Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története 2. előadás. Elképzelések az európai egységről (a 19-20. sz. fordulója előtt)  Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története 2. előadás. Elképzelések az európai egységről (a 19-20. sz. fordulója előtt)  Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története 2. előadás

2 Elképzelések az európai egységről (a sz. fordulója előtt)  Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető ellenség, illetve a háború elkerülésének szándéka motiválta  A török elleni összefogás sürgetése: Rotterdami Erasmus ( ) 1515-ben „A béke siráma…” – az uralkodók széthúzása veszélybe sorolhatja a keresztény EurópátRotterdami Erasmus ( ) 1515-ben „A béke siráma…” – az uralkodók széthúzása veszélybe sorolhatja a keresztény Európát Jean-Louis Vives ( )Jean-Louis Vives ( )  „Dialógus a megosztott Európáról és a török ellenes háborúkról” – az európai viszálykodás megszüntetését, a törökök elleni összefogás szükségességét hangsúlyozta.  Az európai béke megteremtése nemzetek feletti intézmények segítségével: Maximilien de Béthune de Sully ( )Maximilien de Béthune de Sully ( )  IV. Henrik főminisztere  Felismerése: az országok közötti konfliktusokat és háborúkat csak egy nemzetek feletti hatalom megteremtésével lehet elkerülni.  15 államra kiterjedő Konföderáció kell, amit egy államok feletti testület, az Európai Tanács (szenátus – alárendelt állami szuverenitás) ellenőriznie. Ennek keretében 6 területi tanács és egy Általános Tanács működne.  Működne még egy Általános Gyűlés (40 szakemberből álló tagját a közösség kormányai jelölnék ki.

3 William Penn ( )William Penn ( )  Pennsylvania angol gyarmat megalapítója  Az európai egység és a béke megteremtése céljából: az európai országokat egyesíteni kell egy Liga keretében  A Ligát egy Általános Gyűlés (Parlament) vezetné  Felismerte az integrációban rejlő gazdasági előnyöket (+ személyek szabad áramlása) Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé ( )Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé ( )  Az európai béke fenntartásának záloga: egy Állandó Szövetség  Előnyök: teljes biztonság a háborúk, polgárháborúk ellen, garantálja a fennálló rend védelmét, hadügyi kiadások csökkentése, növekedne a kereskedelemből származó haszon,…  A tervezet szankciókat is tartalmaz

4 Claude-Henri de Saint-Simon ( ) – „Az európai társadalom újjászervezéséről” c.Claude-Henri de Saint-Simon ( ) – „Az európai társadalom újjászervezéséről” c.  Francia társadalom-filozófus, utópista-szocialista tanok  Az elképzelt államot nagyiparosok, tudósok, költők vezetnék  A vallás legfontosabb szerepe a szegények megsegítése  Szerinte Európa megosztottsága a reformációval kezdődött  Az új Európa alapjait a francia-angol együttműködésben látta  Nagyra tartotta S-P abbé terveit, de úgy látta, hogy azok konzerválnák a feudalizmust  Ellentmondás: egy európai szintű politikai intézmény, amely békét és stabilitást ad, a fennálló társadalmi viszonyok konzerválásával akadályozhatja a fejlődést. (stabilitás, biztonság ≠ fejlődés)  A történelemben eddig legjobban a pápai hatalom képviselte Európa egységét, de feudális alkotmányra épült és ez tette alkalmatlanná is, mivel az uralkodó előnyén és az alattvalók hátrányán alapult  Szerinte a legjobb alkotmány a parlamentáris alkotmány.  Nemzeti parlament – európai parlament  Az európai együttműködésnek ki kell terjednie a gazdaságra, a tudományra, a művészetekre is =Az EU közösségi politikájának előképe

5 Victor Hugo ( )Victor Hugo ( )  1849-ben a párizsi békekongresszuson hitet tett az európai béke és az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett  Először nemzeti integráció – utána európai integráció (de nem szűnnek meg a nemzeti határok, a nemzeti sajátosságok)  Föld-méretekben is meg fog valósulni az integráció, aminek hajtóereje a technikai haladás (! Globalizáció)

6 Európa vezető szerepének megkérdőjeleződése  Európa az egyetemes emberi fejlődés zászlóvivője a Athéni demokráciától a 20. sz. elejéig. - az emberiség történetének valamennyi szociális különbségen alapuló társadalmi formációja Európában jelent meg. Klasszikus rabszolgatartó társadalom - a Periklészi- korban (Athén – i.e. V. sz.)Klasszikus rabszolgatartó társadalom - a Periklészi- korban (Athén – i.e. V. sz.)  Görög mérték  Továbbélése a Római Birodalomban Európai feudalizmus - i. sz. V. sz.-tól (kialakultak a hűbéri viszonyok - klasszikus formája a Frank Birodalomban)Európai feudalizmus - i. sz. V. sz.-tól (kialakultak a hűbéri viszonyok - klasszikus formája a Frank Birodalomban)  A birodalom örökösei a francia, német, itáliai hűbéri államok  A X. sz-tól már Európa középső és keleti területein is megszilárdult a feudális termelési mód  Egység a sokféleségben  Politikai egység helyett szellemi egység - KERESZTÉNYSÉG  Szerzetesrendek  Egyetemek egységesítő szerepe

7 Késő középkor – sz. – (1450, 1492, 1517) – a modern Európa születése a nyugati kereszténység országaibanKéső középkor – sz. – (1450, 1492, 1517) – a modern Európa születése a nyugati kereszténység országaiban Fejlettség = urbanizációs színvonal (sűrű városhálózat, nagy népsűrűség) – É-Itália, D-Németalföld - Hanza városokFejlettség = urbanizációs színvonal (sűrű városhálózat, nagy népsűrűség) – É-Itália, D-Németalföld - Hanza városok Fejlettség = városiasodás – tőkeképződés függvénye (kereskedelem (távolsági), kézműipar (textil))Fejlettség = városiasodás – tőkeképződés függvénye (kereskedelem (távolsági), kézműipar (textil)) Luxuscikkek – Keletről (levantei kereskedelem – 1453: a törökök elfoglalják Konstantinápolyt)Luxuscikkek – Keletről (levantei kereskedelem – 1453: a törökök elfoglalják Konstantinápolyt) Növekvő városi népesség – élelmiszer-szükséglet – mg fellendülése – regionális munkamegosztásNövekvő városi népesség – élelmiszer-szükséglet – mg fellendülése – regionális munkamegosztás Az atlanti régió fellendülése a nagy földrajzi felfedezések következménye ( sz.)Az atlanti régió fellendülése a nagy földrajzi felfedezések következménye ( sz.)  Technikai fejlettség  Nemesfém-igény  Az atlanti partvidéki kikötővárosok fellendülése  Kapitalista termelési mód elterjedése  Reformáció – egyházi megújhodás

8  Nyugat-Európa a sz. folyamán az egész világra kiterjesztette hatalmát – gyarmatbirodalmi kapcsolatok, felvilágosodás eszméi Fejlesztette a termelő erőketFejlesztette a termelő erőket Biztosította az egyén személyes jogaitBiztosította az egyén személyes jogait De! szociális egyenlőtlenségDe! szociális egyenlőtlenség  Szocialista-kommunista egyenlősítő eszmék elterjedése (1917 októberi szocialista forradalom) A marxista eszmék elterjedése a keleti térségben (erős feudális viszonyok lassú felbomlása)A marxista eszmék elterjedése a keleti térségben (erős feudális viszonyok lassú felbomlása) Bipoláris világ (70-40 év)Bipoláris világ (70-40 év) es rendszerváltás

9 Európa világpolitikai térvesztése  2500 év vezető szerep (Nyugat-Európa hegemóniája – legnagyobb hatás az újkorban) 400 éves műszaki-technikai fölény400 éves műszaki-technikai fölény Tartós katonai fölényTartós katonai fölény 19. sz. végére nem volt gyarmatosításra alkalmas terület19. sz. végére nem volt gyarmatosításra alkalmas terület Új államok versengéseÚj államok versengése I. VH. (Antant – Központi hatalmak)I. VH. (Antant – Központi hatalmak) USA segítség nyújtásaUSA segítség nyújtása 1917-es októberi szocialista forradalom – lökés a nemzeti felszabadító mozgalmakra1917-es októberi szocialista forradalom – lökés a nemzeti felszabadító mozgalmakra Gyarmati gondok (60-as évekre teljesen felbomlik)Gyarmati gondok (60-as évekre teljesen felbomlik) A folyamatos nyersanyagellátás megszűnéseA folyamatos nyersanyagellátás megszűnése „nyersanyag-fegyver”„nyersanyag-fegyver”

10  Európa nem volt képes kialakítani egy problémakezelő és –megoldó rendszert 1815 Bécsi Kongresszus (-öthatalmi egyensúly – NB, Fr.o., Por.o., Ausztr., Oroszo.)1815 Bécsi Kongresszus (-öthatalmi egyensúly – NB, Fr.o., Por.o., Ausztr., Oroszo.) Két katonai blokk – I.VH.Két katonai blokk – I.VH.  Nacionalizmus csírái Európában és a gyarmatokon  A Népszövetség (Genf) problémája - a wilsoni elvek alapján (népek önrendelkezésének elve)

11  Wilson 14 pontja – január 8.  1.A titkos diplomácia megszüntetése és a kormányok közti nyílt tárgyalások  2.A tengeri hajózás szabadsága  3.A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése  4.A fegyverkezés csökkentése  5.A gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása  6.Orosz területek kiürítése + Oroszországnak magának kell döntenie politikai berendezkedéséről  7-8.Belgium, Észak-Franciaország, Elzász-Lotaringia németek általi kiürítése  9.Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása  10.Ausztria-Magyarország népei számára autonóm fejlődés  11.Románia, Szerbia, Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése  12.A török uralom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása  13.Független, tengeri kijárattal bíró Lengyelország létrehozása  14.A Nemzetek Szövetségének megalakítása

12

13

14

15 Külső nagyhatalmi szándékok Európában  Amerikai Egyesült Államok: A polgárháború ( ) után gazdasági fellendülésA polgárháború ( ) után gazdasági fellendülés Monroe-elv (1823) – „Amerika az amerikaiaké”Monroe-elv (1823) – „Amerika az amerikaiaké” Izolációs politika feladása?Izolációs politika feladása? Legfőbb hitelezőLegfőbb hitelező Wilson-terv (1918. január 8.) – igazságos béke, nemzeti önrendelkezés, demokratikus államberendezkedés, egyenlő feltételek a világkereskedelemben…Wilson-terv (1918. január 8.) – igazságos béke, nemzeti önrendelkezés, demokratikus államberendezkedés, egyenlő feltételek a világkereskedelemben… Párizsi békekonferencia ( ) – a nemzetállami érdekek önző jellegePárizsi békekonferencia ( ) – a nemzetállami érdekek önző jellege 1920-as elnökválasztás (Warren Harding – elzárkózási politika híve)1920-as elnökválasztás (Warren Harding – elzárkózási politika híve) Európa „puskaporos hordó” – forradalmi hullám Európa „puskaporos hordó” – forradalmi hullám

16  Szovjetunió: A háborús pusztítás óriási, kedvező táptalaj a forradalmi eszmék terjedésénekA háborús pusztítás óriási, kedvező táptalaj a forradalmi eszmék terjedésének „A VH az egyenlőtelen gazdasági fejlődésből adódó konfliktusok miatt robbant ki”„A VH az egyenlőtelen gazdasági fejlődésből adódó konfliktusok miatt robbant ki” V. I. Lenin – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – proletárforradalmak támogatása – Európai Egyesült Államok – kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom kellV. I. Lenin – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – proletárforradalmak támogatása – Európai Egyesült Államok – kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom kell októberi szocialista forradalom – megszűnik a kapitalizmus mindent átfogó rendszere1917. októberi szocialista forradalom – megszűnik a kapitalizmus mindent átfogó rendszere Hitt az eszme európai exportjában – „Világ Proletárjai Egyesüljetek!”Hitt az eszme európai exportjában – „Világ Proletárjai Egyesüljetek!” 1919 tavaszán megalakulnak a tanácsköztársaságok: magyar, szlovák, bajor1919 tavaszán megalakulnak a tanácsköztársaságok: magyar, szlovák, bajor A társadalmi-gazdasági viszonyok nem igazolták teljes mértékben az új politikai rendszertA társadalmi-gazdasági viszonyok nem igazolták teljes mértékben az új politikai rendszert Elszigeteltség – a II. VH-ban nagyhatalmi nyitásElszigeteltség – a II. VH-ban nagyhatalmi nyitás

17  A két nagyhatalom az I. Vh után visszahúzódott egy aktívabb Európa- politika folytatásától.  Európa gondolkodási ideje


Letölteni ppt "Az európai integráció története 2. előadás. Elképzelések az európai egységről (a 19-20. sz. fordulója előtt)  Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések