Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910)"— Előadás másolata:

1 Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910) A menekülő Élet (1912) A Magunk szerelme (1913) Ki látott engem? (1914) A halottak élén (1918) Az utolsó hajók (posztumusz, 1923)

2  Költői világát a maga személyisége köré építette fel, saját szimbólumrendszert teremtett.  Versei összefüggő jelképrendszert alkotnak, nagy témái és motívumai összefonódnak, a részek az egészben kapják meg teljes jelentésüket.

3 SZIMBOLISTA-SZECESSZIÓS LÁTÁSMÓD  Szimbolizmus: XIX. sz. 2. felére jellemző irányzat; a jelképet az alkotás központi szervező elvévé teszi; a jelenség mögötti „kimondhatatlan” megsejtetése.  Ady szimbolizmusa nem allegorikus, hanem mitikus, nehezen megfejthető, erős politikai, forradalmi töltésű  Szecesszió: (elszakadás, kivonulás); aszimmetria, dekoratívság, hangulati túlfűtöttség, az ornamentika kultusza.  Témája: az erotika, a betegség, a halál várása, megszépítése; az egyén (szubjektivitás)

4 Képzetkincsének fő forrásai:  a magyar történelem (kurucok, Dózsa, Verecke, Vazul, Pusztaszer…)  a Biblia (Messiás, Illés, Úr)  orientalizmus (Kelet)(Gangesz, Babilon)  égitestek (Nap, csillagok, Hold)  civilizációk ősi alapelemei (tűz, tenger, arany)  önálló mítoszalkotás: az eltévedt lovas, a muszáj Herkules  színek, fogalmak, képzetek (fekete, piros, fehér, élet, titok, idő, halál, csók, sírás, hajó…) ismétlése, nagybetűvel írása: mitizálódás, szimbólummá emelkedés

5 A VERSRITMUS MEGÚJÍTÁSA  - A magyaros és időmértékes ritmuselv érvényesülése, kevert ritmus;  - A verssorok többnyire szabálytalan hosszúságúak  - Változatos strófaszerkezet  - Szokatlan jelzők (disznófejű), kedvelt jelzők (ős, buja, kacagó, szent…) jelzőhalmozás (tornyosul, omlik/ parfümös, boldog, ifjú pára)  - Költészetében az ambivalenciák (ellentétes érzelmek), paradoxonok (édes íze a sónak; Egy való van: a Nincsen), az életigenlés, az életmámor és a szecessziós halálélmény egyaránt megfigyelhető.

6 1. ARS POETIKA ÉS ÉNSZEREP versei, (költői hitvallás-versek)  - Eszménye a közéleti költő, aki váteszszerepet vállal, aki a tragikus pillanatokban küldetést teljesít.  Mégis-morál – meg nem alkuvó büszke dac: a reménytelen helyzet ellenére mégis küzd, messiástudat (GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…, MAGYAR MESSIÁSOK,  A MUSZÁJ HERKULES)

7 2. MAGYAR UGAR-VERSEK (látomásszerű tájversek)  - A költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte (A HORTOBÁGY POÉTÁJA)  - Felháborodott ellenkezést kiváltó versek, nemzetostorozó indulat, a szellem harca a korlátoltság, elmaradottság ellen (A MAGYAR UGARON, A TISZA-PARTON, PÁRIZS AZ ÉN BAKONYOM

8 LÉDA-VERSEK (DIÓSINÉ BRÜLL ADÉL)  - A nő, aki igazi társ, nemcsak szerető;  - Házasságtörő kapcsolat- lázadás, menekülésvágy  - Ambivalens érzés: vonzás-taszítás, diszharmónia (HÉJA-NÁSZ AZ AVARON, LÉDÁVAL A BÁLBAN, EGY ÓCSKA KONFLISBAN, MEG AKARLAK TARTANI, LÉDA ARANYSZOBRA, LÉDA AJKAI KÖZÖTT, ELBOCSÁTÓ SZÉP ÜZENET)

9 4. LÉTHARC VERSEK, a hiányérzet versei  - Pénz, arany hiánya (HARC A NAGYÚRRAL), anyagi bizonytalanság  –aktuális mondanivaló: pénztől való függés + általános üzenet: mindenféle embertelenséggel fel kell venni a harcot (AZ ŐS KAJÁN, A FEHÉR KENDŐ)

10 5. HALÁL-VERSEK  -Teljességvágy és önpusztítás  - A halál közelségének folytonos tudata, életének állandó társa, barátja, rokona a „szent” halál –nem ijesztő szörny életének állandó társa, barátja, rokona a „szent” halál –nem ijesztő szörny  - Az elmúlás megszépítésének szándéka (szecesszió) (A HALÁL ROKONA, PÁRIZSBAN JÁRT AZ ŐSZ; TEMETÉS A TENGEREN; SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI)

11 6. ISTENES VERSEK  - Gyermekkori vallásosság ↔ bohém, „istentelen” élet  - Zsenitudat > magával egyenrangúnak tartja Istent (HISZEK HITETLEN ISTENBEN)  - Istenkeresés, bűntudat, a halál közeliségének érzése ↔ meg nem talált Isten vagy sajátos istenkép (humanizált isten – ősz öregúr) (A SION-HEGY ALATT)  - Isten létében való kétely ↔ szándékolt hit (ÁLMOM: AZ ISTEN, ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK)

12 7. MAGYARSÁG-VERSEK  - Nemzetféltés – ostorozó indulat és gyengéd, meghatott szeretet  - Hazaszeretet és hűség, determináltság (törvényszerűség, sorsszerűség- gravitáció), szomorúan is bárhonnan visszatér hazájába (A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ)  - Népostorozás;  erős indulat, vádló keserűség a magyarság akkori állapota miatt;  „Fordított Himnusz”- Isten segítségét kéri a verésben;  önbírálat- a lírai én is magyar;  váteszi magatartás: prófétai magatartás, jóslás: nemzetpusztulás lehetősége; (NEKÜNK MOHÁCS KELL)

13 8. VILÁGHÁBORÚS VERSEK  1914: Az 1. VH kitörése – a magyarság féltése;  - Az általános elembertelenedéstől való félelem; a katasztrófa előérzete; nemzetostorozó hang helyett szánalom (EMLÉKEZÉS EGY NYÁRÉJSZAKÁRA)  - Visszaemlékezés a háború kitörésére- a fiktív én felzaklatódik;  A kettéhasadt világ ellentéte (háború kitörése előtti és utáni)  - Távoli jövő rémségei, teljes értékpusztulás; biblikus kép (Apokalipszis)- világvégi hangulat  - Az emberiség történelmi méretű katasztrófája, végzetes eltévelyedés, céltalanság, kísérteties táj ( AZ ELTÉVEDT LOVAS)  - Az emberség követelése az embertelenség idején (EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN)

14 9. CSINSZKA –VERSEK (Boncza Berta –Csacsinszka)  1915-esküvő; Csucsa- Erdély; kései szerelem; megnyugvás, menedék (betegség, háború)  - Társra találás vigasza, otthon békéje ↔ haláltól való félelem (ŐRIZEM A SZEMEDET)


Letölteni ppt "Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések