Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közúti és Vasúti járművek tanszék.  a gyártás folytonosságának fenntartása,  a berendezések üzemképességének megőrzése,  a károk és a termelés kiesések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közúti és Vasúti járművek tanszék.  a gyártás folytonosságának fenntartása,  a berendezések üzemképességének megőrzése,  a károk és a termelés kiesések."— Előadás másolata:

1 Közúti és Vasúti járművek tanszék

2  a gyártás folytonosságának fenntartása,  a berendezések üzemképességének megőrzése,  a károk és a termelés kiesések megelőzése,

3 Az üzemfenntartás fogalma: Az üzemfenntartás azon műszaki, gazdasági, szervezési intézkedések összessége, amely egy rendszer előírt üzemképességének megőrzésére vagy visszaállítására illetve a hiba okok felderítésére irányul.

4 Az üzemfenntartás négy célja: 1. A gépekben és berendezésekben megtestesülő értékek megőrzése. (maximális élettartam biztosítása) 2. A váratlan üzemzavarok és termelés kiesés megelőzése. 3. Környezetvédelem és a minőség javítása. 4. A gépek és berendezések „üzemeltetési élete” során a költségek minimalizálása.

5 A fejlett országokban a foglalkoztattak 5-10% ezen a területen dolgozik, és erre a területre fordítják az összbevétel közel 10%-át. A fenntartás költségek csökkentése a számítástechnika, a méréstechnika és a korszerű diagnosztikai eljárások bevezetésével érhető el anélkül, hogy termeléskiesés, vagy váratlan gépmeghibásodás következne be.

6 Főtevékenységek Karbantartás Javítás Felújítás Melléktevékenységek Selejtezés Bontás Beszerzése Üzemfenntartás

7 A fenntartásnak az a részfeladata, amely magába foglalja mindazokat a ciklikusan megismétlődő műveleteket, amelyeket el kell végezni a gépek megbízhatóságának és rendeltetésszerű használatának megőrzése érdekében. Legfontosabb jellemzői:  tervszerű megelőző (preventív) műveletsor elvégzése  előírt megbízhatóság teljesítése.

8 a természetes elhasználódás, sérülés vagy tervezési és gyártási hibák következtében szükségessé váló, nem egyértelműen meghatározott technológia alapján végzett műszaki beavatkozás, a gép és berendezés üzemképességének helyreállításának érdekében.

9 a nagy értékű, vagy nehezen pótolható gépek és berendezések élettartamának meghosszabbítása olyan mérvű szerkezet- és alkatrész cserével, amelyek a gépek és berendezések műszaki megbízhatóságát közel eredeti szintre állítják vissza, vagyis működés szempontjából közel egyenértékű lesz az újakéval. (nagyjavítás). Legfontosabb jellemzői:  teljes szétszerelés, minden alkatrész hiba-felvételezése és teljes összeszerelés új, felújított és visszaépíthető alkatrészből  rekonstrukciós tevékenység, amely jelentős értéknöveléssel jár. (30%-os műszaki állapot => 85-90%-os műszaki állapot)

10 Olyan komplex-műszaki- gazdasági tevékenység, melynek során az elhasználódott berendezést vagy gépet műszaki- gazdasági-szempontok miatt az üzemből kivonják. Műszaki selejt: Amikor a gép vagy berendezés gyakran meghibásodik, pontatlan és gazdaságtalanul üzemel. Közgazdasági selejt: Amikor az amortizációs kulcs leírása szerint az eszköz nettó értéke „0”, amelyet eszmei értéken tartanak nyílván.

11 Bontás: Selejtezett, vagy egyéb okból, üzemeltetésből végleg kivont gépek és berendezések szakszerű szétszerelése a használható, vagy felújítható alkatrészek kinyerése, valamint az anyagok újrahasznosítása céljából. Beszerzés(pótlás): Műszaki és gazdasági szempontok alapján beszerzésre kerülő új, korszerűbb gépeket és berendezéseket értjük.

12

13

14 I. Fenntartás szükségszerinti javítással (tűzoltó módszer), II. Fenntartás tervszerű megelőző karbantartással, III. Műszaki állapotvizsgálat alapján végzett fenntartás

15 Természetes elhasználódás. Gondatlan kezelésből származó nagyobb mértékű elhasználódás. Anyag-,vagy gyártási hibából származó elhasználódás. A fenntartási munkák szervezésénél elsősorban a természetes elhasználódást veszik figyelembe!!!

16

17  A meghibásodás bekövetkezése után végezzük.  A berendezések kényszerleállásig üzemelnek.  A meghibásodások váratlanul következnek be.  Előnye, hogy az egyes alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók.  Hátrány, hogy a javítási leállás előre nem ütemezhető, ezért az üzemből való hosszabb kiesés a jellemző.  A váratlanul bekövetkező meghibásodások időben való fel nem ismerése további meghibásodásokat eredményez.  Egyszerű, kis bonyolultságú gépeknél alkalmazzák.

18  A karbantartás keretében az ápolási, kenési műveleteket ebben az esetben is rendszeresen el kell végezni.

19 o Előre meghatározott időnként kerül sor a gép karbantartására, valamint kis-, közép- és nagyjavítására. o A javítások között szerkezeti és pontossági vizsgálatok vannak. o A ciklus hosszát az üzemelési idő és az igénybevétel határozza meg. o A javítási időt pedig a gép bonyolultsága határozza meg. o A javítások mértékétől függően- sor kerül gépalkatrészek, egységek cseréjére, függetlenül attól, hogy a gépegység még használható lenne, vagy nem. o A rendszer jósága alapvetően a ciklusidő meghatározásának pontosságától függ. o A gépek és berendezések konstrukciós tulajdonságainak pontos ismeretét tételezi fel.

20 o A karbantartás esedékessége megadható: - időben, - km.-ben, - üzemanyag fogyasztásban, - teljesítményben, o A TMK mellett is előfordulhatnak váratlan meghibásodások. o A tervszerű karbantartás és a váratlan meghibásodások aránya a munkaszervezés és a munkafegyelem arányát mutatja. o A gépek állandó működőképes állapotát rendszeresen ismétlődő tervszerű vizsgálatokkal és javításokkal érik el (ciklusrend). o Karbantartáskor a járművek ápolását, gondozását vizsgálatát, a szükséges beállításokat, valamint a kisebb javításokat végzik el. o Felújításkor korszerűsítést is végezhetnek.

21

22 Váratlan meghibásodás esetén: az alkatrész ára (anyagköltség), javítási munkaköltség, javítás alatti munkakiesés, járulékos meghibásodás, esetleges mentési költségek, esteleges műszaki-hibás balesetekből eredő károk, TMK esetén: az alkatrész ára (anyagköltség), javítási munkaköltség, javítás alatti munkakiesés,

23

24 Karbantartási intervallum (üzemóra) Karbantartási művelet Ellenőrzés Zsírzás Csere Tisztítás Leeresztés Ha a figyelmeztetés megjelenikLégszűrő betét X 10 vagy naponta Motorolaj szintX Sebességváltó olaj szintX Motor hűtőfolyadék szintX 50 Tüzelőanyag előszűrő víz leeresztés X Motor hűtőfolyadék szintX SuperSteer mellső híd csapok X 100Mellső 3-pont (ha van) X 300 Akkumulátor elektrolit szint (5)X Motor feltöltőlevegő vezetékekX Motorolaj és szűrő X Kerékcsavarok meghúzásaX Mellső pótsúly és hátsó keréksúly csavarok meghúzásaX Mellső híd és hátsó 3-pont (1) X Tüzelőanyagtart. víz leeresztés X

25 300 Mellső híd differenciálmű és oldallehajtás olajszint (2)X Sebességváltó olajnyomásX Megfordítható 1000-es TLT tengelycsonk (4) X 600 Motor hűtőfolyadék fagyállóság ellenőrzéseX Motor hűtőfolyadék szűrő X Motor hűtőcsövek és bilincsekX Motor tüzelőanyag szűrők X Cerélhető TLT belső bordáshüvely X 1200 vagy évente Differenciálmű és oldallehajtás olaj X Motor elsődleges és másodlagos levegőszűrő X Motor levegő előtisztító X 1500 Sebességváltó olaj, szűrő, szellőző X 2100 Tüzelőanyag porlasztók (3)X Motor hűtőfolyadék és szűrő X Motor szelephézag beállításX 3000Motor lendkerék csillapító (3)X Szükség szerint Kabin levegőszűrő és keringető szűrő XX Kabinszűrő porszelepX Motor elsődleges levegőszűrő X Hűtőmaszk, motor hűtő, klíma kondenzátor/ tüzelőanyag hűtő, olajhűtő, töltőlevegő hűtő X Ventilátor hajtószíj X Gumiabroncs nyomásX Vészfék/rögzítőfékX Kihelyezett hidraulika szelep résoljagyűjtő edények X Megjegyzések: 1 - Nehéz, vagy nedves körülményekben 10 üzemóránként vagy naponta 2 - Az első karbantartás az első 50 üzemóra után esedékes 3 - Szakszerviz végezheti csak TLT üzemóránként vagy évente 5 - feletti környezeti hőmérsékletnél 100 üzemóránként v. hetente

26 Üzemi jellemzők Beállítások Adatok kijelzése Adatok tárolása

27 Sor-szám A művelet megnevezése Normálhektár átszámítási tényező mérték- egysége számértéke I.II.III.IV. területi kategóriában Traktoros talajművelés 1.Szántás 20 cm-ignha/ha1,001,161,381,72 2.Szántás cm-ignha/ha1,501,742,072,58 3.Szántás cm-ignha/ha1,902,202,623,27 4.Szántás cm-ignha/ha3,053,544,215,25 6.Szántás cm-ignha/ha6,057,028,35 7.Szántást helyettesítő alapművelés nehéz tárcsával vagy nehéz kultivátorral nha/ha1,001,161,381,72 8.Szántás sortávú szőlőbennha/ha0,750,871,041,29 9.Mélylazítás 80 cm-ignha/ha4,004,645,526,88 10.Tarlóhántás tárcsás talajművelővelnha/ha0,550,640,760,95 11.Szántáselmunkálásnha/ha0,450,520,620,77 12.Tömörítés simahengerrel, simítózás, önálló fogasolás nha/ha0,350,410,480,60 13Tömörítés gyűrűshengerrelnha/ha0,450,520,620,77 14.Sorközművelő kultivátorozás (szőlőben is) nha/ha0,400,460,550,69 15.Magágykészítés kombinátorralnha/ha0,450,520,620,77 16.Vegyszeres kijuttatás és talajba- keverés magágykészítéssel egy menetben nha/ha0,600,700,831,03 Traktoros talaj-felszíni munkák 17.Gabonavetésnha/ha0,300,350,410,52 18.Kukoricavetésnha/ha0,400,460,550,69 19.Cukorrépavetésnha/ha0,400,460,550,69 20.Zöldség és aprómag vetésnha/ha0,400,460,550,69 21.Palántázásnha/ha2,603,023,594,47 22.Műtrágya szórásnha/ha0,250,280,310,36 23.Szervestrágya szórás (szarvasból)nha/ha1,001,111,251,43 24.Felületpermetezés és porozás szántóföldön nha/ha0,200,220,250,29 25.Soros, illetve sávos vegyszeres gyomirtás szántóföldön nha/ha0,400,440,500,57 26.Permetezés gyümölcsösbennha/ha0,400,440,500,57 27.Vegyszeres gyomirtás gyümölcsösbennha/ha0,250,280,310,36 28Permetezés szőlőbennha/ha0,550,610,690,79 29.Vegyszeres gyomirtás szőlőbennha/ha0,450,500,560,64 30.Kaszálás alternáló kaszávalnha/ha1,051,171,311,50 31.Rendsodrásnha/ha0,250,280,310,36

28 TERHELÉSARÁNYOS ÜZEMÓRASZÁMLÁLÓ ELVE Billentyűzet Korrigált üzemóra PC Terhelési tényezők Kijelző BE

29  A legkorszerűbb üzemfenntartási stratégia a gépek és berendezések állandó vagy időközönkénti megfigyelése, állapot- felügyelete. (információ gyűjtés).  Előnye, hogy sok esetben szétszerelés nélkül megállapíthatók az egyes alkatrészek, részegységek elhasználódási jellemzői.  A jármű műszaki állapotának rendszeres figyelése és az elhasználódás törvényszerűségeinek ismeretében előre meghatározható a szükségessé váló javítás mértéke és időpontja.

30  A rendszeres műszaki állapotvizsgálat eredményeként, csökkenthető a váratlan meghibásodások száma, növelhető a nagyjavítások közötti ciklus idő, illetve csökkenthető a nagyjavítások száma.  Optimális raktárkészlet biztosítható.  A javítások jobban szervezhetők.  Az állapotot jellemző adatok esetleg vészjel (alarm), figyelmeztető jel képzésére is fel lehet használni.  A gépleállás és alkatrészcsere valóban csak indokolt esetben.  A diagnosztika feladata az állapot megfigyelés.

31 Olyan járműveknél szokás alkalmazni, ahol a diagnosztika költségesen oldható meg. Számítógépes nyilvántartásban rögzítik a jármű műszaki állapotára utaló adatokat, + állapotvizsgálat. - jármű nyilvántartási szám, - jármű életkora, - elvégzett beavatkozások ideje, mélysége. - beépített alkatrészek, fődarabok műszaki állapota, a beépítés időpontja, - járműnél jelentkező váratlan meghibásodás időpontja, oka, a hibaelhárítás módja, - az egyes beavatkozások közötti üzemidő, km futás, elfogyasztott üzemanyag mennyiség.

32

33 Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere.integrált vállalatirányítási rendszere Integrált vállalatirányítási rendszer alatt egy adott vállalat minden vállalati folyamatát lefedő programcsomagot értünk. Az SAP ágazatspecifikus megoldásait több mint 120 országban hozzávetőleg vállalat használja, kis- és középvállakozások, nagyvállalatok egyaránt.

34 A járművezetők számára a biztonságot, a minőséget, az üzemanyag takarékosságát és a megbízhatóságot részben az elektronika adja. A korszerű járművek bonyolult szerkezetek, melyek tele vannak tűzdelve elektronikával és mégis karbantartás igényesek. A gépjármű diagnosztikát sok esetben alkalmazhatjuk hibakeresésre. A hibakeresés folyamán meghatározott utakat meghatározott lépésekkel kell bejárni, és a "csomópontokban” a szakembernek döntéseket kell hozni. Ez a probléma pontos ismeretét igényli.

35 Mivel a hibakeresési algoritmusok már nagyon bonyolultak ezért az irányított hibakeresést a gyári szakértő rendszerteszter végzi el. A rendszerteszter a soros oldali információk alapján az adott esetre felállítja a diagnosztikai algoritmust, vizsgálatot végez, tanácsol és a műveletsort közli a szerelővel. Intelligens diagnosztikai központ és távdiagnosztika. A zárt számítógépes vizsgálati rendszer vezérelt mérési és kiértékelési programmal rendelkezik. (zöldkártya vizsgálat, klímaszerviz, futóműmérés stb..

36 A műszaki diagnosztika fontos eszköze a gépjárműfenntartásnak. A karbantartási, a javítási és a felújítási műveleteknél hibafeltárásra és a helyes beállítások elvégzésére alkalmasak. Az ellenőrzési műveletek alkalmazhatók:  üzemi hibák feltárására,  pillanatnyi műszaki állapot meghatározására,  a gépkocsi helyes beállítási értékeinek rendszeres ellenőrzésére. Az állapotvizsgálatok során meghatározható az alkatrészek elhasználódása a forgalmi üzembiztonsági követelmények szempontjából.

37 A gépjárművek vizsgálatánál alkalmazhatunk műszer nélküli- hagyományos eszközökkel végzett- és műszeres diagnosztikai vizsgálatokat. A vizsgálati műveletekhez szorosan kapcsolódnak a beállítási, a beszabályozási és hibaelhárítási munkák! A járműállomány rohamos növekedésével együtt járó fokozott közlekedésbiztonsági követelmények és a jelentős karbantartási munkaigény kielégítésére a hagyományos ellenőrzési eljárások nem felelnek meg. A hagyományos hibafeltárási eljárások hátránya, hogy bizonyos esetekben a szerkezeti részeket meg kellett bontani, rendszerint jelentős rongálódást okozva.

38 A diagnosztikai tevékenység alatt értjük:  a szerkezeti részek rejtett hibáinak- megbontás nélküli- kimutatását készülékekkel és műszerekkel,  a gépjármű közlekedésbiztonságra ható műszaki jellemzők értékelését,  A gépjármű műszaki állapotának meghatározását.

39 Általános diagnosztika: teljes gépkjárműre irányuló vizsgálat, amikor műszakilag elfogadott módszerekkel, technológiai eszközökkel és műszerekkel ellenőrzik a gépkjármű valamennyi, az üzemeltetés szempontjából lényeges paramétereit. Egyedi diagnosztika: differenciált vizsgálati módszer, amikor az ellenőrzés csak a rendellenességet okozó egységre vagy gazdaságtalan üzemeltetés esetén a beszabályozási, javítási igények megállapítására irányul.

40  lehetőséget biztosít olyan mérések elvégzésére, amelyeket a régi feltárással elvégezni nem lehet,  a műszeres feltárás a karbantartó munkát termelékenyebbé teszi,  a karbantartási tevékenység minőségét javítja,  a jármű közlekedés biztonságát növeli,  a gazdaságos üzemeltetést és a környezetvédelmet elősegítik.

41 Az üzemelő jármű fajlagos költség függvénye

42

43

44


Letölteni ppt "Közúti és Vasúti járművek tanszék.  a gyártás folytonosságának fenntartása,  a berendezések üzemképességének megőrzése,  a károk és a termelés kiesések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések