Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története 5. előadás. Európai egység helyett – kontinentális megosztottság •Európa a győztesek politikai terveiben •Európa a győztesek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története 5. előadás. Európai egység helyett – kontinentális megosztottság •Európa a győztesek politikai terveiben •Európa a győztesek."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története 5. előadás

2 Európai egység helyett – kontinentális megosztottság •Európa a győztesek politikai terveiben •Európa a győztesek gazdasági terveiben •A transz-atlanti katonai együttműködés megalakulása •Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái

3 Európa a győztesek politikai terveiben •Közös európai felelősség •A háború végkimenetelét két kontinensen kívüli hatalom döntötte el – antagonisztikus kooperáció •Közös döntések október – Európai Tanácsadó Bizottság felállítása (Molotov – Hull) – feladat: a háború utáni európai helyzet vizsgálata, No. felosztása •Morgenthau javaslat (1944. szeptember ) – Németország felosztása, reagrarizálása, kitelepítés

4 •Az USA eleinte nem támogatott semmiféle európai integrációs törekvést (Roosevelt halála – ) –Inkább nemzetállami rehabilitáció, nem támogat európai integrációs törekvéseket –Nagy-Britannia nem képes az egyensúly fenntartására –„százalékos megállapodás” – 1944 október Churchill – Sztálin (Görögo., Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Magyarország) •Dean Acheson – „one world” koncepció- izoláció feladása – az amerikai demokrácia exportálása, az európai erőegyensúly fenntartása –Négy világcsendőr elve –Atlanti Charta liberális modellje

5 •A SZU elutasító a regionális integrációs tervekkel szemben •A Baltikum annektálása, kelet-közép-európai érdekszféra •1947 szeptember Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája - KOMINFORM –„két tábor” elmélet •1947. november – július – barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések a SZU és a népi demokratikus országok között •KGST – január 28.

6 •Nagy-Britannia –másodrangú hatalom - Churchill –1946. március – Fultoni beszéd –1946. szeptember 19. Zürichi beszéd – francia-német megbékélés ajánlása –1948. január 22. Ernest Bevin nyilatkozat – az angol hivatalos politikai irányvonal módosulása •Franciaország – „Jalta-komplexus” –Amerika- és szovjetellenesség –Transz-atlanti együttműködés halogatása –Dunkerque-i paktum

7 Európa a győztesek gazdasági terveiben •1944. július – Bretton Woods-i megállapodások –Nemzetközi Valutaalap (IMF) – fizetési mérleg hiány esetén hitelek –Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) – beruházásokhoz hosszú lejáratú hitelek •ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága – háborús károkra •UNRRA segélyek •Az amerikai „Erős Európa – gyenge Németország” koncepció felváltása - Truman-doktrína –400 m $ segély Görög- és Törökországnak –Amerika az európai együttműködés támogatójává vált

8

9 A 14 milliárd dollárnyi segély szétosztása országmillió dollárszázalék Ausztria726,15,206 Belgium556,53,99 Dánia278,92 Franciaország3103,822,254 Görögország773,95,549 Hollandia980,17,027 Írország10,007 Izland0,20,001 Jugoszlávia2311,656 Nagy-Britannia3585,625,709 NDK0,10,001 Norvégia274,71,97 NSZK1472,610,559 Olaszország1577,811,313 Portugália0,30,002 Svédország106,80,766 Törökország277,51,99 Összesen:13 946,90

10 •Európai Újjáépítési Program •Marshall-terv szeptember 22. –igény: 17 állam 28 md $ - folyósítás: 14 md $ 90 % közvetlen segély, 10 % kölcsön –Gazdasági Együttműködési Hivatal – amerikai koordinálás –Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OEEC, től OECD) - Jean Monnet –Integráció alapja (?) –Nemzetállami igényekhez igazodott –Európai Fizetési Unió – feladata: multilaterális fizetési rendszer (350 m $-os valutakosár – átmeneti fizetési nehézségekre) •1948. január 1. BENELUX államok vámuniója

11 A transz-atlanti katonai együttműködés kialakulása •1947. március 4. – Dunkerque-i paktum Franciaország - Nagy-Britannia •1948. március 17. – Brüsszeli Szerződés – Fanciao. – Nagy-Britannia - BENELUX •1949. április 4. – Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) –A Brüsszeli Szerződés tagjai – Dánia – Izland – Norvégia – Olaszország – Portugália – USA – Kanada –1951 Törökország és Görögország, 1955 NSZK, 1982 Spanyolország

12 Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái •Bizónia – január 1. •Trizónia – augusztus 1. •A nyugat-német márka bevezetése – június 18. •Berlini blokád (1948 június 24. – 1949 május 12.) •NSZK – szeptember 7. •NDK – október 7. •Az NSZK felfegyverzése

13 Az európai integráció története 6. előadás

14 Társadalmi csoportok Európa egységéért •Az ellenállási mozgalmak Európa tervei –Szu, Jugoszlávia, Belgium, Franciaország, Olaszország területén –Céljuk: az államok háború indítási képességének megvonása, nemzetek feletti autoritások kialakítása –A Népszövetségnél nagyobb érdekérvényesítő és szankcionáló képesség. –Példa: a svájci és az amerikai államberendezkedés –Az ember faji alapon történő megkülönböztetésének eltörlése –Az európai ellenállási mozgalmak legnagyobb bázisát a kommunista vezetésű és a keresztény csoportok alkották

15 •A „harmadik erő” Európája –Európa önálló erőként való újjászervezése –A kontinensek közötti egyensúlyi politika kialakítása –Angol Munkáspárt – „Európai Szocialista Egyesült Államok” –Paul van Zeeland: Benelux államok, Franciaország, Nagy-Britannia – „nyugati föderáció” megteremtése = híd az USA és a SZU között

16 •1946 december – Európai Föderalista Unió (UEF) - Párizs –Az amerikai demokráciát egyesíteni a szovjet szociális rendszerrel –Páneurópai Mozgalom •Levél 4000 nyugat-európai parlamenti képviselőnek • – „az ENSZ keretében működő európai föderáció” – Európai Parlamenti képviselők Uniója (EPU) •Cél: Európai Alkotmányozó Gyűlés összehívása

17 Egyesült Európa Mozgalom •1947. május 14. Churchill beszéde a londoni Albert Hallban –A német kérdés megoldása, Németország talpra állítása szükséges –A SZU kiszámíthatatlan politikája miatt szükséges az európai egység megteremtése –Megalakul a Egyesült Európa Mozgalom (UEM) •Főtitkára: Duncan Sandys –Elutasította a nemzetállamok feletti Európa gondolatát

18 A Hágai konferencia •1947 december – Európai Egységmozgalmakat Koordináló Nemzetközi Bizottság (tanácskozás Hágában 1948 május 7-10.) – 16 ország –A kontinens gazdasági-politikai egységének megteremtése – négy szabadság elve, (mely a demokrácia és a szabadság alapelveire épül) –Európai tanácskozás összehívása (parlamenti küldöttel) - kidolgozni a gazdasági-politikai unió alkotmányos és jogi kereteit –Két bizottság kialakítása - Kialakítani az Emberi Jogok Chartáját és a demokratikus kormányzás ismérveit –Ellenőrző bizottság felállítása a demokratikus és emberi jogok betartatására –Németország Európába történő integrálásának elősegítése –Európai Uniót vagy Föderációt kell teremteni –Európa az egységes világ záloga

19 •1948. október 25. – Európa Mozgalom megalakulása – nemzeti tanácsok összefogó szerve •1948. december 10. – az ENSZ elfogadja Az emberi jogok egyetemes chartáját •Megalakul az Európai Emberjogi Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága

20 •1953. szeptember 3. életbe lép az európai Emberjogi Konvenció, mely alapján minden embert megillet: –Az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog –A tisztességes tárgyaláshoz való jog – mind polgári jogi, mind büntetőjogi ügyekben –A választás és a választhatóság joga –A gondolat-, a lelkiismeret és a vallás szabadsága –A véleménynyilvánítás szabadsága –A tulajdon védelme –Az egyesülési jog

21 •Tilos: –A kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés –A halálbüntetés –A kényszermunka és a szolgaság –A hátrányos megkülönböztetés alkalmazása minden garantált jog vonatkozásában –Saját állampolgárok kiutasítása vagy hazatérésük megtagadása –Külföldiek kollektív kiutasítása

22 Az Európa Tanács •A hágai konferencia kezdeményezője lett az Európa Tanács megalakulásának •1949. május 5. – Londonban megalakul az Európa Tanács (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Franciaország, Írország, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Olaszország) – strasbourg-i székhellyel –Kormányközi szervezetként –A föderalista tagok Föderális Paktum megkötését szorgalmazták –Az angolok nem támogattak semmiféle szupranacionális együttműködést.

23 •Eredmény: –Angol javaslatra az NSZK-t felvették az Európa Tanácsba –Fontos szerepe volt az európai egység előmozdításában –Demokratikus politikai rendszerek támogatása, emberi jogok védelme –Fontos feladatának tekintette az európai kulturális identitás megőrzését. •Megfigyelő státusz •Teljes jogú tagság •Ma 46 ország a tagja

24 •Jelentős szerep az EU szimbólumainak kialakításában –Európa zászló (1986) –Európa Nap (1964 – május 5. – 1985 – május 9. –Európa Himnusz (Beethoven IX. szimf.)

25 Az európai integráció története 7. előadás

26 A Schuman-tervtől a Római Szerződésig •A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása •Kísérlet az EVK megteremtésére •Az NSZK teljes rehabilitációja •A Római Szerződés – az EGK megalakulása •A közös agrárpolitika kezdetei

27 A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása •Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád) •Francia-német rivalizálás •A térség egysége = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása •Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) •1950. május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség

28 •A nyugat-németországi fogadtatás: –Fenntartásokkal –Lehetőség •A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége •Nehézipari kapacitások feloldása •Hozzáférés a francia vasérchez •Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé •1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

29 •A francia közvélemény fogadtatása: –Fenntartásokkal –Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) –Megoldaná az ország krónikus szénhiányát –Javulna az ország európai diplomáciai tekintélye

30 •1951. április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) •Életbe lépése: július 25. •Első elnöke: Jean Monnet •Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek •Főhatóság, Tanács, Közgyűlés, Bíróság •Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni •Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”) •1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

31 •A megállapodás történelmi jelentősége: –Elősegítette a francia-német megbékélést –Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr-vidék hovatartozásának vitáját –Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) –A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált –Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

32 Kísérlet az EVK megteremtésére •Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus) •1950. október – francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására •Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből •Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét •A Montánunió tagjai május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát •Francia „nem” – az EVK kudarca

33 Az NSZK teljes rehabilitációja •1954. október 23. – Deutschland-Vertrag – Nyugat-Németország teljes rehabilitációja •1955. május 9. Németország felvétele a NATO- ba •Nyugat-európai Unió (a Brüsszeli Szerződés átalakulása) •A SZU félelmei – május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

34 A Római Szerződés – az EGK megalakulása •Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés •1956. február SZKP XX. Kongresszusa •Gazdasági verseny a blokkok között •Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is •Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?)

35 •1956. május - velencei szerződéstervezetek –Teljes vámunió –Az atomenergia békés célú felhasználásának terve március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) -A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) -12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) -Kilátásba helyezték az Európai Beruházási Bank megalapítását -Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság -Európai Szociális Alap

36 A közös agrárpolitika kezdetei •Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás •Agrárimport •Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés •Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését •1958. július – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

37 •A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac- stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal •CAP alapelvek: –Egységes agrárpiac elve –Közösségi preferencia elve –Pénzügyi szolidaritás elve

38 Az európai integráció története 8. előadás

39 A 60-as évek közösségi viszonyai •Ellentétes folyamatok Nyugat-Európában •De Gaulle elnök Európája •Francia vétó az angol EGK csatlakozásra •A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése •A de Gaulle korszak vége

40 A gazdasági növekedés alakulása a világgazdaság főbb régióiban régiók EU 154,81,92,92,11,6 USA3,82,34,33,32,6 Japán9,73,84,51,51,7 A munkanélküliség alakulása a világgazdaság főbb régióiban (munkaerő %-ában) EU 152,26,010,29,47,8 USA4,97,16,45,6 Japán1,32,02,63,35,1 A fogyasztói árak alakulása a világgazdaság főbb régióiban (az évi átlagos változása %-ban) EU 154,711,84,92,72,2 USA3,17,73,82,11,5 Japán6,07,31,00,1-1,3

41 Ellentétes folyamatok Nyugat- Európában •60-as évek – integrációs és dezintegrációs folyamatok •Egyre nehezebbé vált a Hatok piacára történő bejutás •Nagy-Britannia – ellenpiac létesítése január 4. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) – Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc –A tagországok között komoly gazdasági érdekellentétek –Kilépések (1973 N-B, Dánia; 1985 Portugália; 1995 Ausztria, Svédország, Finnország) –Belépés (1970 – Izland, 1985 – Finnország)

42 1960 január 4. – stockholmi egyezmény - EFTA

43 De Gaulle elnök Európája •Sajátos Európa felfogás •1958 – köztársasági elnök •De Gaulle nem osztotta a nemzeti szuverenitások fokozatos feladásának brüsszeli koncepcióját – „nemzetek Európája” •Európa központját Párizsban kell berendezni •A tagországoknak teljes körű vétójog

44 •Fouchet-terv (1961. november) Hozzanak létre: -kormányfői, vagy külügyminiszteri tanácsot, amely határozatait vétójog biztosításával hozza, -Kormányközi alapon működő párizsi székhelyű titkárságot -Külügyi, védelmi, kereskedelmi és kulturális kormányközi állandó bizottságot -Nemzeti parlamentek tagjaiból álló európai közgyűlést „európai Európát” az „atlanti Európával szemben”

45 •Közvetlenebb kapcsolat a SZU-val •Francia atom-védernyő •Kilépés a NATO katonai szervéből, székhelyét Párizsból Brüsszelbe helyezték át. •1963. január 22. – francia-német barátsági szerződés •„Párizs-Bonn tengely”

46 Francia vétó az angol EGK csatlakozásra •1961 – a britek (Harold Macmillan) hirtelen támadt EGK-pártisága •A Közösség nem fogadhatta el az angolok mezőgazdaságra vonatkozó éves derogációs kérelmét. •1963. január 14. francia „nem” •Az elnök terve egy francia-brit nukleáris együttműködésről •1967. november (Harold Wilson) – második francia „nem”

47 A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése •1962 a KAP bevezetése •Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és közösségi szintre emelték. Közös agrárpiac alakult ki magas külső vámokkal. •Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (1962) – struktúrapolitika, szerkezetátalakítási feladatok, intervenciós ügyek –Orientációs Szekció: struktúrapolitikai és szerkezetátalakítási feladatok –Garancia Szekció: intervenciós ügyek •Családi gazdaságok támogatása, felvásárlási árak alakítása, intervenciós árak alkalmazása - túltermelés

48 •Hallstein-javaslat – a lefölözésből származó bevételek kerüljenek a közösségi kasszába •1965. július – „üresen hagyott székek” •1966. január 29 – luxemburgi kompromisszum – „minősített többséggel” történő szavazás – a kizárólagos vétójog megszüntetése

49 A de Gaulle korszak vége •1968 nyugat-európai diáklázadások •Csehszlovákiai események •1969 április de Gaulle vesztes a referendumon – visszavonulás a politikától •Új elnök: Georges Pompidou •1973. január 1. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy- Britannia –(Norvégia nem szavazza meg)) –250 millió lakos, a világkereskedelemből való részesedés több, mint 20 %

50 •Európai Szociális Karta elfogadása (életbe lépés: 1965) •1967. július 1. Európai Közösség (egyesítette a Montánuniót, az EGK-t, és az Európai Atomügynökséget) •1969. december 1-2. Hágai konferencia –Előtérbe kerül a nemzetek feletti Európa megszervezése –Teljessé vált a vámunió (1968) –Egységes agrárrendtartás (1962) –Acquis communautaire – az alapszerződések közös vívmánykén való kezelése


Letölteni ppt "Az európai integráció története 5. előadás. Európai egység helyett – kontinentális megosztottság •Európa a győztesek politikai terveiben •Európa a győztesek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések