Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

COLAS Hungária szakmai nap 2006. május 2. Aktualitások a geotechnikában dr. Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem, Győr Útépítési talajvizsgálatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "COLAS Hungária szakmai nap 2006. május 2. Aktualitások a geotechnikában dr. Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem, Győr Útépítési talajvizsgálatok."— Előadás másolata:

1 COLAS Hungária szakmai nap május 2. Aktualitások a geotechnikában dr. Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem, Győr Útépítési talajvizsgálatok fejlesztési kérdései laboratóriumi alapvizsgálatok az európai szabványok szerint tömörség ellenőrzés hengerre szerelt gyorsulásmérővel dinamikus tömörségmérés

2 A geotechnika európai szabványainak tárgykörei  geotechnikai tervezés  talaj- és kőzetosztályozás  talajfeltárás- és talajvízmérések  terepi talajvizsgálatok  geotechnikai szerkezetek vizsgálata  laboratóriumi talajvizsgálatok  speciális mélyépítési technológiák  a geoműanyagok alkalmazása  a geoműanyagok vizsgálata

3 MSZ EN : 2007 EC 7-2 Geotechnikai tervezés. Talajvizsgálatok 1. Általános elvek 2. A talajvizsgálatok megtervezése 3. Mintavétel és talajvízmérések 4. Terepi vizsgálatok 5. Laboratóriumi vizsgálatok 6. Talajvizsgálati jelentés Függelékek 4. és 5. részben: tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás

4 Talaj- és kőzetosztályozás MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 2. rész: Osztályozási alapelvek. prEN ISO :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 3. rész: A talajazonosítás elektronikus adatkezelése. MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. prEN ISO :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 2. rész: A kőzetazonosítás elektronikus adatkezelése. MSZ :2006Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból.

5

6 Talaj- osztályozás szemel- oszlás alapján

7 MSZE CEN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok Terepi vizsgálatok 1. Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel 1. Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel 2.Verőszondázás 2.Verőszondázás 3.SPT-szond á z á s 3.SPT-szond á z á s 4.Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel 4.Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel 5.Rugalmas dilatométeres vizsgálat 5.Rugalmas dilatométeres vizsgálat 6.Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel 6.Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel 7.Fúrólyukas terhelés 7.Fúrólyukas terhelés 8.Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással 8.Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással 9.Terepi nyírószondázás 9.Terepi nyírószondázás 10.Súlyszondázás 11.Lapdilatométeres vizsgálat 12.Nyomószondázás mechanikus mérőberendezéssel 13.Tárcsás terhelés

8 MSZE CEN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok Talajok laboratóriumi vizsgálata 1. A víztartalom meghatározása 1. A víztartalom meghatározása 2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása 2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása 3. A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer 3. A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer 4. A szemeloszlás meghatározása 4. A szemeloszlás meghatározása 5. Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel 6. Ejtőkúpos vizsgálat 7. Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata 8. Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat 9. Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon 10. Közvetlen nyíróvizsgálat 11. Áteresztőképességi vizsgálat 12. Az Atterberg-határok meghatározása

9 KÚPOS PENETROMÉTER a folyási határ megállapítására a Casagrande-készülék helyett MSZE CEN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata 12. rész. Az Atterberg határok meghatározása

10 Folyási határ megállapítása penetrométerrel

11

12 Geoműanyagok vizsgálata  Alapjellemzők polimerfajta, vastagság, területi sűrűség  Hidraulikai jellemzők jellemző szűrőnyílás, áteresztőképesség síkban és arra merőlegesen  Mechanikai jellemzők szakítószilárdság és merevség, kúszás, összenyomhatóság, súrlódási jellemzők, statikus és dinamikus átszakadás  Tartósság, degradációs jellemzők oxidáció, kémiai, mikrobiológiai hatások, UV-sugárzás Mindenre van szabvány, de mi semmit sem vizsgálunk! Mindenre van szabvány, de mi semmit sem vizsgálunk!

13 Tömörségellenőzésről általában Kitekintés külföldre  Eurocode 7  Német előírások  Osztrák gyakorlat: FDVK Hazai gyakorlat  Radiometriás mérés  Dinamikus tömörségmérés

14 MSZ EN :2005 Eurocode-7: Geotechnikai tervezés. 1. rész. Általános szabályok Földművek ellenőrzés (1)P A földművet szemrevételezéssel vagy mérésekkel kell ellenőrizni, hogy az anyag típusa, beépítési víztartalma és tömörítési eljárása megfeleljen az előírtaknak. (2) A töltésanyagok és a tömörítési eljárások bizonyos kombinációja esetén a tömörséget nem szükséges a tömörítés befejezése után mérésekkel ellenőrizni, ha a tömörítési eljárás a próbatömörítés vagy a korábbi, összehasonlítható tapasztalatok alapján megfelelőnek bizonyult.

15 (3)A tömörség a következők valamelyikével ellenőrizhető: – a száraz térfogatsűrűség mérése és – ha a terv megkívánta – a víztartalom mérése; – olyan jellemzők mérése, mint pl. a behatolási ellenállás vagy a merevség. Az ilyen mérések azonban nem mindig alkalmasak a kohéziós talajok tömörségének megítélésére. (4) Ajánlatos előírni és a helyszínen ellenőrizni a – pl. Proctor-százalékban – meghatározott minimálisan szükséges tömörséget. (5)Kőanyag vagy nagy mennyiségű durva szemcsét tartal- mazó anyag esetén a terepi módszerekkel végzett ellenőrzés indokolt. Ilyen anyagok esetén a Proctor- vizsgálat alkalmatlan.

16 (6) A helyszíni ellenőrzés (lásd EN ) a következők valamelyikével lehetséges: – annak megállapításával, hogy a tömörítés a próbatömörítés vagy az összehasonlítható tapasztalatok alapján meghatározott eljárás szerint történt; – annak megállapításával, hogy a tömörítő eszköz egy további járata csak az előzetesen megszabottnál kisebb többletsüllyedést okoz; – terhelőlapos vizsgálattal; – szeizmikus vagy dinamikus módszerekkel.

17 Merkblatt für die Verdichtung des Untergrundes und Unterbautes im Straßenbau M1: a tömörségi fok szúrópróbaszerű megállapítása a térfogatsűrűség (és a víztartalom) közvetlen mérése vagy valamely közvetett eljárás (és kalibráció) révén. M2: tömörítő hengerre szerelt gyorsulásmérővel mért, az előzetes kalibrálás során meghatározott értékű paraméter elérésének igazolása egy mérőjárattal (FDVK=teljes felületű dinamikus tömörségellenőrzés) M3: a próbabeépítés keretében elfogadott tömörítési technológia betartásának jegyzőkönyves igazolása és vizuális ellenőrzése.

18 M1 mérési módszerei Közvetett  statikus tárcsás terhelés E 2 és T t =E 2 /E 1 mérésére  dinamikus tárcsás terhelés E vd megállapítására  dinamikus v. statikus szondázás szondaellenállás megállapítására  behajlásmérés Benkelman-féle eszközzel  süllyedésmérés a töltésfelszín pontjai  dinamikus mérés tömörítőhengerrel pontszerűen. Közvetlen  zavartalan mintavétel cm átmérőjű kiszúró hengerrel  zavart mintavétel térfogatmérés helyettesítéses (homokszórásos, gumimembrános v. gipszöntéses)módszerrel

19 Radiometriás (izotópos) mérés  Eurocode és ZTVE nem is említi  műszergyártók nem ajánlják  egészségkárosító  üzemeltetése nehézkes  w > 15 % esetén alkalmatlan  pontatlan, manipulálható  múltban töltéstest: 85 % - a tévedés kockázat kicsi védőréteg: 90 % - tárcsás terhelés segít  újabban növekvő, % követelmények – mi lesz?

20 A tömörségellenőrzés követelményei  legyen gyorsan, egyszerűen végrehajtható, kevés élőmunkát igényeljen, ne zavarja a földmunkát,  ne csak az utólagos ellenőrzést tegyen lehetővé, épüljön be a technológiai folyamatba, munka közben segítse a tömörítő munkát végzőket,  közvetlen, gyors feldolgozást és dokumentálást tegyen lehetővé,  minél teljesebb, statisztikailag értékelhető képet adjon, a gyenge helyeket is mutassa ki, az egyenletes minőség elérését is segítse.

21 Teljesfelületű dinamikus tömörségellenőrzés FDVK

22 A teljesfelületű dinamikus tömörségellenőrzés (FDVK) numerikus vizsgálata Fritz Kopf – Peter Erdman, TU Wien, BOMAG GmbH Teljesfelületű dinamikus tömörségellenőrzés (FDVK) Kalibrálás és alkalmazás az osztrák RVS 8S.02.6 szerint Fritz Kopf – Dietmar Adam, TU Wien Tömörítési dokumentáció a HAMM Compaction Navigator (HCN) rendszerrel Axe Römer, HAMM Ag.

23 vibro- hengerek fejlődése

24 vario-henger variocontrol-henger

25

26 Az FDVK elemei

27 FDVK-értékek értelmezése FDVK-értékek értelmezése CMV Geodynamik a talaj és a gerjesztés a talaj és a gerjesztés amplitudójának hányadosa [ ] OMEGABOMAG - Terrameter talajra átadott tömörítő munka [Nm] E vib BOMAG – Terrameter a talajreakció merevségi modulusa [N/m 2 ] k b Amman – ACE a talajreakció rugóállandója [N/m]

28 henger + talaj rezgő rendszer modellezése

29

30 henger – talaj véges elemes modellje

31

32

33 Kalib- rálás

34

35

36 Statikus és dinamikus teherbírási modulusok megfeleltetése

37 FDVK gyakorlata

38

39 járatszám E v2 -teherbírás járatszám E v2 -teherbírás

40 a minőség megfelelősége és változása tömörség teherbírás

41 E v2 teherbírási modulus statisztikai értékelés sűrűségfüggvény területi változás

42 Teljesfelületű dinamikus tömörségellenőrzés Megállapítások  Megfelel a korszerű ellenőrzési követelményeknek.  A tömörítési technológia optimalizálásának az eszköze is.  Tudományosan megalapozott, de még van kutatási feladat.  Az E vib és a k b FDVK-értékek preferálandók.  Igényes kalibrációt kíván, lehetőleg ejtősúlyos vizsgálattal. Javaslatok  Célszerű lenne más országbeli COLAS-cégek tapasztalatai- nak megismerése.  Egy berendezés megvásárlása (10 mFt), beüzemelése (az osztrák kollégák segítségével).

43 A dinamikus tömörségmérés alkalmasságának vizsgálata

44 ÚT :2005 „Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés kistárcsás könnyű ejtősúlyos berendezéssel”  tárcsaátmérő: 163 mm  ejtési magasság:72 cm  ejtősúly: 11 kg  nyomás: 350 kPa  terhelési idő: 18 ms  ütésszám: 18  munkamennyiség:0,4 Nm/cm 3  bemenő adat:T rw nedv. korr. tény.  eredmény: E vd din- modulus T rE relatív. töm. fok T rd dinamikus töm. fok

45 Kérdések tárcsa tömörítő hatása w mérési hibája Proctor-görbe bizonytalansága T rE megállapítása méretek, mennyiségek T rd  100 %

46 Tárcsa tömörítő hatása Kézdi- Kabai

47 w hibája w hibája dT rw /dw 0,25…4,0 telítettség hatása S r > ?

48 Proctor-görbe szórása iszapos hlisztes homok ÁKMI körvizsgálat T rw rel. szórása w opt - 5 0,052 w opt 0,016 w opt + 5 0,019

49 T RE megállapítása

50 Reprodu- kálhatóság

51 Reprodukálhatóság

52 T r  izotópos mérés – T rd dinamikus mérés össze- hasonlítása

53 Zorn Weingard Kopf-Adam a könnyű ejtősúlyos mérés csak tájékozat a tömörségről  egymás utáni süllyedések összevetése  s/v viszony értékelése (  3,5 jó)

54 Méréstartomány, méretek, mennyiségek  a mérési mélység a tárcsaátmérő kb. kétszerese → D=30 cm talajra jobb, mint D=163 cm  a talajban a burkolat alatt kb. 100 kPa feszültség működik → D=30 cm és m=10-11 kg az optimális E vd mérésére  a tömörítő munka mennyisége mindenképpen bizonytalan → 18-nál jóval kevesebb ütés is tájékoztathat a tömörségről → 18-nál jóval kevesebb ütés is tájékoztathat a tömörségről  a kalibráció elengedhetetlen → T rw nedvességkorrekciós tényező bevonása elhagyható  telített, zárt rendszerben a dinamikus hatásokra adott válasz zavaros → % víztartalmú agyagtalajok esetében nem alkalmazható

55 Könnyű ejtősúlyos kistárcsás dinamikus tömörségmérés Megállapítások  A tárcsaátmérő és a terhelés nagysága nem ésszerű.  A dinamikus és a hagyományos tömörségi fok azonossága nem igazolható.  A mostani tömörségszámítási eljárásban sok a hibalehetőség.  A 100 %-hoz közeli valós tömörséget e módszer nem tudja kimutatni.  Veszélyesen nagy szerepe van az első ütés okozta süllyedésnek.  A mérés reprodukálhatósága jó. Javaslatok  A műszer méreteit szerkezeti jellemzőit érdemes újragondolni.  A süllyedéscsökkenésből egyszerűbb tömörségminősítő paraméter számítandó.  A módszer csak az aktuális talajokon a próbabeépítés során végzett kalibráció alapján használható, az sikeresnek ítélhető.  Javított alkalmazása esetén sem helyes e módszer alapján minősíteni, míg elég tapasztalat és szisztematikus vizsgálat nem igazolja helyességét.


Letölteni ppt "COLAS Hungária szakmai nap 2006. május 2. Aktualitások a geotechnikában dr. Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem, Győr Útépítési talajvizsgálatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések