Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága."— Előadás másolata:

1 Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága

2 Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003) Kutatási célpopuláció –Magyarország felnőtt, nem intézményben élő lakossága Országos felmérés –rétegzett, két lépcsős, csoportos mintavétel –az adatfelvételre október 30. és december 19. között, 440 településen került sor, 270 kérdezővel –7000, 18 éves és idősebb, állandó címen lakó magyar állampolgár Válaszolt 5072 fő, a minta 72 %-a (OLEF2000: 78 %) –a reprezentativitás kedvező volt

3 Témakörök Egészség – –Korlátozottság – –Betegségek – –Sérülések, mérgezések – –Fájdalom – –Lelki egészség – –Vélt egészség – –Ellátórendszer igénybevétele, kiadások – –Gyógyszerhasználat Befolyásoló tényezők –Biológiai tényezők –Egészségmagatartás –Demográfia –Anyagi helyzet –Munka- és lakókörnyezet –Társas környezet

4 Dohányzás Rendszeresen dohányzik Nők: 25% Férfiak: 37%

5 Összefüggések elemzése Milyen kapcsolat van a rendszeres dohányzás esélye és a társadalmi-gazdasági tényezők között? Dohányzás (kimeneti változó) –rendszeresen dohányzik vs. nem dohányzik Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) –nem, kor, iskolázottság, anyagi helyzet, foglalkozás, munkaviszony, társas támogatottság, régió, településnagyság

6 Az anyagi helyzet és a dohányzás kapcsolata

7 A kor és az iskolázottság kapcsolata a dohányzással

8 Elhízás

9 Összefüggések elemzése Milyen kapcsolat van a túlsúlyosság/elhízottság és a társadalmi- gazdasági tényezők között? Testtömeg-index (kimeneti változó) –túlsúlyos/elhízott vs. normál Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) –kor, iskolázottság, foglalkozás, munkaviszony, anyagi helyzet, régió, településnagyság, társas támogatottság

10 Az anyagi helyzet és a túlsúly/elhízás kapcsolata

11 Az iskolázottság és a túlsúly/elhízás kapcsolata a nők körében

12 ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (férfiak) ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS (95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető alsó- és középvezető0,330,11 – 1,0 beosztott szellemi0,210,07 – 0,66 önálló0,300,09 – 0,92 nem mg-i fizikai0,260,08 – 0,83 GAZDASÁGI AKTIVITÁS Referencia: dolgozik munkanélküli0,220,07 – 0,75 rokkantnyugdíjas0,250,08 – 0,81 nyugdíjas0,250,08 – 0,83 egyéb inaktív0,220,07 – 0,75

13 ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (nők) ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS(95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető beosztott szellemi0,390,16 – 0,97 GAZDASÁGI AKTIVITÁS Referencia: dolgozik munkanélküli0,220,08 – 0,61 RÉGIÓ Referencia: Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld1,481,04-2,09

14 A hipertónia és az iskolázottság kapcsolata

15 A mammográfiás szűrővizsgálaton részt vett nők életprevalenciája korcsoportonként 2000-ben és 2003-ban

16 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések A szűrési életprevalencia növekedésének mekkora része adódik a kohorszcseréből adódó változásból, és mekkora része tényleges változás? A növekedés mennyire tulajdonítható a többi befolyásoló tényező párhuzamosan lezajlott változásának (pl. az iskolázottsági struktúra megváltozásnak)? Megváltozott-e a két időpont között eltelt időben a befolyásoló tényezőknek a szűrési részvételre gyakorolt hatása (pl. változott-e a hatás nagysága, jellege)?

17 Az első kérdés feltevésének a relevanciája csekély, tekintve, hogy rövid idő telt el a két vizsgálat között, és hogy a korcsoportos bontásból láthattuk: nem a kohorszcsere okozta a változást. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések

18 Az ábrán látható modellben a befolyásoló tényezők tehát általában a szűrésen történő részvétellel potenciálisan kapcsolatban álló társadalmi-gazdasági háttértényezők, míg az „idő” hatása foglalja magába az ezen kívül álló minden egyéb tényezőt, ennek nyilván legnagyobb részét az időközben beindult népegészségügyi program okozta hatás adja. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések

19 A második kérdés vizsgálatának eredménye szerint minden más tényező hatására kontrollálva a két időpont közötti változáshoz tartozó esélyhányados 1,57 (megbízhatósági intervallum: 1,38 - 1,79). Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a korábban, kontrollálás nélkül számolt értékkel, vagyis elmondható, hogy a tapasztalt nagyfokú változás nem írható a társadalmi-gazdasági változások számlájára. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések

20 Ebben az esetben a kutatási kérdésünk középpontjában a befolyásoló tényezőknek a két időpont közötti megváltozása áll. Pl. változott-e az iskolázottságnak az összefüggése a szűrési életprevalenciával 2000 és 2003 között?

21 A szűrésen való részvétel befolyásoló tényezői A cellákban 0-val jelöltük azt a változót, amely nem befolyásolja a szűrés életprevalenciáját; +-szal jelöltük a szignifikáns, ++-szal az erősen szignifikáns, konzisztens kapcsolatot.

22 Az iskolázottság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000, 2003)

23 A lakóhelynagyság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF )

24 A lakóhely szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF ) Összefoglalva elmondható, hogy a társadalmi-gazdasági változók szerepe csökkent a szűrés életprevalenciájának meghatározásában, ami vélhetően a népegészségügyi programnak betudható, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése felé mutató igen pozitív változás.

25 Telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése Kósa Zs., Ádány R., Kósa K., Kardos L., Széles Gy., Vokó Z., Fésüs G., Németh R., Országh S.

26 Minta választás Célpopuláció Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye telepei Célpopuláció Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye telepei Háztartási alapú, 18 éves, vagy annál idősebb lakosok Háztartási alapú, 18 éves, vagy annál idősebb lakosok Véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezés Véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezés Véletlen lépegetés módszer az adott telepen Véletlen lépegetés módszer az adott telepen A minta nagysága 1000 fő A minta nagysága 1000 fő

27 Vélt egészség Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Nők Férfiak

28 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele A telepszerű körülmények között élők és az általános populáció által igénybevett egészségügyi szolgáltatások az elmúlt 12 hónapban A számok a prevalencia populációs becslései a 95%-os megbízhatósági tartománnyal. Telepszerű körülmények között élők Általános populáció Nők év év év év év év bármilyen egészségügyi szolgáltatás 65% (58, 71)62% (55, 70)78% (69, 85)74% (70, 77)73% (69, 76)80%(78, 83) találkozás a háziorvossal 70% (64, 76)71% (63, 77)86% (78, 91)62% (59, 65) 77%(75, 79) találkozás szakorvossal 51% (44, 58)*42%(35, 50)*58% (49, 67)68% (64, 72)*68%(64, 71)*69%(66, 72) fogorvosi szolgáltatás 44%(38, 51)*33%(26, 41)*32% (24, 41)61% (57, 65)*50%(46, 54)*39%(36, 43) rendelőintézeti ellátás* 11% (7.6, 16)14% (9.2, 20)17% (11, 25)16% (14, 20)13% (11, 16)18%(15, 20) nőgyógyászati vizsgálat az elmúlt 5 évben 90% (85, 93)82%(75, 87)*62%(53, 71)*90% (87, 92)92% (89, 94)86%(84, 87)* mammográfiai vizsgálat az elmúlt 2 évben 8.0% (5.0, 13)15% (10, 21)25% (18, 34)8.5% (6.3, 11)24% (20, 27)70%(67, 74)*

29 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele Telepszerű körülmények között élők Általános populáció Férfiak év év év év év év bármilyen egészségügyi szolgáltatás 42% (35, 49)*48% (40, 56)* 67% (57, 75) 60% (56, 64)* 61% (57, 65)* 72% (68, 75) találkozás a háziorvossal 48% (41, 55)*51% (43, 59)* 74% (65, 81) 67% (63, 71)* 68% (64, 71)* 73% (71, 75) találkozás szakorvossal 22% (16, 28)*23% (17, 31) 42% (34, 52) 38% (33, 42)* 35% (31, 38) 51% (47, 54) fogorvosi szolgáltatás38% (31, 45)26% (20, 34)* 21% (14, 29) 42% (37, 46) 40% (36, 44)* 30% (27, 34) rendelőintézeti ellátás* 3.1% (1.4, 6.8)9.8% (5.9, 16) 23% (16, 31) 5.9% (4.1, 8.4) 7.7% (5.8, 10) 17% (15, 20)

30 Egészségügyi ellátások igénybevétele a szakorvosi és a fogorvosi ellátás igénybevétele alacsonyabb a romák körében (általános populáció kb. 2/3-a) a éves roma nőknek csak 25%-a vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben (az általános populációban 70%) az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő romák 35%-a, az általános populáció 4,4%-a szenvedett el valamilyen diszkriminációt

31 Egészségtudatosság Véleménye szerint Ön mennyit tehet az egészségéért? SOKAT, NAGYON SOKAT Nők Férfiak

32 A dohányzás kezdete

33 Az alkohol fogyasztás gyakorisága Telepszerű körülmények között élőkAz általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők Általános populáció év év év év év év év év év Férfiak absztinens alkalomszerűe n mérsékelten nagyivó 44 (37, 51) 16 (11, 22)* 24 (19, 31) 16 (12, 22) 45 (37, 53) 14 (9,3; 21) 26 (19, 33) 16 (11, 23) 59 (50, 68)* 12 (7,1; 20) 16 (10, 24) 13 (7,8; 21) 40 (29, 52) 33 (24, 45)* 15 (8,3; 26) 12 (6,1; 22) 29 (21, 38) 27 (19, 35) 22 (15, 31) 23 (16, 31) 30 (23, 37)* 19 (13, 26) 30 (24, 37) 22 (17, 29) 30 (26, 33) 36 (32, 40) 23 (20, 26) 12 (9,2; 15) 25 (21, 29) 26 (22, 30) 31 (27, 35) 18 (15, 22) 23 (20, 27) 17 (14, 20) 39 (35, 42) 21 (18, 25) Nők absztinens alkalomszerűe n mérsékelten nagyivó 83 (77, 88) 14 (10, 20) 1,5 (0,5; 4,5) 1,0 (0,2; 3,9) 82 (76, 88)* 13 (8,3; 19)* 3,1 (1,3; 7,3) 1,9 (0,6; 5,7) 91 (84, 95)* 7,3 (3,7; 14) 0,9 (0,1; 6,2) 81 (73, 88) 17 (11, 26) 1,6 (0,4; 6,0) 0,0 66 (58, 74)* 28 (21, 36)* 4,3 (2,0; 9,2) 1,4 (0,4; 5,4) 71 (65, 77)* 19 (14, 25) 6,4 (3,8; 11) 3,3 (1,6; 6,9) 57 (53, 61) 36 (32, 40) 4,4 (2,8; 6,6) 2,7 (1,6; 4,5) 55 (51, 59) 35 (31, 39) 7,5 (5,6; 10) 2,2 (1,3; 3,8) 61 (57, 65) 26 (23, 29) 11 (8,8; 13) 2,4 (1,6; 3,6)

34 Testtömeg index A testsúly és a testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2): kóros soványság < 18,5; normál testsúly 18,5-24,99; túlsúlyos 25-29,99; elhízott  30 Nők Férfiak

35 Friss zöldség, gyümölcs fogyasztás Nők Férfiak

36 Következtetések Amit eddig tudtunk Amit eddig tudtunk A romák korai halálozása lényegesen magasabb, mint az általános populációé A romák korai halálozása lényegesen magasabb, mint az általános populációé A romák többsége szociálisan marginalizált A romák többsége szociálisan marginalizált Amit ez a vizsgálat hozzáad a tudásunkhoz Amit ez a vizsgálat hozzáad a tudásunkhoz Az első kvantitatív vizsgálat Európában, amely a romák és az általános populáció egészségét összeveti Az első kvantitatív vizsgálat Európában, amely a romák és az általános populáció egészségét összeveti A romák funkcionalitása és vélt egészsége lényegesen rosszabb, mint az általános populációé A romák funkcionalitása és vélt egészsége lényegesen rosszabb, mint az általános populációé A dohányzás gyakorisága magasabb, a zöldség, gyümölcs fogyasztásé alacsonyabb körükben A dohányzás gyakorisága magasabb, a zöldség, gyümölcs fogyasztásé alacsonyabb körükben


Letölteni ppt "Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések