A pszichiátria alapvonalai

Az előadások a következő témára: "A pszichiátria alapvonalai"— Előadás másolata:

1 A pszichiátria alapvonalai
Trixler Mátyás egyetemi tanár

2 Tudomány előtti pszichiátria I
Dánia, Svédország év előtti sírleletei – trepanáció „Eber Papirus” (Kr.e. 1900) – legrégebbi orvosi dokumentum, tünetcsoportok leírása Biblia : Sámuel I. könyve: Saul – depresszió, melyet Dávid hárfa játéka oldott Dániel könyve: Nebukadnécár (Kr.e: ) babilóniai király bikának képzelte magát, legelt Lykaon árkádiai király farkasnak képzelte magát, bárányokat tépett szét – „Lykantropia”

3 Tudomány előtti pszichiátria II
Platon (Kr.e.: ): a lélek elsőbbségéről beszélt. A szellem három része – ész, bátorság, altesti vágy (Freud!!) Hippokratesz (Kr.e.: ): materialista, a „morbus sacer” nem isteni eredetű. Vérmérsékleti típusbeosztás (melankólikus, szangvinikus, kolerikus, flegmatikus) A klasszikus ókorban a kölünböző tünetcsoportokat (melankólia, mánia, delirium, hisztéria) leírták, de az okokat illetően különböztek. Galenusz : testnedvek ingadozása (fekete epe, vér, nyirok, sárga epe) Mások a különböző szervek rendellenességeinek tulajdonították a tüneteket, pl.: hisztéria – „vándorló méh”

4 Hippokrates Galenus

5 A pszichiátria klasszikusai I
Pinel ( ) a francia forradalom alatt, a humanista szemléletű „morális kezelés” – Salpetrier kórház „Értekezés az elmebetegségről” – empírikus megfigyelés „pszichiáter” – „az elme gyógyítója” – egyike az első orvosi diszciplinának Esquirol ( ) a klinikai tünetek pontos leírója Griesinger ( ) „a pszichés zavarok az agyi történések következményei elmélet megalkotója

6 Pinel Esquirol Griesinger

7 The French Revolution and Pinel's Moral Treatment of the Mentally Ill

8 A pszichiátria klasszikusai II
Kahlbaum ( ) a katatónia leírója Kraepelin ( )exogén-endogén pszichózisok nozológiai rendszer kidolgozója München – idegtudományi hagyomány elindítója Bleuler ( ) a modern pszichiátria „atyja", „szkizofrénia” Kretschmer ( ) testalkat és karakter

9 Kreapelin Bleuler Kretschmer

10

11 Charcot Janet

12 Charcot 1825-1893 a hisztéria kezelése, gyógyító hipnózis

13 Pszichoterápiák gyökerei
Freud Adler a pszichoanalízis Ferenczi Jung

14 Freud

15 Jung Adler Ferenczi

16 A biológiai terápiák kezdetei I
1887 Wagner von Jauregg lázkezelés Klaesi alvásterápia Sakel inzulin kezelés 1935 Meduna kardiazol konvulzió 1936 Moniz pszichokirurgia Cerletti és Bini elektrosokk

17 A biológiai terápiák kezdetei
Cade lítium Delay klórpromazin Kuhn imipramin Carlsson, Schildkraut és mások neurotranszmitterváltozások szkizofréniában és depresszióban

18 A szociálpszichiátria alapjai I
Pratt csoportterápia tuberkulotikusokkal Pándy betegfoglalkoztatás Durkheim az öngyilkos magatartás leírása Simon a munkaterápia értelmezése Moreno pszichodráma

19 A szociálpszichiátria alapjai II
1953 Jones terápiás közösség 1958 Hollingshead, a társadalmi rétegződés Redlich szerepe 1959 Barton kórházi neurózis 1961 Moore transzkulturális pszichiátria 1960 Szász, Laing antipszichiátria

20 Szasz Laing

21 Bio-pszicho-szociális (rendszerszemléletű) modell jelentősége

22 PSZICHIÁTRIA (Elmegyógyászat)
Az emberi magatartás zavarainak és gyógykezelésének tudománya A mentális zavar biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők kölcsönhatása A normális és a kóros lelki működés között nincs éles határ A kórismék a szakemberek konszenzusára épülnek A tünetcsoportok között jelentős átfedés van

23 Mentális és viselkedészavarok
Jellemzi: - KLINIKAILAG FELISMERHETŐ TÜNETEK ÉS VISELKEDÉS - SZENVEDÉSSEL (DISTRESSZ) TÁRSUL - A SZEMÉLYES MŰKÖDŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZZA

24 Van e szükség pszichiátriai klasszifikációra ?
Individuális „kóros” emberi viselkedés „beskatulyázása”, cimkézése, stigma? (szociális deviancia modell)-antipszichiátria Azonban: a tünettan. lefolyás, nemi, családi halmozódás eltérő, jellegzetesen különbözők a biológiai alapok, specifikus terápiás válaszok észlelhetők

25 Klasszifikációk értelme, célja
Bár minden ember/beteg egyedi és megismételhetetlen jelenség, mégis a diagnózisba foglalás információsűrítés közös lényeg kiemelése, kevéssé fontos háttérben ezzel információcsere, közös nyelv, oktatás, kutatás, statisztikai rendezés, értékelés tudományos alapelvek, tesztelhető hipotézisek, empirikus vizsgálat, korrekció

26 Klasszikus kategóriák a betegségek osztályozása során (Virchow)
Meghatározott etiológia, Jól körvonalazható tünettan, Jellemző kórlefolyás, Körvonalazható prognózis, Kimutatható pathológiai elváltozások

27 Pszichiátriai kórképek
Pszichiátriai betegségegységek ritkán teljesítik mind az öt kritériumot (kivéve az organikus zavarok vagy a szenvedélybetegségek) A pszichiátriai kórképek nagy részénél - hasonló tünettan - hasonló kórlefolyás - többé-kevésbé megjósolható prognózis

28 KÓROKTANI OSZTÁLYOZÁS (Kraepelin)
ORGANIKUS MEGBETEGEDÉSEK PSZICHOGÉN MEGBETEGEDÉSEK ENDOGÉN MEGBETEGEDÉSEK PSZICHOPÁTIA OLIGOFRÉNIA

29 BNO 10 kategóriák I F00 - F09 Organikus és szimptómás mentális zavarok
F10 - F19 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok F20 - F29 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok F30 - F39 Hangulat- (affektív) zavarok F40 - F48 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok F50 - F59 Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak

30 BNO 10 kategóriák II F60 - F69 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai F70 - F79 Mentális retardáció F80 - F89 A pszichés (lelki) fejlődés zavarai F90 - F98 A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyerekkorban vagy adoleszcenciában (serdülőkorban) jelentkező zavarai F Nem meghatározott mentális zavar

31 DSM multiaxiális rendszer
I. TENGELY: TÜNETCSOPORTOK II. TENGELY: SZEMÉLYISÉGZAVAROK III. TENGELY: TESTI BETEGSÉGEK IV. TENGELY: PSZICHOSZOCIÁLIS NEHÉZSÉGEK V. TENGELY: TELJESÍTŐKÉPESSÉG (pszichés, szociális és foglalkozási)

32 DSM IV kategóriák I Gyermek- vagy serdülőkorban megjelenő zavarok
Delírium, dementia, amnesztikus és egyéb kognitív zavarok Általános testi betegség által okozott mentális zavarok Pszichoaktív szerek használatával összefüggő zavarok Schizophrenia és egyéb pszichotikus zavarok Hangulat- (affektív-) zavarok Szorongásos zavarok Szomatoform zavarok

33 DSM IV kategóriák II IX. Facticiózus zavarok X. Disszociatív zavarok
XI. Szexuális- és nemi identitás zavarok XII. Táplálkozási zavarok XIII. Alvási zavarok XIV. Az impulzus kontroll zavarai XV. Alkalmazkodási zavarok XVI. Személyiségzavarok (a II. tengelyen kódolva) XVII. Egyéb, mentális zavart nem jelentő, de figyelmet és kezelést igénylő állapotok

34 A BNO-10 és DSM-IV összehasonlítása
Kritérium BNO-10 DSM-IV Eredet Európai-hagyomány Amerikai Fő terület Statisztika Kutatás Tengely Egytengelyű Multiaxiális Empirikus megalapozottság Viszonylag csekély Erős A kategóriák körülhatárolása Kevésbé precíz, több szubjektív megítélés Egyértelmű, esetenként önkényes kritériumok

35 Paradigmaváltás az orvoslásban
BIOMEDIKÁLIS - BIOPSZICHOSZOCIÁLIS BETEGSÉGMEGELŐZÉS > EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS PÁCIENS > KLIENS KÓRISME > PROBLÉMA TERÁPIA > KONZULTÁCIÓ GYÓGYÍTÓ > SEGÍTŐ ALÁRENDELT > EGYENRANGÚ EGÉSZSÉGÜGYI > KÖZÖSSÉGI