Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSA KÉSZÍTETTE: VIDICS DÓRA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSA KÉSZÍTETTE: VIDICS DÓRA."— Előadás másolata:

1 A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSA KÉSZÍTETTE: VIDICS DÓRA

2 TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 1.Osztrák-Magyar Monarchia július 28. – kettős központú lett a Monarchia ( Bécs,Buda-Pest) 1873-ban egyesítették Pestet, Budát, Óbudát november 16. –án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Ezt követően Budapest gyors növekedés következtében Európa 8. legnagyobb városa lett. Közép-Európában szinte példa nélküli módon koncentrálta a nagyipart,a bankokat,a kereskedelmet,a tudományt és a kultúrát. Gyors népességszám emelkedés ment végbe. Kialakultak a vonzáskörzetek.

3 2.Dualizmus kori városhálózat: A városi funkciókkal rendelkező települések száma meghaladta a városi címmel rendelkező települések számát. A városhierarchia már ekkor kiegyensúlyozatlan: Budapest messze kiemelkedik. Ezt nevezzük vízfej-szindrómának. Hierarchia tagoltsága megegyezik a maival – 6 szint. Három mozgatórugója volt a városhálózat kialakulásának: - a dualizmus kori közigazgatás „központ-igénye” - közlekedés változása: vasúthálózat kiépülése - iparosodás Városok lélekszámának alsó határát főben minimalizálták ezt a létszámot az ’ –as években 8000 főre csökkentették.

4 1.Ábra: A magyarországi városok hierarchiája,1910 (Magyarázat:1-főváros; 2-regionális központ; 3- megyeközpontok; 4-középvárosok; 5-kisvárosok) Forrás: BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert: “A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés.”

5 3. A magyar városhálózat évszázados átrendeződése A településhálózat átalakulását a 19.század végén lezajlott megkésett ipari forradalom,illetve a gyors kapitalizálódás befolyásolta,aminek következtében megváltozott az ország gazdasági térszerkezete, s ez átrendeződéshez vezetett a településhálózat egyes elemei között is. Süllyedő-emelkedő várostípusok.

6 1910-ben megyeközpontok, ma középvárosok Mindkét időpontban középvárosok: 1910 óta „felemelkedett” középvárosok: 1910 óta „lesüllyedt” középvárosok: 1. Nagykanizsa 2. Esztergom 3. Balassagyarm at 4. Gyula 5. Pápa 6. Baja 1. Vác 2. Gyöngyös 3. Szentes 4. Keszthely 5. Cegléd 6. Hódmezővásárhely 7. Kisvárda 8. Orosháza 9. Kiskunhalas 10. (Moson)magyaróvár 1. Salgótarján 2. Dunaújváros 3. Siófok 4. Tata 5. Hatvan 6. Gödöllő 7. Ajka 8. Kazincbarcika 9. Mátészalka 1. Makó 2. Jászberény 3. Mohács 4. Kiskunfélegyháza 5. Kalocsa 6. Mezőtúr 7. Szarvas 8. Karcag 9. Nagykőrös 10. Hajdúböszörmény 11. Kőszeg 2.Ábra : Hosszú távú elmozdulások a középvárosokban,1910 Forrás:http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&es rc=s&source=web&cd=1&ved=0CDAQFjAA&url=http %3A%2F%2Fgeogr2005.elte.hu%2Farchiv%2Fmotar s%2FEA%2FMagyaro_07_5.ppt&ei=- 4lmUd6CJdSs4QTcsYDYBQ&usg=AFQjCNF3Ph6aocE GhUmLepsfMZzOpPzJgw&bvm=bv ,d.bGE

7 3.Ábra : Hosszú távú változások. Forrás:http://www.google.hu/url?sa=t&rct= j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0C DAQFjAA&url=http%3A%2F%2Fgeogr2005. elte.hu%2Farchiv%2Fmotars%2FEA%2FMa gyaro_07_5.ppt&ei=- 4lmUd6CJdSs4QTcsYDYBQ&usg=AFQjCNF3 Ph6aocEGhUmLepsfMZzOpPzJgw&bvm=bv ,d.bGE

8 4. Napjaink városhálózata és az EU csatlakozás. Különböző alapokból (Kohéziós Alap,Regionális Fejlesztési Alap stb..) jelentős támogatást kap. Csatlakozás után új fogalommal kell megismerkednünk, a városversennyel. Ez a verseny különösen a hasonló adottságú,funkciójú városok között jön létre. Nem nagyon mutatkozik meg a városhálózat fejlődésében a csatlakozásunk,mivel nagyon sok fejlesztésre lenne szüksége a hálózatnak ahhoz,hogy feltudjunk zárkózni nyugati „szomszédjainkhoz”. Napjaink városhálózatára elmondható a vízfejűség: tehát Budapest a központja Magyarországnak,itt koncentrálódik minden,ide futnak be a különböző típusú utak hálózatai. A vidék nagyvárosai próbálják felvenni a versenyt a fővárossal de még rengeteg fejlődni valójuk van.

9 TELEPÜLÉS,TELEPÜLÉSHIERARCHIA,VÁROS,VÁROSHIERARCHIA, MINT FOGALOM 1.Település,településhierarchia fogalma,típusai: Beluszky Pál szerint: A település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló,ezen embercsoport által által igénybevett létesítmények a lakosság mindennapos,rendszeres „mozgástere” által kijelölt funkcionális egysége. Településhierarchia:A települések egymással szoros kapcsolatban fejlődnek,egyesek közülük kiemelkednek,mivel olyan funkcióval rendelkeznek melyekkel nem mindegyik.

10 A települések nagyság szerinti csoportosítása: 500 fő alatt-törpefalu fő-apró falu fő-kis falu között-nagyfalu fő-óriásfalu 10-25ezer-kisváros 25-50ezer-középváros

11 2. A város és városhierarchia fogalma A város fogalma igen komplex jellegű, és minden ezzel foglalkozó tudományterület, vagy akár gyakorlati alkalmazás szempontjai egymástól igen eltérőek lehetnek. A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A városhierarchia: A városoknak a településhálózatban elfoglalt helyzetét legközvetlenebbül a hierarchiában elfoglalt pozíció határozza meg. Ennek befolyásoló tényezője az egyes szerepkörök illetve szerepköröket ellátó intézmények jelenléte vagy hiánya, a városi funkciók, mégpedig a hierarchikusan differenciált funkciók- intézmények választéka határozza meg.

12 Lélekszám/nagyság szerint: 10-25ezer-kisváros 25-50ezer-középváros ezer-nagy középváros ezer-nagyváros ezer-regionális központ 500ezer-1millió-nemzetközi regionális központ 1-2,5millió-főváros 2,5-5millió-világváros 5-10millió-nagy világváros 10 millió felett-megaváros

13 A városok csoportosítása funkciók szerint  Agrárvárosok: Viszonylag kis települések, melyek fő funkciója az agrártermelés, illetve agrártermékek cseréje, tehát piacjellegű is. Viszonylag alacsony fejlettségű térségekben maradtak meg tisztán napjainkig is. (Karcag, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) Iparvárosok: Az indusztriális fázisnak ez volt a győztes várostípusa, mely a földből nőtt ki egyik napról a másikra és esetenként óriásvárosokká formálódtak. (Tiszaújváros, Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Győr)

14 Vásárváros: Általában eltérő adottságokkal rendelkező térségek határterületein alakulnak ki. Tipikusak a hegyvidék és a síkság találkozási vonalán, az ún. vásárvonalon lévő települések. Általában egy folyó lép ki a síkságra és ezen a ponton jön létre a vásárváros,amely a hegyvidéki és a síksági termékek cseréjét optimálisan le tudja bonyolítani. (Eger, Gyöngyös, Győr, Miskolc) Kereskedelmi városok: Azok a települések tartoznak ide, ahol a kereskedelmi funkció vagy annak valamelyik ágazata dominál a többi felett.

15  Kikötővárosok: Tengeri és folyami kikötők kategóriájára oszthatók. Különösen a tölcsértorkolatban elhelyezkedő tengeri kikötők jelentősek, helyzetük miatt a folyók forgalmát is teljesíteni tudják. Számottevő településfunkció nincs. (Duna melletti települések) Átkelőhelyek (hídvárosok): A folyókkal összefüggésben alakultak ki. Régi települések esetében a természetes adottságok voltak meghatározók, így a gázlók szerepe nagy volt. (Szolnok) Közigazgatási központok: az államszervezet kialakulásával és belső tagolódásával jönnek létre a közigazgatási központok. (Debrecen, Sopron, Pécs, Budapest)

16 Határvárosok: Országok esetében jelenthet hágókat, folyóparti városokat, vagy mesterségesen meghúzott határok esetében államhatáron fekvő városokat is. (Záhony) Zarándokhelyek, vallási központok: Általában az év bizonyos időszakában vonzanak zarándoktömeget, de a legnagyobbak egész évben jelentősek. Fürdővárosok: Részben gyógyvízre települtek és az összes többi funkció a balneológiának van alárendelve. Ezek egyben turisztikai központok is, jellegzetes, attraktív elemekkel és szórakoztatóiparral. Általában szezonális forgalom jellemzi őket. (Keszthely, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Sopron, Kőszeg)

17 Garnizonváros, katonai támaszpont: minden funkciója a katonai alakulat ellátásához kapcsolódik. (Kecskemét) Iskolavárosok: jellegzetességük, hogy korösszetételük juvenilis, ennél fogva a funkciók is ennek a korosztálynak a kiszolgálására jönnek létre. (Debrecen, Pécs, Szeged, Budapest) Konferenciavárosok: nagymértékben élnek abból, hogy hazai és nemzetközi konferenciák megrendezésére van megfelelő infrastruktúrájuk, amely konferenciatermeket, szállodákat jelent elsősorban. Utóbbi időben számuk gyarapodik. (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) Nemzetközi szervezetek központjai: azok a városok, amelyek valamilyen szempontból nemzetközi jelentőséggel bírnak, anélkül, hogy világvárosok lennének, vagy ha világvárosok, akkor ezen belül egy különleges funkcióösszletet biztosítanak.

18 Vonzáskörzet fogalma,centrum és vonzáskörzet kapcsolatai. Azt a teret, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik, vonzáskörzetnek nevezzük. Abból következően, hogy a vonzás intenzitása a centrumtól távolodva csökken, a vonzáskörzet az intenzitás foka alapján övezetekre tagolódik. A jellegzetes határértékek alapján ezek a zónák a következők: -Agglomerációs övezet -Hegemón vonzásöv -Domináns vonzásöv -Átmeneti vonzásöv

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSA KÉSZÍTETTE: VIDICS DÓRA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések