Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban."— Előadás másolata:

1 Hegyesi Gábor Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM május 13-14

2 Hegyesi Gábor Bővebb cím: ÚJ TRENDEK A JÓLÉTI ÁLLAM LEBONTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: mi zajlik, és mi a teendő, ha egyáltalán…? BEVEZETŐ a nap tartalmába: MOTTÓ: „Egy újításra kész szociális munkára van szükség, ami ellen tud állni a jóléti reformok „sötét” oldalának” (Dona Woodward, 2009) A nap célja, hogy KÖZÖSEN elemezzük – az eddig tanultak és saját tapasztalataink alapján – elsősorban az európai országok szociális ellátásának történelmileg értelmezhető dinamikáját, felismerjük a mai trendekben a múlt jeleit, s ezen keresztül tudatosabban készüljünk a jövőre.

3 Hegyesi Gábor Néhány trend, melyek gyökereit és hatásait fogjuk elemezni (bővíthető – bővítendő) 1. Szociális szakemberek (sz. munkások, sz. pedagógusok, animatőrök stb.) alkalmazásának EU-szintű szabályozása: minőség vs. olcsóság, szakmai végzettség vs. kompetencia 2. Szociális szolgáltató szervezetek változásai: decentralizáció, privatizáció, dereguláció, 3. Sztenderdek, protokollok, normák az alkalmazott szociális szakemberek irányításában: menedzserializmus vs. szakmai autonómia

4 Hegyesi Gábor (Folytatás) 4. Célcsoportok változásai 5. Speciális módszerek kifejlesztése 6. Önkéntes és kötelezett kliensek 7. Szolgáltatási struktúra megváltozása 8. Prevenció – kríziskezelés 9. Hatékonyság kérdése 10. Szolgáltatási minimum bevezetése

5 Hegyesi Gábor (Folytatás…) 11. Szociális munka vagy/és segélyezés: aktiválás 12. Önkormányzat – civil ellátás 13. Munkanélküliek kötelező együttműködése 14. Minőségirányítási rendszerek megjelenése 15. Projektkultúra megjelenése, pályázatírással 16. A szociális szakma változásai (eset menedzsment-től a „best practice”-ig) 17. A szociális képzések változásai 18. ……………………………………

6 Hegyesi Gábor A szociális problémák kezelésének történelmileg kialakult modelljei és a velünk élő múlt 1. történelmi periódus: az állami szociálpolitika előtti időszak (- 1601) (Ferge – Polányi). Szereplők: - állam - földesurak - egyház - morál - reciprocitáson alapuló magáncserék

7 Hegyesi Gábor (Folytatás) 2. történelmi periódus: marginális szociálpolitika (1601 – 1850) Főbb eredmények: - 1. Szegénytörvény, I. Erzsébet, 1601 A paradigmaváltás történelmi okai A törvény főbb pontjai, máig ható eszközei - 2. Szegénytörvény – aktualitása - Az angol fejlődés európai kisugárzása - A korszak vége

8 Hegyesi Gábor (Folytatás) 3. történelmi periódus: korrektív szociálpolitika (1850 – 1945) Főbb eredmények, eltérő társadalmi összefüggések: - egyéni esetkezelés módszere: COS, London, érdemesség kérdése, egyéni felelősség - közösségi és csoport munka módszere: settlement, London, Barnetts, strukturális-társadalmi felelősség - COS, Baltimore, Mary Richmond, szociális munkás képzés, vita Abraham Flexnerrel, Social Diagnosis - Settlement, Chicago, Jane Addams - Társadalombiztosítás – Bismarck, Németország

9 Hegyesi Gábor (Folytatás) 4. Történelmi periódus: jóléti állam (1945 – 1990) Főbb eredményei, elvei: - A társadalombiztosítás szerepének erősítése azért, hogy megelőzze a rizikós helyzeteket - Minimális jövedelmek biztosítása a rászorulóknak - Szociális szolgáltatások biztosítása minden igénylőnek - Kiterjedt szociális jogok biztosítása (Marschall)

10 Hegyesi Gábor A jóléti államok típusai Esping-Andersen a hasonlóságok mellett felfedi a nagyon fontos különbségeket: - a liberális - a konzervatív – korporatív - a szociáldemokrata – skandináv - a déli – családi - az átmeneti – volt szocialista E-A nem foglalkozott az utóbbi kettővel

11 Hegyesi Gábor A konzervatív – korporatív rendszer jellemzői (számunkra legfontosabb) - Foglalkoztatás-centrikus jóléti rendszer erős társadalombiztosítási rendszerrel, ami fenntartja a társadalmi státus quo-t - A döntéshozatal korporatív módon történik 7 nagy, országos szociális partner részvételével - A katolikus eredetű szubszidiaritás elve értelmében az állam a családi és helyi erőket támogatja - Patriarchális, tradicionális jellegű családmodell

12 Hegyesi Gábor A többi modell jellemzői (ideál tipikusan) - Liberális: - Skandináv: - Déli: - Átmeneti:

13 Hegyesi Gábor A jóléti államok krízisének okai (1970 – 1990) - Gazdasági problémák - Kormányzattal összefüggő problémák - Pánzügyi problámák - Legitimációs krízis

14 Hegyesi Gábor Egy új paradigma keresése - Az Új Jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális irányzatok javaslatai - A „jóléti vegyes rendszer” avagy „jóléti pluralizmus” ajánlata - A „jóléti társadalom”, avagy „partnerségi” modell

15 Hegyesi Gábor Az Új jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális javaslatok - Ellenzik: - erős államot - szociális értékeket (szegények) - női felszabadítási mozgalmakat - abortusz engedélyezését - válást - szexuális felvilágosító oktatást -Támogatják: -- Gazdasági racionalitást: nyertesek és vesztesek -- Az állam csak minimálisan felelős a vesztesekért

16 Hegyesi Gábor A „jóléti vegyes rendszer” avagy a „jóléti pluralizmus” Jellemzői: - A szolgáltatások legyenek egyenlőbbek és részvételen alapulók - a nonprofit szektor nagyobb szerepet kapjon - az informális szektor kapjon nagyon felelősséget a gondozásban - a piac szerepét nehéz meghatározni a szociális szolgáltatások lebonyolításában: a privatizáció nagyobb egyenlőtlenségekhez vezet - A skandináv országok nem követték a fentieket

17 Hegyesi Gábor A „jóléti társadalom”, avagy a „partnerségi” modell A „jóléti társadalom” modell egy sajátosan továbbfejlesztett vegyes rendszer. A kettő közötti különbség a társadalom négy szektorának kapcsolatában van. A vegyes rendszerben a négy szektor egymás mellett létezik és működik, a partneri együttműködés lehetőségével és csíráival. A fenti modellre ennek a lehetőségnek a tudatos kiépítése és a szektorok közötti szinergia megkeresése (lenne) jellemző

18 Hegyesi Gábor (Folytatás) ÁLLAM (központi és helyi) – PIAC – NONPROFIT SZERVEZETEK – INFORMÁLIS SZEKTOR: Mi indokolhatja, hogy ezek a szektorok egyáltalán akarjanak egymással partneri kapcsolatba kerülni?

19 Hegyesi Gábor Kapcsolat-elméletek 1. Konfliktus elméletek: - „heterogenitás” avagy „piac és kormány kudarca” elmélet - „bizalom” avagy „szerződés” kudarca elmélet - „kínálati oldal” elmélete 2. Együttműködési elméletek: - Az „interdependencia” elmélet - A „jóléti társadalom” elmélet - A „civil társadalom eredete” elmélet

20 Hegyesi Gábor Partnerségi tapasztalatok az EU-ban 1. A Maastrichti Egyezmény és a Zöld könyv céljai: - Partneri együttműködés az EU, a tagállamok és a régiók, illetve a helyi adminisztráció között - Partneri együttműködés a munkaerőpiacon - Részt vesznek a döntések előkészítésében az önkéntes – nonprofit szervezetek, egyesületek, érdekképviseletek, önsegítő csoportok, helyi mozgalmak, „grass roots” szolgáltatók

21 Hegyesi Gábor (Folytatás) 2. Az évi krízis: - Rendkívül alacsony részvételi arány az Európai Unió választásán - Nem hatékony munkavégzés - Demokratikus deficit

22 Hegyesi Gábor (Folytatás) 3. A krízis kezelésére kidolgozott program (Prodi, Kinnock) 3 része: - „A Bizottság reformja”: hatékonyság, számon kérhetőség, szolgálat és átláthatóság - „A megosztott foglalkoztatás és szociális program”: civil társadalom részvétele, foglalkoztatási csomag (strukturális alap), új szociális védelmi programok, anti- diszkriminációs akciók, inkluziv programok, és európai szintű szociálpolitikai lépések

23 Hegyesi Gábor (3. pont folytatása) - Partnerség: alapja a „dialógus” - a. „Szociális dialógus” a szociális partnerek (EU, szakszervezetek, munkáltatók) között abból a célból, hogy: - hozzájáruljanak a munka világának modernizációjához - elősegítsék az élethosszig való tanulás feltételeinek teljesülését - segítsék kialakítani a munkaerőpiac folyamatos adaptálódását

24 Hegyesi Gábor (3. pont folytatása) - b. Civil dialógus: - Politikai állásfoglalás a civil mozgalmak és nonprofit szervezetek fontosságáról az érdekképviselet és a szociális szolgáltatások területén - Szükség van működőképes struktúrára és folyamatosan változó programokra (Szociális Fórum, EGSZB), majd Lisszabon: a Koordináció Nyitott Módszere - Végül ki kell itt is alakítani a szerződések rendszerét

25 Hegyesi Gábor Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ld. külön file-on

26 Hegyesi Gábor A civil mozgalmak – nonprofit szervezetek képvislete a Szociális Fórumban Ld. külön file-on

27 Hegyesi Gábor Partnerségi tapasztalatok Nagy- Britanniában: a COMPACT -Választási program, szerződés a kormány és a szektor között (Blair). - Főbb pontjai: - A szektor kritizáló és szolgáltató szerepe - A kormány többszintű partneri együttműködés keretében ezt a szerepet pénzzel is támogatja - Így helyi COMPACT-ok is aláírásra kerülnek - A találkozó rendszeresek: szociális tervezés, érdekérvényesítés, „good practice” gyűjtés

28 Hegyesi Gábor Problémák a COMPACT körül -A központi és helyi állami szervek definiálták egyre inkább a szolgáltatások prioritásait -- A helyi önkormányzatok nagyon ellenálltak -- A kormányzat sem tudta biztosítani az egyenlőséget a felek között („harc”, és nem „dialógus”) -- A visszajelzés hiánya -- Fenntarthatóság hiánya -- Rövid távú támogatások -- A szolgáltatások ellenőrzése konfliktusos

29 Hegyesi Gábor Következtetés A partneri együttműködésen alapuló modell még akkor is nehezen működik, amikor jelen van a három legfontosabb tényező: politikai akarat, struktúra és program (határidő, feladat, felelős). Az új szociálpolitikai korszakban azonban a szociális szakma feladata és érdeke (védve egyben a kliensek érdekét is), hogy keresse a modell megvalósításának a lehetőségét, bevonhatónak tekintve minden forrással rendelkezőt. A dilemma: növekvő szociális problémák vs. csökkenő források.

30 Hegyesi Gábor Források 1.: Stratégiai változások A Koordináció Nyitott Módszere A jóléti államok eltérő irányú, ütemű, koncepciójú reformja – a szubszidiaritás felértékelődése, a „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása A francia forradalom politikai örökségének továbbélése Az Agenda 2010, a “Lisszabon Stratégia” A as EU költségvetés elvei Az állami szociális ellátás újradefiniálása

31 Hegyesi Gábor Stratégiai változások (folyt.) - A „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása: - A nonprofit/civil lehetőségek kihasználása: szociális érdekképviselet, önkéntesek és a kliensek bevonása, sajátos minőségi koncepció alkalmazása - Az állami szociális ellátás újradefiniálása - Új piaci szereplői magatartások (Corporate Social Responsibilty) - A Social Economy koncepciója - Európai szintű szociálpolitikai szabályozás - A „kölcsönös függés” szolidarisztikus koncepciója -

32 Hegyesi Gábor A szociális tőke felhasználásának lehetősége Ld. külön file-on

33 Hegyesi Gábor Stratégiai változások (folyt.): A munkaügy és szociálpolitika - aktiválás: több, mint technika (ld. új magyar szabály) lehetőségei: - saját erőforrások mobilizálása - az egyéni büszkeség helyreállítása - a „jóléti függés” gyengítése veszélyei: - az egyén felelősség, önhibásság újra-erősítése - az autonómia illúzióját kelti - nem figyel a strukturális összefüggésekre

34 Hegyesi Gábor Források 2: Szociális képzések - A Bologna folyamat - A képzés minőségbiztosítása - Kompetencia alapú képzés

35 Hegyesi Gábor Források 3: Szociális szervezeti szintű változások Decentralizáció Privatizáció, dereguláció Alkalmazkodóképesség növelése Standardizáció, minőségi forradalom Menedzserializmus

36 Hegyesi Gábor (Folytatás) A „projekt kultúra” terjedése Veszélyei: A pályázatok irányítják a munkát Bizonytalanabb alkalmazási feltételek Romló munkaminőség Rövid távú gondolkodás

37 Hegyesi Gábor (Folytatás) Eset management Aktiválás, előnyökkel, hátrányokkal: az „identitás” kérdésének felerősödése a szakma fregmentációja a „minőség”, mint kontrollmechanizmus a legjobb példák keresése („best practice”) evidencia alapú szociális munka

38 Hegyesi Gábor (Folytatás) Az „aktiválás”-ban rejlő lehetőségek: saját erőfrrások mobilizálása a „jóléti függés” gyengítése Az aktiválás veszélyei: Az egyéni felelősség, önhibásság újra- erősítése Az autonómia illúzióját kelti Nem figyel a strukturális összefüggésekre

39 Hegyesi Gábor (Folytatás) Reflexív szociális munka Rövid „terápia” „Kreatív” szociális munka

40 Hegyesi Gábor Hol tart Magyarország? Melyik modell szerint fejlődünk? Milyen változások jellemzik az egyes szektorokat? Honnan lehet még forrásokat szerezni a szociális szektor és a kliensek számára?

41 Hegyesi Gábor VÉGE KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST


Letölteni ppt "Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések