Az európai integráció története

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története
2. előadás

2 Elképzelések az európai egységről (a 19-20. sz. fordulója előtt)
Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető ellenség, illetve a háború elkerülésének szándéka motiválta A török elleni összefogás sürgetése: Rotterdami Erasmus ( ) 1515-ben „A béke siráma…” – az uralkodók széthúzása veszélybe sorolhatja a keresztény Európát Jean-Louis Vives ( ) „Dialógus a megosztott Európáról és a török ellenes háborúkról” – az európai viszálykodás megszüntetését, a törökök elleni összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az európai béke megteremtése nemzetek feletti intézmények segítségével: Maximilien de Béthune de Sully ( ) IV. Henrik főminisztere Felismerése: az országok közötti konfliktusokat és háborúkat csak egy nemzetek feletti hatalom megteremtésével lehet elkerülni. 15 államra kiterjedő Konföderáció kell, amit egy államok feletti testület, az Európai Tanács (szenátus – alárendelt állami szuverenitás) ellenőriznie. Ennek keretében 6 területi tanács és egy Általános Tanács működne. Működne még egy Általános Gyűlés (40 szakemberből álló tagját a közösség kormányai jelölnék ki.

3 Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé (1658-1743)
William Penn ( ) Pennsylvania angol gyarmat megalapítója Az európai egység és a béke megteremtése céljából: az európai országokat egyesíteni kell egy Liga keretében A Ligát egy Általános Gyűlés (Parlament) vezetné Felismerte az integrációban rejlő gazdasági előnyöket (+ személyek szabad áramlása) Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé ( ) Az európai béke fenntartásának záloga: egy Állandó Szövetség Előnyök: teljes biztonság a háborúk, polgárháborúk ellen, garantálja a fennálló rend védelmét, hadügyi kiadások csökkentése, növekedne a kereskedelemből származó haszon,… A tervezet szankciókat is tartalmaz

4 Claude-Henri de Saint-Simon (1760-1825) – „Az európai társadalom újjászervezéséről” c.
Francia társadalom-filozófus, utópista-szocialista tanok Az elképzelt államot nagyiparosok, tudósok, költők vezetnék A vallás legfontosabb szerepe a szegények megsegítése Szerinte Európa megosztottsága a reformációval kezdődött Az új Európa alapjait a francia-angol együttműködésben látta Nagyra tartotta S-P abbé terveit, de úgy látta, hogy azok konzerválnák a feudalizmust Ellentmondás: egy európai szintű politikai intézmény, amely békét és stabilitást ad, a fennálló társadalmi viszonyok konzerválásával akadályozhatja a fejlődést. (stabilitás, biztonság ≠ fejlődés) A történelemben eddig legjobban a pápai hatalom képviselte Európa egységét, de feudális alkotmányra épült és ez tette alkalmatlanná is, mivel az uralkodó előnyén és az alattvalók hátrányán alapult Szerinte a legjobb alkotmány a parlamentáris alkotmány. Nemzeti parlament – európai parlament Az európai együttműködésnek ki kell terjednie a gazdaságra, a tudományra, a művészetekre is =Az EU közösségi politikájának előképe

5 Victor Hugo ( ) 1849-ben a párizsi békekongresszuson hitet tett az európai béke és az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett Először nemzeti integráció – utána európai integráció (de nem szűnnek meg a nemzeti határok, a nemzeti sajátosságok) Föld-méretekben is meg fog valósulni az integráció, aminek hajtóereje a technikai haladás (! Globalizáció)

6 Európa vezető szerepének megkérdőjeleződése
Európa az egyetemes emberi fejlődés zászlóvivője a Athéni demokráciától a 20. sz. elejéig. - az emberiség történetének valamennyi szociális különbségen alapuló társadalmi formációja Európában jelent meg. Klasszikus rabszolgatartó társadalom - a Periklészi-korban (Athén – i.e. V. sz.) Görög mérték Továbbélése a Római Birodalomban Európai feudalizmus - i. sz. V. sz.-tól (kialakultak a hűbéri viszonyok - klasszikus formája a Frank Birodalomban) A birodalom örökösei a francia, német, itáliai hűbéri államok A X. sz-tól már Európa középső és keleti területein is megszilárdult a feudális termelési mód Egység a sokféleségben Politikai egység helyett szellemi egység - KERESZTÉNYSÉG Szerzetesrendek Egyetemek egységesítő szerepe

7 Késő középkor – sz. – (1450, 1492, 1517) – a modern Európa születése a nyugati kereszténység országaiban Fejlettség = urbanizációs színvonal (sűrű városhálózat, nagy népsűrűség) – É-Itália, D-Németalföld - Hanza városok Fejlettség = városiasodás – tőkeképződés függvénye (kereskedelem (távolsági), kézműipar (textil)) Luxuscikkek – Keletről (levantei kereskedelem – 1453: a törökök elfoglalják Konstantinápolyt) Növekvő városi népesség – élelmiszer-szükséglet – mg fellendülése – regionális munkamegosztás Az atlanti régió fellendülése a nagy földrajzi felfedezések következménye ( sz.) Technikai fejlettség Nemesfém-igény Az atlanti partvidéki kikötővárosok fellendülése Kapitalista termelési mód elterjedése Reformáció – egyházi megújhodás

8 Nyugat-Európa a sz. folyamán az egész világra kiterjesztette hatalmát – gyarmatbirodalmi kapcsolatok, felvilágosodás eszméi Fejlesztette a termelő erőket Biztosította az egyén személyes jogait De! szociális egyenlőtlenség Szocialista-kommunista egyenlősítő eszmék elterjedése (1917 októberi szocialista forradalom) A marxista eszmék elterjedése a keleti térségben (erős feudális viszonyok lassú felbomlása) Bipoláris világ (70-40 év) es rendszerváltás

9 Európa világpolitikai térvesztése
2500 év vezető szerep (Nyugat-Európa hegemóniája – legnagyobb hatás az újkorban) 400 éves műszaki-technikai fölény Tartós katonai fölény 19. sz. végére nem volt gyarmatosításra alkalmas terület Új államok versengése I. VH. (Antant – Központi hatalmak) USA segítség nyújtása 1917-es októberi szocialista forradalom – lökés a nemzeti felszabadító mozgalmakra Gyarmati gondok (60-as évekre teljesen felbomlik) A folyamatos nyersanyagellátás megszűnése „nyersanyag-fegyver”

10 Nacionalizmus csírái Európában és a gyarmatokon
Európa nem volt képes kialakítani egy problémakezelő és –megoldó rendszert 1815 Bécsi Kongresszus (-öthatalmi egyensúly – NB, Fr.o., Por.o., Ausztr., Oroszo.) Két katonai blokk – I.VH. Nacionalizmus csírái Európában és a gyarmatokon A Népszövetség (Genf) problémája - a wilsoni elvek alapján (népek önrendelkezésének elve)

11 Wilson 14 pontja – január 8. 1.A titkos diplomácia megszüntetése és a kormányok közti nyílt tárgyalások 2.A tengeri hajózás szabadsága 3.A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése 4.A fegyverkezés csökkentése 5.A gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása 6.Orosz területek kiürítése + Oroszországnak magának kell döntenie politikai berendezkedéséről 7-8.Belgium, Észak-Franciaország, Elzász-Lotaringia németek általi kiürítése 9.Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása 10.Ausztria-Magyarország népei számára autonóm fejlődés 11.Románia, Szerbia, Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése 12.A török uralom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása 13.Független, tengeri kijárattal bíró Lengyelország létrehozása 14.A Nemzetek Szövetségének megalakítása

12

13

14

15 Külső nagyhatalmi szándékok Európában
Amerikai Egyesült Államok: A polgárháború ( ) után gazdasági fellendülés Monroe-elv (1823) – „Amerika az amerikaiaké” Izolációs politika feladása? Legfőbb hitelező Wilson-terv (1918. január 8.) – igazságos béke, nemzeti önrendelkezés, demokratikus államberendezkedés, egyenlő feltételek a világkereskedelemben… Párizsi békekonferencia ( ) – a nemzetállami érdekek önző jellege 1920-as elnökválasztás (Warren Harding – elzárkózási politika híve) Európa „puskaporos hordó” – forradalmi hullám

16 Szovjetunió: A háborús pusztítás óriási , kedvező táptalaj a forradalmi eszmék terjedésének „A VH az egyenlőtelen gazdasági fejlődésből adódó konfliktusok miatt robbant ki” V. I. Lenin – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – proletárforradalmak támogatása – Európai Egyesült Államok – kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom kell 1917. októberi szocialista forradalom – megszűnik a kapitalizmus mindent átfogó rendszere Hitt az eszme európai exportjában – „Világ Proletárjai Egyesüljetek!” 1919 tavaszán megalakulnak a tanácsköztársaságok: magyar, szlovák, bajor A társadalmi-gazdasági viszonyok nem igazolták teljes mértékben az új politikai rendszert Elszigeteltség – a II. VH-ban nagyhatalmi nyitás

17 A két nagyhatalom az I. Vh után visszahúzódott egy aktívabb Európa-politika folytatásától.
Európa gondolkodási ideje