Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27.

Az előadások a következő témára: "Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27."— Előadás másolata:

1 Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27.

2 „Docendo discimus” „Tanítva tanulunk” Seneca, Epistulae ad Lucilium I, 7, 8.

3 Kezdetek- A mai egyetem őse A középkori egyetemek létrejöttével új korszak indul A nevesebb tanárok mellé, tanulni vágyó hallgatóság sereglett, hogy az előadásaikat hallgathassák Praktikus tudásanyagot közvetítettek a hallgatóságnak, mint pl. a jog és az orvoslás A színvonal nagy mértékben emelkedett Létrejöttek tanárok és a hallgatók szabad egyesülete, az "universitas", ami a mai egyetemek őse „Universitas" a középkorban nem a tudományos egyetemességet, hanem a testület egységét jelentette: "universitas magistrorum et studiorum" (tanárok és hallgatók együttese)

4 Az egyetemi rendszer szerkezete A facultas artium, vagyis a filozófiai fakultás, vagy más néven bölcsészeti kar (első esztendőkben a hallgatók latint és logikát tanulnak) Sikeres vizsgát követően megkapták a baccalau reatus fokozatot Ezt követte Arisztotelész főműveinek tanulmányozása, és amennyiben a Nikomakhoszi Eitkából is sikeres vizsgát tettek, úgy magiszterré avatták őket A magiszterek már maguk is taníthattak a filozófiai fakultásban A hallgatók csak miután elvégezték a facultas artiumot kezdhették el tanulmányaikat a jogi, teológiai, vagy orvosi fakultáson  A középkori hallgatók általában 6-10 év szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet

5 Fakultások egymásra épülése teológiai karorvosi karjogi kar filozófiai kar

6 Egyetemi irányítás A fakultások élén a dékánok álltak A négy fakultáns élén pedig a rektor Az egyetemek általában különféle jogokra és kiváltságokra tettek szert→ Függetleníteni tudták magukat az egyházi, és világi hatalomtól A francia, német és angol egyetemeken a tanárok választották maguknak maguk közül rektort, de pl. Bolognában az egyetemi hallgatók maguk közül választottak rektort, aki nem lehetett szerzetes és legalább 25 évesnek kellett lennie Oxford és Prága kivételnek számít a rektori irányítás tekintetében, mivel itt a hatalom a kancellár kezében van, habár ez csak névleges hatalom pl. Oxfordban, mivel a kancellár eo ipso a tudományegyetem rektora is egyben

7 A középkori egyetemek típusai Északi típus Déli típus Közép-európai típus Protestáns egyetemek

8 Északi típus: Erős egyházi befolyás alatt álltak, és a tanárok dominanciája jellemezte Ilyen volt a párizsi, az oxfordi és a cambridge-i egyetem párizsi egyetem pecsétje a XVIII.sz

9 Déli típus A déli típusú egyetemeknél kevésbé érvényesült az egyházi befolyás, és így az egyetemi diákok nagyobb hatalomhoz jutottak A déli típus Dél- Európában fejlődött ki: Salerno és Bologna városában Bolonai egyetem

10 Közép-európai típus A közép-európai típus átmenet volt az előző kettő között, itt a tanárok és diákok testülete is erős képviseletet jelentett. Az alábbi városok egyetemei sorolhatók ide: Bécs, Prága, Krakkó, Pécs, és Pozsony

11 Protestáns egyetemek A protestáns egyetemek az előzőekből fejlődtek ki, és sajátosan protestáns gondolkodásnak adtak otthont Wittenberg, Utrecht, és Heidelberg városában Wittenbergi egyetem

12 Az angliai felsőoktatás Természetesen a több száz év alatt a középkori egyetemek sok változáson mentek keresztül napjainkig, mégis számtalan jellegzetes vonásuk fennmaradt az értékrend és irányítás tekintetében. Az oxfordi és cambridge-i egyetem őrzött meg a legtöbbet a középkori hagyományból: szabad egyetem, erős egyházi hatás, saját alapítványi fenntartás, anyagilag független az államtól, központban a tanítás áll, de a nevelés a tanításnál is fontosabb, a tanulás nem öncélú tevékenység, hanem az emberi élet tökéletesítésére való, a hallgatók és tanáraik kollégiumokban laknak, az oktatás is itt folyik, cél a gentlemenek számára az általános műveltség elsajátítása.

13 Az angolszász típusú magánegyetemek általános jellemzői Gentlemant akarnak nevelni Fontosabb a nevelés, mint az oktatás Arra tanítanak „hogyan kell helyesen és okosan végezni az élet mindennapi cselekvéseit” Az előadások helyett az egyénenkénti tanításra és nevelésre helyezik a hangsúlyt Az újkorban az egyetemek fő feladata a tanítás mellett a kutatás lett

14 Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Az Oxfordi Egyetem

15 Bevezető, avagy néhány érdekesség az egyetemről Angolul beszélő világ legrégebbi egyeteme Alapítása: ??? - létezésének legkorábbi nyomai a XI. sz. végéről Legenda: oxfordi diákok és városlakók közötti lázadás (1209)  néhány oktató Cambridge-be menekült  Cambridge-i Egyetem megalakítása Oxford - Cambridge versengése  Oxbridge (Redbrick)

16 A versengés egy jól ismert terepe: a sport Oxford University Boat Club (Fotón, forrás: www.oubc.rowing.org.uk/new/home.jsp ) Rugby Atlétika (Cambridge - Tűzszekerek)

17 Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 1. XI. sz.: első előadások 1096-ból ismeretesek XII. sz.: Fro.-ból kiűzték az idegeneket  angol tudósok visszatérése, oxfordi letelepedése; első idegen diák Frieslandi Emo XIII. sz.: Az egyetem feje a kancellár 1201 óta

18 Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 2. A diákok társulása, szállások: kezdetben északiak (skótok) és déliek (írek, welsziek); később is tanulói egyesülések a diákszállókon földrajzi származás szerint; XIII. sz.: vallási rendek (dominikánus, franciskánus, karmelita) megtelepedése  házak fenntartása diákoknak; ezidőtájt magánszemélyek kollégiumalapításai pl.: John de Balliol (a későbbi skót király atyja) - Balliol College; Walter de Merton (kancellár): szabályzat a kollégiumi életre - Merton College modellértékű Oxfordban és Cambridge-ben  a College-okért (kollégiumokért) a diákok otthagyták a vallásos rendi házakat és korábbi diákszállókat (Hall-okat)

19 Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 3. XVII. sz.: William Laud becikkelyezte az egyetemi törvényeket  az egyetem vezető törvényei a XIX. sz. közepéig; Laud szerepe fontos a Bodleain (központi) Könyvtár létrehozásában is; Cromwell Oliver védte védte meg az oxfordi és cambridge-i egyetemet a puritánok általi bezárástól (puritánok szerint az egyetemi oktatás olyan veszélyes, mint a vallási tanok)

20 Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

21 Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

22 Néhány híres „oxfordiánus” XV-XVI. sz.: Erasmus, John Donne XVII-XVIII. sz.: Thomas Hobbes, William Penn, Jonathan Swift XIX. sz.: Oscar Wilde, Gertrude Bell XX. sz.: Clement Attlee, Aldous Huxley, T S Eliot, Dorothy Hodgkin, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Dudley Moore

23 A nők Oxfordban St Hugh’s College, 1890 (Fotón, forrás: www.ox.ac.uk/aboutoxford 1920-tól teljes jogú tagjai az egyetemnek 5 női kollégium működik Oxfordban, közülük a St Anne családos nőknek nyújt ellátást

24 Szervezeti felépítés, irányítás,adminisztráció 1. 39 kollégiumból áll az Oxfordi Egyetem, mindegyik saját szerkezettel és tevékenységgel Kollégiumok vezetői különböző címekkel, titulusokkal bírnak, így, pl. igazgatók, elnökök, rektorok, mesterek (warden, provost, principal, president, rector, master) Kollégiumok helyben biztosítanak ellátást, gondoskodnak a hallgatók szociális, kulturális és rekreációs lehetőségeiről Proctor: Az első diplomáért folyó képzéseket két tanulmányi igazgató (proctor) ellenőrzi. A kollégiumi oktatók (tanárok és tutorok) jól ismert egyetemi tanárok

25 Szervezeti felépítés, irányítás, adminisztráció 2. Kancellár: az egyetem formális vezetője, általában előkelő politikus, a Convocation (Tanácskozó Testület) tagjai életre szólóan választják Rektor: hivatalát négy évig tölti be, az egyetem közigazgatásának első embere Ancient House of Congregation (testület): az egyetemi üzleti szférát vezeti, végzettségeket adományozott 1969-ig Hebdomadal Council: az egyetemi házirendet foglalja szabályba Congregation of University (testület): legfőbb törvényhozó egyetemi testület; diplomák adományozása

26 Egyetemi év 3 szemeszter: A Michaelmas Szemeszter októbertől decemberig, a Hilary Szemeszter januártól márciusig, majd a Trinity Szemeszter áprilistól júniusig tart Merton College (Fotón, forrás: www.merton.ox.ac.uk/generalinfo/gen_info.h tm.

27 Az egyetem hírneve Times „Good University Guide” (2003-2006): Oxford - 1. hely Sunday Times (1997- 2005): Cambridge -1. hely

28 Betekintés a brit felsőoktatási modellbe A Cambridge-i Egyetem

29 A kezdetek A Cambridge-i Egyetem Cambridge városában található A világ második legidősebb egyeteme az angol nyelvű világban A világ legrangosabb egyetemeinek egyike Története gazdag, a világ egyik legrégibb, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme A híd, a „Cam” vagy „Granta” folyó felett 875 óta létezett, amelyről a város a nevét is kapta 1200-ra már virágzó kereskedelmi közösség 1209-ben az Oxfordból elűzött diákok, tudósok telepedtek itt le

30 A középkori egyetem A Cambridre-ből összegyűlt hallgatók tanulmányaikat olasz és francia mintára tervezték Az alapozó kurzusokra épültek a bachelor és a master képzések A diplomát kapott személyek anyakönyvezése megindult a visszaélések elkerülése végett A tantestület, a „Regent Masters” szükségét érezte egy képviselő személy meglétének Eleinte ezt a tisztet a két „proctor” töltötte be, akik évente kerültek megválasztásra

31 Út a függetlenség felé Az egyetem tudósainak többsége eleinte írnok, vagy lelkész volt, akiket az egyház támogatott A XV. sz. vége előtt váltak az egyháztól függetlenné A kancellár (Chancellor) világi törvényeket biztosított számukra Az uralkodó függetlenséget adott az egyetemnek Az egyetem mérete megnőtt→ a hallgatóság összetétele és a tananyag is megváltozott A hatalom már a tantestület (Regent Masters) és a rektor (Vice-Canhcellor) kezében összpontosult

32 A Hanoveri Egyetem A nyomtatás 1520-ban kezdődött Cambridge-ben Egyetemi Nyomdává (University Press) alakult 1584-től rendszeres publikációk Mai napig működik (Cambridge University Press) mint a világ egyik legrégibb és legnagyobb akadémiai publikálója XVII. század végétől kezdődően a matematika kezdett dominálni Cambridge-ben Ezzel párhuzamosan alakultak a következő tanszékek: arab, erkölcstan, zenei, modern történelem, teológia, és jogtudományi. 1730-ban az Öreg Iskola (Old School) elé megépült a Szenátus Ház (Senate House) Az Egyetem központi adminisztrációja megerősödött A Törvények (Statutes) először 1785-ben kerültek kinyomtatásra

33 A XIX. és XX. század virágzó Egyeteme A XIX. század első felében folytatódtak a reformok (1850) új törvények léptek életbe Cambridge-ben (the Cambridge University Act 1856) Mivel a hallgatók létszáma a század második felében megnőtt: 441 (1850) főről 1191 főre (1910) →több szálláshely, az Egyetemi könyvtár állomány is nő lányok részére szakmai oktatást kívánt nyújtani →a két lány főiskola megalapítása Az első kollégiumok nők számára a XIX. század vége felé kerültek megalapításra Az első nő 1882-ben vizsgázott, de az Egyetem teljes jogú tagjává csak 1947-ben váltak

34 Az Egyetem működése A kollégiumok A Cambridge-i Egyetem kollégiumok szövetsége, így különbözik a centralizált egyetemtől, mivel a kollégiumok nemcsak szálláshelyként szolgálnak, hanem felelősséggel és autonómiával rendelkeznek az egyetem működése területén A feladatok megoszlanak a központi tanszékek és a 31 kollégium között

35 A központi adminisztráció Az Egyetem jelenlegi tiszteletbeli rektora (chancellor) az Edinburgh-i Herceg Ezt a tisztséget élethosszig töltik be, csak szimbolikus jelentőséggel bír, a tényleges vezető a rektorhelyettes (Vice-Chancellor). Megbízása a tanács ajánlásával, 7 éves időszakra történik Képviseli az egyetemet. Öt Pro-Vice Chancellor dolgozik mellette Meglehetősen kicsi központi adminisztrációval működik A mindennapi adminisztrációt a tanári kar végzi A kormányzat demokratikus

36 Egyetemi irányítás A „Regent House” A Regent House (tantestület) az Egyetem irányító és választó testülete. Több, mint 3.800 tagja van „Proctor”-ok Évente két Proctor kerül megválasztásra, akik a Regent House képviselői és informális és fegyelmi ügyekben járnak el

37 A „Senatus” 1926-ig a Senatus volt az Egyetem irányító testülete. Tagjai az MA, vagy magasabb fokozattal rendelkező személyek és a Regent House összes tagja. A Senatus feladata ma a Chancellor megválasztása A „Council” (Tanács) A Tanács az Egyetem fő végrehajtó és törvényhozó testülete Átfogó felelőséggel rendelkezik az egyetemi adminisztráció felett Tagjai a Chancellor, a Vice-Chancellor és 19 választott tag

38 A „General Board of the Faculties” (Tanszékek Főigazgatósága) A Főigazgatóság feladata az Egyetem oktatáspolitikai tanácsokkal való ellátása és az erőforrások ellenőrzése a megfelelő működés érdekében „Faculties” (Karok) és „Departments” (Tanszékek) A Cambrdige-i Egyetemen az oktatás és kutatás a karok szervezésében történik Minden kar a Kari Testület (Faculty Board) által irányított, amelyek felelősek a megfelelő oktatásért és kutatásért

39 Az Egyetem jövője 2006-ban az Egyetem bevételének egyharmada állami forrásból származott Ma a Cambridge-i Egyetem dinamikus fejlődési szakaszban van 2009-ben ünnepli 800. évfordulóját

40 King’s College

41 Matematikai híd

42 Híres emberek A.A. Milne Sir Isaac Newton

43 „Brains first and than Hard Work. Look at it! That’s the way to build a house,” A. A. Milne: Winnie The Pooh