Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban."— Előadás másolata:

1 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM 2009. május 13-14

2 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Bővebb cím: ÚJ TRENDEK A JÓLÉTI ÁLLAM LEBONTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: mi zajlik, és mi a teendő, ha egyáltalán…? BEVEZETŐ a nap tartalmába: MOTTÓ: „Egy újításra kész szociális munkára van szükség, ami ellen tud állni a jóléti reformok „sötét” oldalának” (Dona Woodward, 2009) A nap célja, hogy KÖZÖSEN elemezzük – az eddig tanultak és saját tapasztalataink alapján – elsősorban az európai országok szociális ellátásának történelmileg értelmezhető dinamikáját, felismerjük a mai trendekben a múlt jeleit, s ezen keresztül tudatosabban készüljünk a jövőre.

3 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Néhány trend, melyek gyökereit és hatásait fogjuk elemezni (bővíthető – bővítendő) 1. Szociális szakemberek (sz. munkások, sz. pedagógusok, animatőrök stb.) alkalmazásának EU-szintű szabályozása: minőség vs. olcsóság, szakmai végzettség vs. kompetencia 2. Szociális szolgáltató szervezetek változásai: decentralizáció, privatizáció, dereguláció, 3. Sztenderdek, protokollok, normák az alkalmazott szociális szakemberek irányításában: menedzserializmus vs. szakmai autonómia

4 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 4. Célcsoportok változásai 5. Speciális módszerek kifejlesztése 6. Önkéntes és kötelezett kliensek 7. Szolgáltatási struktúra megváltozása 8. Prevenció – kríziskezelés 9. Hatékonyság kérdése 10. Szolgáltatási minimum bevezetése

5 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás…) 11. Szociális munka vagy/és segélyezés: aktiválás 12. Önkormányzat – civil ellátás 13. Munkanélküliek kötelező együttműködése 14. Minőségirányítási rendszerek megjelenése 15. Projektkultúra megjelenése, pályázatírással 16. A szociális szakma változásai (eset menedzsment-től a „best practice”-ig) 17. A szociális képzések változásai 18. ……………………………………

6 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A szociális problémák kezelésének történelmileg kialakult modelljei és a velünk élő múlt 1. történelmi periódus: az állami szociálpolitika előtti időszak (- 1601) (Ferge – Polányi). Szereplők: - állam - földesurak - egyház - morál - reciprocitáson alapuló magáncserék

7 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 2. történelmi periódus: marginális szociálpolitika (1601 – 1850) Főbb eredmények: - 1. Szegénytörvény, I. Erzsébet, 1601 A paradigmaváltás történelmi okai A törvény főbb pontjai, máig ható eszközei - 2. Szegénytörvény – aktualitása - Az angol fejlődés európai kisugárzása - A korszak vége

8 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 3. történelmi periódus: korrektív szociálpolitika (1850 – 1945) Főbb eredmények, eltérő társadalmi összefüggések: - egyéni esetkezelés módszere: COS, London, érdemesség kérdése, egyéni felelősség - közösségi és csoport munka módszere: settlement, London, Barnetts, strukturális-társadalmi felelősség - COS, Baltimore, Mary Richmond, szociális munkás képzés, vita Abraham Flexnerrel, Social Diagnosis - Settlement, Chicago, Jane Addams - Társadalombiztosítás – Bismarck, Németország

9 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 4. Történelmi periódus: jóléti állam (1945 – 1990) Főbb eredményei, elvei: - A társadalombiztosítás szerepének erősítése azért, hogy megelőzze a rizikós helyzeteket - Minimális jövedelmek biztosítása a rászorulóknak - Szociális szolgáltatások biztosítása minden igénylőnek - Kiterjedt szociális jogok biztosítása (Marschall)

10 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A jóléti államok típusai Esping-Andersen a hasonlóságok mellett felfedi a nagyon fontos különbségeket: - a liberális - a konzervatív – korporatív - a szociáldemokrata – skandináv - a déli – családi - az átmeneti – volt szocialista E-A nem foglalkozott az utóbbi kettővel

11 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A konzervatív – korporatív rendszer jellemzői (számunkra legfontosabb) - Foglalkoztatás-centrikus jóléti rendszer erős társadalombiztosítási rendszerrel, ami fenntartja a társadalmi státus quo-t - A döntéshozatal korporatív módon történik 7 nagy, országos szociális partner részvételével - A katolikus eredetű szubszidiaritás elve értelmében az állam a családi és helyi erőket támogatja - Patriarchális, tradicionális jellegű családmodell

12 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A többi modell jellemzői (ideál tipikusan) - Liberális: - Skandináv: - Déli: - Átmeneti:

13 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A jóléti államok krízisének okai (1970 – 1990) - Gazdasági problémák - Kormányzattal összefüggő problémák - Pánzügyi problámák - Legitimációs krízis

14 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Egy új paradigma keresése - Az Új Jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális irányzatok javaslatai - A „jóléti vegyes rendszer” avagy „jóléti pluralizmus” ajánlata - A „jóléti társadalom”, avagy „partnerségi” modell

15 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Az Új jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális javaslatok - Ellenzik: - erős államot - szociális értékeket (szegények) - női felszabadítási mozgalmakat - abortusz engedélyezését - válást - szexuális felvilágosító oktatást -Támogatják: -- Gazdasági racionalitást: nyertesek és vesztesek -- Az állam csak minimálisan felelős a vesztesekért

16 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A „jóléti vegyes rendszer” avagy a „jóléti pluralizmus” Jellemzői: - A szolgáltatások legyenek egyenlőbbek és részvételen alapulók - a nonprofit szektor nagyobb szerepet kapjon - az informális szektor kapjon nagyon felelősséget a gondozásban - a piac szerepét nehéz meghatározni a szociális szolgáltatások lebonyolításában: a privatizáció nagyobb egyenlőtlenségekhez vezet - A skandináv országok nem követték a fentieket

17 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A „jóléti társadalom”, avagy a „partnerségi” modell A „jóléti társadalom” modell egy sajátosan továbbfejlesztett vegyes rendszer. A kettő közötti különbség a társadalom négy szektorának kapcsolatában van. A vegyes rendszerben a négy szektor egymás mellett létezik és működik, a partneri együttműködés lehetőségével és csíráival. A fenti modellre ennek a lehetőségnek a tudatos kiépítése és a szektorok közötti szinergia megkeresése (lenne) jellemző

18 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) ÁLLAM (központi és helyi) – PIAC – NONPROFIT SZERVEZETEK – INFORMÁLIS SZEKTOR: Mi indokolhatja, hogy ezek a szektorok egyáltalán akarjanak egymással partneri kapcsolatba kerülni?

19 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Kapcsolat-elméletek 1. Konfliktus elméletek: - „heterogenitás” avagy „piac és kormány kudarca” elmélet - „bizalom” avagy „szerződés” kudarca elmélet - „kínálati oldal” elmélete 2. Együttműködési elméletek: - Az „interdependencia” elmélet - A „jóléti társadalom” elmélet - A „civil társadalom eredete” elmélet

20 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Partnerségi tapasztalatok az EU-ban 1. A Maastrichti Egyezmény és a Zöld könyv céljai: - Partneri együttműködés az EU, a tagállamok és a régiók, illetve a helyi adminisztráció között - Partneri együttműködés a munkaerőpiacon - Részt vesznek a döntések előkészítésében az önkéntes – nonprofit szervezetek, egyesületek, érdekképviseletek, önsegítő csoportok, helyi mozgalmak, „grass roots” szolgáltatók

21 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 2. Az 1999. évi krízis: - Rendkívül alacsony részvételi arány az Európai Unió választásán - Nem hatékony munkavégzés - Demokratikus deficit

22 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) 3. A krízis kezelésére kidolgozott program (Prodi, Kinnock) 3 része: - „A Bizottság reformja”: hatékonyság, számon kérhetőség, szolgálat és átláthatóság - „A megosztott foglalkoztatás és szociális program”: civil társadalom részvétele, foglalkoztatási csomag (strukturális alap), új szociális védelmi programok, anti- diszkriminációs akciók, inkluziv programok, és európai szintű szociálpolitikai lépések

23 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (3. pont folytatása) - Partnerség: alapja a „dialógus” - a. „Szociális dialógus” a szociális partnerek (EU, szakszervezetek, munkáltatók) között abból a célból, hogy: - hozzájáruljanak a munka világának modernizációjához - elősegítsék az élethosszig való tanulás feltételeinek teljesülését - segítsék kialakítani a munkaerőpiac folyamatos adaptálódását

24 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (3. pont folytatása) - b. Civil dialógus: - Politikai állásfoglalás a civil mozgalmak és nonprofit szervezetek fontosságáról az érdekképviselet és a szociális szolgáltatások területén - Szükség van működőképes struktúrára és folyamatosan változó programokra (Szociális Fórum, EGSZB), majd Lisszabon: a Koordináció Nyitott Módszere - Végül ki kell itt is alakítani a szerződések rendszerét

25 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ld. külön file-on

26 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A civil mozgalmak – nonprofit szervezetek képvislete a Szociális Fórumban Ld. külön file-on

27 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Partnerségi tapasztalatok Nagy- Britanniában: a COMPACT -Választási program, szerződés a kormány és a szektor között (Blair). - Főbb pontjai: - A szektor kritizáló és szolgáltató szerepe - A kormány többszintű partneri együttműködés keretében ezt a szerepet pénzzel is támogatja - Így helyi COMPACT-ok is aláírásra kerülnek - A találkozó rendszeresek: szociális tervezés, érdekérvényesítés, „good practice” gyűjtés

28 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Problémák a COMPACT körül -A központi és helyi állami szervek definiálták egyre inkább a szolgáltatások prioritásait -- A helyi önkormányzatok nagyon ellenálltak -- A kormányzat sem tudta biztosítani az egyenlőséget a felek között („harc”, és nem „dialógus”) -- A visszajelzés hiánya -- Fenntarthatóság hiánya -- Rövid távú támogatások -- A szolgáltatások ellenőrzése konfliktusos

29 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Következtetés A partneri együttműködésen alapuló modell még akkor is nehezen működik, amikor jelen van a három legfontosabb tényező: politikai akarat, struktúra és program (határidő, feladat, felelős). Az új szociálpolitikai korszakban azonban a szociális szakma feladata és érdeke (védve egyben a kliensek érdekét is), hogy keresse a modell megvalósításának a lehetőségét, bevonhatónak tekintve minden forrással rendelkezőt. A dilemma: növekvő szociális problémák vs. csökkenő források.

30 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Források 1.: Stratégiai változások A Koordináció Nyitott Módszere A jóléti államok eltérő irányú, ütemű, koncepciójú reformja – a szubszidiaritás felértékelődése, a „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása A francia forradalom politikai örökségének továbbélése Az Agenda 2010, a “Lisszabon Stratégia” A 2007-2013-as EU költségvetés elvei Az állami szociális ellátás újradefiniálása

31 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Stratégiai változások (folyt.) - A „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása: - A nonprofit/civil lehetőségek kihasználása: szociális érdekképviselet, önkéntesek és a kliensek bevonása, sajátos minőségi koncepció alkalmazása - Az állami szociális ellátás újradefiniálása - Új piaci szereplői magatartások (Corporate Social Responsibilty) - A Social Economy koncepciója - Európai szintű szociálpolitikai szabályozás - A „kölcsönös függés” szolidarisztikus koncepciója -

32 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 A szociális tőke felhasználásának lehetősége Ld. külön file-on

33 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Stratégiai változások (folyt.): A munkaügy és szociálpolitika - aktiválás: több, mint technika (ld. új magyar szabály) lehetőségei: - saját erőforrások mobilizálása - az egyéni büszkeség helyreállítása - a „jóléti függés” gyengítése veszélyei: - az egyén felelősség, önhibásság újra-erősítése - az autonómia illúzióját kelti - nem figyel a strukturális összefüggésekre

34 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Források 2: Szociális képzések - A Bologna folyamat - A képzés minőségbiztosítása - Kompetencia alapú képzés

35 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Források 3: Szociális szervezeti szintű változások Decentralizáció Privatizáció, dereguláció Alkalmazkodóképesség növelése Standardizáció, minőségi forradalom Menedzserializmus www.search4socialworkers.com

36 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) A „projekt kultúra” terjedése Veszélyei: A pályázatok irányítják a munkát Bizonytalanabb alkalmazási feltételek Romló munkaminőség Rövid távú gondolkodás

37 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) Eset management Aktiválás, előnyökkel, hátrányokkal: az „identitás” kérdésének felerősödése a szakma fregmentációja a „minőség”, mint kontrollmechanizmus a legjobb példák keresése („best practice”) evidencia alapú szociális munka

38 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) Az „aktiválás”-ban rejlő lehetőségek: saját erőfrrások mobilizálása a „jóléti függés” gyengítése Az aktiválás veszélyei: Az egyéni felelősség, önhibásság újra- erősítése Az autonómia illúzióját kelti Nem figyel a strukturális összefüggésekre

39 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 (Folytatás) Reflexív szociális munka Rövid „terápia” „Kreatív” szociális munka

40 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Hol tart Magyarország? Melyik modell szerint fejlődünk? Milyen változások jellemzik az egyes szektorokat? Honnan lehet még forrásokat szerezni a szociális szektor és a kliensek számára?

41 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 VÉGE KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST


Letölteni ppt "Hegyesi Gábor 2009 05 13-14 Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések