Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon 8. előadás: Az intézmények szerepe a gazdasági növekedés elméletében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon 8. előadás: Az intézmények szerepe a gazdasági növekedés elméletében."— Előadás másolata:

1 Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon 8. előadás: Az intézmények szerepe a gazdasági növekedés elméletében

2 A kérdés és a válasz Fő kérdés: Miért olyan nagyok a jövedelemben és a növekedési rátában jelentkező különbségek? Miért van gazdasági növekedés egyáltalán? Állítás: Mindkét jelenség vizsgálatával arra a következtetésre jutunk, hogy az intézmények is számítanak, nemcsak a tényező-felhalmozás.

3 Mik azok az intézmények? „Az intézmények a társadalom játékszabályai, vagy formálisabban fogalmazva olyan emberek által kigondolt korlátok, amelyek az emberi interakciókat formálják” (North 1990:3). (1) Formális intézmények (írott szabályok): jogrendszer, szabályozás, alkotmány. (2) Informális intézmények (íratlan szabályok): szokások, normák, kultúra. (3)Kikényszerítés: önkikényszerítés vagy harmadik fél általi.

4 Miért számítanak az intézmények? A Coase-tétel: Ha nincsenek tranzakciós költségek, és a tulajdonjogok tökéletesen definiáltak, a hatékony allokáció jön létre a piacon függetlenül a tulajdonjogok eredeti kijelölésétől. De tranzakciós költségek vannak, és a tulajdonjogok nem tökéletesen definiáltak…

5 Miért számítanak az intézmények? Az intézmények befolyással vannak a csere tranzakciós költségeire, azaz csökkenhetik a mérés, a megállapodás és a kikényszerítés költségeit: növelhetik a tőkemobilitást, csökkenthetik az információs költségeket és lehetővé teszik a kockázatkezelést. Azaz meghatározzák, hogy mely cseréket lesz érdemes végrehajtani, és melyeket nem.

6 Miért számítanak az intézmények? Összefoglalva: Az intézmények képesek csökkenti a csere tranzakciós költségeit (amelyek nagyrészt bizonytalanságból származnak) ezáltal képesek befolyásolni a gazdasági szereplők ösztönzőit. A gazdasági szereplők viszont ösztönzőiket követve cselekszenek.

7 Jövedelemkülönbségek: tényező- felhalmozás és intézmények

8 A jövedelemkülönbségek két alapvető oka: (1)Termelési tényezők szűkössége: Y=F(A, K, L, T) (2)Az intézményrendszer és a gazdaságpolitika eltérései Cél: megmutatni, hogy az első magyarázat nem elegendő. Olson, M. (1996): Big Bills Left on the Sidewalk: Why Some Nations are Rich, and Others Poor. Journal of Economic Perspectives 10. 2:3-24.

9 Jövedelemkülönbségek: tényező- felhalmozás és intézmények Első lehetséges ok: a technológia eltérései A technológiatranszferért kifizetett összeg (a külföldi vállalatok profitját is beleértve) a GDP-nek csak nagyon kis részét teszi ki (Dél-Korea esetében kb. 1,5%-át).

10 Jövedelemkülönbségek: tényező- felhalmozás és intézmények Második lehetséges ok: természeti erőforrások szűkössége („túlnépesedés”) A csökkenő határtermék elvéből kiindulva ellentmondásos következtetésekre jutunk. A migrációs tapasztalatok sem igazolják ezt: Írország vs Nagy-Britannia, USA vs Európa. A népsűrűség jövedelemmel vett egyváltozós korrelációja inkább pozitív, mint negatív.

11 Jövedelemkülönbségek: tényező- felhalmozás és intézmények Harmadik lehetséges ok: fizikai tőkével való ellátottság Az érvelés hasonló az előbbihez: a tőke csökkenő határterméke miatt a tapasztalt reálkamat- különbségeknek sokkal nagyobbaknak kellene lenniük, mint amit tapasztalunk. Ezért a szegény országokba irányuló tőkeáramlásnak hatalmas méreteket kellene öltenie. De nem teszi.

12 Jövedelemkülönbségek: tényező- felhalmozás és intézmények Negyedik lehetséges ok: humán tőkével való ellátottság Piacra vihető humán tőke: formális oktatás, kulturális meghatározódású tényezők Piacra nem vihető humán tőke: a gazdaságpolitikáról alkotott felfogás. A migráció megint természetes kísérletet jelent: (1) Bevándorlók vs. otthon maradtak jövedelme (2) Több ország bevándorlói ugyanabban az országban (USA-ban). Történelmi példák: Kína, Németország, Korea

13 Következtetés A jövedelmek és a növekedési ráták eltéréseit legalább részben az intézményekben kell keresni: Tulajdonjogok  beruházások A személytelen cserét biztosító intézmények  szerződések és kikényszeríthetőségük (bíróságok, kockázatkezelő intézmények) Állami bürokrácia  korrupció

14 Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés Baumol, W. J. (1990): Entrepreneurship: Productive, Unproductive, Destructive. Journal of Political Economy (Magyarul: Replika 1994, 15-16:13-35). A vállalkozás (Schumpeter 1912): (1)új termék (2)új piac (3)új nyersanyagforrás (4)új gyártási eljárás (5)az iparág újjászervezése

15 Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés + a vállalkozás improduktív/destruktív szerepe (Baumol): járadékvadászat. Járadékvadászat: „Bármely olyan újraelosztó tevékenység, amely erőforrásokat emészt fel” (Murphy – Shleifer – Vishny 1993:409) A vállalkozás célja a profit, nem az innováció, így nem feltétlenül produktív.

16 Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés Baumol három állítása: (1)A játékszabályok országonként és koronként eltérnek. (2)A játékszabályok változása magával vonja a vállalkozási készségek felhasználási módjának változását. (3)A vállalkozás produktív és improduktív tevékenységek közötti eloszlása kihat a gazdaság innovativitására és a találmányok elterjedésére.

17 Történelmi példák 1. Az ókori Róma A gazdagodásnak csak bizonyos módjai jelentettek társadalmi elismerést, elsősorban a politikai jövedelmek. Nem mezőgazdasági gazdálkodási tevékenységből legfeljebb a felszabadított rabszolgák gazdagodtak meg. Magas színtű tudás halmozódott fel (gőzgép vízimalom), de a találmányok nem terjedtek el.

18 Történelmi példák 2. A középkori Kína Az uralkodó minden vagyon felett rendelkezett. Legnagyobb presztízs és jövedelem: a császári vizsgákat letett hivatalnokok. Az ellenőrző mechanizmusok hiányoztak. Jövedelemforrás: „korrupció”. Rengeteg találmány (papír, puskapor, iránytű, vízikerék), amelyek azonban nem hoztak ipari fellendülést.

19 Történelmi példák 3. A középkori Európa Kora középkor: a hatalom és gazdagság megszerzésének legfőbb módja a katonáskodás (a járadékvadászat erőszakos változata). Érett középkor ( sz.): a városok már kivívtak bizonyos jogokat; nem mezőgazdasági és nem katonai jellegű profitszerzési módok (építészek, molnárok). Lassú, de látható technológiai haladás: vízimalmok, óragyártás. 14. sz.: Százéves háború. Újra a katonáskodás a legkifizetődőbb.

20 Történelmi példák 3. A középkori Európa sz.: a mai értelemben vett járadékvadászat kezdetei (abszolút monarchiák). 18. sz.: Anglia: a legtöbb gazdasági privilégium megszűnt, a vállalkozás presztízse is magasabb szinten állt, mint a Kontinensen.

21 Intézmények a növekedési modellekben Hall és Jones (1999:86): Egy munkásra eső jövedelem Termelékenység, inputok „Társadalmi infrastruktúra”

22 Intézmények a növekedési modellekben

23

24

25 Miért térnek el az intézmények? A szabályokat is haszonmaximalizáló szereplők hozzák  a politikai intézményrendszer szerepe. Elköteleződési probléma: alkotmányos korlátok, fékek és ellensúlyok rendszere Érdekcsoport-logika: „a kollektív cselekvés logikája” (Olson).


Letölteni ppt "Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon 8. előadás: Az intézmények szerepe a gazdasági növekedés elméletében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések