Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium. 2 A Föld kora Legidősebb h oldkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium. 2 A Föld kora Legidősebb h oldkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken."— Előadás másolata:

1 1 A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium

2 2 A Föld kora Legidősebb h oldkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken mért legnagyobb radiometrikus kor: 4,5 milliárd év A Föld kora kb. 4,6 milliárd év A legidősebb földi kőzetek radiometrikus kora leggyakrabban 3,5-3,6 milliárd év jelentős esemény: HOLD „befogása” (A Hold és a Föld kőzetei különböznek egymástól, tehát a Hold nem a Földről szakadt le) 3,6 md évvel ezelőtt alakult ki a Föld – Hold rendszer

3 3 Föld – Hold rendszer 2,7-3 md éve a Hold Föld körüli pályán, közelebb a Földhöz - a mainál szélesebb árapályövi sáv SZTROMATOLITOK A Hold befogásának következményei: - apály-dagály keltette súrlódások kéreg alatti olvadás (Földön, Holdon) Ennek időpontját rögzíti a 3,5 – 3,6 md éves radiometrikus kor - olvadás vulkanizmus kigázosodás Föld új légköre A korábbi, 3,5 md évvel ezelőtti légkörét a Föld addigra elvesztette (prekambrium: hatszor nagyobbak, mint ma)

4 4 AZ ATMOSZFÉRA KIALAKULÁSA A Föld másodlagos légköre 3,5-3,6 milliárd éves Kezdetben nem volt oxigén a légkörben, később alakult ki fokozatosan. Az oxigén két forrása : 1. Fotodisszociáció (UV sugárzás hatására a H 2 O (víz) disszociációjából, A H + a világűrbe szökik, a naszcens oxigén (‘O’) egy részéből ózon lesz) 2. Növényi fotoszintézis I. UREY-SZINT = 0,1 % PAL (present atmospheric level) Fotodisszociáció ózonréteg (védi a vízgőzt a további fotodisszociációtól, Urey-hatás) Élet m magas vízoszlop alatt 2,7-3 Ma: első sztromatolitok ( fotoszintézis) A levegőbe kerülő oxigén mennyisége nő (eleinte a szárazföldi-i kőzetek oxidációja - első vörös üledékek : 1,8-2 milliárd évesek)

5 5 II. PASTEUR-SZINT = 1 % PAL Pasteur: sok primitív szervezet 1% légköri oxigén mellett tér át a fermentációról a légzésre Légzés: távlatok a biológiai evolúció előtt (több energia áll a szervezet rendelkezésére – lehetőség a keringés, emésztés, idegrendszer kialakulásához) 30 cm 1 % PAL légköri oxigéntartalom ( Ma): 30 cm vastag vízréteg véd a pusztító UV-sugárzástól A tengerben kialakulhat a gazdag lágytestű fauna. Oxigén tartalom nő ozonoszféra, amely a szárazföldek fölé is védő- ernyőként terül /

6 6 III. SZÁRAZULATI SZINT = 10% PAL Szilúr végére: halálos UV-sugarak olyan mértékű elnyelése, hogy az élet kiléphet a szárazföldre Devon: erdők elterjedése Karbon végére: hatalmas vegetáció (mocsárerdők) nagy mennyiségű oxigén termelése 6

7 7 IV. MAI SZINT = 100% PAL A karbon végére ( millió éve) a légkör oxigéntartalma elérte, sőt valószínűleg meghaladta a mai értéket ÖNSZABÁLYZÓ RENDSZER kialakulása (CO 2 - O 2 ) De: a jégkorszakok ezzel nem magyarázhatók! (Több tényező együttes érvényesülése!)

8 8 A prekambrium jelentős földtani eseménye: ősmasszívumok kialakulása Balti + Ukrán-pajzs (Fennoszarmácia) Kanadai-pajzs (Laurentia) Szibériai-pajzs (Angara) Afrikai-, Indiai-, Ausztráliai-, Antarktiszi-pajzs Dél-Amerika (Guayanai-, Platai-, Amazonasi-pajzs)

9 9 Minden idők legnagyobb eljegesedése: 570 – 800 Ma Hólabda Föld („Snowball Earth”)

10 10 Az élet kialakulása és kezdeti fejlődése Korábbi feltevések: az őslégkör szervetlen molekuláiból kialakulhattak az aminosavak az első szerves molekulák a Naprendszer por- és gázanyagában keletkeztek, becsapódó üstökösmagok, meteoritok útján kerültek a Földre.

11 11 Black smokers („fekete füstölgők”az óceán fenekén), mint az élet bölcsői – felfedezésük: 1977 kéményszerű szerkezetek CO 2, ammónia és kénhidrogén feláramlás - pusztító UV- sugárzás mentes környezet – DE: szélsőségesen magas hőmérséklet (T  300 O C) Ma: autotróf baktériumok élnek itt, energia nyerése: H 2 S oxidációjával

12 12 Legidősebb, biztosan organikus tevékenységet jelző nyomok kora mintegy 3,8 milliárd év A legrégibb fosszíliák : 3,5 milliárd év

13 13 Cyanobacteria („Cyanophyta”, kékeszöld algák) Kékeszöld szín Valódi sejtmagjuk nincs Autotrófok, vagy szerves anyagokkal táplálkoznak A Ca-ionokat le tudják hasítani a Ca-tartalmú vegyületekből Jelentősek a stromatolitok képződésében Stromatolitok: a cianobaktériumok működésének eredményeként keletkezett üledékes kőzetek.

14 14 Recens és fosszilis stromatolitok

15 15 A kékeszöld algák az üledéken hártyaszerű réteget hoznak létre, miközben összekapcsolják a szerves törmeléket és az iszapszemcséket. Maga a hártya később elpusztul, de ez az organoszediment struktúra megőrződik. A stromatolit tehát nem fosszilis szervezet. Életnyomnak tekinthető. UREY-SZINT = 0,1 % PAL

16 16 Eddigiek: sejtmag nélküliek 1,5 – 2 milliárd évvel ezelőtt: sejtmagos egysejtűek Kb. 1 milliárd éve: szövetes élőlények: nincs fosszilizálódásra alkalmas szilárd váz Csak szórványos leletanyag

17 17 Élet a prekambrium végén: AZ EDIACARA BIÓTA Reginald Sprigg 1947 Pound Kvarcit Formáció Spriggina Proterozoikum (prekambrium) vége, millió év

18 18 Nagy méret (a legnagyobbak közel 1-2 m-esek) Lágytestű, szilárd váz nélküli élőlények, lenyomatok a kvarchomokkő felszínén: űrbelűek, gyűrűsférgek, ízeltlábú fajok Sokféle életmód: Tenger aljzatán élő (bentosz) alakok: rögzítettek, az aljzaton mozgók, üledékfalók Úszó (nekton) Szabadon lebegő (plankton) Ragadozó és dögevő alakok hiánya Az EDIACARA bióta

19 19 Mekkora volt? Ez a Charnodiscus 1,2 m „magas” volt Ediacara bióta Charnia Charnia (csalánozó?) Parvancorina (Korai ízeltlábú?) Dickinsonia

20 20 Globális elterjedés, hasonló leletegyüttesek:

21 21 Az ediakara időszak (Ediacaran Period) A prekambrium legfiatalabb időintervalluma IUGS (Földtudományok Nemzetközi Uniója) 2004 március 630 – 542 Ma Középső részére (575 –555 Ma) Ediacara típusú maradványegyüttesek jellemzőek

22 22 II. Fanerozoikum Kainozoikum ,5 Ma Mezozoikum Ma Paleozoikum Ma

23 23 Paleozoikum Hegységképződések Kaledóniai 542 – 350 Ma (ó-paleozoikum) 1.Hercyni (Variszkuszi) 450 – 290 Ma (új-paleozoikum)

24 24 KAMBRIUM Ma Laurentia (=Kanadai- pajzs) Fenno- szarmácia (Balti + Ukrán) Angara Gondwana

25 25 KAMBRIUM Elnevezés: Wales = Cambria (rómaiak) Kontinensek: Laurencia (ősi É-Amerika, É-Írország, É-Skócia), Fennoszarmácia (ősi Európa, Balti és Ukrán pajzs, + Nagy-Britannia maradéka) Angara ( ősi Szibéria) Gondwana (D-Amerika, Afrika, India, Ausztrália, Antarktisz) Óceánok: Urali-óceán Angara/Fennoszarmácia között: Iapetus Laurencia/Fennoszarmácia között: Panthalassa-óceán

26 26 Kambriumi szárazföldi üledékek nem ismertek szárazföldi növényekre nincs bizonyíték Felső-prekambrium: még lágytestű fauna Szinte az összes gerinctelen törzs megtalálható, több kihalt törzzsel (Burgess-pala) Több gerinctelen csoport: szilárd váz megjelenése („mérföldkő”)

27 27 KAMBRIUM A hagyományos beosztás: TRILOBITÁK alapján (háromkaréjú ősrákok) Olenellus Alsó- kambrium Olenus (felső- kambrium) Paradoxites Középső- kambrium

28 28 Alsó-kambrium tagolása: Archaeocyathusok alapján is (főleg Szibéria területén)

29 29 Chengjiang D-Kína, Yunnan tartomány, Alsó-kambrium, 525 Ma Az első gemkapocs méretű, halszerű gerinces lelőhelye - a gerincesek törzse már jelen volt a kambriumban

30 30 A BURGESS-PALA, 520 Ma a gerinctelenek egyik legfigyelemreméltóbb lelőhelye É-Amerika, Brit-Kolumbia, Sziklás-hg., Burgess-hágó, 1909 Kambrium, 520 millió éves Áthalmozott ősmaradvány együttes, katasztrófaszerű betemetődés, anoxikus környezetben A fauna élőhelye: m vízmélység (átvilágított öv), trópus Ízeltlábúak, szivacsok, férgek, gerinchúrosok! KAMBRIUM

31 31 Burgess-pala, 520 Ma Ízeltlábúak, szivacsok, férgek, gerinchúrosok Hallucigenia Anomalocaris Ottoia Marella (Arthropoda) Evolúciós szempontból igen értékes

32 32 ORDOVÍCIUM Ma Laurentia és Fennoszarmácia közelednek, Iapetus szűkül (szilúr végére bezárul) Élet: csak a tengerekben! Elnevezés: kelta néptörzsről (Wales)

33 33 ORDOVÍCIUM Tengeri gerinctelenek fejlődése: Trilobiták, graptoliták, conodonták Kagylók, cephalopodák, brachiopodák nagy alakgazdagság

34 34 SZILÚR Ma Iapetus (Kaledóniai- óceán) bezáródik Laurencia és Fennoszarmácia ütközik (kollízió) A krétáig együtt maradnak Elnevezés: kelta néptörzsről

35 35 Szilúr A növények meghódítják a szárazföldet SZÁRAZULATI SZINT = 10% PAL Cooksonia (néhány cm magas) Rhynia

36 36 SZILÚR brachiopodák, korallok, tengeri liliomok nautiloideák csigák Trilobiták Állkapocs nélküliek Óriás ősrák

37 37 DEVON 416 – 359 Ma Laurentia és Fennoszarmácia ütközése Kaledonidák kiemelkedése (Szilúr vége – DEVON) (Skandinávia, Brit-szk., Grönland, Appalache-hg.) Elnevezés: Devonshire grófság (Anglia)

38 38 Kaledonidák kiemelkedése Lepusztulás: Old Red Sandstone Az állatvilág meghódítja a szárazföldet

39 39 A mai harasztok és nyitvatermők ősei Korpafüvek Zsurlók Páfrányok Progymnospermopsidák (a nyitvatermők előfutárai) Devon

40 40 DEVON Spirifer (pörgekarú) Calceola (korall)

41 41 A páncélozott halak: „A devon tengerek kardfogú tigrisei” - hossz: 10 m is!

42 42 Devon Porcos halak (cápák, ráják) Csontos halak (sugaras úszójúak: ma virágkor tüdőshalak bojtosúszós halak) négylábúak

43 43 Tiktaalik Ichthyostega DEVON

44 44 KARBON 359 – 299 Ma Elnevezés: a széntelepekkel kapcsolatos Trópusi mocsarak – szénképződés - sok telep (össz-szénvastagság 200 m)

45 45 Karbon Hercyni hegységképződés Laurentia+Fennoszarmácia (É-Atlanti Kontinens) Ettől ÉK-re Angara (az Urali óceán választja el őket) Gondwana és az É-Atlanti Kontinens között: az Ős-Tethys = Hercyni óceán Két nagy kontinens-kollízió (ütközés) Urali-óceán bezáródása Uralidák (Ural-hg.) Hercyni-óceán bezáródása Hercynidák Karbon vége/perm eleje: PANGEA

46 46 Hercynida roncsok:

47 47 KARBON Fatermetű harasztok, nagyméretű ízeltlábúak Csótány szárnymaradvány karbon, Kansas USA O 2 >100 % PAL

48 48 Karbon Kagylók, csigák, trilobiták, csövesférgek mellett még a korallok és brachiopodák is gyakoriak Ammoniteszek (Goniatitesz), Ősi típusú tengeri sünök előtérbe kerülése Magyarország: Szabadbattyán és a Bükk-hg. (tengeri karbon)

49 49 PERM 299 – 251 Ma Pangea -Panthalassa Elnevezés: Perm, orosz város (Kama folyó mellett)

50 50 Hegységképződés – lepusztulás: New Red Sandstone (Mecsek és Balatonfelvidék: vöröshomokkő) Bepárlódó tengermedencék: sótelepek Déli-sark jégsapka Különböző éghajlatok – flóraprovinciák GLOSSOPTERIS (magvaspáfrányok rokona) A Gondwana uralkodó növénye (Gondwana kontinensek egykori összetartozásának bizonyítéka)

51 51 PERM Dimetrodon, Calamites Előtérben: magvaspáfrány Jobbra hátul: Walchia (nyitvatermő) Trópusi, szavanna-jellegű, száraz évszakkal jellemzett éghajlaton

52 52 PERM Szivacsok (sárga színnel), korallok, bryozoák, brachiopodák Fusulinák (Óriás foraminiferák (egysejtűek)) Emlősszerű hüllők, Lystrosaurus

53 53 Perm végi nagy kihalás Pangea - selfterületek összeszűkülése Tengeri gerinctelen családok 50 %-a, hüllők 80 %-a, sok rovarcsalád, kétéltű családok 75 %-a kihalt (nagyforaminiferák, ősi korallok (pl. Rugosa korallok), óriás csáprágósok, egyes pörgekarúak, egyes tüskésbőrűek A növényvilágot nem érinti 32 millió éven át tartott


Letölteni ppt "1 A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium. 2 A Föld kora Legidősebb h oldkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken."

Hasonló előadás


Google Hirdetések