Globalizáció és világvárosok

Az előadások a következő témára: "Globalizáció és világvárosok"— Előadás másolata:

1 Globalizáció és világvárosok
Készítette: Jakab Dávid

2 A globalizáció fogalma, eredete
A globalizáció kölcsönös függőségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A globalizáció elméleti megközelítése Immanuel Wallerstein „világrendszer” fogalmára vezethető vissza, mely a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenlőtlen gazdasági és politikai kapcsolatát értelmezi.

3 Wallerstein Világrendszer-elmélete
Elképzelése szerint a világrendszer egy hosszú folyamat eredményeként jött létre, mely a XVI. században kezdődött. A folyamat kezdeti szakaszának nyertesei azok az államok lettek (Anglia, Franciaország, Hollandia), melyek meg tudták újítani a politikai és társadalmi berendezkedésüket. A világgazdasági rendszer a XIX. századra alakult ki teljesen. Immanuel Wallerstein Forrás:

4 Kondratyev -ciklus A ciklus a nevét Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev
 (1892–1938) szovjet-orosz közgazdászról, az elmélet megalkotójáról kapta. Kondratyev -ciklus

5 A globalizáció kialakulása, története
A globalizáció még nagyobb lendületet kapott az ipari forradalom után, sorra létesültek a vasútvonalak, kikötők. Az államok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymás között. A 20. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció és a távközlési eszközök fejlődésével vált teljessé a globalizáció A Hanza-szövetség legnagyobb kirejedése

6 A.T. Kearney globalizációs indexe
Gazdasági globalizáció Pénzügyi globalizáció Személyes kapcsolatok globalizációja Technológiai globalizáció

7 Globalizáció-ellenes mozgalmak Magyarországon
Fórumokat szerveznek, ahol a kérdéskör általános szakértői és közgazdászok szólalnak fel, és elemzéseket, újságokat adnak ki a jelenséget boncolgatva. Pl.: Zöld Pók Hálózat, ATTAC Magyarország, Greenpeace Magyarország Egyesület

8 A globalizáció kialakulásának modern elmélete és a Római klub
"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!„ 100 tagja van kb. 40 országból. A tudományt, az oktatást, az üzleti életet, valamint kormányokat és nemzetközi szervezeteket képviseli. Célja, hogy elősegítse az általa „világproblematikának" nevezett világméretű problémák megértését a döntéshozók és a közvélemény körében. Tanulmányok elkészítésére ad megbízásokat, találkozókat szervez, tanácskozásokat tart, és tagjai személyes kezdeményezései révén nem hivatalos tevékenységet folytat.

9 Globális ökológiai problémák
Túlnépesedés: Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön, és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad, 100 év múlva már 14 milliárdan leszünk. Élelmezési gondok: A világ társadalmi-gazdasági különbségei legszembetűnőbben az élelmezési helyzetben mutatkoznak meg. A Föld lakóinak kb. 15 %-a nem jut elegendő táplálékhoz és évente 15 millió gyermek hal éhen vagy az élelemhiány miatt kialakuló betegségekben

10 Globális ökológiai problémák
A népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik, jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyező-anyag, hulladék kibocsátással jár. A vízhasználattal együtt jár a felhasznált víz elszennyeződése, a szennyvízkeletkezés. A világ nagyvárosaiban keletkező szennyvíznek csak a 2 %-át tisztítják, ez az érték Budapest esetében is csak 20 %%.

11 Globális ökológiai problémák
A fejlett országokban az egy főre eső átlagos hulladéktermelés kg évente . az ipar és a mezőgazdaság hulladéktermelése ennek a többszöröse. Magyarországon évente kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik. A levegőbe jutó ún. üvegházgázok koncentrációja folyamatosan emelkedik. Ezek fokozzák az amúgy természetes üvegházhatást

12 Globális ökológiai problémák
A sztratoszférában km-es magasságban elhelyezkedő ózonréteg a napból érkező káros ultraibolya sugarak kiszűrésében játszik fontos szerepet. Az emberiség által gyártott freonok bontják az ózont, ezáltal elvékonyítják az ózonpajzsot. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat képeznek és vissza hullanak a földre. A savas esők savanyítják a tavak vizét, savasabbá teszik a talajt, károsítják az erdőket, a növényzetet, a műemlékeket.

13 Globális ökológiai problémák
A földi civilizáció megjelenésekor még a szárazföldek felét erdő borította, ma ez az arány már csak 20 %. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 18 millió ha erdő pusztul el (erdőirtás, égetés, savas esők). A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak.

14 Globális ökológiai problémák
Az élőhely pusztulás, a vadászat, az idegen fajok betelepítése, a növényvédelem (amellyel csak a kultúrnövényeket védjük, az ún. gazokat pusztítjuk), a szennyezés és a gyűjtés hozzájárul a fajok kihalásához. A transzgénikus növényekből készített élelmiszerek biológiai hatásairól még csak keveset tudunk, ami veszélyforrást jelenthet az ember számára, valamint a génállományba való beavatkozás etikai problémákat is felvet.

15 Világvárosok A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági,kulturális és politikai. Ezek a városok nagyon sok dologban megegyeznek: -Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben -Nagy népességszám -Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér -Magas színvonalú közlekedési hálózat -Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok és tőzsdék

16 GaWC A világvárosok leltára (Globalization and World Cities)
Alfa-világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)  12 pont: London, New York, Párizs, Tokió 10 pont: Hongkong, Frankfurt am Main, Chicago, Los Angeles, Milánó, Szingapúr Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok) 9 pont: San Francisco, Sydney, Toronto 8 pont: Brüsszel, Madrid, Mexikóváros, São Paulo 7 pont: Moszkva, Szöul Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok) 6 pont: Amszterdam, Boston, Caracas, Dallas, Düsseldorf, Genf, Houston, Jakarta, Johannesburg, Melbourne, Oszaka, Prága, Santiago, Tajpej, Washington 5 pont: Bangkok, Montréal, Peking, Róma, Stockholm, Varsó 4 pont: Atlanta, Barcelona, Berlin, Budapest, Buenos Aires

17 Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok
Erős jelek: 3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro,Tel-Aviv, Újdelhi Néhány jel: 2 pont: Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, DetroitDubaj, Hága, Ho Si Minhváros, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon,Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver Kis jelek: 1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros,Colombo, Columbus, Drezda, EdinburghGenova, Glasgow,Göteborg, Kanton, Hanoi, KansasCity, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington

18 Budapest világvárossá fejlődése
Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" fővárosa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett. Az december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését.

19 Köszönöm a figyelmet!