Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU-Ismeretek 1.EA/2.EA. Heidenreich Réka Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU-Ismeretek 1.EA/2.EA. Heidenreich Réka Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszék."— Előadás másolata:

1 EU-Ismeretek 1.EA/2.EA. Heidenreich Réka Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszék

2 EU-Ismeretek • Az európai integráció története • Alapszerződések • Az EU intézményrendszere

3 Kelet-Közép-Európai térség államai • A 80-as évtized végéig két ideológiailag is szembenálló makrorégió létezett Európában. • Ezt az állapotot a „vasfüggöny” (Churchill szavai) szimbolizálta. • A berlini fal leomlása, rendszerváltás. • Kelet-Közép-Európában a történelmi fáziskésés jegyében két tendencia érvényesül, egy európai integrációs és egy nemzeti dezintegrációs folyamat.

4 Kelet-Közép-Európai térség államai • Számuk januárját követően 9-ről 28-ra nőtt. • Alapvetően megváltoztak ezeknek az országoknak a politikai, ideológiai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük. • Közülük Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária és Románia az EU tagja lett.

5

6 Globalizáció-Integráció XXI. szd. kétféle trendje érvényesül Európában: -Globalizáció -Integráció Mindkettő hatására a nemzetállami szereplők fokozatosan veszítenek erejükből

7 Globalizáció-Integráció • Nemzetállam: Határok által bezárt tér • Regionális tömbök: Államok közötti szövetségek, szabad mozgások tere • Globális terek: Intézményes szabályok és hatalmi keretek nélküli struktúrák

8 A globalizáció hatása • A termelési központok átcsúsztatása a munkaerő olcsósága miatt állandó strukturális munkanélküliséget teremt. • Nemcsak a legfejlettebb országokban, hanem azokban az országokban is, amelyek előzőleg a globalizációs folyamatok haszonélvezői voltak. • Aki nem tesz hozzá saját adottságaiból, erőforrásaiból, értékeiből és csak passzív befogadó marad, arra leszakadás vár, vagyis a hozzáadott hazai szellemi érték a fontos.

9 A globalizáció hatása • Sokak szerint globálissá válnak az alkalmazható politikai modellek • A nemzeti tér, a nemzeti megoldások, a nemzeti szabályozások jelentősége egyre csökken • A nemzetállam feletti globális szint, illetve a nemzetállam alatti regionális szint kerül előtérbe

10 Milyen lesz a jövő Európája? • Az egymáshoz hálózatszerűen kapcsolódó régiók Európája lesz. • Az államok alatti és az államok feletti szintek szerepe megnő. • A politikai- és jogi döntések alakításában kulcsszerephez jut a területi középszint. • A regionális szint szerepének a felismerése az EU területfejlesztése szempontjából nagy jelentőségű.

11 Az Európai Nemzetállamok megalakulása XVII.-XVIII.szd.-ra tehető Nemzetállam jellemzője: - Saját politikai, gazdasági és pénzügyi intézményrendszer kialakítása Nyugat- Európa ebben a tekintetben is megelőzte Közép- és Kelet-Európát, de a XIX. szd.-ra a nemzetállamokra épülő Európa kialakulása az egész kontinensen befejeződött.

12 Németország egyesítése • Felborította az addigi erőegyensúlyt • Az egykori Német-Római Birodalom felbomlásával 300 kisebb fejedelemség jött létre, több mint ezer entitással • Napoleon után 1815-ben jött létre a német szövetség, de ekkor még csak formálisan • A szövetség egyik legerősebb állama a Hohenzollerek Poroszországa volt • 1871 Német Birodalom (Bismarck)

13

14 Németország egyesítése • Az ipari forradalom után a német gépgyártás európai jelentőségű lett (Krupp-Művek) • Rohamosan bővült a vasúthálózat (katonailag is fontos) • Hadsereg fejlesztése, legmodernebb haditechnika • 1870-ben megtámadták Franciaországot, utána még kétszer

15 Az európai egység gondolata • A II.Vh. után került napirendre • Igénye politikai megfontolásokon alapult • Biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai célokat követett • Legfontosabb politika cél: hogy a Nyugat-Európai Államok egymás között olyan kötelékeket hozzanak létre, amelyek a háború lehetőségét egyszer és mindenkorra kizárják

16 II. Vh. után: Európa romokban • 1947: Truman-doktrina (Amerika megvédi Európát a Szovjetúniótól NATO) • 1947: Párizsi Konferencia - Marshall-terv (16 európai ország – Mo. nem) • 1948.ápr.16. – OEEC ( OECD): Marshall- segély koordinálása, szétosztása • OEEC célja: tőke, szolgáltatások, áru szabad mozgása (nem vált integrációs szervezetté)

17 Integrációs folyamat elindítása Németország és Franciaország kiegyezése Konrad Adenauer, német kancellár és Robert Schuman francia külügyminiszter

18 Mi legyen az „egység”? Milyen jellegű közösséget kell létrehozni? Két ellentétes modell Nemzetek feletti Nemzetek, Államok Európája Szupranacionális államok közötti

19 Alapszerződések • A valóságos integrációs folyamatban egyik megközelítés sem érvényesült • Csak azokat a kereteket határozták meg, amelyek alkalmasak arra, hogy az integrációs folyamat rugalmasan, a folyamatosan változó igényeknek és szükségleteknek megfelelően fejlődjön. • A két koncepció kompromisszumára épül

20 I. Az európai integráció folyamata • Az együttműködés kölcsönös gazdasági érdekek mentén indulhatott el • május 9.-én meghirdették a később Schumann-tervként nevezett programot, • Jean Monnet az akkori francia kormány tervezési részlegének vezetője irányításával Európai Unió alapköve

21 Schumann terv célja • Egy francia-német tengely körül szerveződő európai föderáció megteremtése • A hadiipar ellenőrizhetősége végett német és francia szén- és acéltermelés összevonása • Alapjául olyan területet választottak, amely az európai béke biztosítása szempontjából alapvető fontosságú

22 40-es 50-es évek fordulóján • Jelentős hiány mutatkozott szénből és acélból • A készletek koordinált felhasználása gazdaságilag indokolt • A francia-német széntermelést közös főhatóság alá vonták • A Britek elutasították, Olaszország és a Benelux államok jelezték csatlakozási szándékukat

23 Európai Szén és Acél Közösség (ESZAK) megalakulása • Az ú.n. „Hatok” Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK és Olaszország ápr.18-án Párizsban aláírták az Európai Szén és Acélközösségről szóló szerződést • A szervezet főhatóságának első elnöke Jean Monnet lett

24 A Párizsi Szerződés (ESZAK) • Az Európai Szén- és Acélközösséget hozta létre (1951. április Párizs) • Első igazán „európai” megoldás, amely tilalmak helyett együttműködést és partnerséget teremtett • Messze túlnőtt jelentőségében a szén- és acélszektoron, később mintául szolgált az európai integráció további alapokmányaihoz • 50 évre szólt nyarán hatályát vesztette!

25 Európai Szén- és Acélközösség legfontosabb szervei • Főhatóság: 9 tagja van (Franciaország, Németország, Olaszország 2-2, a többi állam 1- 1 taggal képviselteti magát, a mai Európai Bizottság elődje)Európai Bizottság • Miniszterek Tanácsa: a 6 ország nehézipari miniszterei a tagjai (ez ma az Európai Unió fő döntéshozó szerve)Európai Unió • Közgyűlés: 78 fő, Strasbourgban üléseztek (ebből alakult ki a mai Európai Parlament)Európai Parlament

26 EGK szerveződése • 1956: Spaak-jelentés - Európai közös piac létrehozásáról (Spaak-belga politikus) - vámunió, közös vámtarifa - közös agrárpolitika - közös közlekedéspolitika - közös piacpolitika - tőke szabad mozgása

27 Európai Gazdasági Közösség • március 26. – Római Szerződés • Nem egyes szektorok, hanem a tagállamok egész gazdaságának integrációja • Az integráció alapja a gazdasági együttműködés • Középpontban: a közös piac megteremtése, a tagállamok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítése

28

29 Közös piac Mi az integráció hajtóereje? 1. A biztonságpolitika (Szovjetúnió) – 1957 első Szputnyik fellövése 2. A részt vevő országok gazdasági versenyképességének a fokozása Az európai országok felismerték azt, hogy a nemzeti piacok már túl kicsik ahhoz, hogy a világgazdasági versenyben helyt tudjanak állni.

30 Közös piac - fő területei • Áruforgalom szabadsága • Közös vámtarifa (kereskedelempolitika) • Személyek, szolgáltatások, tőke szabad áramlása • Közös mezőgazdasági és közlekedéspolitika • Közös nemzeti gazdaságpolitikák koordinálása • Jogszabályok egymáshoz közelítése

31 A Római Szerződés (EGK) • Keretszerződés • A fő célokat, alapelveket határozza meg • Az általa létrehozott intézményekre bízza, hogy a hatáskörrel élve a célkitűzéseket megvalósítsák • Ez a célorientált keretjelleg volt a szerződés legfontosabb tényezője az integrációs folyamat állandó előrehaladásában

32 A Római Szerződés (EGK) „ a négy szabadság” megvalósulásán alapuló közös piac célja • Áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő Ennek akadályai • Fizikai, technikai, pénzügyi akadályok

33 Az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) • A Párizsi Szerződéssel rokon szerződés • Mindkettő a gazdaság egy meghatározott szektorára nézve tartalmaz rendelkezéseket • A szektorra nézve lényegesen részletesebb és konkrétabb • Aláírásakor az atomenergia békés felhasználása a jövő szempontjából meghatározó jelentőségű kérdésnek tűnt

34 Integráció összefoglalva: Európai integráció létrejötte: • Különleges történelmi helyzet • Két nagyhatalom jelenléte Európában Amerika Szovjetunió (szovjet tömb) • Biztonságpolitikai szempontból (hidegháború) • Gazdasági versenyképesség szempontjából

35 Integráció: • Cél: egy minden szektorra kiterjedő gazdasági együttműködés kialakítása, a résztvevő országok versenyképességének javítása • Felismerés: az egyes nemzetgazdaságok túl kicsik a világgazdasági versenyben való helytállásban • Eredmény: március 25.: Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Közös Piac létrehozásáról, valamint az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) megalapításáról

36 Alapszerződések: • Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) 1951-ben létrehozó Párizsi Szerződés – nyarán hatályát vesztette ! • Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés • Euratom-szerződés (Európai Atomenergia Közösség létrehozása), amelyet az EGK alapítószerződésével egy időben kötöttek és jelenleg is különálló szerződést képez

37 II. Az EU Intézményrendszere Az EU Intézményrendszere • Egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban • Nem hasonlítható sem a hagyományos nemzetközi szervezetek sem az államok szervezetéhez

38 Integráció • Az EU integrációs folyamatában a nemzetek integrációja érinti a gazdaságon kívüli társadalmi, politikai, kulturális folyamatokat is. • Az integráció nem egyszerűen nemzetállamok mennyiségi értelemben vett egyesülése.

39 Integrációs szintek Különféle kedvezményes kereskedelmi szerződések még nem tekinthetők integrációs szintnek Integrációs szintek: 1.Szabadkereskedelmi terület: kereskedelmi forgalom liberalizációja, mennyiségi korlátok eltörlése, vámok eltörlése.

40 Integrációs szintek 2. A vámunió: egységes vám- és kereskedelem- politika működik a belső piacon, amely az integráción kívülieket is érinti, egységes külső vám bevezetése. 3. A közös piac: megvalósul az áruk, és szolgáltatások szabad áramlása, valamint a termelési tényezők: a tőke és a munkaerő szabad áramlása is, amit a négy szabadság elvének nevezünk. (1968 júl.1.óta)

41 Integrációs szintek 5. Az egységes piac létrejöttével a vámok és mennyiségi kereskedelmi korlátok leépítése után a további, nem kereskedelempolitikai korlátok lebontásáról van szó, mint fizikai akadály, pl. határellenőrzés, vagy technikai akadályok, pl. standardok, szabványok, vagy fiskális akadályok, mint pl. adóharmonizáció. Ez 1992-re valósul meg, de mint folyamat a mai napig is tart.

42 Integrációs szintek 6. Gazdasági Unió: keretein belül, vagyis az egységes piacon megvalósul a gazdaságpolitikák összehangolása a tagállamok között. Itt már megemlíthető a gazdasági unió elemeként a monetáris unió, amely az érintett tagállamok egységes közös valutáját jelenti. Politikai unió tekintetében a hatalom nemzeti szintről közösségi szintre kerül, az EU esetében politikai unióról nincs szó.

43 Az egységes piac létrejötte két fontos dokumentumhoz kapcsolódik: • Egységes Európai Okmány (1987) (ez a Római Szerződés első átfogó módosítása) • Fehér Könyv : tartalmazza a belső piac intézkedéseit (White Paper: nagyobb jogalkotási programcsomagot tartalmaz)

44 Az egységes belső piac 3 területen valósította meg a még létező korlátok lebontását: 1.Fizikai akadályok megszüntetése: • a határon végzett vámellenőrzéseket és egyéb formaságokat eltörölték az áruk vonatkozásában (nyomtatványok megszüntetése, egységesítése)

45 1.Fizikai akadályok megszüntetése: • A személyeket érintő schengeni megállapodás –ban érintett tagállamokban megszűntették a tagállamokon belül a belső határokon a személyellenőrzést

46 2. Technikai akadályok megszűntetése: • a termékek gyártásának és forgalmazásának feltételeit, így például a szabványokkal kapcsolatos egységes védjegyrendszer bevezetését • Cégalapítás jogi akadályainak eltörlése

47 3. A pénzügyi akadályok megszüntetése: • Adórendszerek harmonizálása (különösen az áfára és a fogyasztási adóra vonatkozó eltérések fokozatos megszüntetése)

48 • Az EU és a társult országok társadalmi- gazdasági céljai alapvetően megegyeznek • Ez nem zárja ki, hogy időnként érdek- konfliktusok keletkezzenek. • A EU integrációs folyamata szempontjából a legfontosabb a tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése.

49 • Nincs egységes gazdaságpolitika • Nincs egységes adórendszer aszimmetrikus, gazdasági formához vezet!

50 II. Az EU Intézményrendszere Az EU Intézményrendszere működésében • Körmányközi (tagállamok között) és • Nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek keverednek

51 Nemzetek feletti szerveződés • a résztvevő államok nem rendelkeznek teljes ellenőrzéssel a szervezet fejlődését, döntéseit illetően • az államok bizonyos esetben arra lehetnek kényszerülve, hogy elfogadjanak olyan döntéseket, amelyekkel nem értenek egyet • esetleges álláspontjukkal ellentétben is kötelesek cselekedni • a nemzeti szuverenitás egy részének korlátozásával járhat

52 II. Az EU Intézményrendszere Az EU nem tekinthető kormányközi szervezetnek, mivel rendelkezik • Önálló hatáskörrel • A közösségek révén saját jogi személyiséggel • A közösségi intézmények által alkotott jogi normákkal

53 II. Az EU Intézményrendszere Az EU nem tekinthető nemzetekfeletti, szupranacionális föderációnak sem, ahol nemzeti kormányok, parlamentek, központi szövetségi intézményeknek lennének alárendelve.

54 II. Az EU Intézményrendszere Az EU döntéshozatali és működési mechanizmusait négy fő intézmény biztosítja • A Tanács • A Bizottság • A Parlament • A Bíróság

55

56

57 II. Az EU Intézményrendszere A kormányközi alapon működő Tanács /Council of the European Union mellett a másik három szervben (A Bizottság, A Parlament, A Bíróság) inkább a szupranacionális elemek dominálnak

58

59 II. Az EU Intézményrendszere A legfőbb döntéshozó jogalkotó A TANÁCS mellette A PARLAMENT társdöntéshozó társjogalkotó részben konzultatív és ellenőrző testület

60 II. Az EU Intézményrendszere A Bizottság „Közösség motorja” • Javaslattevő • Döntéselőkészítő • Jogszabály-kezdeményező • Csekély mértékben végrehajtó

61 EURÓPAI PARLAMENT

62 II. Az EU Intézményrendszere Tanács: a tagállami kormányok által kifejezett nemzeti érdekek megjelenítői Parlament: a politikai pártok által hordozott állampolgári (politikai) érdekek megjelenítői Bizottság: szupranacionális adminisztráció által érvényesített közösségi érdekek megjelenítői Bíróság:e három intézmény munkáját egészíti ki és ügyel a közösségi jog betartására

63 II. Az EU Intézményrendszere A Maastrichti Szerződés (1993) a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság mellé az EU pénzügyeit ellenőrző Számvevőszéket is a Közösség fő intézményeinek rangjára emelte

64 II. Az EU Intézményrendszere Fontos részfeladatokat lát el a két tanácsadó bizottság: • A Régiók Bizottsága • A Gazdasági és Szociális Bizottság

65 II. Az EU Intézményrendszere Pénzügyi Intézmények: • Európai Beruházási Bank (Luxemburg) • Európai Központi Bank (Frankfurt)

66

67

68 II. Az EU Intézményrendszere A BIZOTTSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG/ EUROPEAN COMISSION • Az EU mindennapi munkáját végző döntés- előkészítő, kezdeményező, javaslattevő szerv, amely ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát • Székhelye: Brüsszel, Luxemburg

69 II. Az EU Intézményrendszere A BIZOTTSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG/ EUROPEAN COMISSION • Szupranacionális szerv, miután nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja • Kormányszerűen működő intézmény • Élén egy politikai testület áll • Tagjai között a feladatok szakterületenként felosztottak • Szakterületenként tagolt hivatali apparátus

70 II. Az EU Intézményrendszere A BIZOTTSÁG TAGJAI Tagállamonként egy tag jelenleg 27 Élén: Elnök (Jose M. Barroso) • testület stratégiai és politikai irányítója • Kijelöli a Bizottsági munka irányvonalát • Befolyásolja a munkastílust

71 II. Az EU Intézményrendszere A BIZOTTSÁG TAGJAI EURÓPAI BIZOTTSÁG/ EUROPEAN COMISSION • A Bizottság tagjai a biztosok, a nemzeti kormányok minisztereihez hasonló tárcákkal rendelkeznek • A Bizottság kinevezése 5 évre szól

72 II. Az EU Intézményrendszere EURÓPAI BIZOTTSÁG/ EUROPEAN COMISSION HIVATALI STRUKTÚRÁJA Biztosok alá tartozó -Főigazgatóságok -Igazgatóságok -Osztályok „Túlméretezett Bürokrácia” Kb tisztviselő

73 A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE Kiemelkedő szerep a döntéshozatalban: • Kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére • Feladata, hogy javaslatai során összhangra törekedjen az EU alapszerződései és az egyéb közösségi jogalkotás rendelkezései között • Szerepet játszik a jogalkotó intézmények által elfogadott döntések, jogszabályok végrehajtásában • A „szerződések őre” • Folyamatos jelentéseket készít

74 Az Európai Unió Tanácsa/Council of the European Union -A TANÁCS- • Az EU 4 fő intézményeinek egyike • Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapokon működő döntéshozó és jogalkotó szerve • A tagállamok érdekképviseleti intézménye • Tagjai: tagállamok kormányainak képviselői (összetétele a napirendtől függ! - kit delegálnak) • Székhelye: Brüsszel, meghatározott időközönként áprilisban, júniusban és októberben: Luxemburg

75 Az Európai Tanács/European Council ös Párizsi csúcs után hozták létre- A Tagállamok állam ill. kormányfőinek és az Európai Bizottság Elnökének testülete AZ UNIÓ CSÚCSSZERVE (nem keverendő össze az Európai Unió Tanácsával)

76 Az Európai Tanács/ European Council • Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt, meghatározza az EU számára a követendő politikai irányvonalat • Jelentősége és szerepe az évtizedek folyamán fokozatosan nőtt, évente 4 ülést tart Brüsszelben

77 Az Európai Parlament • Az unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület, 518 tag, 5 évre • Fő feladata: Az unió állampolgárainak érdekképviselete a döntéshozatalban • Tagjai:az unió polgárainak megbízásából, az ő érdekeik alapján, európai frakciókba csoportosulva látják el munkájukat • A Tanáccsal közösen döntéshozó, jogszabályalkotó, a Tanács mellett társjogalkotó szervnek tekinthető

78 A Bíróság • Törvénykezésével biztosítja, hogy a közösségi jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák minden tagállamban • Felügyeli a közösségi jog betartását • Ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a Szerződésekben lefektetett hatáskörök szerint járnak el • Hatáskörébe tartozik, hogy a tagállamok vagy a közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előtt véleményt adjon ki azok közösségi joghoz való viszonyáról

79 A Bíróság - Az Európai Közösségek Bírósága A Bíróság összetétele: -Tagállamonként egy bíró -Tagállamok kormánya jelöli -nyelve: francia -székhelye: Luxemburg

80 A Számvevőszék • Az európai közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott független testület, 1977-ben hozták létre • Tagállamonként egy tagból álló testület • A közösségek adófizetőinek érdekében hozták létre • Feladata: költségvetés ellenőrzése, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e a rábízott pénzt. • Munkájáról éves jelentést készít • Székhelye: Luxembourg

81 A Régiók Bizottsága • Az EU másik tanácsadó testülete • A testületet a Maastrichti Szerződés hozta létre • Abból a célból, hogy lehetővé tegyék a helyi és regionális szervek számára, hogy közvetlen beleszólást kapjanak a közösség munkájába • Tagjainak száma: nem haladhatja meg a 350 főt • Tagjait a tagállamok jelöltjei közül a Tanács nevezi ki. Megújítható 4-éves hivatali időre • Tagjai közül választanak elnököt, két évre • Székhelye: Brüsszel

82 Az Európai Beruházási Bank • Felállításáról 1957-ben a Római Szerződés döntött • Székhelye: Luxembourg • Célja: tőkeberuházások finanszírozásának elősegítése a közösségek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése érdekében • Legfelsőbb testülete: Kormányzótanács, mely tagállamonként egy-egy miniszterből áll

83 Az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa • A Kormányzótanács határozza meg a hitelezési politika általános irányelveit • Hagyja jóvá a mérleget és az éves beszámolót • Dönt a tőkeemelésekről • Kijelöli a Bank vezető tisztviselőit • 5 éves hivatali időszakra 28 igazgatóból és 18 póttagból áll • Feladata: kölcsönfelvételekről, hitelnyújtásokról és garanciavállalásokról szóló fontosabb döntések meghozatala

84 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "EU-Ismeretek 1.EA/2.EA. Heidenreich Réka Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések