Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ady Endre: Harc a Nagyúrral (1905) -A vér (szerelem) mellett az élet másik mozgatóereje Ady számára az arany, a pénz. - Kínozta a szegénység, az Életből.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ady Endre: Harc a Nagyúrral (1905) -A vér (szerelem) mellett az élet másik mozgatóereje Ady számára az arany, a pénz. - Kínozta a szegénység, az Életből."— Előadás másolata:

1 Ady Endre: Harc a Nagyúrral (1905) -A vér (szerelem) mellett az élet másik mozgatóereje Ady számára az arany, a pénz. - Kínozta a szegénység, az Életből való kizártság. - A modern élet a pénzért való küzdelem csatatere, ezért Ady mitikus magasságba emelte a Pénz és az Arany szerepét. -A pénz-motívum reprezentatív nagy verse a Harc a Nagyúrral. -A költeményt lázas feszültség, gyors cselekvés (sok ige), a szaggatott előadás, a drámai párbeszédszerű monológ és a tragédiát sejtető befejezés jellemzi►balladai műfajhoz közelít a mű. - Uralkodó stíluselem az alakzat: felzaklató ismétlések

2 Az 1. versszakban 6 szó (megöl, éreztem,ha, hagyom, aranyon, ült) és egy sor ismétlődik (2.,5.). ►félelem a riadtság, fenyegetettség érzése Lihegőnek tűnő rövid tagmondatok A nyugtalanságot erősítik a félrímekre (x,a,x,a, a) ráütő rímek az ötödik sorokban. A lírai hős kiszolgáltatott helyzetben van, retteg Az embert elcsúfítani, elpusztítani vágyó hatalom = disznófejű Nagyúr; A költő látomásában ez a nagyúr egy mozdulatlan, undorító és vigyorgó szörny. ↕ a szembeszegülés szándéka (A harc vállalására utaló ’ha hagyom’ feltételes mondat kétszer is elhangzik.)

3 2-3. v.sz. Az ember és e nem-emberi szörny kiélezett harca egy határhelyzetben folyik: (A zúgó Élet partján ), az élet és halál határvonalán. A harc alkonyatkor, a nappal és éj választóvonalán történik. Hasztalan hízelgés ( simogattam ), majd megalázó könyörgés (térdre hullottam ). A rém csak kéjes remegéssel, gúnyos, megalázó nevetéssel válaszol (agyamba nézett és nevetett).

4 4-7. versszak A lírai én monológja: A múló pillanathoz kötött, szenvedő, vágyódó, érző ember rimánkodása. Szenvedélyes érv az áhított aranyért. Megszólal a hívó messzeség. (Nekem már várni nem szabad/Engem szólítnak útra, kéjre…) Titkokat, idegen szépségeket, új, mámorító boldogságot rejtő élet vágya. Az emberi értékek ( az én bensőm fekély, galád./ Az én szivem mégis áldott: Az Élet marta fel…)(Szent zűrzavar az én sok álmom) ↔ mozdulatlan, néma és érzékek nélküli szörny, meginghatatlan embertelenség (Neked minden álmod süket) A szörny sertés-testű, undok és serte szívű, tehát hiába jajdul fel a kérdés: ’Hasítsd ki hát aranyszügyed.’

5 8. versszak Besötétedik Reménytelen kérés; megértés, meghallgatás nélkül nyöszörög a vágy. (Van-e már aranyod?) Nem vezet eredményre az embert már- már embertelenné tevő megalázkodás.

6 9-10. strófa Drámai csúcspont. A könyörgés vad küzdelembe csap át. A reménytelen kétségbeesés, a megalázott emberség harcba száll az érzéketlen, süket közönnyel. (Husába vájtam kezemet,/Téptem, cibáltam. Mindhiába.) A harc hiábavaló. A messzeség, a paradicsomszerű Élet elérhetetlen a Nagyúr miatt. (Nem mehetek) A küzdelem a reménytelen helyzet ellenére is tovább folytatódik az élet végéig ( Ezer este múlt ezer estre) Az emberiség nem adhatja fel a harcot az embertelenséggel szemben. ► mégis-morál szépsége és daca. A vers nemcsak dekadens életérzést és belenyugvó lemondást szólaltat meg, de az ezzel való szembeszállást is.

7 A vers üzenete A mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Ha ez nem így történik, akkor az ember elveszti emberiségét, emberi arculatát és dehumanizálódik.


Letölteni ppt "Ady Endre: Harc a Nagyúrral (1905) -A vér (szerelem) mellett az élet másik mozgatóereje Ady számára az arany, a pénz. - Kínozta a szegénység, az Életből."

Hasonló előadás


Google Hirdetések