Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN. Attikai-félsziget lakói: iónok A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa nem vett részt a gyarmatosításban,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN. Attikai-félsziget lakói: iónok A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa nem vett részt a gyarmatosításban,"— Előadás másolata:

1 A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN

2 Attikai-félsziget lakói: iónok A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa nem vett részt a gyarmatosításban, ennek ellenére kereskedett, kézműipara fejlődött Kikötője: Pireusz Fontos uralkodója: Thészeusz Nemzetségi arisztokrácia (arisztoi=kiváló) kiszorítja a királyt a hatalomból, és helyét választott képviselő: arkhón veszi át

3 Társadalmi feszültségeket a görög gyarmatosítás oldotta meg megjelent az olcsó Kis-Ázsiából származó gabona Arisztokrácia élelmiszer-monopóliumát érzékenyen érintette A középréteg (démosz=nép): kereskedők, kézművesek, hajósok, földművesek száma, gazdasági súlya nőtt, a nemzetségi arisztokraták hatalma úgy csökkent.

4 Arisztokrácia és a démosz küzdelme királyság megszűnését követően az arkhón (először 1, majd 3, végül 9, majd 10) kezébe került a hatalom → legfontosabb hivatali tisztség kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be

5 Legfőbb bírói testület, az areioszpagosz (Árész-dombján) tagjai a volt arkhónok→ végrehajtás államforma → arisztokratikus köztársaság démosz nem rendelkezik politikai jogokkal, még a meggazdagodott kereskedők és iparosok sem földművesek jelentős részét még mindig az adósrabszolgaság fenyegeti

6 Kr.e VIII-VII. században Hellaszban megjelenik a türannisz (egyeduralom) intézménye, mely a rendet próbálta fenntartani az arisztokrácia és a démosz között. A türannosz (egyeduralkodó) általában olyan arisztokrata volt, aki a démosz érdekeit képviselte.

7 Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621 démosz ↔ arisztokrácia ellentéteinek csillapítására szigorú törvények írásba foglalása „drákói szigor” ezek a törvények az arisztokraták érdekeit védték eddig szokásjog alapján ítélkeztek, írott törvény gátat szabott az önkényeskedésnek Lehetőséget adott a törvény előtti egyenlőségnek

8 Szolón – Kr.e arkhón

9 eltörölte az adósrabszolgaságot, felszabadította az adósrabszolgákat elengedte az adósságokat, teherlerázás = szeiszaktheia Megtiltotta, hogy jövőben úgy adjanak kölcsön, hogy valaki adósrabszolga lehessen politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett (1 mérő gabona=52,2 liter, 1 mérő olaj = 39,4 liter) lakosságot vagyoni helyzet alapján 4 csoportba osztotta meghatározta az egyes csoportokba tartozók milyen hivatalt tölthetnek be

10 4 vagyoni csoport, jövedelem alapján mérősök (500 mérő feletti gabona, olaj, bor): háborúban lovaskatonák, kötelesek az államköltségekhez pénzben hozzájárulni (leiturgia), közülük kerültek ki az arkhónok 2.Lovasok/Hippeisz (ló v mérő gabona, olaj, bor): ők is lovas katonák voltak 3.Ökörfogatosok/zengiták ( mérő gabona, olaj, bor) gyalogos katonák: hopliták (nehézfegyverzetű gyalogság) voltak a háborúban 4.Napszámosok/thészek (200 mérő alatti jövedelem) semmiféle tisztséget nem viselhetnek, csupán népgyűlés tagjai és ítélkezés alapján szólhatnak bele az állam ügyeibe, könnyűfegyverzetű gyalogosok a háborúban

11 E besorolás szerint történt az adófizetés, a tisztségviselés és a katonáskodás egyaránt. Erre azért volt szükség, mert sem a tisztségek betöltéséért, sem a katonáskodásért nem járt fizetség, mindenkinek a saját jövedelméből kellett megélnie. Eme besorolás miatt nevezzük a szolóni alkotmányt timokratikusnak. A szó azt jelenti, hogy az egyénnek a jogai a vagyonától függenek, vagyis a gazdagok érdekeit szolgálja, ugyanis az első osztályokba ebből kifolyólag már nem csak az arisztokraták tartoztak, hanem a gazdag kereskedők és iparosok is.timokratikusnak

12 növeli a népgyűlés (ekklészia) hatáskörét → legszegényebb polgárok is részt vehettek, évente 4x üléseztek, 20 év feletti athéni polgár lehet a tagja A népgyűlésből a buléba (400-ak tanácsa) az első 3 vagyonosztály szerint lehetett küldeni képviselőket. (Logikus, hogy az 500-asok közül többen voltak képviselve) Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok tanácsa) - a végrehajtás, a törvény őrei sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges vezető arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9 fő) héliaia: esküdtbíróság (6000 fő – sorsolással)

13 Szolón, olyan alkotmányt tartott ideálisnak és az egyedüli helyesnek, ahol az ember szabad, az egyénnek joga és kötelessége a véleménynyilvánítás, de az illető felelősségre vonható szavaiért és tetteiért, vagyis a közösség és az egyén viszonya kölcsönös. Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, más poliszból betelepülő idegenek (metoikosz) nem. A metoikoszok elé gazdasági akadályokat nem gördített.

14 Demokrácia (népuralom) alapját teremtette meg Demokrácia → olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van

15 Szolón idején az athéni politika és társadalom

16 A Türannisz = zsarnokuralom (Kr.e ) A probléma, hogy az arisztokraták elvesztik egyedi jogaikat, a démosz pedig keveselte azt hatalmi űr » egyes politikusok egyeduralomra törnek türannisz: zsarnokság, türannosz: zsarnok Peiszisztratosz ( ) támogatta a démoszt (arisztokrata származású) magához ragadta a hatalmat → zsarnokság (türannisz) ellenálló arisztokraták földjeit (megöltek v. elmenekültek) kiosztotta a démosz között, hogy növelje támogatói számát, általános jövedelemadót vezetett be, állandó hadsereget hozott létre

17 Óriási építkezések (templomok, kikötő, vízvezetékek) Vidékre „kiszálló” bíróságok. Adót vezetett be, amiből építkezéseit fedezte (templom, vízvezeték, városfal) Építkezés → növeli tekintélyét, munkát jelent a démosznak (kézművesek) Fejlődött Athén gazdasága Halála után nem sokáig áll fenn a türannosz rendszere. Merénylet fiai ellen – a démosz elüldözi őket (Hippiász és Hipparkhosz).

18 Kleiszthenész arkhón, i.e. 508 Származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolás vált a tisztségek betöltésének az alapjává, ezzel a démosz vezető szerepét biztosította. 1 kerület (phülé) (szárazföldi, tengerparti, városi) összesen 10 kerület volt

19 Kleiszthenész területi beosztása

20 Elkülönítette a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia). Politikai egység jött létre a démosz vezetésével. Bevezette a cserépszavazást az egyeduralom visszajövetele ellen.

21 Népgyűlés = EKKLÉSZIA legfőbb hatalom minden athéni polgár részt vehetett tv.hozás, háború-béke kérdésében dönt minden fontos ügyben a döntő szó kimondása sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan

22 Ötszázak tanácsa = BULÉ tagjait a területi felosztás alapján sorsolták Törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek kisebb jelentőségű kérdésekben dönthetett Esküdtbíróság = héliaia 6000 fő, sorsolással fellebbviteli bíróság arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

23 Areioszpagosz volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült Sztratégosz (katonai vezető) nem sorsolták, hanem választották állam tényleges vezetője (10 fő) 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható a többi tisztséggel ellentétben

24 Cserépszavazás (osztrakiszmosz) zsarnokság újjáéledésének megakadályozása ha valakiről úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból (vagyona megmaradt) 6000 szavazat kellett, hogy a szavazás érvényes legyen

25

26 Kleiszthenész idején az athéni politika és társadalom

27 Az athéni társadalom és a kleiszthenészi alkotmány


Letölteni ppt "A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN. Attikai-félsziget lakói: iónok A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa nem vett részt a gyarmatosításban,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések