Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Jakab Dávid.  A globalizáció kölcsönös függ ő ségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok számára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Jakab Dávid.  A globalizáció kölcsönös függ ő ségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok számára."— Előadás másolata:

1 Készítette: Jakab Dávid

2  A globalizáció kölcsönös függ ő ségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok számára nem feltétlenül elfogadhatóak.  A globalizáció elméleti megközelítése Immanuel Wallerstein „világrendszer” fogalmára vezethet ő vissza, mely a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenl ő tlen gazdasági és politikai kapcsolatát értelmezi.

3 Elképzelése szerint a világrendszer egy hosszú folyamat eredményeként jött létre, mely a XVI. században kezd ő dött. A folyamat kezdeti szakaszának nyertesei azok az államok lettek (Anglia, Franciaország, Hollandia), melyek meg tudták újítani a politikai és társadalmi berendezkedésüket. A világgazdasági rendszer a XIX. századra alakult ki teljesen. Forrás: Immanuel Wallerstein

4 A ciklus a nevét Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev (1892–1938) szovjet-orosz közgazdászról, az elmélet megalkotójáról kapta. Kondratyev -ciklus

5 A Hanza-szövetség legnagyobb kirejedése A globalizáció még nagyobb lendületet kapott az ipari forradalom után, sorra létesültek a vasútvonalak, kiköt ő k. Az államok szabadkereskedelmi szerz ő déseket kötöttek egymás között. A 20. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció és a távközlési eszközök fejl ő désével vált teljessé a globalizáció

6 -Gazdasági globalizáció -Pénzügyi globalizáció -Személyes kapcsolatok globalizációja -Technológiai globalizáció

7  Fórumokat szerveznek, ahol a kérdéskör általános szakért ő i és közgazdászok szólalnak fel, és elemzéseket, újságokat adnak ki a jelenséget boncolgatva.  Pl.: Zöld Pók Hálózat, ATTAC Magyarország, Greenpeace Magyarország Egyesület

8 "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!„ 100 tagja van kb. 40 országból. A tudományt, az oktatást, az üzleti életet, valamint kormányokat és nemzetközi szervezeteket képviseli. Célja, hogy el ő segítse az általa „világproblematikának" nevezett világméret ű problémák megértését a döntéshozók és a közvélemény körében. Tanulmányok elkészítésére ad megbízásokat, találkozókat szervez, tanácskozásokat tart, és tagjai személyes kezdeményezései révén nem hivatalos tevékenységet folytat.

9 Túlnépesedés: Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön, és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad, 100 év múlva már 14 milliárdan leszünk. Élelmezési gondok: A világ társadalmi- gazdasági különbségei legszembet ű n ő bben az élelmezési helyzetben mutatkoznak meg. A Föld lakóinak kb. 15 %-a nem jut elegend ő táplálékhoz és évente 15 millió gyermek hal éhen vagy az élelemhiány miatt kialakuló betegségekben

10 A népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik, jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyez ő -anyag, hulladék kibocsátással jár. A vízhasználattal együtt jár a felhasznált víz elszennyez ő dése, a szennyvízkeletkezés. A világ nagyvárosaiban keletkez ő szennyvíznek csak a 2 %-át tisztítják, ez az érték Budapest esetében is csak 20 %.

11 A fejlett országokban az egy f ő re es ő átlagos hulladéktermelés kg évente. az ipar és a mez ő gazdaság hulladéktermelése ennek a többszöröse. Magyarországon évente kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik. A leveg ő be jutó ún. üvegházgázok koncentrációja folyamatosan emelkedik. Ezek fokozzák az amúgy természetes üvegházhatást

12 A sztratoszférában km-es magasságban elhelyezked ő ózonréteg a napból érkez ő káros ultraibolya sugarak kisz ű résében játszik fontos szerepet. Az emberiség által gyártott freonok bontják az ózont, ezáltal elvékonyítják az ózonpajzsot. Az ásványi tüzel ő anyagok elégetése során a leveg ő be kerül ő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat képeznek és vissza hullanak a földre. A savas es ő k savanyítják a tavak vizét, savasabbá teszik a talajt, károsítják az erd ő ket, a növényzetet, a m ű emlékeket.

13 A földi civilizáció megjelenésekor még a szárazföldek felét erd ő borította, ma ez az arány már csak 20 %. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 18 millió ha erd ő pusztul el (erd ő irtás, égetés, savas es ő k). A talaj erózióját f ő ként a csapadék és a szél okozza. A talajerózió azokon a területeken pusztít els ő sorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak.

14 Az él ő hely pusztulás, a vadászat, az idegen fajok betelepítése, a növényvédelem (amellyel csak a kultúrnövényeket védjük, az ún. gazokat pusztítjuk), a szennyezés és a gy ű jtés hozzájárul a fajok kihalásához. A transzgénikus növényekb ő l készített élelmiszerek biológiai hatásairól még csak keveset tudunk, ami veszélyforrást jelenthet az ember számára, valamint a génállományba való beavatkozás etikai problémákat is felvet.

15 A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi- gazdasági,kulturális és politikai. Ezek a városok nagyon sok dologban megegyeznek: -Aktív közrem ű ködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben -Nagy népességszám -Legalább egy nagy nemzetközi repül ő tér -Magas színvonalú közlekedési hálózat -Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok és t ő zsdék

16  Alfa-világvárosok (teljes kör ű ellátást biztosító világvárosok) 12 pont: London, New York, Párizs, Tokió 10 pont: Hongkong, Frankfurt am Main, Chicago, Los Angeles, Milánó, Szingapúr  Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok) 9 pont: San Francisco, Sydney, Toronto 8 pont: Brüsszel, Madrid, Mexikóváros, São Paulo 7 pont: Moszkva, Szöul Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok) 6 pont: Amszterdam, Boston, Caracas, Dallas, Düsseldorf, Genf, Houston, Ja karta, Johannesburg, Melbourne, Oszaka, Prága, Santiago, Tajpej, Washington 5 pont: Bangkok, Montréal, Peking, Róma, Stockholm, Varsó 4 pont: Atlanta, Barcelona, Berlin, Budapest, Buenos Aires

17  Er ő s jelek: 3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyo n, Philadelphia, Rio de Janeiro,Tel-Aviv, Újdelhi  Néhány jel: 2 pont: Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit Dubaj, Hága, Ho Si Minhváros, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon,Manchester, Montevi deo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver  Kis jelek: 1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíli aváros, Calgary, Fokváros,Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh Genova, Glasgow,Göteborg, Kanton, Hanoi, KansasCity, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, To rino, Utrecht, Wellington

18 Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" f ő városa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik. Az december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejl ő désének útját, el ő segítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejl ő dését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett.

19  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Készítette: Jakab Dávid.  A globalizáció kölcsönös függ ő ségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok számára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések