Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története 7. előadás. A Schuman-tervtől a Római Szerződésig  A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása  Kísérlet az EVK megteremtésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története 7. előadás. A Schuman-tervtől a Római Szerződésig  A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása  Kísérlet az EVK megteremtésére."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története 7. előadás

2 A Schuman-tervtől a Római Szerződésig  A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása  Kísérlet az EVK megteremtésére  Az NSZK teljes rehabilitációja  A Római Szerződés – az EGK megalakulása  A közös agrárpolitika kezdetei

3 A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása  Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád ( ), koreai háború ( ))  Francia-német rivalizálás  A térség egységének feltétele = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása  Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) (ET Közgyűlése, ENSZ Európai Gazdasági Bizottság ajánlásával)  Az NSZK felvirágzásának kezdete az 1948-as pénzügyi reform után indul meg (Nemzetközi Ruhr Hatóság)  május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség  Schuman nem értesítette NB-t

4  „A szén- és acéltermelés egyesítése megteremti az európai föderáció első lépésének tekinthető gazdasági együttműködés alapjait, és megváltoztatja azoknak az európai területeknek a sorsát, amelyek a háborús nyersanyagtermelés legfőbb forrásai és a háború legjelentősebb mértékben sújtott áldozatai voltak.”  Schuman, Monnet, Adenauer, Alcide de Gasperi, Carlo Sforza, Paul-Henri Spaak, Joseph Beck  1951 – NB (Konzervatív Párt – Churchill)

5  A nyugat-németországi fogadtatás: FenntartásokkalFenntartásokkal LehetőségLehetőség  A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége  Nehézipari kapacitások feloldása  Hozzáférés a francia vasérchez  Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé  1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

6  A francia közvélemény fogadtatása: FenntartásokkalFenntartásokkal Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja)Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) Megoldaná az ország krónikus szénhiányátMegoldaná az ország krónikus szénhiányát Javulna az ország európai diplomáciai tekintélyeJavulna az ország európai diplomáciai tekintélye

7  április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) – 50 évre (2002. július 23án megszűnt) – Párizsi Szerződés  Életbe lépése: július 25.  A Főhatóság első elnöke: Jean Monnet  Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek  Főhatóság, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Bíróság  Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni  Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”)  1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

8  Főhatóság: Elnöke: Jean Monnet (1955-ig)Elnöke: Jean Monnet (1955-ig) Nemzetek feletti, a nemzeti kormányoknak nem volt lehetősége tagjainak visszahívásáraNemzetek feletti, a nemzeti kormányoknak nem volt lehetősége tagjainak visszahívására 9 tag (Fro., NSZK, Olaszo, 2-2 tag, Benelux 1-1 tag9 tag (Fro., NSZK, Olaszo, 2-2 tag, Benelux 1-1 tag  Miniszterek Tanácsa: Az egyes országok kormányainak tagjaibólAz egyes országok kormányainak tagjaiból Kötve volt a Főhatóság döntései általKötve volt a Főhatóság döntései által A nemzetek felettiség mérsékléseA nemzetek felettiség mérséklése Néhány ügyben a FH a Tanács beleegyezésével hozhatott döntéstNéhány ügyben a FH a Tanács beleegyezésével hozhatott döntést  Közgyűlés: 78 tag (18-18 tag Fro, NSZK, Olaszo.; Hollandia, Belgium; 4 Luxemburg)78 tag (18-18 tag Fro, NSZK, Olaszo.; Hollandia, Belgium; 4 Luxemburg) Nem volt igazi törvényhozó testületNem volt igazi törvényhozó testület A FH felett gyakorolhatott bírálati jogotA FH felett gyakorolhatott bírálati jogot Tanácsadó Bizottság: konzultációs szerep a FH mellett  Bíróság: 7 tag7 tag A FH eljárásai felett biztosított ellenőrzéstA FH eljárásai felett biztosított ellenőrzést És az egyes államok kormányai által hozott döntések felettÉs az egyes államok kormányai által hozott döntések felett

9  A megállapodás történelmi jelentősége: Elősegítette a francia-német megbékéléstElősegítette a francia-német megbékélést Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr- vidék hovatartozásának vitájátMegoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr- vidék hovatartozásának vitáját Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás)Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává váltA szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatotPozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

10

11 Kísérlet az EVK megteremtésére (integráció és a védelem területén?)  Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus)  október 24.– francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására  Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből Célja az NSZK katonai egyenlőségének akadályozásaCélja az NSZK katonai egyenlőségének akadályozása  Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét. Javaslata: az 1948-as Brüsszeli Szerződés kiterjesztése Olaszországra és az NSZK-ra (- NYEU)Javaslata: az 1948-as Brüsszeli Szerződés kiterjesztése Olaszországra és az NSZK-ra (- NYEU)  A Montánunió tagjai május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát (NSZK, Benelux ratifikáció)  Francia „nem” – az EVK kudarca

12 Az NSZK teljes rehabilitációja  július 9. a hadiállapot megszüntetése Németországgal  május 26. bonni szerződések – NSZK szuverenitása  október 23. – párizsi szerződések: Nyugat-európai Unió, NSZK NATO tagsága  Nyugat-Németország teljes rehabilitációja  A NYEU feladata: a NATO-n belül biztosítsa a legszorosabb együttműködést  május 9. Németország felvétele a NATO-ba  A SZU félelmei – május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

13 A Római Szerződés – az EGK megalakulása  Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés  február SZKP XX. Kongresszusa (Hruscsov)  Gazdasági verseny a blokkok között  Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is  Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?) – Spaak- bizottság, Spaak-jelentés – elfogadása Velencében (1956. május 29.)  Franciaország megnyerése

14  május velencei szerződéstervezetek Teljes vámunióTeljes vámunió Az atomenergia békés célú felhasználásának terveAz atomenergia békés célú felhasználásának terve március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) Általános célja: „a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a folyamatos és harmonikus expanzió, növekvő stabilitás, a gyorsuló ütemben emelkedő életszínvonal, és a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok elősegítése a Közös Piac létrehozásán és a tagállamok gazdaságpolitikájának folyamatos összehangolásán keresztül.” (mindenfajta korlátozás eltörlése, szabad és tisztességes verseny, gazdasági és monetáris politika összehangolása, pénzügy- és szociális politika, jogharmonizáció)

15 -A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) – július 1.-re sikerült -12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) -Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság -Európai Szociális Alap, Európai Beruházási Bank, Európai Fejlesztési Alap

16  Bizottság: Nemzetek feletti szervNemzetek feletti szerv VégrehajtóVégrehajtó 9 tag (az egyes államok kormányai nevezték ki – 4 évre) 2-2, 1-19 tag (az egyes államok kormányai nevezték ki – 4 évre) 2-2, 1-1 Kezdeményezés és javaslat a Tanács számáraKezdeményezés és javaslat a Tanács számára A Tanács által hozott döntések végrehajtásaA Tanács által hozott döntések végrehajtása BrüsszelBrüsszel 1965-ben magába olvasztotta a Montánunió és az Euratom párhuzamos végrehajtó szerveit1965-ben magába olvasztotta a Montánunió és az Euratom párhuzamos végrehajtó szerveit  Tanács:  Parlamenti Közgyűlés:  Bíróság:

17 A közös agrárpolitika kezdetei  Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás  Agrárimport  Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés  Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését  július – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

18  A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac-stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal  CAP alapelvek: Egységes agrárpiac elveEgységes agrárpiac elve Közösségi preferencia elveKözösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elvePénzügyi szolidaritás elve


Letölteni ppt "Az európai integráció története 7. előadás. A Schuman-tervtől a Római Szerződésig  A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása  Kísérlet az EVK megteremtésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések