Tengervíz mozgásai Hullámzás Tengeráramlások Tengerjárás

Az előadások a következő témára: "Tengervíz mozgásai Hullámzás Tengeráramlások Tengerjárás"— Előadás másolata:

1 Tengervíz mozgásai Hullámzás Tengeráramlások Tengerjárás
Szintingadozás

2 hullámzás 0,2 m/sec (0,7 km/ó) légáramlás ciklois Orbitális pálya
trochoid Hullámhossz 1/9 mélységben r=1/2 8/9-ed m r=1/256 0,2 m/sec (0,7 km/ó) légáramlás

3 Hullám magasság Hullám sebesség (C) Hullámhossz (L) Hullámperiódus

4 Hullám magasság : 0-22 m között.
Hullámhossz m Hullámsebesség n/s max. 25 m/sec hullámsebesség függ: Hullámhossz vízmélység Orbitális pálya r /6 hullámhossz Hullámhossz 1/9-ed mélységben az r ½ /9-ed mélységben az r 1/256

5 Világtenger átlagos hullámmagassága 2,7 m
4 m-nél nagyobb hullámok gyakorisága: Csendes-óceán DK-i medencéjében 30% Atlanti-óceán É-i medencéjében 25 % Indiai-óceán D-i medencéjében 10 % Erős viharok idején m közötti hullámmagasságok is kialakulnak, hullámhosszuk m.

6 HULLÁMSEBESÉG: Kisebb hullámok: 5-10 m/sec a nagyobbaké m/sec megfigyeltek már m/sec-est is

7 Hullám típusok: Hullám morajlás (koléma, surf) soog

8

9

10 Hullámtarajozás, tajtékzás

11 Hullámtörés (hullámnyomás pl. Skócia 38 tonna/m2)

12

13

14 Szabad hullám v. lógó

15 Tengerrengéshullám v. cunami
Állóhullám Pl. Balti-tenger kb. 2 óránként cm Tengerrengéshullám v. cunami Pl. a legnagyobb 1883 augusztus 26-27, Jáva és Szumátra között a Krakatau kitörése m magas hullám ( áldozat)

16 TENGERÁRAMLÁSOK Regionális áramlások Helyi áramlások
Felszíni áramlások Mélységi áramlások Meleg áramlások Hideg áramlások Horizontális áramlások Vertikális áramlások Álandó irányú áramlások Változó irányú áramlások

17 Globális légkörzés

18 CORIOLIS HATÁS

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35 Tengerjárás: http://www. sulinet
Tengerjárás: FIZIKA BOTH ELÕD Mit vonz a Hold?

36 A Föld felszínének minden, j földrajzi szélességgel jellemezhető P pontjára kiszámíthatjuk a Föld és a Hold egymás körüli keringése következtében fellépő atr tehetetlenségi gyorsulást és a Hold gravitációs hatásából eredő gyorsulást. Az ezek összegének megfelelő erőt a felszínre merőleges és azzal párhuzamos (érintő irányú) összetevőre bonthatjuk. Az ábrán a földfelszín néhány pontjában feltüntettük az árapályerő nagyságát. A nyilak hegye - erősen torzít

37 Egyenlőtlenségek: /kozmikus okok/ Félhavi egyenlőtlenség:szökőár v. szizigiai dagály, vakár, v. kvadraturai dagály Havi egyenlőtlenségek: holdpálya excentricitás Deklinációs egyenlőtlenség: Napi egyenlőtlenség: Hold zenitdelelése. /földrajzi okok/ Partvonalak rajzolata Széljárás Dagályhullám találkozások (interferencia) (amphidromikus pontok) Kikötőidő, dagályóra v. kotidális vonal. Vihardagály

38 Max.21,3 m

39 Mont Saint Michel bencés kolostora apály és dagály idején

40 Torlóár, pororoca

41 malström