Tefko Saracevic „A relevancia egyik legnevesebb könyvtártudományi teoretikusa”* *Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témakörhöz.

Az előadások a következő témára: "Tefko Saracevic „A relevancia egyik legnevesebb könyvtártudományi teoretikusa”* *Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témakörhöz."— Előadás másolata:

1 Tefko Saracevic „A relevancia egyik legnevesebb könyvtártudományi teoretikusa”* *Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témakörhöz. In: Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2005. 3. sz.

2 Életrajzából 1930. nov. 24-én Zágrábban született. Tanulmányai 1952-1957 - Zágrábi Egyetem Műszaki Karán mérnöki végzettséget szerzett 1962 - Master of Science in Library Science (MSLS) School of Library Science Western Reserve University 1970 - Ph.D., School of Graduate Studies Case Western Reserve University

3 Munkássága Oktatási tevékenysége: 1969-1985 Case Western Reserve University 1985-től napjainkig Rutgers University professzora Nemzetközi tevékenysége: aktív, sokrétű pl. a fejlődő országok egészségügyi információs rendszereivel kapcsolatban, fejlesztett, értékelt információs rendszereket számos szervezet felkérésére nemzetközi előadásokon és konferenciákon a világ 46 országában járt Pl. a CoLIS3 konferencia(Dubrovnik, 1999) elnöke stb.

4 Munkássága Kutatási területe széleskörű: információkereső rendszerek tesztelése, értékelése ember- számítógép interakciók digitális könyvtárak értékelése, könyvtári és információs szolgáltatások, stb. kutatásait több nemzetközi szervezet támogatta: pl. National Science Foundation, Rockefeller Alapítvány, UNESCO stb. Nevéhez fűződik a „relevancia filozófiája”

5 Munkássága A kutatás és oktatás összekapcsolására hatékony módszert dolgozott ki (a Case Western Reserve Egyetem Könyvtártudományi Tanszékén, 1968.) Célja : az információkereső rendszerek elemeinek analizálása, a rendszerek hatékonyságának összehasonlítása, az elméleti alapok gyakorlati felhasználása, korlátozott számú hallgatónak kutatási lehetőséget biztosítva.

6 Relevancia A relevancia latin szó, jelentése: fontosság, jelentőség, jelentékenység. Hétköznapi „releváns” formában leginkább a fontos, lényeges jelentéssel rendelkezik, elméleti használata ennél valamivel szűkebb. Rendszerint ha valami releváns, akkor az valamihez releváns, vagy a megértéshez, vagy a magyarázathoz. Így a relevancia kifejezést arra használják, hogy leírják valamilyen információ mennyire helyénvaló, mennyire kapcsolódik, illetve mennyire alkalmazható egy adott kérdésben.

7 Relevancia A tudományos kommunikáció kulcsfogalma, központi problémája A tudományos kommunikáció kulcsfogalma, központi problémája A tudományos ismeretek nagy és gyors növekedése, specializálódása következtében a tudomány eredményes műveléséhez nem csak egyszerűen információkra, hanem releváns információkra van szükség. A tudományos ismeretek nagy és gyors növekedése, specializálódása következtében a tudomány eredményes műveléséhez nem csak egyszerűen információkra, hanem releváns információkra van szükség. A relevancia fogalma alapvetően a tudományos kommunikáció keretébe tartozik. Az a mérték, amely az információ forrása és rendeltetése (felhasználója) közötti érintkezés (kapcsolat) hatékonyságát fejezi ki a kommunikáció folyamatában; s mivel minden mérték viszony, a relevancia is viszonyt kifejező fogalom. A relevancia fogalma alapvetően a tudományos kommunikáció keretébe tartozik. Az a mérték, amely az információ forrása és rendeltetése (felhasználója) közötti érintkezés (kapcsolat) hatékonyságát fejezi ki a kommunikáció folyamatában; s mivel minden mérték viszony, a relevancia is viszonyt kifejező fogalom.

8 A relevancia fogalmának vizsgálata különféle nézőpontokból A tudományos kommunikáció és a hozzá kapcsolódó információs rendszerek mindig valamely társadalmi környezetben működnek. Ebből következően a relevanciát sokféle szempontból lehet és kell vizsgálni. A tudományos kommunikáció és a hozzá kapcsolódó információs rendszerek mindig valamely társadalmi környezetben működnek. Ebből következően a relevanciát sokféle szempontból lehet és kell vizsgálni.szempontok: szaktudomány (szakterület, szakismeret, szaktudás) szaktudomány (szakterület, szakismeret, szaktudás) szakirodalom (dokumentációk, publikációk összessége, típusai) szakirodalom (dokumentációk, publikációk összessége, típusai) egyéb nyelvi vagy szimbolikus (tartalmi) ábrázolások egyéb nyelvi vagy szimbolikus (tartalmi) ábrázolások információs forrás információs forrás információ rendeltetési helye információ rendeltetési helye információs rendszerek információs rendszerek környezeti tényezők környezeti tényezők értékrendszerek (társadalmi, kulturális, erkölcsi, stb.) értékrendszerek (társadalmi, kulturális, erkölcsi, stb.)

9 A relevancia fogalmának vizsgálata különféle nézőpontokból A relevancia különféle rendszerei más-más tényezőket vesznek figyelembe, de ezek annyira összefonódnak, hogy más rendszerek nélkül nem mérlegelhetők A felsorolt szempontok mind fontos szerepet játszanak, és nem függenek egymástól.

10 Informatika és relevancia A relevancia az informatika (information science) kulcsfogalma lett. Az információ, az újabb tudományos eredmények egyre növekvő mennyisége szükségessé tette a válogatást: a tudás, az ismeretek válogatva kumulálódnak. Ezért a tudomány csakis a releváns információkkal foglalkozik, ha hatékony akar lenni. Az információs keresőrendszerek kialakítása is ezt a célt szolgálja.

11 A relevancia fogalma A relevancia fogalmát Bradford használta először (1948). A relevancia a kommunikációs folyamatban vizsgálva a forrás (source) és a címzett (destination) közötti kapcsolat hatékonyságának mértéke. A kommunikációs folyamat forrása és címzettje egy vagy több adattárral (file) rendelkezik (pl. emberi emlékezet, könyvtári gyűjtemény, számítógépes adattár, stb.), amelyben az ismereteket szervezetten tárolják.

12 A relevancia fogalma Az ismeretek kommunikációja akkor hatékony, ha az egyik adattárból átjuttatott információ egy másikban változásokat idéz elő; a relevanciát tekinthetjük a változások mértékének. Figyelembe kell venni a kommunikációs folyamatba beágyazott különféle információs rendszereket is, az adott környezetet, erkölcsi, szociális, vallási, filozófiai stb. hajtóerőket is.

13 A relevancia az információs rendszerek felől Fő kérdés a mérés módszertana. Már kezdetben is a visszahívás és a pontosság aránya volt a mérőegység. (Recall: a visszahívott releváns válaszok és az adattárban lévő összes releváns válasz aránya; precision: a visszahívott releváns válaszok és az összes visszahívott válasz aránya)

14 A relevancia a címzett felől A címzett szubjektív volta nagyban befolyásolja a relevanciát (a pszichológiai elem belépése az informatikába). Különböző hipotézisek születtek a relevancia megítélésére hatást gyakorló tényezők számbavételére és osztályozására (Rees és Saracevic 1966, O’Connor 1967, Cuadra és Katter 1967) A relevanciának kizárólag a címzett szempontjából való megítélése nem inkorrekt, csak éppúgy nem ad teljes eredményt, mint a rendszer szempontjából való megítélés.

15 A relevancia a szakirodalom felől A legtöbb bibliometriai tanulmány mélyén a relevancia problémája rejtezik. (pl. Bradfod szóródási törvénye (1948), Lotka megállapítása: a szakirodalom nagy részét aránytalanul kevés szerző írja le (1926), Zipf felismerése, hogy bizonyos szavak adott műben vagy szakterületen sokszor fordulnak elő (1949), Price vizsgálata a gyakran idézett művekről(1965), Urquhart felmérése: a nagy folyóiratgyűjteményeknek viszonylag kis részét használják intenzíven (1959)) Ezek a vizsgálatok a szakirodalom szerkezetét derítik fel, és mindezen kommunikációs jelenségek mögött a relevancia fogalma áll, vagy amit a relevancia szakirodalmi metszetének nevezhetünk.

16 A relevancia a szakmai ismeretek felől Ebben az összefüggésben a relevancia a megfogalmazott kérdéshez illő dokumentumokat jelzi. Mivel a kérdés nem tükrözi pontosan az információs igényt, be kellett vezetni a pertinencia fogalmát. (A relevancia fogalma a tárgyhoz tartozás elemét hangsúlyozza, a pertinenciáé pedig inkább a helyénvalóságét, odaillőségét. Több szakember, pl. Goffman (1964), Price (1963), Ziman (1968, 1969) is foglalkozott a relevancia szakismeretek felőli megközelítésével.

17 A relevancia a pragmatizmus felől Az információs kereső rendszerek hasznosság szerint való megítélése, a visszakeresés hatékonyságának mértéke (Cooper tanulmányai (1971, 1973) A pragmatikus nézőpont tovább osztotta a relevancia fogalmát: többféle relevancia van, amelyek más-más viszonyokat tükröznek. (pl. Wilson (1973) megkülönböztetett pszichológiai és logikai relevanciát, kifejlesztette a helyzeti relevancia fogalmát. Kochen(1974) a hasznosság elméletét alkalmazva megállapította, hogy adott használó adott kérdése szerint egy gyűjtemény minden dokumentumához meghatározott hasznossági fokot lehet hozzárendelni.)

18 Relevanciaelméletek Sarasevic szerint itt is érvényes a mondás: „semmi sem gyakorlatibb, mint egy jó elmélet”. Az informatika relevanciával kapcsolatos elméleteiből néhány: Maron és Kuhn (1960) – bevezetik a valószínűség fogalmát a relevanciát befolyásoló viszonyok leírásába Goffman (1964) vizsgálta, hogy a matematikai mértékelmélet alkalmazható-e a relevancia megállapítására Goffman és Newill (1967, 1970) kidolgozta a kommunikáció járványelméletét a kommunikációs folyamat dinamikájának bemutatására

19 Relevanciaelméletek Sperber és Wilson (1995) a relevancia két elvét, a kognitív elvet és a kommunikatív elvet különbözteti meg. A kognitív elv lényege, hogy az emberi megismerés a maximális relevancia elérésének érdekében szerveződik. A kommunikatív elv szerint az optimális relevancia vélelmét tartalmi következtetések útján kommunikáljuk. Saracevic szerint a két elv megkülönböztetése és összekapcsolása fontos a könyvtártudomány számára, és felhasználható arra, hogy megmagyarázzuk, mi a különbség és hasonlóság aközött, amit egy személy relevánsnak ítél, vagy amit egy információkereső rendszer ad ki. Ez az elmélet a relevanciát, mint egymással interakcióban álló relevancia-típusok rendszerét kezeli, szoros kapcsolatot teremt a megismerés és a kommunikáció között.

20 A relevancia további kutatásáról A relevanciát nem lehet egyetlen nézőpontból megközelíteni, ezért a további kutatása négy irányban lehetséges: 1. 1.Egy relevanciametszet minden elemének részletekbe menő vizsgálata; 2. 2.egy-egy elem egy vagy több metszetben való meghatározása és összehasonlítása; 3. 3.Néhány elem egymásra való hatásának kimutatása; 4. 4.Néhány relevanciametszet – végső soron minden metszet – egymásra való hatásának kimutatása

21 Könyvtártudomány és információtudomány Saracevic szerint: A könyvtárosság az ember által készített grafikus rekordok szervezésével, megőrzésével és felhasználásával foglalkozó szakterület. Az információtudomány az információ társadalmi, intézményi és/vagy egyéni használatának, illetve szükségességének, az emberek között folytatott kommunikáció problémáinak tudományos kutatásával és szakmai gyakorlatával foglalkozó terület.

22 Könyvtártudomány és információtudomány A könyvtár – és információtudomány közös alapja a társadalmi szerep és általános elkötelezettség a grafikus rekordok hatékony hasznosításának problémái iránt. A lényeges eltérések: 1. 1.A vizsgálandó problémák kiválasztása és meghatározása. 2. 2.Az elméleti kérdések felvetése és a struktúrák felvázolása. 3. 3.A kísérletek és az empirikus fejlesztés természete és mértéke, valamint az ebből levont gyakorlati következtetések. 4. 4.A felhasznált eszközök és megközelítési szempontok. 5. 5.A kialakított interdiszciplináris kapcsolatok természete és erőssége, az előrehaladás és az eredmények függősége az interdiszciplináris megközelítéstől.

23 Könyvtártudomány és információtudomány Saracevic számára ezek a különbségek igazolják a következtetést, hogy a könyvtártudomány és az információtudomány két különálló terület, amelyek szoros interdiszciplináris kapcsolatban vannak – nem azonosak, illetve az egyik nem a másiknak speciális formája.

24 A digitális könyvtárakról Saracevic szerint: a digitális könyvtárak logikus kiterjesztései a hagyományos könyvtáraknak. Az általuk szolgált közösség igényeiből, a maguk elé tűzött átfogó célból egyenesen következik ez az átalakulás/bővülés. Egy konferencia megnyitóján összehasonlítva a kéziraton dolgozó egykori szerzetest a számítógép előtt görnyedő könyvtárossal megállapította, hogy „Töretlen vonal mentén dolgozunk már az ókor óta…”

25 Tefko Saracevic honlapja http://comminfo.rutgers.edu/~tefko/

26 Az információkeresés értékelése A keresés szempontjából az adatbázisban egyrészt releváns és nem releváns, másrészt megtalált és nem megtalált információ létezik. Táblázatban: releváns nem releváns MegtaláltAB nem megtaláltCD 1. táblázat - Információk a relevancia szempontjából A (megtalált releváns információk) = találatok (hits) B (megtalált nem releváns információk) = zaj (noise, fals drop) C (releváns nem talált információk) = veszteség (misses, losses) D (nem releváns, nem talált információk) = érdektelen információk A keresés tökéletes, ha a B és a C halmaz üres. Nem ennyire eszményi, de még mindig optimális, ha minden releváns információt kiadott a rendszer, de kiadott irreveláns információkat is, azaz csak a C halmaz üres. A tökéletesség mértékét a teljességgel (recall, ratio) és a pontossággal (precision) jellemzik. A két fogalmat először William Perry használta a szemantikai kódok használhatóságának elemzésével kapcsolatban (ő még pertinencia-tényezőknek, Cleverdon 1963-ban relevancia-tényezőknek nevezte a kettőt; mai nevüket Gerard Salton adta 1965-ben). A keresés teljessége (recall ratio) a megtalált releváns dokumentumok aránya az összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyítva. Azaz T = talált releváns dokumentumok száma / releváns dokumentumok száma az adatbáziban; 0lTl1 A keresés pontossága a talált dokumentumok összességén belül a releváns dokumentumok aránya. Azaz P = talált releváns dokumentumok száma / talált összes dokumentumok száma; 0lPl1

27 Tudományos munkásságáról JASIST http://garfield.library.upenn.edu/histcom p/jasis-t/list/au-lcs.html All-Author List (4065) RecordsRecords: 4590, Authors: 4065, JournalsJournals: 3, http://www.worldcat.org/identities/lccn-n80-63369