Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A HTML nyelv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A HTML nyelv."— Előadás másolata:

1 A HTML nyelv

2 Bevezetés Alapelvek A nyelv struktúrája Főbb utasítások
Szöveg formázása Lista és táblázat szerkesztése Grafikák Linkek szerkesztése Űrlapkészítés Multimédia

3 Alapelvek Mi is az a HTML?
HTML, azaz Hyper-Text Markup Language. A HTML nyelv az Internethez készült. Használatával hiperaktív oldalakat helyezhetünk el a Világhálón. Alkalmazása igen egyszerű, amint azt a következőkben majd látni fogjuk. Megírásához nem kell más, mint egy egyszerű szövegszerkesztő program, ami felismeri a TXT fájlokat. Legmegfelelőbb erre Windows alatt a Jegyzettömb, azaz a Notepad. A HTML oldalt tehát egyszerű szövegfájlként kell megírni, melyet a mentéskor HTM vagy HTML formátumban mentünk el. Az így elkészített dokumentumot az úgynevezett Internet böngészők ( Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator, NeoPlanet stb. ) képesek értelmezni és megnyitni. Így -a legtöbb programozási nyelvvel ellentétben- nincs szükségünk külön fordítóra! Parancsszavait -a tageket- az angle brackets ( < és > ) jelek közé kell beírni. Ezeket kivéve a HTML nyelv mégis nagyszerű, hiszen megközelíti a platformfüggetlenséget : a különböző operációs rendszerek ( Windows, OS/2, Linux, Apple Macintosh stb. ) számára egyaránt érthető, s ezért számunkra megtekinthető.

4 Alapelvek A nyelv szintaktikája
A HTML nyelv szintaktikája nagyon egyszerű. Szokták WYSIWYG (What You See Is What You Get) típusú nyelvnek is nevezni. Parancsszavai az úgynevezett tagek, melyeket a kisebb-nagyobb (< és >) jelek közé kell beírnunk. Maga a nyelv tulajdonképpen szövegformázásra, képek beillesztésére és hivatkozások elhelyezésére alkalmas. Éppen ezért a formázó elemeket mindig a formázandó rész elé kell beírnunk. A legtöbb parancsszó (tag) rendelkezik zárópárral, melyet a formázandó rész után helyezünk el. (Kivétel például a sortörés - <br>, melynek nincs zárópárja.) Ezen zárópárokat úgy képezzük, hogy a tag elé - természetesen még a < és > jelek között - egy / jelet írunk. Például a <p> zárópárja </p>. A legtöbb tag rendelkezik különböző tulajdonságokkal ( opciókkal ). Ilyenek például a vízszintes ( ballra, jobbra, középre ) és a függőleges ( fentre, lentre, középre ) elhelyezés. Ezeket a tag neve után, attól szóközzel elválasztva kell begépelnünk. Az opciók értékeit idézőjelek közé zárva szokás beírni. A HTML nyelv nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket. Mégis célszerű a tag-eket csupa nagybetűvel írni, hiszen ez sokkal áttekinthetőbbé teszi oldalunk forrását, mely megkönnyíthet egy későbbi szerkesztést. A nyelv megkötéseket alig tartalmaz, csak néhány elrendezési követelménye van. Ezek persze nagyon fontosak, betartásuk kötelező.

5 A nyelv struktúrája Egy HTML nyelven megírt oldalnak ( honlapnak ) mindig a <HTML> taggel kell kezdődnie. A fentebb említett <HTML> taget egy </HTML> parancsnak kell lezárnia. Ezek közé kerül a HTML dokumentum két része: a fejléc és a dokumentumtörzs vagy szövegtörzs. Az előbbit a <HEAD> vezeti be, és a </HEAD> zárja le. Az utóbbit a <BODY> és a </BODY> tagek szegélyezik.. A fejléc ( Head ) tartalmazza az oldal címét, melyet a böngésző a címsorában jelenít meg. ( A címsor az ablak legfelső része. ) Ezt a címsort tehát a <TITLE> taggel tölthetjük ki. Természetesen ezt is le kell zárni, mégpedig a </TITLE> parancssal. A dokumentumtörzs kezdetét a <BODY>, végét a </BODY> tag jelzi. Maga a honlap tulajdonképpen ide kerül. Itt kell elhelyezni a dokumentum szöveges részét, de ide kell beilleszteni a képeket és a hivatkozásokat is.

6 Egy egyszerű oldal felépítése a megismert tagekkel
<html> <head> <title>Az oldal címe</title> </head> <body bgcolor="yellow" text="black" link="blue" vlink="green" alink="red"> A dokumentumtörzs. <br>1. Link <br>2. Link </body> </html>

7 Szöveg formázása HTML oldalunk szövegét kétféle módon formázhatjuk. Egyrészt közvetlenül, a tagek beírásával. Másrészt lehetőségünk van arra is, hogy az adott dokumentumra vonatkozóan alapértelmezett formázási utasításokat adjunk meg. Legcélszerűbb, ha az oldal legelején ( még a <BODY> tagben ) megadjuk a szöveg színét ( TEXT opció ). Emellet létezik külön parancs a betű típusának és méretének megadására is. A karaktertípus változtatásakor célszerű figyelembe venni, hogy a honlap látogatója nem feltétlenül rendelkezik a megadott betűtípussal! Ezért érdemes például: Times New Roman, Arial, Courier New, Tahoma, MS Sans típusokat használni. Ha mégis a felhasználó számára ismeretlen karaktertípust adnánk meg, akkor a böngésző automatikusan az ő alapértelmezett készletét fogja használni.

8 Szöveg formázása A betűformázás parancsszava a <FONT>, melyet a formázott szövegrész végén a </FONT> tag zár le. Opciói lehetnek : FACE="betűnév" - A betű típusát határozza meg. SIZE="méret" - A karakterek méretét adja meg képpontban ( pixelben ). COLOR="#színkód" - Egy adott szövegrész színét lehet megváltoztatni vele, ahol a színt megadhatjuk angol nevével és hexadecimális kódjával is.

9 Szöveg formázása A karakterek tulajdonságait befolyásolják még a <B> ( bold - félkövér ), az <U> ( underline - aláhúzott ), az <I> ( italic - dőlt ) és az <S> ( striked - áthúzott ) tagek. A betűk függőleges elhelyezkedését is változtathatjuk. A <SUP> parancs felső indexet, a <SUB> pedig alsó indexet eredményez. A felsoroltak mindegyike rendelkezik zárópárral. Honlapunk szövegét bekezdésekre is tagolhatjuk. Ezen bekezdéseket a <P> és a </P> tag szegélyezi. A böngészők az egyes bekezdéseket mindig elkülönítik egymástól, köztük szünetet hagynak. Maga a <P> parancs az ALIGN="igazítás" opcióval rendelkezik. Értékei lehetnek: "left" - balra rendez ( alapértelmezett ), "center" - középre rendez, "right" - jobbra rendez és "justify" - sorkizártan rendez. Ezeken kívül még sok szövegformázási lehetőségünk van, például a különböző szövegrészek látványos (árnyékolt vagy vonallal) való elválasztása.

10 Lista szerkesztése A HTML nyelvben a listák szerkesztése is igen egyszerű. Létezik hozzá külön tag is, de listánkat elkészíthetjük úgy is, hogy magunk adjuk meg szóközönként a bal margótól mért távolságát az egyes listaelemeknek. Ez persze hosszadalmas, ezért érdemes a parancsszavas megoldást választani. A listákat kétféle kategóriába sorolhatjuk: lehetnek rendezettek (ordered) és lehetnek rendezetlenek (unordered). A rendezetteket az <OL> vezeti be, míg a számozatlant (rendezetlen - unordered) az <UL> tag. Természetesen mindkét felsorolási mód rendelkezik zárópárral. Emellett mindkettőben az <LH> parancs adja meg a listafejlécet, melyet az </LH> zár. Az egyes listaelemeket az <LI> tag jelzi, zárópárja nincs: egy listaelem addig tart, amíg nem következik egy másik <LI> parancs.

11 Lista szerkesztése A rendezett listánál az elemek sorszámokat kapnak. A számozás kezdetét a SEQNUM="kezdő sorszám" opcióval adhatjuk meg. Ha egy már definiált lista számozását kívánjuk folytatni, akkor az újabbnál (természetesen az <OL> tagen belül) a CONTINUE tulajdonságot adjuk meg. Példa: Rendezett lista kezdősorszámmal <ol seqnum="3"> <lh>Rendezett lista fejléce</lh> <li>Számozott listaelem </ol> Előző rendezett lista sorszámozásának folytatása <ol continue>

12 Lista szerkesztése A másik típus, melyet az <UL> tag vezet be, a DINGBAT="karakter", az SRC="elérési út/ képnév.kiterjesztés" és a WRAP="irány" opciókkal formázható. A DINGBAT="karakter" tulajdonság a bajuszkaraktert -amely a listaelemek előtt szerepel- adja meg. Az SRC="elérési út/ képnév.kiterjesztés" paranccsal az elem előtt álló képecskét határozhatjuk meg. A WARP="irány" utasítással a többoszlopos listák igazítását változtathatjuk. Értékei lehetnek: "horiz" - vízszintesen és "vert" - függőlegesen.

13 Lista szerkesztése Rendezetlen ( számozatlan ) lista <ul>
<lh>Számozatlan lista fejléce</lh> <li>Számozatlan listaelem <ul wrap="horiz"> <lh>Beágyazott lista fejléce</lh> </ul>

14 Lista szerkesztése A listák ötödik fajtáját leíró listáknak nevezzük. Ezek a <DL> és a </DL> tagek közé kerülnek. A Mindezeken kívül használhatunk még könyvtárlistát és menülistát is. Ezen típusok a számozatlan (unordered - rendezetlen) lista speciális fajtái. A könyvtárlista a <DIR> taggel indul és </DIR> paranccsal zárul, míg a menülistát a <MENU> és a </MENU> utasítások keretezik. Ezek a normál számozatlan listától abban különböznek, hogy a könyvtárlista elemei 20 karakternél, a menülisták elemei pedig egy sorosnál nem lehetnek hosszabbak. fejléc megadását a már ismert <LH> utasítás végzi. Az egyes elemeket a <DT> parancs vezeti be, a hozzájuk tartozó leírást a <DD> tag után kell beírnunk. A két utasítás egyike sem rendelkezik zárópárral. Az egyes listaelemek végét a leírást bevezető <DD> utasítás jelzi, ami a következő <DT> parancsig tart.

15 Táblázat szerkesztése
Amennyiben oldalunkon táblázatot is el akarunk helyezni, akkor van szükségünk a <TABLE> parancsra, melynek zárópárja a </TABLE> tag. E kettő közé kerül a táblázat valódi része. Minden sort <TR> ( Table row ) parancs vezet be, a zárópár nem kötelező. A sorok egyes celláit a <TD> paranccsal jelezhetjük. Egy cella mindig a következő <TD> utasításig tart. A táblázat címét a <CAPTION> és a </CAPTION> tag szegélyezi, természetesen már a <TABLE> utasításon belül. Az egyes oszlopok fejlécét a <TH> ( Table head ) paranccsal adhatjuk meg. Néhány böngésző ismeri még a <THEAD> ( táblázat fejléce ), a <TBODY> ( táblázat törzse ) és a <TFOOT> ( táblázat lábléce ) tageket.

16 Táblázat szerkesztése
A táblázatok a <TABLE> tagon belül több beállítást is kaphatnak. Ezek a következők: ALIGN="vízszintes elhelyezés" - A táblázat vízszintes elhelyezését állíthatjuk be vele. Értékei lehetnek: left, center, right. Ez az opció gyakorlatilag minden más táblázatelemnél is használható. VALIGN="függőleges elhelyezés" - A táblázat függőleges elhelyezkedését befolyásolja. Értékei: top, center ( egyes böngészőknél middle ), bottom. BORDER="vastagság" - A táblázat és a cellák szegélyének vastagságát állítja be, melyet pixelben adhatunk meg. BORDERCOLOR="#színkód" - Az táblázatszegély színét adja meg. ( Nem minden böngésző ismeri. ) CELLPADDING="távolság" - A cellák tartalmának távolságát adja meg a szegélytől pixelben. CELLSPACING="távolság" - Két szomszédos cella szegélyének érintkezésénél azok egymáshoz viszonyított távolságát adja meg pixelben. ( Lásd a példát! ) BGCOLOR="#színkód" - A táblázat háttérszínét állítja be. BACKGROUND="elérési út/képnév.kiterjesztés" - A táblázat háttereként használt kép helyét adja meg. WIDTH="szélesség" - A táblázat széleségét határozza meg. Megadható pixelben és a böngésző ablak nagyságának százalékában.

17 Táblázat szerkesztése
Ezeken kívül a <TD>, a <TR> és a <TH> tag ismeri a BGCOLOR, az ALIGN és a VALIGN opciókat. Gyakran szükségünk lehet cellák egyesítésére is. Ezt a <TH> és a <TD> utasítás opcióiként tehetjük meg. Parancsszavai: COLSPAN="oszlopok száma" - Az értékben megadott számú cellát egyesíti vízszintesen. ROWSPAN="sorok száma" - Megadott számú sort, azaz a függőlegesen szomszédos cellákat egyesíti.

18 Grafikák, képek beillesztése
Különböző képekkel, GIF animációkkal, grafikákkal szebbé, elegánsabbá tehetjük HTML oldalunkat. Ezeket igazán egyszerű beilleszteni a dokumentum szöveges részei közé. A beszúráshoz az <IMG> tagot használjuk. Ennek kötelező tulajdonsága az SRC="elérési út/képnév.kiterjesztés", mely az adott grafika, illetve animáció helyét adja meg. Ez természetesen nem elhagyható. Képünket formázzák az alábbi opciók is, melyek azonban nem kötelezők: WIDTH="szélesség" - A keret szélességét adja meg pixelben, ahová a kép a böngészőben kerülni fog. HEIGHT="magasság" - A fent említett keret magasságát adja meg pixelben. BORDER="határvonal vastagsága" - A képet magába foglaló keret határvonalának vastagságát állítja be. ALT="megjelenő szöveg" - Az Alternate Text adható meg vele, melyet a felhasználó akkor lát, ha az egérrel a kép fölött áll meg, illetve ha a kép valami miatt nem jelenik meg. ALIGN="vízszintes elhelyezés" - A kép elhelyezkedését adhatjuk meg vele: szövegbe illesztett kép esetén a szöveghez, önállóan álló kép esetén a böngészőablakhoz viszonyítva. Értékei lehetnek: left, right, center. HSPACE="távolság vízszintesen" - A szövegbe illesztett kép viűízszintes távolságát adja meg a szövegtől pixelben. VSPACE="távolság függőlegesen" - Ugyanazon kép függőleges távolságát adja a szövegtől, szintén pixelben. USEMAP="#azonosító" - Képünkhöz több hivatkozás kapcsolása esetén használhatjuk. Megadja azt az azonosítót, mellyel egy Image Map a képünket felismeri. Ez a Map forrás ugyanabban a dokumentumban van, ahol maga a kép. (Lásd a Linkek fejezetet!) NAME="névazonosító" - A kép azonosító nevét adja meg, mellyel a JavaScript program hivatkozni tud rá.

19 Grafikák, képek beillesztése
A felsoroltak közül igen célszerű a WIDTH és a HEIGHT opciók alkalmazása. Ha ugyanis a böngésző valamilyen oknál fogva ( sérült állomány, rossz elérési út ) nem képes az oldalba szúrt képet megjeleníteni, akkor szövegbe illesztés esetén a szépen felépített külalak összeomlik. A keret megadásával elkerülhetjük ezt: ilyenkor a böngészőben megjelenik az üres keret, anélkül, hogy a szöveg és a kép elrendezésbeli viszonya változott volna. Honlapunkon elhelyezhetünk úgynevezett multimédiás fájlokat is. Ilyenek például a videók ( AVI, MPEG, MOV stb. fájlok ). Ezek beszúrásáról a későbbiekben még szó esik. A fent leírt módszerrel az egyszerű grafikus objektumok illeszthetők a HTML oldalba. A képek formátumára viszont ügyelni kell, mert a legtöbb böngésző csak a JPG és a GIF kiterjesztésű állományokat hajlandó beszúrni.

20 Linkek szerkesztése Egy HTML oldal nem is létezhetne linkek nélkül. Az egész HMTL programozás alapját ezek képezik. Segítségükkel a felhasználó egy egyszerű kattintással mozoghat a nagy terjedelmű honlap több oldala között. A hivatkozásoknak külsőségeik alapján kettő, működésük alapján három fajtája van. Külsőségek szerint a linkek lehetnek szövegesek, de lehetnek képek illetve azok bizonyos részei is (Image Map). Működés tekintetében vannak olyanok, melyek egy másik fájlra, dokumentumra mutatnak, vannak, amik a dokumentum egy adott részére és vannak, melyek egy másik dokumentum adott részére viszik a látogatót. Szerkesztésük természetesen elnevezésüknél jóval egyszerűbb. A linkeket az <A> és a </A> parancsok közé kell beírnunk. Az <A> tag kötelező opciója a HREF="hivatkozott oldal.htm".

21 Linkek szerkesztése A link tag szokványos tulajdonságai:
HREF="célfájl" - A már megismert funkcióval rendelkezik. TARGET="megjelenítés helye" - A hivatkozott oldal megjelenítésének helyét, módját adja meg. Értékei: "_blank", "_top", "_parent" és "keret azonosítója". A "_top" esetén minden keret felülíródik, "_blank" esetén egy teljesen új böngészőablakban jelenik meg a linkelt dokumentum. A "_parent" keretek esetén a "szülőkeret - anyakeret" ablakába, a "keret azonosítója" esetén az adott keretbe (frame-be) töltődik be az oldal. onMouseOver="JavaScript parancs(ok)" - Egér a link felett JavaScript esemény bekövetkezésekor elvégzendő utasítások szerkesztője. onMouseOut="JavaScript parancs(ok)" - Szorosan összefügg a fentebbivel, az Egér elhagyta a linket esemény kezelője. onClick="JavaScript parancs(ok)" - Az Egérklikkelés eseményt kezeli, hatása hasonló a HREF opció hatásához.

22 Linkek szerkesztése Amikor tehát egy másik HTML fájl legelejére szeretnénk ugrani, az <A HREF="másik.htm"> utasításra van szükségünk. Ha a már betöltött oldal egy adott pontjára szeretnénk ugrani, akkor egy <A HREF="#azonosító"> -hez hasonló parancsot használunk. Ekkor azonban szükség van még egy azonosítóra is, mellyel a meglinkelt szövegtöredéket azonosítani akarjuk. Ez <A NAME="azonosító">Azononsítani kívánt szövegtöredék</A> alakú. A legbonyolultabb esetben egy fájl meghatározott részére szeretnénk a felhasználót eljuttatni, ilyenkor az <A HREF="másik.htm#azonosító"> sort alkalmazzuk. Ez még önmagában kevés, ugyanis a fentebb leírtakhoz hasonlóan itt is kell a hivatkozott fájlnak egy <A NAME="azonosító">Szövegtöredék </A> részt tartalmaznia.

23 Linkek szerkesztése A linkeknek van még néhány speciális fajtája is. Ezek közül talán a legfontosabb az t küldő hivatkozás. Ezt a típust a HREF="mailto: cím" utasítással valósíthatjuk meg. Persze ftp, gopher és wais típusú címekhez is vezethet link, ezeket mindig a kívánt cím elé kell beírni, attól egy kettősponttal és két perrel ( // ) elválasztva. Például egy ftp cím szintaxisa: HREF="ftp://www.szerver_neve.hu". Alapértelmezésben a linkek a http protokollt használják ("http://www.interetcim.hu"), ennek ellenére azt is kötelező megadni. A hivatkozások további formázása a <BODY> tagban opciók formájában (is) lehetséges a már megismert módon. A hivatkozások másik fajtája a képlink, amely nem egy szövegrész, hanem egy kép (vagy animáció) hivatkozásként működését jelenti. Ekkor az <A HREF="..."> parancs és zárópárja közé odakerül a kép információit hordozó tag, vagyis egy <IMG SRC="kép/animáció">, illetve ehhez hasonló utasítássor.

24 Űrlapkészítés Az űrlapok az interaktivitás egyik legfontosabb elemei, a kommunikációt segít(het)ik elő. Az űrlapok/kérdőívek összes eleme egy <FORM> elemen belül helyezkedik el, ahol az egyes gombokat vagy szövegmezőket más-más elemekkel definiáljuk. Az információ beviteli lehetőségeket az <INPUT> tag használatával érhetjük el.

25 Űrlapkészítés parancsai
ACTION= URL: Az űrlap elküldésekor végrehajtandó feladat, amelyet egy URL segítségével adhatunk meg. Az egyszerűbb eset az, amikor az adott űrlap kitöltése után az eredményt egy címre továbbítjuk. Ekkor az URL a típusú lesz. A második esetben az adott űrlapot egy szerveren futó CGI program dolgozza fel. METHOD= küldéstípus (elhagyható): Ha az ACTION paraméterrel egy CGI programra hivatkozunk, akkor ezzel adhatjuk meg, hogy a megjelenítő milyen módon küldje át az adatokat a szervernek. (GET vagy POST) Ha ben küldünk adatokat, akkor a METHOD="POST" paramétert kell használnunk. ENCTYPE= kódolás típusa: Az elküldött adatok kódolási módszerét állíthatjuk be. Egyik esetben a kérdőív egyes mezőinek nevei és az értékei közé = jelet rak, a szóközöket lecseréli + jelekre, a speciális karaktereket %xx alakú jelekké konvertálja, ahol az xx az adott karakter hexadecimális ASCII kódja. (ez a kódolás a CGI programok által történő feldolgozást könnyíti meg.) Ha az adott űrlap tartalmát en keresztül küldjük el, akkor célszerű text/plain kódolást beállítani, és így olvasható marad a szöveg.

26 Űrlapkészítés parancsai
A TYPE paraméter segítségével határozzuk meg, hogy milyen űrlapelem-típust használunk. <INPUT TYPE=TEXT>: Egy egyszerű szövegbekérő ablak, amelyek rövid szövegek fogadására alkalmas <INPUT TYPE=SUBMIT>: Ez az elem hozza létre az űrlap elküldéséhez szükséges nyomógombot. A gomb feliratát a value paraméterrel állíthatjuk be. <INPUT TYPE=RESET>: Ez az elem abban lesz a segítségünkre, hogy létrehoz a fentiekhez hasonló nyomógombot, amelynek az a feladata, hogy az összes mező értékét az alapértékre állítsa vissza.

27 Űrlapkészítés parancsai
<INPUT TYPE=PASSWORD>: Ha ezt a mezőt alkalmazzuk, akkor a begépelt karakterek helyett a * karakter fog megjelenni. (ezért alkalmazható a jelszó (password) bekéréséhez.) . <INPUT TYPE=CHECKBOX>: Egyszerű logikai értékek kijelölésére szolgál, ennek megfelelően két értéket vehet fel: igaz (checked) vagy hamis. <INPUT TYPE=RADIO>: Az előbbi elemhez képest a RADIO gomb alkalmazása több válaszlehetőséget kínál fel, amelyek közül egyet lehet kiválasztani. (legalábbis az azonos NAME paraméterűek közül.) <TEXTAREA>: Ha hosszabb szöveget szeretnénk bevinni, akkor a <textarea> </textarea> parancsot kell használnunk, a sorok (rows) és oszlopok (cols=column) számának megadásával.

28 Űrlapkészítés parancsai
<INPUT TYPE=IMAGE>: A SUBMIT gombot egy képpel is helyettesíthetjük, ekkor az IMAGE mezőt kell alkalmaznunk. A képeknél tárgyalt szokásos paraméterek mindegyike alkalmazható. (width, height, border...) A mező különlegessége az, hogy azt is elküldi, hogy a kattintás a kép melyik koordinátájú pontján történt. (name.x illetve name.y formában) <SELECT>: Ezzel az elemmel listákat (vagy lehulló menüket) készíthetünk. Ha a MULTIPLE paramétert is megadjuk, akkor a listából egyszerre több elem is kiválasztható. A SELECT elem tetszőleges számú de legalább egy <OPTION> elemet kell hogy tartalmazzon. <OPTION>: Ezzel adhatjuk meg a lista tényleges elemeit. A VALUE tartalmazza a kiválasztás esetén elküldött értéket. Ha a SELECTED paraméter is jelen van, akkor a listában az adott elem már alapállapotban ki lesz jelölve.

29 Multimédia A multimédia egyik nagyon fontos eleme a honlapkészítésnek. A következőkben nézzük meg, hogy hangok, illetve mozgóképek elhelyezésére milyen lehetőségeink vannak a különböző böngészőkben. (A különböző böngészők sok esetben kisebb-nagyobb eltérésekkel jelenítik meg oldalainkat. Ez a probléma a multimédia témakörben halmozottan jelentkezik.)

30 Multimédia Animált gifek:
Ha valamilyen animációt szeretnénk az oldalunkon elhelyezni, a legegyszerűbb ha animált gif formátumot használunk. Az animált GIF gyakorlatilag egy több képkockát (frame) tartalmazó képformátum, ahol a különböző képek megjelenése között megadott idő telik el. (Ez az idő a grafikai programok többségében beállítható.) <img border="0" src="htmlspeci.gif" width="400" height="60">

31 Multimédia Hangok a weboldalon
A háttérhangok használatához a BGSOUND taget kell használnunk az oldal HEAD részében. A BGSOUND tag paraméterei: SRC A file neve (.wav, .au, .mid kiterjesztésű lehet) LOOP A lejátszások száma, vagy pedig végtelen ("infinite") A fenti megoldást csak az Internet Explorer böngésző támogatja. A Netscape böngésző számára más formátumban kell megadni a háttérhangot. <EMBED SRC="a hangfile neve" AUTOSTART=TRUE HIDDEN=TRUE > LOOP Folyamatos lejátszás esetén LOOP=TRUE paranccsal egészül ki a kód.

32 Vége


Letölteni ppt "A HTML nyelv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések