Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vulkánosság. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vulkánosság. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt,"— Előadás másolata:

1 Vulkánosság

2 Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem az alacsonyabb hőmérsékleti szintre érve a magmakamrákban megreked, és mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Pl: gránit, gabbró. Ha a magma a felszín felé haladva a földkéreg felső részében szilárdul meg, lencséhez, gombához hasonló kőzeteket (lakkolitot) képez. A kőzetrepedésekbe behatoló magma teléreket hoz létre.

3 Felszíni vulkánosság Vulkánosságról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét. A magma felszínre lépési helyén képződik a vulkán, a felszínre ömlő magmát pedig lávának nevezzük.

4 Vulkánok típusai A vulkáni működés és a felszínre kerülő magma jellege a magma kémiai összetételétől függ: A magmát szilikáttartalma (SiO2) alapján csoportosítjuk: -Savanyú: 65%< -semleges: 52-65% -bázisos: 42-52%

5 Vulkánosság távolodó lemezszegélyeknél A nagy mélységből származó anyag SiO 2- ben szegény, bázisos (mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gabbró, kiömlési párja a bazalt) Az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg (párnaláva) A bazaltláva hígan folyós, ezért a szárazföldre kerülve elterül. Így jöttek létre Földünk nagy bazaltfennsíkjai és pajzsvulkánjai pl: Manua Loa, Dekkán-fennsík

6 Manua Loa

7 Dekkán-trapp

8 A szarvaskői párnaláva

9 Vulkánosság közeledő lemezeknél Az árkokhoz kötődő tűzhányók magmája nem az asztenoszférából származik, hanem az alábukó és megolvadó kőzetlemezből. Ezek szilikátokban gazdag, savanyú vagy semleges kőzetek (gránit – riolit, diorit – andezit) Az itt kiömlő láva sűrű, ezért vulkáni kúpok keletkeznek. A kitörések gyakran heves robbanással járnak.

10 Rétegvulkán A magmacsatornán felnyomuló anyag a központi kürtőn keresztül kerül a felszínre. A kürtő a felszínen a kráterben végződik. A kráter tetejét egy heves robbanás a magasba röpítheti, így jönnek létre a kalderák. A magmacsatornán felnyomuló anyag a központi kürtőn keresztül kerül a felszínre. A kürtő a felszínen a kráterben végződik. A kráter tetejét egy heves robbanás a magasba röpítheti, így jönnek létre a kalderák. A vulkán megszilárdult lávacseppeket, ökölnyi vulkáni bombákat is kidobál. A vulkán megszilárdult lávacseppeket, ökölnyi vulkáni bombákat is kidobál. A bombáknál kisebbek a lapillik, a gömb, vagy lencse alakú lávacseppek. A bombáknál kisebbek a lapillik, a gömb, vagy lencse alakú lávacseppek.

11 Rétegvulkán

12 Vulkánkitörés Kaldera

13 Vulkánkitörés a kőzetlemezek belső területein A vulkánok láncszerűen helyezkednek el Kialakulásukat a forró foltokkal magyarázzák. E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és így jönn létre a vulkáni tevékenység.

14 Hawai-szigetek

15 A vulkáni utóműködések (posztvulkáni tevékenységek) - fumarolák: sok oldott anyagot tartalmazó vízgőzkitörések - Szolfatára: kénes kigőzölgések ( fokos) - Mofetta: szén-dioxidos kigőzölgések (Torjai Büdös- barlang) - Gejzírek: a kőzetrepedésekbe kerülő víz forráspontig emelkedik, a meginduló buborékképződés hatására a vízoszlop a magasba lövell. - Iszapfortyogók: meleg vize sok agyagásványt old ki a kőzetből - Szénsavas források: savanyúvizek (Mátra – csevice)

16 Fumarola

17 Szolfatára

18 Mofetta

19 Gejzír

20 Iszapfortyogó


Letölteni ppt "Vulkánosság. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések