Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi migráció Lévai Imre 2011. Kötelező irodalom Kötelező: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC, Budapest, 2007. 511-529., 578-580.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi migráció Lévai Imre 2011. Kötelező irodalom Kötelező: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC, Budapest, 2007. 511-529., 578-580."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi migráció Lévai Imre 2011

2 Kötelező irodalom Kötelező: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC, Budapest, , Lévai I.: Nemzetközi migráció és világgazdasági ciklus. Társadalomkutatás, sz Lévai I.: Zavaros vizekről biztos kikötőbe. Társadalmi Szemle, sz Rédei Mária: Mozgásban a világ. A nemzetközi migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Sik E. (szerk.): A migráció szociológiája. SzCsM, Budapest, Tamás P. – Inotai A. (szerk.): Új exodus. MTA TKKK – VKI, Budapest, 1993.

3 Ajánlott irodalom Ajánlott: Lévai I.: Az Északi együttműködés az Európai Unió migrációs rendszerében. MTA PTI, Budapest, Lévai I.: Diákok és céhlegények vándorlása Európában. Társadalomkutatás, sz (Letölthető: Lukács É. – Király M. (szerk.): Migráció és az Európai Unió. SzCsM, Budapest, L. Rédei M.: A tanulmányi célú mozgás. REG-INFO Kft., Budapest, Sik E. – Tóth J. (szerk.): Migráció és politika. MTA PTI, Budapest, Tóth P. P. – Illés S. (szerk.): Migráció. Tanulmánygyűjtemény. II. KSH NTI, Budapest, 1999.

4 Alapfogalmak Migráció Emigráció Immigráció Remigráció (Turizmus: jogilag és munkaerő-piaci szempontból más!)

5 Ch. Tilly típusai Telepes (colonist) Kényszer (coerced) Körkörös (circular) Lánc (chain) Karrier (career) Társadalmi hálózatban elfoglalt hely szerint: -Átmeneti áttelepülés (mobilitás) -Végleges áttelepülés

6 D. Meissner bevándorló típusai Jogilag befogadott személyek: - bevándorlók (immigrants) és - nem-bevándorlók (non-immigrants: students, research fellows, experts, managers, technicians, etc.) Szerződéses munkavállalók (contract labour) Illegális bevándorlók (illegal immigrants) Menedékjogot keresők (asylum seekers) Menekültek (refugees) Jogi és munkaerő-piaci státusz szerint

7 Genfi Konvenció 1951 (Genf): aláírt, 1954: hatályba lépett “A menekültek helyzetére vonatkozó Egyezmény” 1967 január (New York) – október: “A menekültek helyzetére vonatkozó Jegyzőkönyv” “faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, politikai nézetek miatti üldözéstől való megalapozott félelem”

8 A. Richmond általánosítása Gazdasági, politikai, környezeti, társadalmi és pszichológiai (strukturáló: előmozdító vagy korlátozó) hatások (5 2 = 25) figyelembevételével “önkéntes” és “kényszer” migráció helyett: - proaktív (szakértők, vállalkozók, nyugdíjasok, szerződéses munkavállalók, kémek, stb.) és - reaktív (konvenciós + természeti vagy társadalmi katasztrófa) kontinuuma

9

10 E. G. Ravenstein ( ) 1876: Census of he British Isles, Birth Place and Migration = The Geographical Magazine : The Laws of Migration = Journal of the Royal Statistical Society. “Növekszik-e a migráció? Úgy hiszem! … A migráció életet és haladást jelent, a mozdulatlan népesség stagnálást.”(1889)

11 A migráció „törvényszerűségei” Migránsok többsége rövid távolságon vándorol Migráció nagy üzleti központok felé irányul Minden migrációs áramlás ellenirányú áramlást indukál Minkét irányú áramlás hasonló jellegű Nagy távolságú migráció a legnagyobb üzleti központok felé irányul Városi népesség kevésbé hajlandó vándorolni, mint a falusi népesség Férfiak inkább nagyobb távolságú migrációra hajlandóak, mint a nők

12 Taszítás és vonzás E. Lee általánosítása

13 A neoklasszikus J.Harris-M.Todaro modell

14 Szimbólumok w r = bérráta (munka határtermelékenysége) a vidéki agrárszektorban l e = állások (foglalkoztatott munkások) száma a városi szektorban l us = álláskeresők (foglalkoztatott és munkanélküli munkások) száma a városi szektorban w u = bérráta a városi szektorban

15 A világvándorlás története I. N. Federici általánosítása: “Az emberek migrációja magával az emberiséggel egyidős.” -Történelem előtti vadászok, gyűjtögetők -Modern kor előtti hódítások, kalandozások

16 A világvándorlás története II. H. Fairchild tipológiája: KivándolásBevándorlásBékésHáborús Alacsony kultúraMagas kultúra_LEROHANÁS/ MEGSZÁLLÁS (invasion) Magas kultúraAlacsony kultúraGYARMATOSÍTÁS (colonisation) HÓDÍTÁS (conquest) Azonos szintű kultúrákBEVÁNDORLÁS (immigration) _

17 A világvándorlás története III. L. Potts általánosítása

18 A világvándorlás története IV. A. Portes – J. Böröcz periódusai -Kényszermunka-migráció XVI-XVIII. sz. (rabszolga-kereskedelem) -Munkaerő-toborzás XIX-XX. sz. (vendégmunka-rendszer) - Spontán munkaerő-áramlás XX. sz.-tól

19 A világvándorlás története V. A. Zolberg periódusai -Merkantilizmus – rabszolga-kereskedelem -Ipari forradalom – szabad migráció -Közlekedés fejlődése – tömeges migráció -Hidegháború vége – új migrációs nyomás

20 Új migrációs elméletek A migráció új közgazdaságtana A duális munkaerőpiac elmélete Hálózatelmélet Intézményelmélet Kumulált okság Világrendszer-elemzés – a nemzetközi migrációs rendszer elmélete Közös: szakítanak a neoklasszikus egyéni költség- haszon elemzéssel, de át is fedik egymást

21 A migráció új közgazdaságtana Migrációs döntéseket valójában nem egyének, hanem inkább közösségek (család, háztartás, stb.) hozzák Relatív bérkülönbségek a migráció nem elégséges magyarázó tényezői Kivándorlás vagy maradás előnyei, ill. hátrányai nem kölcsönösen megfeleltethetőek Kormányzati politikák differenciált migrációs hatásokat válthatnak ki (Edward Taylor, Oded Stark)

22 A duális munkaerőpiac elmélete A befogadó társadalmak munkaerő-keresletének szerkezete, nem a kibocsátó országok munkaerő-kínálata a döntő tényező Inkább a munkaerő-toborzás, nem annyira a bérajánlat a meghatározó módszer A munkaerőpiac strukturális megkettőződésével a bérszínvonal is megkettőződik Kormányzati (adó-, foglalkoztatási) politikák hatástalanok lehetnek a migrációs döntésekre (Michael Piore, Randy Hodson, Robert Kaufman)

23 Hálózatelmélet Kapcsolati (családi, rokoni, ismerősi) hálózatok a migráció fő mozgatói Hálózati kapcsolatok terjedelme a beindított migráció korlátja A hálózatok intézményesítik a migrációt, függetlenítik a kiinduló keresleti-kínálati állapottól Kormányzati politikák hatástalanná válhatnak az intézményesült hálózatokkal szemben (Douglas Massey, Richard Mines, Manuel Castells, Alejandro Portes, Charles Tilly)

24 Intézményelmélet Nemcsak informális kapcsolati hálózatok, hanem formális magán- és társadalmi intézmények is előmozdítják a migrációt A kormányzati politikák komoly ellenállásra számíthatnak a kiépült migrációs intézményi rendszer részéről (Raymond Wiest, Thomas Straubhaar, Georges Tapinos)

25 Kumulált okság elmélete A migráció előidézte komplex társadalmi, gazdasági, kulturális változások pozitív (öngerjesztő) visszacsatolásokat hoznak létre Kormányzati politikák az öngerjesztő migrációs mechanizmusokat a megváltozott társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyok között hagyományos eszközökkel nem képesek módosítani (Rafael Alarcón, Joshua Reichert)

26 Világrendszer-elemzés A világrendszer komplex (nemlineáris dinamikus) rendszer, amelyben a tőke- és munkaerő-áramlást a ciklikus tőkefölhalmozás öngerjesztő mechanizmusa irányítja A migráció okainak és következményeinek befolyásolására a kormányzati politikák csak a társadalmi, gazdasági, politikai, jogi és kulturális viszonyok világméretű összetettségét (komplexitását) figyelembe véve lehetnek képesek (Immanuel Wallerstein, Saskia Sassen, Aristide Zolberg, Stephen Castles, Böröcz József)

27 A migrációs rendszer elmélete A nemzetközi migrációs (al)rendszereket alapvetően politikai és gazdasági kapcsolatok stabilizálják, a fizikai-földrajzi kapcsolódás másodlagos jelentőségű A nemzetközi migrációs (al)rendszerek centrumai és perifériái átfedhetik egymást, integrált kontinuumot képezhetnek A nemzetközi migrációs (al)rendszerek központi és peremvidéki területeinek helye és szerepe történetileg változó (Anthony Richmond, Robert Miles)

28 Globális migrációs áramlások

29 A nemzetközi migráció okai I. A. Zolberg igaztalan véleménye szerint: “Visszatekintve is meglehetősen furcsa, hogy a klasszikus migrációs elmélet egyáltalán nem vett tudomást a határokról és azok hatásairól. Ez a példátlan mulasztás az alapítóra háramlik. [...] Bármi is volt Ravenstein mulasztásának oka, hibásan következtetett arra, hogy a nemzetközi migrációt ugyanazok a `törvények` szabályozzák, mint az országokon belüli migrációt. Ez egy olyan elméleti tradíciót eredményezett, amely csak vékony szállal kapcsolódott a valósághoz.”

30 A nemzetközi migráció okai II. A. Zolberg pontosabb: “A régi és az új irodalom között az egyik legélesebb különbség az eltérő lehetőségekre reagáló egyének aggregát mozgásainak, mint `közönséges` nemzetközi migrációnak a szemlélete, valamint a `taszítást` és a `vonzást` egyidejűleg meghatározó transznacionális tőkés gazdaság dinamikája által előrehajtott munkaerő- mozgások, mint folyamatnak a szemlélete közötti eltérésből adódik.”

31 A nemzetközi migráció okai III. M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint 1. A vándorlók által különböző országokban és különböző történelmi időszakokban betöltött állások egyformák 2. A fejlett régiók vállalkozói vagy azok ügynökei játsszák az aktív toborzó szerepet a migrációs áramlásokban 3. A potenciális vándor-munkaerő kínálata teljesen rugalmas, azaz kimeríthetetlen 4. A migrációs folyamatot, ha már beindult, rendkívül nehéz megállítani

32 A nemzetközi migráció okai IV. Ad 1. Sem országonként, sem koronként nem egyformák vagy hasonlók a munkafajták (indiai és japán autószerelő – Ford Művek 1900 és 2000) Ad 2.Toborzás 1960-as években Nyugat- Európában, ma inkább hálózatok Ad 3. Elaszticitás kétséges (toborzásnak ellentmond): toborzás ma is egyes szakmában (informatikusok) Ad 4. Beindult migrációs áramlást nehéz föltartóztatni, csak ha hálózat még nem szabott határt

33 A nemzetközi migráció okai V. S. Castles világrendszer-elmélete szerint: “Az iparosítás története a munkaerő-vándorlás története: a tőkekoncentráció szükségessé teszi a munkaerő mobilitását” /70: külföldi (arab, török, jugoszláv) munkaerő-toborzás Nyugat-Európában a hazai bérek féken tartására /90: migrációfékező politikák Nyugat- Európában a munka tőkével való helyettesítése, az emelkedő termelési költségek optimalizálása érdekében

34 A nemzetközi migráció következményei Kibocsátó és befogadó országokra nézve eltérő Az előnyök és hátrányok tekintetében aszimmetrikus

35 Előnyök és hátrányok J. Bhagwati neoklasszikus értelmezése

36 Szimbólumok O(1)O(2) : tényezőellátottság; HT(X) : X (elmaradott) ország határterméke; HT(Y) : Y (fejlett) ország határterméke; O(1)A : Y (fejlett) ország kezdeti tényezőellátottsága; O(2)A : X (elmaradott) ország kezdeti tényezőellátottsága.

37 A tőkeáramlás A tőkére vonatkoztatva: Teljes haszon: PRQ X (elmaradott) ország haszna: SRQ Y (fejlett) ország haszna: PSQ

38 A munkaerő-áramlás A munkaerőre vonatkoztatva: Teljes haszon: PRQ Az emigráns haszna: SRTQ X (elmaradott) ország vesztesége (emigráns haszna nélkül): RTQ Y (fejlett) ország haszna (emigráns haszna nélkül): PSQ

39 Kibocsátó országok I. J. Simon neoklasszikus elmélete szerinti előnyök/hátrányok: -Hátrahagyott társadalmi tőke -Tőkehozadék csökkenése -Agyelszívás -Fölös munkaerő csökkenése -Hazautalások -Népsűrűség/népességnagyság externáliái -Világméretekben rövid és hosszú távon: adókiesés, ill. jólétnövekedés

40 Kibocsátó országok II. M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint: 1.Gazdasági előny -Hazautalások -Szakismeret 2. Politikai előny: “biztonsági szelep”

41 Kibocsátó országok III. Ad 1. -Valuta-megtakarítás importot is finanszírozhat, ha egyáltalán hazautalják -Megszerzett tudás nem feltétlenül adott szakmában érvényesül, ha egyáltalán hazatér Ad 2. Visszavándorló fokozhatja a politikai- társadalmi-gazdasági “nyomást”

42 Befogadó országok I. J. Simon neoklasszikus elmélete szerinti előnyök/hátrányok: a) Műszaki-gazdasági fejlődés előmozdítása - Többlet szakismeret révén közvetlenül - Többlet (áru-, szolgáltatás-) kereslet révén b)Társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása - Többlet szakismeret révén közvetve - Többlet (munkaerő-) kínálat révén

43 Befogadó országok II. M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint: a)Nincs bérverseny, mert -a “szekunder” szektorban foglalkoztatott, -első generációs bevándorlók “marginálisak” (fokozottabban manipulálhatók, ellenőrizhetők) b) Verseny inkább -“primer” és “szekunder” szektorokon belül, -második, stb. generáció között

44 Befogadó országok III. Ad a) “primer” és “szekunder” szektorok határvonala viszonylagos, inkább “kontinuum” Ad b) marginalizálódás útja minden generáció előtt nyitott

45 A migrációs elmélet fölbomlása I. Th. Straubhaar védelmébe veszi a taszítás- vonzás elméletet a különböző modellekkel szemben -Gravitáció (távolsággal fordítottan, népességnagysággal egyenesen arányos migráció) -Markov-lánc (migráció adott vagy változatlan valószínűségi mátrix szerint)

46 A migrációs elmélet fölbomlása II. Networks vs push-pull -Mindkét modell inkább leíró (deskriptív), mint magyarázó (interpretatív) -Mindkét modell valójában a push-pull elmélet operacionalizálása -Hálózatok modelljén alapuló elméletek (világrendszer- és migrációs) valójában komplex (társadalmi-gazdasági-politikai-kulturális) taszító és vonzó hatásokat magyaráznak

47 A migrációs elmélet fölbomlása III. Komplex rendszerelemzés szerint: -Nemlineáris dinamika (pozitív és negatív visszacsatolások, előrecsatolások) -Determinisztikus káosz: különös attraktora (mintája, “rendje”) nem az indeterminisztikus Brown-mozgás (Harold Hotelling, 1921), hanem a nemlineáris dinamikus Levy-ugrás (Clifford Brown!) -Trajektóriája ciklikus: a modern világrendszer evolúciójának pályáját követi, annak keretében értelmezhető

48 Menekültügy Kivándorlás szabadsága már ipari forradalom idején állampolgári jog (Württenbergi Királyság 1819-es Alkotmánya) Bevándorlás szabadsága “eseti”, gazdasági ciklusfüggő (USA, Ausztrália) Menekültügy I. vh és oroszországi forradalom után válik “globális”, nemzetközi jogi problémává

49 A Népszövetség Menekültügyi Főbiztosának Hivatala ( ) 1920: menekültügyi helyzet kritikussá válik Európában - kelet-európai határok átrendezése (versailles-i béke) - orosz politikai helyzet (1,4 millió menekült) 1921: Népszövetség létrehozza a Menekültügyi Főbiztos Hivatalát Genfben Dr. Fridtjof Nansen ( ), norvég tudós-sarkkutató vezetésével (kezdetben főként orosz menekültügy kezelésére) 1922: Nansen-útlevél, első úti-okmány menekültek számára (1942-ig 52 állam ismerte el, 450 ezer kibocsátva orosz, görög, örmény, török, stb. menekülteknek) 1930: Nansen Nemzetközi Menekültügyi Hivatal (1938- ban Nobel Békedíjban részesül, majd megszűnik.)

50 Fridtjof Nansen

51

52 A Nansen-útlevél

53 A Népszövetség Menekültügyi Hivatala ( ) Nácizmus hatalomra kerülése Németországban, spanyol polgárháború után újabb menekülthullám Nansen Hivatal közbenjárását Németország megakadályozza → új NSZ Hivatal németországi (500 ezer zsidó) menekültek ügyeinek kezelésére az amerikai James Grover McDonald vezetésével március 13.: Anschluss → McDonald Hivatal kompetenciájának kiterjesztése szeptember 3.: Nansen és McDonald Hivatal összevonása, vezetője a brit Sir H. Emerson

54 Kormányközi Menekültügyi Bizottság – IGCR ( ) július Évian-les-Bains: F. D. Roosevelt elnök kezdeményezésére konferencia zsidó menekültek kérdéséről (32 állam, 24 megfigyelő szervezet) Amerikai-angol háttér megállapodás (kvótáról/Palesztináról), francia, ausztrál, stb. elzárkózás, csak Dominika befogadó Konferencia nem ítéli el a náci fajüldözést, német propaganda kihasználja Intergovenmental Committee on Refugees létrehozása, székhely London, vezetője az amerikai George Rublee decembertől sikertelen tárgyalások Németországgal (Hjalmar Schacht Központi Bank elnöke, Helmut Wohltat gazdasági miniszter) németországi zsidó javak garancia-alapjáról és zsidó kivándorlást koordináló alapítványról Rublee lemond, Emerson átveszi hivatalát (a két hivatal egy kézbe kerül) London Travel Permit

55 Az Egyesült Nemzetek Segélyező és Újjáépítő Szervezete – UNRRA ( ) június 9.: F. D. Roosevelt elnök javaslata a Kongresszusnak segítségnyújtásról a tengelyhatalmak alól fölszabadított térségek népeinek (előzetes egyetértés UK, SZU, Kína részéről) november 9. Washington (44 állam): United Nations Relief and Rehabilitation Administration (UNRRA) az európai Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnokságának (SHAEF) felügyelete alatt, amerikai főigazgató(k) vezetésével “Egyesült Nemzetek” Roosevelt 1942-es fogalma szerint Tanács (44 állam képviselője) + Központi Bizottság (fönti 4 állam) 1947-ben Európában, 1949-ben Ázsiában befejezi tevékenységét, addig 8 millió menekültet segélyez

56 Nemzetközi Menekültügyi Szervezet – IRO ( ) február 12.: ENSZ Közgyűlés határozata menekültügyi irányelvekről december 15.: International Refugee Organisation alapító okiratát ENSZ Közgyűlés elfogadja június 30-án életbe lép, IRO átveszi UNRRA menekültügyi feladatait (mindkettő jogosult volt úti okmányokat kiállítani, érvényüket meghosszabbítani) januárjáig 1,5 millió európai és ázsiai menekültnek nyújtott segítséget

57 Az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Támogató Segély- és Munkaügynöksége a Közel- Keleten – UNRWA december 1.: arab-izraeli háborút követően ENSZ közgyűlési határozat az IRO-tól független külön segélyszervezet létrehozásáról december 8.: ENSZ Közgyűlés határozata a United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East felállításáról, beiruti székhellyel, azóta több helyen 4 millió speciális státuszú palesztin menekült (legalább 2 év helyben lakás a palesztinai brit mandátumterületeken a menekülést megelőzően, az otthon és megélhetési lehetőségek elvesztése az 1948-as háború miatt, vagy ilyen személy leszármazottja) Jordániában, Libanonban, Szíriában, Cisz-Jordániában, a Gázai- övezetben A fönti 5 területen 59 menekült tábor oktatási, egészségügyi, szociális és elsősegély-nyújtó létesítményekkel, 25 ezer fős személyzet, főbb finanszírozók: USA, Európai Unió + UK, Svédo. A speciális státuszon kívül esők általános menekültügyi megítélés alá esnek

58 Az UNRWA logoja

59 Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága – UNHCR 1948-tól ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) szorgalmazza általános hatáskörű menekültügyi szervezet létrehozását UNRRA, illetve IRO helyett december 14.: ENSZ Közgyűlés határozata United Nations High Commissioner for Refugees hivatalának fölállításáról, genfi székhellyel január 1-től fölhatalmazás az ENSZ Közgyűlésétől (Főtitkár javaslatára), évente beszámol az ECOSOC-nak Feladata a kormányok vagy az ENSZ kérésére a menekültügyi egyezmények (UN, OAU, vagy más) hatálya alá eső személyek (2007-ben > 21 millió fő) védelme és befogadásának vagy visszatérésének támogatása (kivéve UNRWA) Újabban feladatköre jelentősen kibővült (IDPs) 1954-ben és 1981-ben Nobel Békedíjban részesült január óta Budapest UNHCR Regionális Központjának ad otthont, január 1-től UNHCR Adminisztrációs és Szolgáltató Központja (Administrative and Operation Support Centre) Budapestre települ

60 A UNHCR logoja

61 António Manuel de Oliveira Guterres

62 A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény I. Kiinduló irányelvek: : ENSZ Alapokmány IX. (A nemzetközi gazdasági és szociális együttműködés) fejezet 55. és 56. cikkei : Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 13., 14., és 15. cikkei

63 A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény II július 28. Genf: ENSZ Konferencia elfogadja a 7 fejezetből, 46 cikkből, a kiegészítő függelék 16 bekezdéséből álló menekültügyi egyezményt: Convention Relating to the Status of Refugees (“Genfi Egyezmény”, de ez nem a háborús magatartási szabályokra vonatkozó genfi egyezmények valamelyike!) április 22-én hatályba lép (elsőként Dánia ratifikálja1952. december 4-én) 2010-ig 147 állam írta alá Magyarország márciusában csatlakozott

64 A Genfi Menekültügyi Egyezmény és a konferencia záróokmánya

65 Az 1951-es menekültügyi egyezmény szerinti úti okmány

66 A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény III. Menekült státusz általános meghatározása: “faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, politikai nézetek miatti üldözéstől való megalapozott félelem” Időbeli korlát: 1. cikk A) részében “1951. január 1. előtt” Földrajzi korlát: 1. cikk B) részében a) “Európában” b) “Európában vagy máshol”

67 A menekültek helyzetére vonatkozó Jegyzőkönyv január 31. New York: Protocol Relating to the Status of Refugees (11 cikk) október 4-én életbe lép, de nem minden genfi egyezményhez csatlakozott állam írja alá Magyarország márciusában csatlakozik 1951-es Egyezmény szerinti időbeli korlátot föloldja 1951-es Egyezményben részes államok számára a földrajzi korlátozás fönntartásának lehetőségét megadja (Magyarország él a lehetőséggel, de később föloldja)

68 Egyezményben és Jegyzőkönyvben részes államok

69 Irányelvek a menekültekkel való diszkriminációmentes bánásmódhoz A saját állampolgároknak biztosítottal azonos bánásmód a vallásgyakorlás és vallási nevelés, a művészeti jogok és ipari tulajdonjog, az igazság-szolgáltatás, a hiánycikkek elosztása (jegyrendszer), az alapfokú oktatás, az állami segély, a munkaügyi szabályozás és társadalombiztosítás, valamint a pénzügyi terhek területén; Egy idegen ország állampolgárainak biztosított legkedvezőbb bánásmóddal azonos bánásmód az egyesülési jog és a fizetett munkavállalás tekintetében; A lehető legkedvezőbb, de általában az idegeneknek biztosítottnál nem kedvezőtlenebb bánásmód az ingó és ingatlan tulajdon, az önálló tevékenység, a szabad foglalkozás, a lakás, a nem alapfokú oktatás és a mozgásszabadság vonatkozásában.

70 A kiutasítás vagy visszaküldés (refoulement) tilalma és korlátozása Egyezmény 33. cikk: “élete vagy szabadsága” veszélyben van Egyezmény 31. cikk: “kivéve állambiztonsági vagy közrendi okok alapján”

71 ENSZ Laissez-passer

72 Menekültügy az EU-ban: előzmények 1957-es Római Szerződés nem tartalmaz utalást 1960-as években terrorizmus (Németo., Olaszo., Spanyolo., Egyesült Kir.) 1976-től TREVI (nemzetközi terrorizmus, radikalizmus, extremizmus, erőszak ellen) együttműködés EK 9 tagállama között (miniszterek, magas rangú tisztviselők bizottsága, munkacsoportok)

73 Menekültügy az EU-ban: a kezdetek 1986: Bevándorlás ad hoc Munkacsoport: Dublini Egyezmény kidolgozása, EURODAC, CIREA, CIREFI létrehozása al-munkacsoportok: - Menekültügy - Külső határok - Információcsere - Vízum - Hamis dokumentumok 1991: Gyorsított Konzultációs Központ

74 Menekültügy az EU-ban: a kibontakozás (1993 Maastrichti Szerződés: EU III. pillére) június 14.: Schengeni Megállapodás I június 19.: Schengeni (Végrehajtási) Egyezmény II cikkei menedékjogi szabályok: - “asylum shopping” és “refugees in orbit” elkerülése - “laissez passez” lehetősége június 15.: Dublini Egyezmény EK-tagállamok között (Dánia kivételével, de később EU valamennyi tagállama csatlakozik, től Izland, Norvégia, 2005-ben Svájc is aláíró, 2007-ben csatlakozik) november 30-december 1.: Londoni miniszteri tanácsi határozatok (eljárási kérdések 1-2.) június 25.: MT határozat a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról Dublini Egyezmény I szeptember 1-én lép hatályba

75 A Dublini Egyezmény I. Schengen II.-vel lényegében megegyező Eltérés illetékesség tekintetében: Menedékkérelem elbírálására illetékes az a tagállam, -amely biztonságos harmadik országnak minősül, -amelyikben a menedéket kérő személynek menekültként elismert családtagja jogszerűen tartózkodik, -amelyik országra szóló érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy -érvényes vízummal rendelkezik, -ahol a menedéket kérő illegálisan vagy legálisan belépett valamelyik külső határon, -amelynek repülőterén való átutazáskor nyújtották be a kérelmet, -ha a föntiek alapján sem lehet megállapítani az illetékes országot, a kérelmet az a tagállam vizsgálja meg, ahol a kérelmet először benyújtották. Illetékességi okok között elsőbbség érvényesül.

76 Eljárási kérdések 1. Biztonságos harmadik ország: - a menedékkérő élete vagy szabadsága a Genfi Egyezményben felsorolt okok miatt az illető országban nincs fenyegetve, - a menedékkérőt nem fenyegeti kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye, - a menedékkérő az illető országban már korábban védelmet kapott vagy lehetősége lett volna védelemért folyamodni, vagy világos bizonyíték van arra, hogy a harmadik országba beléphet, - a menedékkérő tényleges védelmet kap a harmadik országban a refoulement-nal szemben (nem küldik vissza olyan országba, ahol üldöztetés veszélyének lenne kitéve).

77 Eljárási kérdések 2. Biztonságos származási ország: nincsenek konkrét kritériumok, csak értékelési szempontok, amelyek alapján eldönthető (pl. nagy arányban benyújtott alaptalan kérelmek) Alaptalan menedékjogi kérelmek: - amikor a kérelem nem tartalmaz utalást a kérelmező hazájában lévő üldöztetéstől való félelemre, -amikor a kérelem szándékos csaláson vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapul. Mindkét esetben gyorsított eljárás alkalmazható.

78 Eljárási kérdések 3. Minimális garanciák: -A tisztességes és hatékony eljárásra vonatkozó egyetemes alapelvek (Genfi és más menekültügyi/emberi jogi egyezményekkel összhangban, döntésig menedékkérő nem kiutasítható) -A menedék-kérelmek vizsgálatára vonatkozó biztosítékok (eljárási és hozzáférési szabályokat tagállamok jogában kell lefektetni, jól képzett és felszerelt hatóságnak kell eljárnia, jogorvoslat lehetősége) -A menedékkérők jogai az eljárás során (hozzáférés az eljáráshoz, adatvédelem, tájékoztatás eljárásbeli jogokról és kötelezettségekről, tartózkodás biztosítása a fellebbezési eljárás idejére is).

79 Tagállami együttműködés 1992: Menekültügyi Információ-, Vita- és Véleménycsere Központ (CIREA: Centre for Information, Reflexion and Exchange in Asylum Cases) 1992: Határátlépésre és Bevándorlásra vonatkozó Információ-, Vita- és Véleménycsere Központ (CIREFI: Centre for Information, Reflexion and Exchange on the Crossing of Frontiers and Immigration) 1994: MT határozat a harmadik országról szóló közös jelentések irányelveiről 1995: MT határozat az elűzött személyek ideiglenes befogadásával és tartózkodásával kapcsolatos tehermegosztásról 1997: MT határozat a menedékjog körében hozott intézkedések végrehajtásának vizsgálatáról (monitoring)

80 Menekültügy az EU-ban: a rendezés (1999 Amszterdami Szerződés: EU I. pillére) október: EiT Tampere I. (5 éves) program, “scoreboard” december: MT Akcióterv ASZ rendelkezéseinek végrehajtására 2003: 343/2003/EK rendelet: Dublini Egyezmény II. 2003: A menedékkérelmek elbírálását segítő ujjlenyomat-azonosító rendszer (EURODAC)

81 Menekültügy az EU-ban: a továbblépés 1. (2003 Nizzai Szerződés után) november: EiT Hága (Tampere II.) program céljai (szintén 5 évre) - Közös Európai Menekültügyi Rendszer (Common European Asylum System) - Európai Menekültügyi Alap (European Refugee Fund) - Európai Határőrizeti Ügynökség (European Agency for the Management of Operational Co-operation at the External Borders: FRONTEX) 2005, Varsó: FRONTEX

82 Menekültügy az EU-ban: a továbblépés 2. (2003 Nizzai Szerződés után) december: EiT: együttműködés erősítése - származási országok és - tagállamok között as keretprogram: “Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” (Solidarity and Management of Migration Flows) ~ 5 md euró - Európai Menekültügyi Alap (European Refugee Fund) 700 mó euró - Külső Határok Finanszírozási Alapja (External Borders Fund) 1,82 md euró - Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (European Fund for the Integration of Third-Country Nationals) 825 mó euró - Harmadik Országok Állampolgárainak Visszatérését Segítő Európai Alap (Return Fund) 676 mó euró

83 A Stockholmi Program Hágai (Tampere II.) Program 2010-ben lejár Svéd EU elnökség (2009. II. félév): júliusban új Program „Biztonságosabb és Nyitottabb Európáért” decemberi EiT határozott, előtte konzultált EP-tel május: European Asylum Support Office (EASO) Valletta (Málta)

84 Európai szubregionális migráció Északi Útlevél Unió – Északi Közös Munkaerő Piac Benelux Unió Common Travel Area (UK + RI)

85 Az északi együttműködés Dánia + Feröer-szigetek, Grönland Finnország + Åland (Ahvenanmaa) Izland Norvégia Svédország

86 Az északi államok

87 Skandináv félsziget („sekély víz”): Norvégia, Svédország Történelmi Skandinávia: Norvégia, Svédország, Dánia Fennoskandinávia: (Fennia + Scania = Balti pajzs) Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország Norden: Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland Összterület: 3,5 millió km² (60% Grönland!) Összlakosság: 24,3 millió fő

88 NORDEN

89 Történelmi előzmények I.e i.sz. 800: lappok (sami) és finnek (suomen) I.sz : vikingek („öböllakók”) 1389: perszonálunió Dánia, Norvégia és Svédország között 1397: Kalmari Unió dán vezetéssel a Hanza („sereg”) Szövetséggel szemben 1448: az Unió felbomlik, viszálykodások törnek ki 1523: - nyugati állam (Norvégia, Izland, Dánia + Grönland, Feröer-sz.) - keleti állam (Svédország, Finnország) : napóleoni háborúk után perszonálunió Norvégia és Svédország között ( : Intra-Uniós törvény) 1862: skandináv közgazdászok első kongresszusa 1869: postai uniós bilaterális szerződések  1934: Északi Posta Unió  1946: Északi Posta Szövetség 1872: valutaunió terve, de I. vh. keresztülhúzza

90 Az északi együttműködés intézményesülése 1907: Északi Interparlamentális Unió 1919: Északi Szövetség (Norden): Dánia, Norvégia, Svédország 1923: Izland, 1924: Finnország csatlakozik 1946: dán, norvég, svéd igazságügy-miniszterek bizottsága törvényhozási együttműködésre→ 1952: Északi Tanács (Nordic Council) 1955: Finnország csatlakozik 1962: Helsinki Egyezmény (1971, 1974, 1983, 1985, 1991, 1993, 1995 módosítások): „a dániai Folketing, a finnországi Eduskunta (Riksdag), az izlandi Althing, a norvégiai Storting és a Svédországi Riksdag, valamint az ezen országok kormányai közötti konzultáció céljából jött létre ezen országok bármelyike vagy mindegyike közös akcióját érintő ügyekről.” ÉT tagjai: a nemzeti parlamentek választott 87 (eredetileg 69) képviselő és kormányképviselők (miniszterek)

91 Az Északi Tanács zászlója

92 Az Északi Tanács (ÉT) - Dánia (Folketing): 16 Feröer-szigetek (Logting): +2 Grönland (Landstinget): +2 - Finnország (Eduskunta [Riksdag]): 18 Åland (Lagtinget): +2 - Izland (Althing): 7 - Norvégia (Storting): 20 - Svédország (Riksdag): 20 Frakciók: Konzervatív, Centrum, Szociáldemokrata, Szocialista Baloldali, függetlenek

93 Az Északi Tanács működése -Évente ülésezik felváltva a tagállamok fővárosaiban - Állandó Titkárság Koppenhágában a nemzeti titkárságok közreműködésével a napi adminisztratív ügyeket intézi - Elnökség az ÉT éves ülései között legfőbb politikai döntéshozó szerv: -korábbi 3 Állandó (Északi, Európai, Szomszédos területek) Bizottság helyett -most 5 Különleges (Kulturális, Oktatási és továbbképzési, Jóléti, Állampolgári és fogyasztói jogok, Környezetvédelmi és természeti erőforrás, Üzleti és ipari) Bizottság + Ellenőrző Bizottság Ajánlásait és nyilatkozatait a nemzeti kormányok és parlamentek tárgyalják. (“kormányközi”)

94 Az Északi Miniszteri Tanács (ÉMT) 1971-ben jött létre Tagjai: az északi együttműködésért felelős nemzeti miniszterek, vagy más szakminiszterek, vagy mindkettő. A miniszterelnökök az északi együttműködés fő felelősei. Az északi együttműködésért felelős minisztereket az Északi Együttműködési Bizottság (NSK) segíti, amely egyben az ÉMT titkársági irányításának feladatait is ellátja. A Titkárságot a Főtitkár irányítja, a Titkársági Hivatalt 3 (Informatikai, Gazdasági, Adminisztratív) Osztály egészíti ki.

95 Az északi együttműködés főbb eredményei 1954: Északi Útlevél Unió 1954: Közös Munkaerő-piaci Egyezmény 1955: Társadalombiztosítási Egyezmény 1970: NORDEK (Északi Gazdasági Unió  kudarc: EGK) 1971: Északi Kulturális Egyezmény 1972: Északi Közlekedési Egyezmény 1974: Északi Környezetvédelmi Megállapodás 1977: Orvosi Vények Kölcsönös Elfogadásáról szóló Egyezmény 1981: Északi Nyelvi Megállapodás 1981/84: Egészségügyi Munkaerő Közös Piacáról szóló Egyezmény 1986: Oktatói Munkaerő Közös Piacáról szóló Egyezmény 1987: Északi Nyelvi Egyezmény 1988: Kettős Adóztatás Elkerüléséről szóló Egyezmény 1994: Felsőoktatási Egyezmény

96 Az Északi Útlevél Unió május 22: “Protocol between the Governments of Denmark, Finland, Norway and Sweden concerning the Exemption of Nationals of these Countries from the Obligation to have a Passport or Residence Permit while Resident in a Scandinavian Country other than their Own” 1965: Izland csatlakozik 1966: Feröer-szigetekre kiterjesztik július 12: “Convention between Denmark, Finland, Norway and Sweden concerning the Waiver of Passport Control at the Intra-Nordic Frontiers” 1965: Izland csatlakozik 1966: Feröer-szigetekre kiterjesztik

97 Az Északi Útlevél Unió

98 Alkalmazási kör Grönlandra (Dánia) és Svalbard/Spitzbergákra, Bouvet-szigetre (Norvégia) nem érvényes 2001-től NPU valamennyi országa az EU Schengeni acquis-t alkalmazza (kivéve Feröer-szigetek, Grönland 1982-ben kilép az EU-ból)

99 A Benelux együttműködés Belgium Hollandia (the Netherlands) Luxemburg

100 Be + Ne + Lux Belga Királyság + Holland Királyság + Luxemburgi Nagyhercegség Összterület: km² Összlakosság: 27,6 millió fő

101 A Benelux zászlója

102 A Benelux régió

103 Történelmi előzmények 1921: Belgium-Luxemburg Gazdasági Unió 50 évre, 1972-ben, 1982-ben és 1992-ben évre meghosszabbítják, 2002-ben új egyezmény Egymás közötti vámok eltörlése, belga és luxemburgi frank átváltási arányának rögzítése (1935-ben és 1944-ben módosítva), euró bevezetéséig közös arany- és valutatartalékok 1999-ben közös külkereskedelmi statisztikát EU szabályok szerint kettébontják

104 Történelmi előzmények és eredmények , London (emigráns kormányok): Benelux Vámunióról szóló szerződés, 1948-ban lép hatályba 1955: Benelux Parlament (Benelux Interparlamentáris Konzultatív Tanács), 49 tag ( ) nemzeti parlamentekből 1-1 helyettessel, 2 évente Brüsszel, Hága, Luxemburg fölváltva (2009/2010: Brüsszel, 2011/12: Hága) 1958, Hága: Benelux Gazdasági Unióról szóló szerződés 50 évre, 1960-ban lép hatályba(EEC és EU is elismerte) 2010-ben lejár, 2009-ben új szerződés: Benelux Unió időbeli korlát nélkül Főtitkárság: Brüsszel, Miniszteri Tanács rendeletekkel szabályoz

105 Történelmi előzmények és eredmények 2. Tőke, munkaerő, áruk és szolgáltatások szabad áramlása már az 1986-os SEA előtt ( re “egységes piac”) 1958-as Szerződés - I(1) cikk: személyek szabad mozgása célként szerepel - I(2) cikk: Benelux állampolgárok szabadon ki- és beléphetnek egymás területére, tartózkodás és letelepedés tekintetében egyenlő bánásmód 1960: Benelux Egyezmény a letelepedésről 1963: Benelux Passport Free Zone 1965: Benelux Bíróságról szóló szerződés, 1975-ben lép érvénybe: közös jogértelmezés 1962: Benelux Convention on Trade Marks→ 1965: Benelux Convention on Designs→ →2005: Benelux Convention on Intellectual Property →2006: Benelux Office for Intellectual Property, Hága székhely

106 Common Travel Area Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság + Man, Jersey és Guernsey Ír Köztársaság

107 Common Travel Area

108 Az Ír-sziget

109 Történelmi előzmények 1922: Ír Szabad Állam megalakulásáig nincs útlevél-ellenőrzés GB és ír területek között 1923: informális megállapodás: kölcsönösen elfogadják egymás bevándorlási szabályait (brit “Black Book”) 1925: törvényben rögzítik: Közös Utazási Térség (CTA) kezdete (elfogadják a másik által kibocsátott vízumokat) 1937: Ír Köztársaság 1939: mindkét állam beutazási korlátozásokat vezet be, CTA-t fölfüggesztik

110 A CTA kezdetei és eredményei 1946: ír Aliens Order visszaállítja 1939 előtti állapotot, de britek nem 1949: Írország kilép a Nemzetközösségből → GB külön törvényben rögzíti ír állampolgárok Nemzetközösséggel azonos bánásmódját 1952: egyezmény → CTA valódi kezdete (1953: brit Aliens Order) 1962: brit Commonwealth Immigrants Act és ír Aliens Order aszimmetrikus rendelkezései (utóbbi csak az Egyesült Királyságban született brit állampolgárokra nyújtott szabad beutazást) 1997: EU Amszterdami szerződés→ Schengen I. pilléres acquis, Egyesült Királyság és Ír Köztársaság “opt out”

111 A CTA alkalmazása 1997: Írország Aliens (Amendment) Order szelektív ellenőrzés Egyesül Királyságból érkezőkre 1999: EU Amszterdami Szerződése érvénybe lép 1999: ír Aliens (Exemption) Order minden brit állampolgárra kiterjeszti a szabad beutazás lehetőségét

112 A Schengeni együttműködés 22 EU: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia + 2 ÉT: Izland, Norvégia = 400 millió fő: 4,3 millió km² + 1 EGT: Lichtemstein + Svájc

113 A Schengeni térség

114 1. Történelmi előzmények 1951, ESZAK (Párizsi) Szerződés 68. és 69. cikke a szén- és acéliparban foglalkoztatott tagállami állampolgárságú munkavállalók szabad mozgásáról 1957, Euratom (Római) Szerződés 96. és 97. cikke a nukleáris piacon foglalkoztatott munkavállalók szabad mozgásáról 1957, EGK (Római) Szerződés I. 3. cikk utal általában a személyek szabad mozgására, konkrétabban III. cím cikkek: munkavállalók, (ASZ 39-42!) cikkek: önálló vállalkozók, (ASZ 43-47!) cikkek: szolgáltatást nyújtók (és családtagjaik) szabad mozgásáról és letelepedéséről. DE: -csak átmeneti idő után (eredetileg 1970-re, végül 1969!) -diákokra, inaktívakra (nyugdíjasokra és önellátókra) nem vonatkozik!

115 2. Történelmi előzmények 1974, Párizs: EK állam- és kormányfők munkacsoportot hoznak létre: tagállamok polgárainak közösségi polgárokként milyen jogokat lehet biztosítani? 1984, Fontainebleau: - EiT Nyilatkozat utas- és áruforgalom határ- és vámellenőrzésének eltörléséről - “Polgárok Európája” ad hoc (Adonino) Bizottság megvizsgálja útlevél unió létrehozásának lehetőségét, ajánlja az egymás közti határformalitások leépítését július 13. Saarbrücken: német-francia (Kohl-Mitterand) bilaterális megállapodás kölcsönös személyforgalom megkönnyítéséről

116 3. Történelmi előzmények Adonino Bizottság (kompenzációs) intézkedési javaslatai: - a személyellenőrzés fokozása a külső határokon - harmadik országok állampolgáraival szembeni közös vízumpolitika (egységes vízum) - egy adott menekültkérelem elbírálására jogosult tagállam meghatározása - a rendőrségi együttműködés intenzívebbé tétele - a fegyverjog harmonizálása - a harmadik országok állampolgárainak az EK-ban élvezett jogaira vonatkozó jogszabályok harmonizálása

117 A Schengeni Megállapodás (Schengen I.) június 14., Schengen: “Agreement between the Governments of the States of the Benelux Economic Union, the Federal Republic of Germany and the French Republic on the gradual abolition of checks at their common borders.” Pietro Adonino bizottsági jelentésének intézkedési tervét veszi át: - I. cím 1-6. cikkek: rövid távú (azonnali), a személyellenőrzés megkönnyítését célzó intézkedések (pl. magánjárművek egyszerű vizuális ellenőrzése, megállás nélkül, csak lassítás, legalább 8 cm átmérőjű zöld kör a szélvédőn) - II. Cím cikkek: hosszú távú intézkedések

118 Schengen

119 A Schengeni (végrehajtási) Egyezmény (Schengen II.) előzménye Egységes Európai Okmány (SEA): Római Szerződés 3. cikkének (c/ pont) kiegészítése szerint az EK célkitűzése: “olyan belső piac, amely a tagállamok között az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása korlátainak a lebontása jellemez.” Tanácsi irányelvek nyugdíjasok, önellátók, ill. diákok tartózkodásáról (1992, ill ig)

120 A Schengeni (végrehajtási) Egyezmény (Schengen II. – CIS) június 19., Schengen: “Convention implementing the Schengen Agreement of 14 June 1985 between the Governments of the States of the Benelux Economic Union, the Federal Republic of Germany and the French Republic on the gradual abolition of checks at their common border.” Végrehajtó Bizottság (Executive Committee) létrehozása csatlakozó államok 1-1 képviselőjéből, további szükséges határozatok meghozatalára Schengen I. és II március 26-án lépett hatályba

121 Schengeni német-osztrák határ

122 A csatlakozók (alkalmazók) 1985: Belgium (1995), Franciaország (1995), Hollandia (1995), Luxemburg (1995) Németország (1995), 1990: Olaszország (1997) 1992: Görögország (2000), Portugália (1995), Spanyolország (1995) 1995: Ausztria (1997) 1996: Dánia (2001), Finnország (2001), Izland (2001), Norvégia (2001), Svédország (2001) 1999: Egyesült Királyság (2000: csak rendőrségi együttműködés!) 2000: Írország (2002: csak rendőrségi együttműködés!) 2004: Ciprus (2010?), Csehország (2007), Észtország (2007), Lengyelország (2007), Lettország (2007), Litvánia (2007), Magyarország (2007), Málta (2007), Svájc (2008), Szlovákia 2007), Szlovénia (2007), 2007: Bulgária (2011?), Románia (2011?) 2008: Lichtenstein (2011?) EU-n kívüli államok döntési jog nélkül, csak tanácskozási joggal!

123 Különleges státusz, kivételek 1. Benelux: Hollandia: Aruba, Holland Antillák (2008-ban státusza megváltozott!) nem részesei Északi Tanács: Dánia: Grönland (1982-ben kilépett EK-ból!), Feröer-szigetek nem részesei, de alkalmazza Finnország: Åland (Ahvenanmaa) részese Norvégia: Spitzbergák (Svalbard), Bouvet- szigetek nem részesei EGT: Lichtenstein Svájccal együtt részese lehet

124 Különleges státusz, kivételek 2. EU: Franciaország: tengeren túli területek, külbirtokok nem részesei - Monaco Franciaország részeként tekintve részese, Andorra nem részese, de csak sz.ig. Görögország: Athosz-hegy nem részese (nők nem léphetnek be!) Németország: Büsingen, Heligoland-szigetek nem részese Olaszország: Campiano d’Italia nem részese – San Marino nem részese, de alkalmazza - Vatikán csatlakozni szándékozik SIS-hez, alkalmazza Portugália: Azori-szigetek, Madeira részesei Spanyolország: Kanári-szigetek, Ceuta, Melilla részesei

125 Ceutai határkerítés a marokkói határon

126 Különleges tagállami területek és külbirtokok

127 A Prümi Szerződés (Schengen III.?) május 27., Prüm: Schengen I. aláírói + Ausztria, Spanyolország között EU-n kívül (UK és RI ellenzi EU- ba emelését) 2004-es madridi bombamerénylet után “Treaty of Prüm”: - célok: rendőrségi együttműködés megerősítése a terrorizmus, határon átnyúló bűnözés, illegális bevándorlás elleni küzdelemben - eszközök: DNS-, ujjlenyomat-, járműnyilvántartás, személyes és nem személyes adatok cseréje, légi biztonsági kísérők, közös rendőrségi bevetések, közös határok átlépése biztonsági erők számára, stb június: EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa 3. pilléres határozata a Szerződés főbb rendelkezéseinek beépítéséről az Unió jogi anyagába (“prümi határozat”)

128 A Maastrichti Szerződés február 7.: Treaty on European Union november 1-én lép hatályba EK-szerződésbe új cikket (100c) illeszt közös vízumpolitikáról: - a Tanács - a Bizottság javaslata alapján, - a Parlamenttel konzultálva meghatározza a vízumköteles országok körét: “negatív lista” 3. pillér: VI. Cím: bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs)

129 A K. cikk VI. Cím K. cikk rendelkezései 3. pillérre: - K.1. cikk: kormányközi együttműködés (9) területei - K.4. cikk: MT előkészítője COREPER, de egyeztető szakértői fórum a külön Koordinációs Bizottság (“K.4 cikk szerinti bizottság”) - K.9. cikk: MT egyhangúlag határozhat K.1.(1-6) 1. pillérbe iktatásáról

130 A K.1. cikk 1.Menekültügyi politika 2.Személyek ellenőrzése a tagállamok külső határain 3.Bevándorlási politika és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos (be- és kilépés, forgalom, tartózkodás, bevándorlás, letelepedés, családegyesítés, munkavállalás) kérdések 4.Kábítószer elleni küzdelem 5.Nemzetközi csalások elleni küzdelem 6.Igazságügy együttműködés polgári ügyekben 7.Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 8.Vámügyi együttműködés 9.Rendőrségi együttműködés (terrorizmus, kábítószer- kereskedelem, nemzetközi bűnözés ellen)

131 Kormányköziség 1. K.1. kérdésekben (bel- és igazságügyi) Miniszterek Tanácsának jogi aktusai: - együttes álláspont (common position) - együttes fellépés (joint action) - egyezmény (convention) (csak eljárási és együttes fellépés kérdésében nem szükséges egyhangú döntés) K.1. (1-6) kérdésekben tagállamok mellett Bizottság is tehet javaslatot K.1. (7-9) kérdésekben csak tagállamok tehetnek javaslatot

132 Kormányköziség 2. Parlamentet tájékoztatni kell + kérdésfelvetési és szűk körű konzultációs jogot is kap Bizottság nem kap hatáskört Tanács egyezmények (convention) kérdésében kérheti a Bíróság állásfoglalását

133 Az Amszterdami Szerződés október 2.: Treaty of Amsterdam május 1- én lép hatályba EU-szerződés 2. cikkébe illeszti “A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség” (Area of Freedom, Security and Justice) célkitűzését EK-szerződésbe (EU-szerződés K.9. cikk alapján) új címet iktat: Harmadik Rész IV. Cím cikk: “Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák” Szükséges jogszabályokat 5 éves átmeneti időszak alatt 1. pilléres jogforrásokat (rendelet, irányelv, határozat) alkalmazva kell megalkotni

134 Jegyzőkönyvek Schengeni acquis vonatkozó részeinek beemelése az 1. és a 3. pillérbe - újonnan csatlakozókra nézve 1. pillér kötelező - 3. pillérben K.1.(7-8) terület marad: “Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben” (Police and Justice Cooperation in Criminal Matters – PJCCM) Egyesült Királyság és Írország szigetországi státusz miatt nem alkalmazzák Dánia eseti alapon határoz alkalmazásról

135 Hatáskörök 1. pilléres területeken Bizottság válik kizárólagos kezdeményezővé Bíróság hatásköre fokozatosan bővül Parlament 5 éves átmenet alatt konzultatív szerepet kap, utána Tanács egyhangú határozata alapján egyes kérdésekben együttdöntési eljárásban vehet részt Tanács 5 éves átmenet után egyhangúlag dönthet minősített többségi szavazás bevezetéséről (vízumpolitika egyes kérdéseiről már korábban)

136 Hatáskörök 3. pilléres területeken Tanács kizárólagos döntéshozó marad - megszűnik az együttes fellépés - marad a közös álláspont és egyezmény - kiegészül kerethatározattal (framework decision) és határozattal (decision) + Egyhangúság csak a végrehajtási intézkedések esetében nem szükséges + K.4. cikk szerinti bizottság → 36. cikk szerinti bizottság Parlamenttel konzultáció előírása minden kötelező erejű jogi aktus előtt Bizottság tagállamokkal együtt minden kérdésben kezdeményezhet Bíróság előzetes értelmezési jogot kap

137 A Nizzai Szerződés február 26.: Treaty of Nice február 1-én lép hatályba Lényeges módosítások 1. és 3. pillérben

138 A Nizzai Szerződés pillér: együttdöntési eljárás és minősített többségi szavazás kiterjesztése - hatályba lépéstől igazságügyi együttműködés polgári ügyekben (kivéve családjog) május 1-től harmadik országok vízummal rendelkező állampolgárainak szabad mozgása és a bevándorlás feltételeinek szabályozásáról - Tanács egyhangú döntése alapján személyek külső határokon való ellenőrzésének eljárásáról - közösségi keretegyezmény elfogadását követően menedékjogra vonatkozó és a menekültekre vonatkozó rendelkezésekről

139 A Nizzai Szerződés pillér: - megerősített együttműködés lehetősége bármely területen legalább 8 tagállam részvételével, tagállamok minősített többségének támogatásával, Bizottsághoz benyújtott kérelem alapján, amely a Tanácsnak ajánlást fogalmaz meg, a Parlament véleményez - Eurojust intézményesítése: 29. cikk a rendőrségi és bűnügyi együttműködés területeiről és feladatairól, 31. cikk büntetőügyi együttműködésről

140 European Judicial Cooperation Unit (Eurojust) 1999: Tampere EiT határoz felállításáról Feladata: - tagállamok bűnüldöző hatóságai együttműködésének elősegítése - szervezett bűnözés elleni vizsgálatok előmozdítása az Europol elemzései alapján - az Európai Igazságügyi Hálózattal (European Judicial Network) való együttműködés

141 European Police Office (Europol) : Maastrichti Szerződés Europol létrehozásáról 1995: Europol Drugs Unit (EDU) 1995: Tanács határozata Europol felállításáról 1998: Europol Egyezmény ratifikálása 2002-től előcsatlakozás lehetősége, jelenleg 27 tagállam

142 European Police Office (Europol) 2. Székhely: Hága Igazgatóját és helyetteseit EiT nevezi ki egyhangúlag Management Board tagállamonként egy-egy belügyminisztériumi tisztviselőből, évente legalább kétszer ülésezik Közös Felügyelő Testület: tagállamonként két-két adatvédelmi szervezeti tisztviselő Fő feladat: nemzetközi szervezett bűnözés felderítése Nincs önálló nyomozati, bűnüldözési hatásköre, csak információcsere, gyűjtés, elemzés, megőrzés, stb. JIT lehetősége!

143 Az EUROPOL logoja

144 Az EUROPOL székháza Hágában

145 Európai Igazságügyi Hálózat 1988: tagállamok és a Bizottság által kijelölt igazságügyi kapcsolattartó pontokból felállított hálózat Feladata: - bírák és ügyészek számára a határon átnyúló nyomozások és vádeljárások folytatásának elősegítése, - igazságügyi együttműködés javítása a nemzetközi bűnözéssel szemben 2001: Európai Igazságügyi Hálózat (II.) létrehozása polgári és kereskedelmi jogi ügyekben

146 A Schengeni Információs Rendszer I. Schengen II. (végrehajtási) Egyezmény IV. Fejezete vezeti be az együttműködés hordozóelemeként: számítógépes rendőrségi körözési rendszer személyek és elveszett/eltulajdonított tárgyak azonosítására Felépítése: - C SIS (központi számítógép) Strasbourgban, biztosítja a nemzeti SIS-egységek egyidejű azonos adatellátását - N SIS (nemzeti alrendszer központja) a nemzeti adatállománytól elkülönítve tárolja a SIS teljes adatállományát (Schengeni kézikönyv, Közös konzuli instrukciók) - SIRENE nemzeti kapcsolattartó hely (SIRENE kézikönyv N SIS működéséről)

147 A Schengeni Információs Rendszer II. Személyekre vonatkozó adatok: kiadatás vagy őrizetbe vétel céljával körözött személyek olyan személyek, akiktől megtagadták az övezetbe való belépést elveszett személyek vagy átmeneti rendőri felügyeletet igénylő személyek (elsősorban kiskorúak) tanúként vagy egyéb okból az igazságügyi szervek elé beidézett személyek olyan személyek, akik őrizetbe vételét tervezik, különleges ellenőrzések bűncselekmények felderítése céljával vagy a közbiztonságra jelentő veszély elhárítása

148 A Schengeni Információs Rendszer III. 2001: Nizzai Szerződés a keleti bővítésről → SIS I. kapacitás nem elegendő, márciusig SIS II december: MT SIS II. késedelmes fejlesztése miatt SISone4All december újonnan csatlakozó közvetlen földi határokon (2008. március 29-től repülőtereken is) 2011: SIS II.?

149 A SIRENE Supplementary Information REquest at the National Entry (Kiegészítő Információkérés a nemzeti belépésnél) A SIS nemzeti egységéért felelős szerv 24 órás információs (információszerzés, csere, koordináció, konzultáció) szolgálat a nemzeti és helyi rendőri, vámügyi és igazságszolgáltatási szervek képviselőiből

150 Schengen vízum

151 Schengeni tartózkodási engedély (német minta)

152 Schengeni vízumköteles és mentes országok

153 EURES: európai állásközvetítő szolgálat A nemzeti adatbázisokat összekötő, azokhoz hozzáférést biztosító rendszer (1993 óta működik) EURopean Employment Services feladatai: információnyújtás és tanácsadás a külföldön elhelyezkedni szándékozó munkavállalók számára az Európai Gazdasági Térség országaiban fellelhető munkalehetőségekről, valamint a munkavállalás és megélhetés körülményeiről, segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz.

154 Az EURES

155 A Lisszaboni Szerződés december 13.: Treaty of Lisbon december 1-én lép életbe “Reformszerződés”: október 29. Róma: “Treaty establishing a Constitution for Europe” aláírása, 18 ( ) tagállam ratifikálja májusban Franciaország, júniusban Hollandia népszavazáson elveti (+ 7 ratifikációs eljárást felfüggeszti) június EiT: EU-szerződés és EK- szerződés módosításával végrehajtani a szükséges reformokat (EK-szerződés → “Treaty on the Functioning of the European Union”)

156 A reform 1. EU-t jogi személyiséggel ruházza föl Megszünteti a 3-pilléres megosztottságot Szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térséget érintő politikák megosztott hatáskörű területté válik Rendes jogalkotási eljárás a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség teljes területén főszabály (kivétel Tanács egyhangúságának megkövetelése rendőrségi operatív együttműködés, büntetőügyekben igazságügyi együttműködés és családjogi együttműködés)

157 A reform 2. Rendőrségi és büntetőjogi együttműködés területén kezdeményezési jog: Bizottság + tagállamok min. ¼-e Európai Bíróság hatásköre kiterjed bel- és igazságügyi területre (büntetőügyi rendőrségi együttműködésben csak ha EU-jog alkalmazásáról van szó) Szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség ügyeiben is az általános másodlagos jogi aktusok (rendelet, irányelv, határozat) alkalmazandók

158 A reform 3. Határőrizet: EU külső határainak integrált őrizeti rendszerének lehetősége Menekültpolitika: EU területén egységes menekült jogállás meghatározásának előírása Bevándorlási politika: - migrációs hullámok hatékony kezelése - méltányos bánásmód harmadik országok EU-területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára - illegális bevándorlás és emberkereskedelem megelőzése - EU megállapodások harmadik országokkal EU-területén nem jogszerűen tartózkodó állampolgárai visszafogadásáról

159 A reform 4. Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office): Tanács egyhangú határozattal, Európai Parlament egyetértésével létrehozhatja, ekkor átveszi Eurojust feladatait Jegyzőkönyvek: Dánia, valamint Egyesült Királyság és Írország speciális részvétele a bel- és igazságügyi együttműködésben

160 Személyek szabad mozgása az EU-ban 2 fő csoport: - kereső tevékenységet folytató (gazdaságilag aktív) személyek - nem kereső tevékenységet folytató (gazdaságilag inaktív) személyek Kereső tevékenységet folytató személyek (gazdaságilag aktív) 3 alcsoportja: - munkavállalók (foglalkoztatottak) - önálló tevékenységet folytatók (vállalkozók, szabad foglalkozásúak) - szolgáltatásnyújtók

161 Kereső tevékenységet folytatók Munkavállalók szabad mozgása: “free movement of workers” Önálló tevékenységet folytatók szabad mozgása: “freedom of establishment” Szolgáltatásnyújtók szabad mozgása: “freedom to provide services” Diszkrimináció mentesség: “nemzeti bánásmód” általános elv! (egységes piac)

162 Munkavállalók 1. EK-Szerződés (39. cikk) a diszkrimináció mentességről: -Munkavállaló jogai: a) tényleges állásajánlat elfogadása b) álláskeresés céljából szabad mozgás (ált. 6 hó EB ítélet alapján) c) tartózkodás munkavállalás esetén egyenlő föltételek mellett d) maradás munkaviszony megszűnése után EK szabályok szerint -Munkaadó kötelezettségei: a) egyenlő díjazás, szociális és adókedvezmények b) házastárs, 21. éven aluli/eltartott gyermek (3. állam polgárai is!) csatlakozása munkavállalóhoz (nem szerződéses, hanem másodlagos jogszabályok alapján!)

163 Munkavállalók 2. EZÉRT: (EK-Szerződés 42. cikk) -szerzett TB. jogok átvihetők -kettős járulékfizetés elkerülendő DE: TB. rendszerek kialakítása és működtetése tagállami hatáskör marad → 1408/71/EGK rendelet alapján koordináció és átjárhatóság biztosítása Tanácsi rendeletek alapján alábbi kérdésekben: - táppénz - anyasági juttatások - családi pótlék - munkanélküli segély - rokkantsági juttatások - öregségi és özvegyi nyugdíj - munkahelyi baleset és foglalkoztatási ártalom miatti juttatások - elhalálozás esetén nyújtott segély

164 Munkavállalók 3. Szabad mozgás általános szabálya alóli kivételek (szintén EK-Szerződés 39. cikk) - közrend, közbiztonság, közegészség védelmében korlátozás lehetősége - közszolgálatban való alkalmazást csak külön indokolt esetben lehet megtagadni (pl. közhatalmi funkciók) 2003-as csatlakozási szerződés 8 k-k-európai ország esetében és 2006-os csatlakozási szerződés BG és RO esetében es szabály

165 Önálló tevékenységet folytatók 1. 2 kategória tevékenység jellege szerint: - szabadfoglalkozásúak (pl. orvosok, ügyvédek, építészek, művészek) - vállalkozók (pl. kereskedők, kézművesek, ügynökök, fuvarozók), köztük szolgáltatásnyújtók (ld. ott!) 2 kategória jogállás szerint: - természetes személy - jogi személy Valamennyi esetében egyenlő (nemzeti) bánásmód letelepedés szabadsága terén: - önálló tevékenységbe kezdés és folytatás, - társaság alapítása és igazgatása

166 Önálló tevékenységet folytatók 2. Önálló tevékenységhez szükséges képesítések kölcsönös elismerése - 89/8/EGK irányelv a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről - 92/51/EGK irányelv a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről Jogi személyek esetében másodlagos letelepedés joga (fióktelep, kereskedelmi képviselet, ügynökség, leányvállalat létesítése) /2001/EK rendelet az Európai részvénytársaság statútumáról (European Company Statute): legalább 2 tagállamból származó társaság összeolvadásaként, leányvállalataként, holdingjaként, vagy legalább 2 éve egy másik tagállamban leányvállalatot fenntartó társaság átalakulásával Európai részvénytársaságot (Societas Europeae – SE) lehet létrehozni

167 Önálló tevékenységet folytatók 3. Kivételek a letelepedés szabadsága általános elve alól: - közrend, közbiztonság, közegészség védelmében - közhatalom gyakorlásához akár csak alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek külön indokolt esetében (EK-Szerződés 45. cikke alapján) Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel dönthet kivételek körének bővítéséről

168 Szolgáltatásnyújtók 1. EK-Szerződés 50. cikk: Díjazás ellenében végzett időszakos tevékenység, amely nem esik az áruk, személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályozás alá A díjnak magánforrásból kell származnia A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője nem azonos tagállamban honos Tevékenységi körök: ipari, kereskedelmi, kézműves, szellemi szabadfoglalkozások

169 Szolgáltatásnyújtók 2. EK-Szerződés 51.cikk: Közlekedési szolgáltatások szabad nyújtását EK-Szerződés V. cím rendelkezései szerint Banki és biztosítási szolgáltatások szabad nyújtását EK-Szerződés III. Cím 4. fejezet rendelkezései szerint

170 Szolgáltatásnyújtók 3. 73/148/EGK irányelv a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás területén a tagállamok állampolgárainak Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről EK-Szerződés 52. cikk: Bizottság javaslatára a Tanács a Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Tanáccsal konzultálva, minősített többséggel irányelveket bocsát ki az egyes szolgáltatási területeken

171 Nem kereső tevékenységet folytatók 1. Maastrichti Szerződés: uniós polgárság négy konkrét jogot biztosít 1. Szabad mozgás, utazás, tartózkodás EU bármely tagállamában 2. Részvétel és választhatóság lehetősége a helyhatósági és európai parlamenti választásokon a lakóhely szerinti tagállamban 3. EU-n kívüli országokban bármely EU-tagállam diplomáciai és konzul testületeinek védelmének lehetősége, ha nincs saját országnak nincs képviselete 4. Európai Parlamenthez petíció, európai ombudsmannál jogorvoslat kérésének lehetősége

172 Nem kereső tevékenységet folytatók 2. 3 hónapnál hosszabb tartózkodás esetén tartózkodási engedély 90/364/EGK irányelv a tartózkodásról 90/365/EGK irányelv a kereső tevékenységük folytatásával felhagyó munkavállalók és önálló vállalkozók tartózkodásáról 90/366/EGK irányelv a diákok tartózkodási jogáról → 93/96/EK irányelv

173 KÖVETELMÉNYEK 0-49: ELÉGTELEN 50-59: ELÉGSÉGES 60-69: KÖZEPES 70-79: JÓ : JELES Kérdések:


Letölteni ppt "Nemzetközi migráció Lévai Imre 2011. Kötelező irodalom Kötelező: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC, Budapest, 2007. 511-529., 578-580."

Hasonló előadás


Google Hirdetések