Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségügy makrogazdaság Szegő Szilvia által összeállított tananyag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségügy makrogazdaság Szegő Szilvia által összeállított tananyag."— Előadás másolata:

1 Az egészségügy makrogazdaság Szegő Szilvia által összeállított tananyag

2 Egészség „Az egészség különleges „jószág”: mással nem helyettesíthető „árucikk” csak mi magunk rendelkezünk vele ára nem pontosan meghatározható hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét a munkaerő újratermelésével és karbantartásával kapcsolatos keresletét nem a fizetőképesség határozza meg helyreállítására való igény időpontja, minősége, időtartama nem tervezhető előre nem hárítható át a fogyasztóra árumivolta, piacosítása korlátozott.” [1][1] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organisation) definíciója szerint az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, hanem a szociális és mentális tényezők együttes állapota. „Az egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg. Az egészség fogalma sohasem objektivizálható, ezért, mint szükséglet sem határozható meg objektíven.” [[

3 A magyar társadalom egészségi állapotának jellemzői 2. A hazai egészségügyi mutatók nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlenek mind a csecsemőhalandóság, mind a várható életkor, mind a szív-, keringési és daganatos betegek mortalitása terén. Az egészségügyi helyzet egyik fontos jelzőszáma a születéskor várható élettartam..

4 Születéskor várható élettartam Élettartam

5 Születéskor várható élettartam változása Magyarországon A következő rész forrása: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Csite András – Németh Nándor A 80-as és 90-es évek lejtője

6 A 102. hely Magyarország elmarad térségei Marokkóhoz közelítenek A magyarországi várható élettartam- adatok a nemzetközi összehasonlítások szerint 2007-ben a „világranglista” 102. helyét foglalják el, ezzel Magyarország a fejlődő országok között foglal helyet (táblázat).

7 A renkívül kedvezőtlen 102. helyezés CIA internetes adat szerinti sorból néhány példa: 36.Európai Unió78,70 …Európai Uni 61.Szlovénia76,53 62.Csehország76,42 … 76.Lengyelország75,19 … 80.Szlovákia74,95 … 82.Horvátország74,90 … 87.Litvánia74,44 … 102.Magyarország72, Kína72, Törökország72,88… 112.Észtország72,30 Mexikóban is magasabb a születéskor várható élettartam a Magyarországinál

8 A szociális tőke deficitje Magyarországon E tekintetben Balkánhoz tartozunk

9 A szociális tőke rendkívül nagy különbségei a kistérségek között (a különbség újra nő) A 90-es évek elejei válságában a különbség megugrott, és jelenleg újra nő

10 Kistérségi különbségek a szociális tőkében Születéskor várható élettartam Férfiak

11 Kistérségi különbségek a szociális tőkében Születéskor várható élettartam Nők

12 A térségbeli különbséget magyarázó tényezők 1 ( a döntő Budapest, a nyugati határ és autópályák közelsége, a település típus és ezzel kapcsolatban az iskolázottság, illetve a cigány népesség aránya) iskolázottság: minél magasabb a kistérség iskolázottsági szintje, annál magasabb a várható élettartam; gazdasági fejlettség: minél fejlettebb egy kistérség, annál magasabb a várható élettartam; társadalmi tőke – a társadalmi integráció mértéke: minél erősebb a társadalmi integráció egy kistérségben (civil szervezetek magas jelenléte, vallásosság[1], stabil házasságok[2]), annál magasabb a várható élettartam;[1][2] etnikai szegregáció – a roma népesség aránya: minél magasabb a romák aránya egy kistérségben, annál alacsonyabb a várható élettartam; [1] A vallásosság és lelki egészség közti kapcsolat összetettségére figyelmeztet Örkényi [2005]. A 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLE) adatai ugyanis részben ellentmondanak a szakirodalomban a vallásosság jelentős egészségvédő szerepére vonatkozó elterjedt nézeteknek. Az OLE eredményei szerint a vallásosság a nőknél rosszabb mentális állapottal járt együtt. E helyütt nem mutatjuk be a 2001-es népszámlálás felekezeti adatai és a várható átlagos élettartamok közti kapcsolatot feltáró elemzésünket, összefoglalóan csak annyit állapítunk meg, hogy nem bukkantunk értékelhető erősségű kapcsolatra. [1] [2] „A családszerkezet kedvezőtlen alakulása, a házasságban élők fokozatosan csökkenő aránya meghatározó oka volt a halandósági krízisnek, ami elsősorban az elvált férfiak eleve magas halandóságának fokozódásában nyilvánult meg.” (Sándor [2004] p. 9)[2]

13 A térségbeli különbséget magyarázó tényezők 2 infrastrukturális ellátottság: infrastrukturálisan minél fejlettebb egy kistérség, annál magasabb a várható élettartam; az egészségügyi ellátórendszer kiépültsége, elérhetősége: minél kiépültebb egy kistérség egészségügyi ellátórendszere, annál magasabb a várható élettartam; a kistérség településszerkezetének sajátosságai: minél nagyobb településen élnek egy kistérség lakói, annál magasabb a várható élettartam; a kistérségek térbeli elhelyezkedése, távolsága a centrumoktól: minél közelebb van egy kistérség az ország hatalmi-gazdasági centrumaihoz, annál magasabb a várható élettartam.

14 Míg a 60-as évek elején Ausztriával egy sorban voltunk, jelenleg óriási a lemaradásunk

15 Szociális tőke deficit – fogyó népesség Magyarországon

16 A szolgáltatások tulajdonformái és a finanszírozási módozatok Úgynevezett magánfinanszírozás és magánszolgáltatás (USA) –(Azért csak úgynevezett, mert az összes egészségügyi kiadás 40 százalékát közkiadásból finanszírozzák, másrészt a bérnek de facto a válságig része volt a munkáltató által fizetett egészségügyi járulék a fejlettebb gazdaságban) közfinanszírozás és magánszolgáltatás (Kanada) közfinanszírozás és vegyes szolgáltatás (Németország) közfinanszírozás és közszolgáltatás (Nagy-Britannia).

17 Az USA egészségügye – lehet-e minta? A legtöbbet költ – de hatékonyan??

18 Az USA-ban az egészségügyi kiadások messze meghaladják a fejlettségéhez igazodó szintet Magyarországon lényegesen alatta van (még a jobb adatokkal rendelkező cseh és szlovák is alatta van)

19 USA- lemaradás a szociális tőkében 1 v

20 USA – lemaradás a szociális tőkében 2 V

21 De akkor miért költenek többet az amerikaiak? A McKinsey számításai szerint a közel 650 milliárd dolláros többletkiadásért leginkább az amerikai járóbeteg ellátás felel (a többletösszeg kétharmadát magyarázza, kb. 436 milliárd dollár), de fontos szerepet játszanak a gyógyszerköltségek (98 milliárd dollár), és adminisztratív, illetve biztosítási kiadások (91 milliárd dollár).

22 Csökkenti-e a költségeket a korházi ellátás visszaszorítása a járóbeteg ellátás irányában? Jelenleg az amerikai rendszerben a betegek 65%-át a járóbeteg-ellátásban látják el, melynek súlya így jelentősen megnövekedett a ’80-as évek óta (akkor még 43% volt ez az arány) és sokkal nagyobb az 52%-os OECD- tagállamokban tapasztalt átlagértéknél.

23 USA – a magánszférának jövedelmezőbb járóbeteg-ellátás és a magas gyógyszerárak megnövelte az egészségügyi kiadásokat u

24 USA magas gyógyszerkiadások A járóbeteg-ellátás mellett a is jelentős magyarázó erővel bírnak a nemzetközi összehasonlításban magas egészségügyi kiadások szempontjából. A McKinsey szerint a magas gyógyszerkiadásokért nem a magasabb gyógyszerfogyasztás felelős, hanem a - más országokhoz viszonyítva - drágább gyógyszerek. Az összehasonlítható gyógyszertermékek esetében az amerikai árak 50%-kal magasabbak, mint más EU- tagállamokban. De az amerikaiak által használt gyógyszerek ára a számítások szerint 118%-kal haladja meg az EU- tagállamokban használtak árát.

25 A gyógyszerkosár átlagos ára 118 %- m

26 Az amerikai társadalom jelentős része nem rendelkezik kielégítő biztosítással Becslések szerint 2007-ben 46 millió ember (a népesség 16%-a) nem volt biztosítása a tengerentúlon és a népesség további igen jelentős hányada "alulbiztosított" - állítják az OECD szakemberei. Ezek az emberek olyan munkavállalók, akik után a munkáltató - tipikusan kisvállalkozások - nem fizet járulékot.

27 Miért drága az USA államának a magánfinanszírozott egészségügy? Miért állami, ami magán? Mit nyújt az állam? Mi az a Medicare és Medicaid? Az USA-ban alapvetően háromféleképpen lehet valaki biztosított: a kormányzati programok által (Medicare, Medicaid), a munkáltató által, vagy egyénileg megvásárolt biztosításon keresztül. Az egészségügyi biztosítás privát oldalán a munkaadó, vagy a biztosítási jogviszonyt vásárló személy a kockázati besorolás alapján meghatározott havi összeget fizet. Az USA költségvetését az olyan egészségügyi, kormányzati programok terhelik meg, mint a Medicare vagy a Medicaid. A Medicare program keretében a 65 évesnél idősebb amerikaiak kapnak egészségügyi biztosítást, a 2007-es adatok alapján 44 millió fő jutott ilyen formában biztosításhoz. A Medicare akkori jelentése szerint 2030-ra a program költségeinek 53%-át már az általános adóbevételek finanszíroznák (2006-ban ez az arány 41% volt), ami nem tekinthető fenntarthatónak hosszú távon. A Medicaid program alacsony jövedelemmel rendelkező egyének számára nyújt biztosítást, ben ezek száma közel 40 milliót tett ki, és a kormányzat becslése szerint 2009-re 51 millióra növekedhet ez a szám. A program kiadásainak jelentősebb részét a szövetségi kormányzat állja (átlagosan 57%-át), összesített költsége 2009-ben elérheti a 218 milliárd dollárt. A Medicare és Medicaid programok mellett a kormányzat 1997-ben létrehozta a SCHIP nevezetű programot, ami az alacsony jövedelmű családokból származó gyerekek biztosítását finanszírozza, 2006-ban több, mint hat millió gyerek esett ebbe a körbe.

28 A szociális tőke deficit kontra államháztartási deficit az USA-ban 1 Miközben az egészségügyi biztosítással rendelkezők arányának növelése is rendkívül fontossá vált az USA- ban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egészségüggyel kapcsolatos kormányzati kiadások is kihívást jelentenek. A Fehér Ház jövő évre vonatkozó költségvetési tervezete azzal számol, hogy amennyiben fennmaradnak a jelenlegi körülmények, akkor 75 év múlva az amerikai GDP 19%-ára bővülhet a Medicare, Medicaid és társadalombiztosításra fordított kiadások aránya. Jelenleg ez az érték 8.4%-on áll.

29 A szociális tőke deficit kontra államháztartási deficit az USA-ban 2

30 Egészségügyi kiadások növekedése jelentősen meghaladja a GDP növekedését s

31 Magyarország Az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldala[1][1] A források reálértékének csökkenése A kimutatott, hivatalos GDP-ben az egészségügyi kiadások nagysága egy átmenetileg növekvő, 1994-ig tartó periódus után csökkenő tendenciát mutat. A nemzetközi tapasztalat az, hogy a gazdasági növekedés maga után vonja az egészségügyre fordított kiadások növekedését, Magyarországon azonban az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent az egészségügyi ellátásra fordított kiadások reálértéke. Az egészségbiztosítás hiányának fő oka nem csak a kiadások növeke­dése, hanem a bevételek kiadásoktól való elmaradása. Ez a foglalkoztatottság nagy­mértékű csökkenésére, a gazdasági szervezetek átalakulására, a szürkegazdaság növekedésére, a járulékalap leszűkülésére, a társadalombiztosítás kintlévőségeinek növekedésére és így a járulékszint csökkenésére vezethetők vissza. A mun­ kanélküliség növekedése nemcsak a járulékbevételeket csökken­tette, hanem növelte a rokkantnyugdíj-kiadásokat is. A csökkenést csak részben kompen­zálta az egészségügyi hozzájárulás bevezetése. [1] Dózsa Cs. – Borcsek B. – Dr. Boncz I., 2003 [1]

32 Egészségügyi kiadások Az egészségügyi közkiadások alakulása szempontjából három alapvetően különböző periódus figyelhető meg az 1990-es évti­zedben: Az közötti időszakot a csökkenő GDP mellett szinten tartott reálérték jellemezte, ami a GDP-n belüli részarány növekedését eredményezte között növekvő GDP mellett csökkent az egészség­ügyi közkiadások reálértéke, ami a GDP-n belüli arány drasz­tikus csökkenését eredményezte tól a dinamikusan növekvő GDP mellett stagnált az egészségügyi kiadások reálértéke, ami a GDP-n belüli részese­dés további csökkenéséhez vezetett.

33 Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedõ reformot hajtott végre, amit nemcsak a környezõ országok nem tudtak utánacsinálni, hanem a fejlett országok is csak jelentõs késéssel, nagy óvatossággal és lassúsággal kezdték meg a magyar reform alapelveivel megegyezõ változtatásaikat (pl. teljes körû DRG-elvû1 finanszírozás). Ugyancsak a rendszerváltáshoz kötõdõ változás volt az Állami Egészségügyi Szolgálat átalakítása társadalombiztosítássá. Az eddigi reformfolyamatok feltárták a rendszer belsõ tartalékait, nagyban nõtt a makro- és mikroszintû hatékonyság. A kórházvezetés,minden konfliktusa ellenére, menedzsmentté alakult, a HBC-rendszer2 hatására A kórházakban megjelent a költségérzékenység, elkezdtek gazdálkodni, néha ennek vadhajtásaival együtt. Tárgyilagosértékelésként azt fogadhatjuk el, hogy az egészségügyi rendszer reformja tette lehetõvé – az egészségügyi források hatalmas értékvesztése ellenére – a mûködõképesség megõrzését, de a forráscsökkenés elvitte a reformok hozadékát, s így megélhetõ eredményeit.

34 Intézményfinanszírozás helyett teljesítmény finanszírozás 1 DRGs: Diagnosis Related Groups (diagnózis alapú, „homogén’’ betegségcsoportok). az USA közfinanszírozású egészségügyébõl több országban átvett kórház-finanszírozási módszer, melynek lényege az átlagköltséget térítõ esetfinanszírozás. Homogén Betegség Csoportok, az USA DRG-s rendszerének magyar adaptációja.

35 Az egészségügy nemcsak részesedik a GDP-bõl, hanem –mint az egyik legfontosabb szolgáltatási ágazat – hozzájárul a nemzeti össztermékhez, termeli azt Helytelen úgy tekinteni az egészségügyre, mint ami csak fogyasztja a GDP-t, csak részesedik abból. Alapvetõ szemléletváltásra van szükség: az egészségügy, miközben értéket fogyaszt, értéket állít elõ. Hasonlóképp él még az egészségügyet lebecsülõ maradékfinanszírozási elv is, de egyre kisebb az a „maradék”, ami az egészségügynek jut.

36 A korszerû egészségpolitika ma Magyarországon az alábbi alapelveken nyugszik – Szolidaritás. – Szubszidiaritás. – Equity (méltányosság, esélyegyenlõség). – Finanszírozhatóság. – Kiszámíthatóság.

37 Az egészségügyre fordított gyógyító-megelőző kiadások (folyó kiadások) reálértéke 10 év alatt ( ) a felére csökkent Az ágazat valódi helyzetét jól mutatja, hogy a gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordított egy fõre jutó források reálértéke 1990-tõl vizsgálva valójában minden évben csökkent, kivéve az évi jelentõsebb, és az évi minimális emelkedést. A fejlesztési kiadások reálértékvesztése sem kisebb. Jelentõs mértékûvé vált a magánforrások bevonásának nagysága az alapvetõ ellátások igénybevételében is, mivel a co-payment nagysága a fogászati ellátásban és a gyógyszertérítések összegében jelentõs, az évek során növekvõ nagyságot ért el. A közfinanszírozás aránya az évi 91,9%-ról 1997-re 69,1%-ra csökkent, ilyen példátlan mértékû csökkenést egyetlen országban sem tapasztalhatunk.

38 Példátlan mértékben nőtt – a reálbérek csökkenése ellenére – a magánfinanszírozás bevonása Jelentõs mértékûvé vált a magánforrások bevonásának nagysága az alapvetõ ellátások igénybevételében is, mivel a co-payment nagysága a fogászati ellátásban és a gyógyszertérítések összegében jelentõs, az évek során növekvõ nagyságot ért el. A közfinanszírozás aránya az évi 91,9%-ról 1997-re 69,1%-ra csökkent, ilyen példátlan mértékû csökkenést egyetlen országban sem tapasztalhatunk.

39 Az alacsony foglalkoztatás az E. Alap finanszírozhatóságának legfőbb problémája Jelentõsen csökkent a foglalkoztatás az E. Alap bevétele a járulékfizetés elmaradásai miatt nem kielégítő. Míg 1990-ben mintegy 4,5 millió járulékfizetõ személy volt, ma csak 3,5 millió körüli azoknak a száma, akiknek jövedelme után a járulékbefizetés megtörténik. Ez a bevételi hiány döntõen ágazaton kívüli okok és hibák miatt következett be. a

40 A közfinanszírozás aránya nemzetközi összehasonlításban az európai OECD-országok közül csak Görögországban és Portugáliában volt valamivel alacsonyabb a közfinanszírozás mértéke a jelenlegi magyar arányhoz (69,1%) képest. Ez az alacsony hányad valójában még kisebb, mert a számítás a paraszolvenciát nem vette figyelembe. Annak beszámítása az egészségügyfinanszírozási forrásaiba a közfinanszírozás további százalékos aránycsökkenését eredményezi. Lengyelországban és Csehországban még mindig 90%-ot körüli a közfinanszírozás aránya hez képest mintegy 7%-os és 5%-os csökkenés következett be. A közfinanszírozás arányának változásában egyetlen országban sem érvényesült a magyarországi helyzethez hasonló drasztikus csökkenés. Az elmúlt évtizedekre jellemzõ tendencia volt, hogy az 1960-as években még relatíve alacsony közfinanszírozási arány az évek során emelkedett. Néhány magas arányt elért országban elõfordult kisebb mértékû csökkenés.

41 A finanszírozási források típusai Járulék EHA Co-payment Adó Ezek eltérő szolidaritást képviselnek Ki fizeti, mely intézménynek, milyen célra…

42 Többcsatornás finanszírozás 1 Járulék A gyógyító megelőző kiadások finanszírozására, intézménye az Egészségbiztoítás Finanszírozás típusa: erősebb biztosítási elem, gyengébb szolidaritási elem A járulék jogot támaszt egészségügyi ellátásra, az adó nem támaszt jogot

43 Többcsatornás finanszírozás 2 Adó A fejlesztési, beruházási kiadások finanszírozására Intézménye a központi költségvetés Nem biztosítási logikájú finanszírozás Erősebb a szolidáris elem Nem keletkeztet jogot önmagában

44 Vegyes finanszírozás A járulék (biztosítás) és adó típusú finanszírozás keveréke (lásd hazánk is ilyen típusú) A flow költségek finanszírozója a TB A stock költségek finanszírozója a központi költségvetés Co-payment: lásd gyógyszer Magán: lásd magán szolgáltatás igénybevétele, lásd paraszolvencia

45 Nincsenek követhető modellek A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a különböző finanszírozási formák mellett az egészségügy gondjai hasonlóak. Az északi országok – lásd Nagy-Britannia – inkább adó típusú finanszírozást gyakorolnak A délebbre fekvők inkább vegyest

46 Egészségügy állami tulajdonú részének finanszírozása – stock finanszírozás nélkül Magyarországon a TB finanszírozás nem tartalmazza az amortizációt Ennek következtében jelentős jövedelem kivonás történik az egészségügyből Az amortizáció elszámolásának hiánya – és az egészségügy forrásvesztése Egészségügy – a rendszerváltás vesztese


Letölteni ppt "Az egészségügy makrogazdaság Szegő Szilvia által összeállított tananyag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések