Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Ókori Kelet államrendje A Mezopotámia társadalma és állama Az ókori görög poliszok társadalma - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Ókori Kelet államrendje A Mezopotámia társadalma és állama Az ókori görög poliszok társadalma - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu."— Előadás másolata:

1 Az Ókori Kelet államrendje A Mezopotámia társadalma és állama Az ókori görög poliszok társadalma - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2 A Termékeny félhold Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók által közrezárt terület egészét jelöli. •A görög eredetű, "Folyóköz" (Mezopotámia) jelentésű szó egy akkád kifejezés fordítása •Az ókorban Mezopotámia egészének összefoglaló neve volt. •A mezopotámiai kultúra központját, az ie. 3. évezredben két részre osztották: "Sumer és Akkád" földjét a görögök nevezték el legfontosabb városáról Babilóniának (babylónia chóra = "babiloni föld").

3

4 Babilónia A városállamok kora •A 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában a csatornázó-öntözéses gazdálkodás teljes kifejlődésének és virágzásának időszaka volt. •A hasonló fejlettségű tájegységek önálló politikai egységekbe tömörültek: városállamokba, amelyek mindegyike egy-egy csatornát vagy csatornaszakaszt tartott fenn, a politikai funkciókat is egyesítő, de főként gazdasági szervező város fennhatósága alatt állt.

5 Tulajdonviszonyok és a társadalom szerkezete a városállamok korában – 3. évezred közepe •A termőföldek Dél-Mezopotámiában is egy-egy nagycsalád, vagy pedig területi alapon szervezett közösség - földközösségek - "tulajdonában" voltak; •a kollektív földtulajdon művelése családi egységekben folyt (magán földhasználat). •Ezt a helyzetet a csatornázó öntözés változtatta meg → Az öntözőrendszer kiépítése és karbantartása, fokozott munka- és tőkeigény; •A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek vonzották a munkaerőt. A területek tulajdonosa - a földközösség - egyre növekvő számban alkalmazott bérmunkásokat.

6 Földtulajdon - A templomgazdaság •A földközösségi szervezet alakult át lassan templomgazdasággá, ahol a tulajdonos egy istenség volt, •valójában a termelőeszközökkel és a termelési tapasztalatokkal monopóliumszerűen rendelkező testület, a papság; •A sumer templomgazdaság testületi magántulajdon volt. •A templomgazdaság alkalmazottjai a város lakosságának százalékát tették ki. Ezek az alkalmazottak egyidejűleg voltak bérmunkások és kistermelők. •Rabszolgák: a személyzet létszámának százaléka - nem a termelés legfontosabb ágaiban foglalkoztatták őket.

7 Földtulajdon – uralkodói területek és földközösségi földek •A város művelésre alkalmas területeinek a templomgazdaságon kívüli része: részben az uralkodó magántulajdona volt, részben pedig a még meglévő földközösségek közös tulajdona. •A királyi birtok a művelhető föld 10 százalékára terjedt ki, művelése hasonló, mint a templomgazdaságé. •A földközösségeket - amelyek az összterület százalékát birtokolták.

8 Tulajdonviszonyok az óbabiloni korban •A szolgálat fejében kapott birtok vagy a megművelésre átvett telek használójának jogi tulajdonává vált, aki minden korlát nélkül rendelkezhetett vele. •A használati jog vált tényleges birtokjoggá ezekben az esetekben. •A ie. 20. század vége óta már nemcsak a házhely, hanem a szántóföld és a kert is eladható tulajdonná változott. •A magántulajdon általánossá válása jellemezte - az állami (királyi) birtokok ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint a magánbirtokok.

9 Társadalmi kategóriák – a jogi cselekvőképesség mértéke •Szabadok: az "ember" (sumerül lu, akkádul awílum vagy awélum) szó "szabad ember", "szabad" értelemben a korlátlan gazdasági vagy polgári cselekvőképességgel rendelkező személyeket jelölte, minden! szabadot. •Alávetettek/alárendeltek: a korlátozott gazdasági vagy politikai cselekvőképesség (és felelősség) státuszának jelölésére a sumerből átvett muskénum, "alárendelt", "alávetett" szó szolgált. A muskénum szó a "telkes" katonákat, a királyi alkalmazásban álló kézműveseket és kereskedőket jelölte. A kifejezés nem társadalmi osztálymegjelölés, hanem ettől független és a személyi szabadság mértékét jelző jogi kategória. •Szolga/Rabszolga: nem önálló osztályt jelöl a wardum, "szolga", "rabszolga" szó sem.

10 Az ókori görög poliszok társadalma

11 A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS •Az ókori görögség kétszer hozta létre a maga társadalmi-politikai szervezeteit: Először a Kr. e. II. évezred első felében, a Balkán-félsziget meghódítását követően, másodszor a mükénéi civilizáció megsemmisülése után, az ún. ”sötét korszak” (Kr. e. 11–9. század) vége felé. A Kr. e. 8. század közepe demográfiai robbanás → szükségszerűvé tette a görög településterület határainak kitágítását. •A telepes-csoportokat kibocsátó anyavárosok pl. Korinthosz, Megara, az Euboia szigetén fekvő Khalkisz, Számosz szigete és a ión Milétosz. •A telepes-csoport élére többnyire egy elszegényedett vagy politikai okokból menekülni kényszerülő arisztokrata állt. •Az újonnan alapított gyarmat politikailag független volt az anyavárostól, lakói az új város polgárai lettek. •A görög gyarmatosításnak két fő iránya volt: északkeleten a Fekete-tenger partvidéke, nyugaton pedig Dél-Itália és Szicília.

12 AZ ARISZTOKRATIKUS RENDSZEREK VÁLSÁGA •A legfejlettebb poliszokban végbement a társadalom teljes átrétegződése: kiemelkedő egy gazdag réteg, részt kért a politikai hatalomból is; A közrendűek törekvései a politikában való részvételre. •A 7. században új fegyvernem jelent meg: a nehézfegyverzetű gyalogság, melynek tagjai a tehetős középosztály soraiból kikerülő hopliták voltak. → a lovasság szerepe és ezzel együtt az arisztokrácia katonai jelentősége nagymértékben csökkent; •A politikai intézményrendszer módosulása: Ahol a származási, majd később a vagyoni arisztokrácia képviselőiből álló oligarchikus testületek nem voltak képesek megoldani a belső problémákat, politikai döntőbírák felkérésére kerül sor, vagy új típusú egyeduralkodók, türannoszok ragadták magukhoz a hatalmat → türannisz rendszer;

13 Athén felemelkedése SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ A szabad születésű athéni lakosság létszámának csökkenése → az állam biztonságát veszélyeztette: katonai erejének társadalmi bázisát kizárólag a polgárok képezték, a polgárjog előfeltétele pedig ebben a korszakban még a földtulajdon volt, adósrabszolgaság, s mivel athéni polgárt tilos volt Attika határain belül áruba bocsátani, csak külföldön lehetett rabszolgának eladni. A folyamat a Kr. e. 7. század vége felé felgyorsult. Szolónnak, aki a (Kr. e. 594/593. év arkhón) → ún. ”teherlerázás” volt: 1.az elzálogosított földek ellenszolgáltatás nélküli visszaadását eredeti tulajdonosaiknak; 2. a hitelezőiknél dolgozó adósok munkakötelezettség alóli felmentését; 3. a külföldre rabszolgának eladott egykori athéni polgárok állami pénzen történő visszavásárlását.

14 Athén felemelkedése SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ •A timokratikus alkotmány bevezetése: a vagyoni helyzetet tette a timé, a társadalmi megbecsültség értékmérőjévé, s ennek megfelelően osztotta a szabad születésű athéniakat négy vagyoni osztályba. •a nemzetségi földtulajdon végleges felbomlása Athénban: Szolón törvénye lehetővé tette a szabad végrendelkezést. Korábban ugyanis, ha egy athéni polgár törvényes örökös nélkül halt meg, földje visszaszállt a nemzetségre. Szolón megengedte, hogy ilyen esetekben a végrendelkező érvényesíthesse akaratát.

15 A demokratikus államrend megteremtése – újfajta polgárjog megszületése ie. 6.sz. •Szolón létrehozta a 400-ak tanácsát, melynek tagja lehetett bármely szabad athéni polgár. A tanácsban a négy ősi ión phülét l00–100 kisorsolt polgár képviselte, megbízatásuk egy évre szólt. Szolón intézkedései: a fényűzés visszaszorítására, a közbiztonság megszilárdítására és a magántulajdon védelmére irányultak. •A valóságos és fiktív vérségi kötelékek szerepének csökkenésével a poliszközösséghez tartozás kritériuma egy újfajta polgárjog lett - bárki kérhette, aki le akart telepedni Attika területén. •A poliszközösség biztosítani akarta, hogy megszerzett jogait senki ne vehesse el. Ezt a biztosítékot a cserépszavazás bevezetése jelentette., ha alapos gyanú merült fel valaki ellen, hogy egyeduralomra tör. Az illetőnek ezt követően tíz évre el kell hagynia az athéni városállam területét.

16 Jogforrások •Gortyn – Athén – Spárta •Szokásjog (Drakon archonsága ie. 621.) •Törvény – nomosz (Solon nomoi ie. 594.) •Népgyűlési határozat •A poliszrendszer nem kedvez a görög jogi egység létrejöttének •Hatásai: római jogra – bizánci jogra és az európai jogrendszerekre hatnak (főként) az árutermelés jogintézményei;

17 kőtábla - törvényoszlop - axón •Társadalmi csoportok: szabadok – nem teljes jogú polgárok – szolgálatra kötelezett szolgák „szabadosok” – rabszolgák; •Polgárjog - Politész státusz: megszerzése – elvesztése – születési szabályok: 1.Közigazgatási egységbe/csoportba sorolás 2. Politikai jogok/hivatalviselés 3. Földhasználati jog a polisz területéből 4. Mások politésztagságáról (megfosztás/elköltözés) döntés joga

18 Magánjog a görög poliszokban •A földtulajdonjog rendezése/átrendezése – adósrabszolgaság → teherlerázás/Szólón •Szabad végrendelkezés engedélyezése → Nemzetségi földtulajdon felbomlása •Poliszközösséghez tartozás – újfajta polgárjog kialakulása

19 Görög családjog •Családot a férfi vezeti: nők és gyermekek gyámság alatt; •Házasság – válás – örökbefogadás; •Görög asszonyok: 1. polgárjoggal rendelkeznek, 2. korlátozottan jogképesek, helyenként nagyfokú önállóság (Spárta; Gortyn) 3. Korlátozott vagyoni jogok (házasság; öröklés) 4. politikai jogokkal nem rendelkeznek, 5. öröklés ún. leányrészt kapnak,


Letölteni ppt "Az Ókori Kelet államrendje A Mezopotámia társadalma és állama Az ókori görög poliszok társadalma - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések