság gyerekre vonatkozó szelete, siker vagy kudarc)

37 A család fejlődése, életciklusai Haley (1980) családi életciklusok 1.az udvarlás szakasza 2.a házasság korai szakasza 3.az első gyermek születése 4.a gyermekek iskoláskora 5.a gyermekek kirepülése 6.nyugdíjaskor, öregkor 7.a halál és a veszteségek időszaka Gombrich-Graham-féle többgenerációs életút-spirál modell centripetális és centrifugális szakaszok

38 Családi életciklusok ÉletszakaszokFeladatok 1. Házasodás (fészekrakás) - Új identitás+elvárások, igények egyeztetése - új rendszerhez csatlakozás - az új család határainak kijelölése 2. Család csecsemővel és kisgyerekekkel - a szülői szerep elsajátítása (eltérő hozott minták) - Új fontossági sorrend - Az „elhanyagolt”apa segíthet 3. Család óvodáskorúval - intézmény, újra munkábaállás, kistestvér 4. Család iskoláskorúval - A gyermek iskolai teljesítménye befolyásolja a szülővel való viszonyt 5. Család serdülővel Az önálló identitás kialakulása közben a közös családi identitástudat elhalványul. - Új optimálisabb kapcsolat, szimmetrikusabb 6. Család elbocsátott gyerekkel ”üres fészek” - gazdasági, lelki feladatok - Új rokoni viszonyok 7. Inaktív, idős házaspár - szülő-gyerek távollét elfogadása/házastárs elvesztése - Támogatóból támogatott

39


Letölteni ppt "Család, családsegítés Szociálpedagógia problématerületei 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések