Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0029 Kedvezményezett:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0029 Kedvezményezett:"— Előadás másolata:

1 Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 A családok szerkezeti változásai napjainkban A támogatás, pozitív visszajelzés és elismerés fontossága Berta Ferenc szociálpolitikus Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /

3 A család fogalma, funkciói, családi szerepek és változásaik Az ideális modell szerint a család a legkisebb társadalmi egység, anyából, apából és legalább egy gyermekből áll – a hagyományos, nemek szerinti munkamegosztást mutatja, vagyis az apa a kenyérkereső és az anya otthon marad, főz, takarít és felelős a gyermeknevelésért. A család szó – mint fogalom - elégedett, harmonikus módon együtt élő felnőttek és gyermekek képét idézi fel. A család tagjai egymás életét befolyásolják. A családok legalább annyira eltérőek, mint az őket alkotó egyének. 3

4 A család, mint elsődleges színtér A család tekintetében „biológiai- szociális kettős természetről” beszélhetünk, hiszen nem csupán társadalmi konstrukció a család és nem is tisztán genetikai megalapozottságú. Éppen ebből a kettős természetből fakad a családi nevelés különleges legitimációs formája. Társadalmi minták és jogi normák alapozzák meg, továbbá a természetjog egy fajtája is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szülők belátására van bízva a nevelés, jogok és kötelességek színezetével. A társadalom azért nem hagyja teljesen magára a családot, a gyermek védelme érdekében az állam intézkedéseket foganatosít, ha veszélyeztetés áll fenn. A család hagyományos értelemben egy olyan elsődleges csoport, amelybe az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul fizikai és lelki védelmükhöz. A család jellemzői felől közelítve számos változat lehetséges: vannak családok többgenerációs együttélésben, vannak az átalakulás folyamatában is. Találkozhatunk családi rendszerekkel, melyek élettartama néhány hónap és az is előfordul, hogy a család mindössze egy generációból áll (testvérek). Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /

5 Reprodukciós („népesség-újratermelő”) funkció: az utódok világra hozatala és felnevelése tipikusan a család keretei között történik. A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője. A sikeres alkalmazkodást nagyban meghatározza, hogy az információkat milyen rendezőelv szerint szervezzük és hogyan minősítjük. A család értékek, normák kidolgozását viszi véghez és a világról kialakuló kép, életfilozófia forrása. Mindez észrevétlenül vagy explicit tanítások útján válik a viselkedés iránytűjévé. Az identitás forrása. Az egyén önértékelése, énképe a családban kapja meg az alapjait. Irányítja, ellenőrzi a családtagok magatartását, sajátos kontroll funkciót tölt be. Visszajelentő, útmutató rendszerként szolgál. Az érzelmi teherbírást fokozza. Az érzelmi teherbírástól függ, hogy az egyén hogyan vészeli át életének krízishelyzeteit, hogyan lesz úrrá a legnehezebb időszakokon. Konstruktívan oldja- e meg az akkor felmerült problémákat vagy további problémákat teremtve. Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / A család szerepe, funkciói: 5

6 A családon kívüli helyzetekben keletkezett feszültségek lereagálása nagyobb érzelmi elfogadásra talál a családon belül. Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosító funkciója van. A benne élők problémáinak megoldásában segítséget nyújt. Támogatja a rászoruló családtagokat gyakorlati és konkrét segítség nyújtásával. A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. Vonatkozási rendszer, intim jellegű életközösség. Referencia- és kontrollcsoport. A családtagok fokozottan figyelnek a családból jövő mindenfajta minősítő megnyilvánulásra, mert feltételezik, hogy azt segítő szándékkal, érdemi módon teszik. Jogi funkcióval bír.

7 A hatékony családi együttműködés feltételei: Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / a családtagok felelősséget érezzenek egymásért, elfogadják a családi kontrollt, a kapcsolatok kölcsönösségen alapuljanak, a kommunikáció nyílt és közös nyelvet beszélnek a családtagok, a generációk között kapcsolatok épülnek ki és működnek, a mikromiliő és a tágabb közösség közötti bizonyos fokú egyetértés.

8 Szülői nevelési stílusok 1. A hideg- engedékeny attitűd mellett a gyermek belső konfliktusaiból származó antiszociális agresszió kibontakozhat. Gyakran antiszociális kortárscsoportba vezeti a gyerekeket. Az ilyen stílusban nevelők nem nyújtanak modellt a gyermekek számára, mivel a szeretetlenség nem vonzó. A legtöbb deviáns fiatalkorú közülük kerül ki. A hideg- korlátozó miliőben a szülő érzelmi elutasítása gyermek felé a fizikai büntetésben, a minimális számú szülő- gyermek interakcióban nyilvánul meg. A gyermekben ezek hatására felfokozott agresszió alakul ki, ennek levezetésére azonban nincs lehetősége. A szülő próbálja a gyermek iránti hidegségét azzal leplezni, hogy a gyermek iránti odaadó gondoskodását, szeretetét, önfeláldozását hangoztatja. Ez az ambivalencia, ellentmondása bűntudatot kelt a gyermekben és megnövekedett agresszióját maga ellen fordítja. Súlyos belső konfliktusai komoly torzulásokat okozhatnak a személyiségben. Generalizálódhat a bizalmatlanság érzése a felnőtt világ egészével szemben. Ezek a gyerekek kudarckerülők, szoronganak a feladatoktól. c Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /

9 Szülői nevelési stílusok 2. A meleg- engedékeny nevelői stílusban a szülők szeretetet, elfogadást kommunikálnak a gyermek felé. A gyermekeknek szabad tévedniük, s emellett a gyermekek pozitívan fordulnak a világ felé, kreatívak, aktívak, barátságosak, sikerkeresők, nyitottak és nonkonformitásuk is fokozottabb. A meleg- korlátozó szülők túlgondozóak, hiperprotektívek, az általuk nevelt gyermekek konformisták, lesznek. Az agresszió befelé fordul és szorongásban nyilvánul meg. Megfelelő szabályzórendszerrel (lelkiismereti funkciókkal, moralitással jellemezhetőek), de dependensebbek, kevésbé kreatívak és kevésbé szociábilisak. Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /

10 Az érzelmi elfogadás- elutasítás és az engedékeny- korlátozó stílus együttjárásai A hideg- engedékeny nevelési stílus elhanyagolóként jelentkezik nem számít, hogy mit csinál a gyermek, még az agresszió is elfogadott. Az uralkodó, tekintélyelvű stílusnál- mely a hideg és korlátozó nevelést jelenti, a gyermek fél az újszerű helyzetektől, szorongóvá válik. A meleg és engedékeny szülő elnéző, a gyermek viszont nem tudja, milyen szabályokhoz tartsa magát. A meleg korlátozó a túlvédő szülői magatartást határozza meg, melynél a szülő mindent meghatároz, a gyermek önállótlan, behódoló. Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /

11 „Módszerek” kisfilm

12 A gyerekekkel való bánásmód három alaptípusa: A tekintélyelvű: az engedelmességet megkérdőjelezhetetlennek tartja és alapvetőnek a szülői/pedagógusi/segítő döntések helyességének elfogadását. Gyermekek zömében visszahúzódóak lesznek, akik gyakran meghátráltak a szociális érintkezések elől. Az engedékeny: szülő/pedagógus/segítő elfogadja a gyermek kívánságait és nem követel tőle. Gyerekek jellemzően önállótlanokká válnak, nehezükre esik indulataik kontrollálása. A mérvadó(megkívánó) irányító szülő/pedagógus/segítő elvárja a szabályok betartását, de alkura is hajlik. Érvel, és a jogokat, kötelességeket egyaránt fontosnak tartja. Gyermekek jórészt kompetensekké lesznek, nagyobb önállóságot és önkontrollt mutatnak.

13 A család, mint önszabályozó rendszer Két alapvető funkciója van: 1.az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás 2.új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya.

14 A rendszer működését meghatározó tényezők a szabályrendszer a kialakult strukturális jellegzetességek kommunikációs sémák

15 A szabályrendszer 1. homeosztázis a családban: stabilitást és kontinuitást az egyensúlyt a két házastárs közösen kialakított szabályrendszere biztosítja, amit saját családjukból hozott normákból és szabályokból kell közössé alakítani vannak kis szabályok, amelyek az élet rendjét, a mindennapok stabilitását szolgálják (pl.: mikor ki mosogat) vannak nagy szabályok, amelyek a kis szabályokat meghatározzák (pl.: összetartás; kemény munka stb.), és tükröződnek bennük. A szabályok érvényesítése körüli vitákban a vitázó felek viszonyáról is szó van, arról, hogy ki határozza meg mit kell tenni.

16 A szabályrendszer 2 az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja. a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas.

17 A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

18 A család strukturális jellegzetességei A mai tipikus családokban három jellegzetes alrendszer van: házastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényeg szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg- gyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagok

19

20 A család strukturális jellegzetességei 1. Az alrendszerek feladatai: házastársi alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan közeledik egymáshoz nő és férfi, hogyan lehet feszültségeket kifejezni, nehézségeket megoldani egy szimmetrikus kapcsolatban szülői alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan lehet létezni, szükségleteket kifejezni, feszültségekkel boldogulni egy aszimetrikus kapcsolatban gyermeki alrendszer: külön egység, határainak tiszteletben tartása fontos, minta az első kortárscsoportra, megtanulja hogyan lehet egy csoportba tartozni, de ezen belül önállónak lenni

21 A család strukturális jellegzetességei 2. ha az alrendszerek közti határvonalak túl merevek, laza kapcsolatú családról beszélünk. Az ilyen család gyakran akkor sem reagál, ha szükséges lenne.(pl. nem tűnik fel, ha a gyerek nem érzi jól magát) A merev határvonalak esetén a család védelmi funkciója korlátozott, a kommunikáció nehezített, a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. Erős inger kell ahhoz, hogy a család védő funkcióját aktiválja. pl.: baleset, öngyilkosság a család és a külvilág közti határok szintén akkor működnek jól, ha rugalmasak. Gyakori, hogy a külső határok épp ellenkezői a belsőknek, elmosódott alrendszerű család kifelé merev határokkal vagy merev belső határok elmosódott külső határokkal. Előbbinél a családtól való túlzott függés, utóbbinál a család korai elhagyása (pl.: menekülés egy házasságba) alakulhat ki

22 A család strukturális jellegzetességei 3. a határvonalak jellege a család életperiódusának megfelelően változik. A végletesen merev vagy elmosódott határvonalak azonban kóros helyzetet jeleznek az elmosódott határvonalak az együvé tartozást erősítik, de megnehezítik a családtagok autonómiájának kialakulását. Erősen összefonódott családokban minden közügy, nincs magánélet. Ha több gyermek van, egy beteg gyermek szülőkkel való összefonódása biztosíthat nagyobb függetlenséget a többi gyereknek. A gyerek betegségével leköti és összetartja a szülőket

23 JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők erős szülői alrendszer a szülők szociális hatalommal rendelkeznek pozitív feed-back mechanizmus KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: nem működnek az alrendszeri határok gyenge a szülői alrendszer a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. korlátozott lehetőségek

24 A támogató funkciók hatékonyságának feltételei közös nyelv, nyílt kommunikáció a generációk közötti élő kapcsolat egységes és harmonikus kapcsolatok felelősségérzet egyetértés a család és tágabb környezet között

25 A rendszerszemléleti összefoglalás a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, vagy megőrül, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet az egyén változása a rendszer változásának következménye

26 Köszönöm a figyelmet! Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP /


Letölteni ppt "Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0029 Kedvezményezett:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések