Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fotoszintézis II. Az elektrontranszportlánc működése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fotoszintézis II. Az elektrontranszportlánc működése."— Előadás másolata:

1 Fotoszintézis II. Az elektrontranszportlánc működése

2 Energiaszint változások a fotoszintézis folyamán

3 14-47 Energiaszint változások a fotoszintézis folyamán Minél nagyobb az elektron energiatartalma annál negatívabb a redox potenciálja Az első fényreakció a PS II-ben történik (680 nm) Az elektron energiája csökken az elektrontranszport során Újragerjesztés a PS I-ben (700 nm). Energia tárolás ATP és NADPH formájában.

4 14-47 Az elektrontranszportlánc két formája A nem ciklusos elektrontranszport (Z séma) A ciklikus variációban a ferredoxin a citokróm b 6 /f komplexnek adja át az elektront. A fény ily módon a PSI egyedüli részvételével „körbe hajtja” az elektronokat és így hoz létre H + koncentráció-különbséget a sztróma és a luminális tér között. Ez ATP szintézisre használódik fel.

5 A tilakoidmembránok makromolekuláris elemeinek elhelyezkedése

6 6. A II. fotokémiai rendszer működése. Az e - útja a víztől a PQ pool-ig. A PS II felépítése 1.) A reakciócentrum: D1 és D2 fehérjék, P680, 3-4 kla, 1 β-karotin, 2 feofitin Q A és Q B (elsődleges és másodlagos akceptorok) D aminosava, tirozin; a Z elsődleges e - donor 2 db citokróm b559, fotoprotektív szerep Mn atomok - vízbontás ("M" enzim) klorid, kalcium további 7 fehérje

7 A PS II felépítése

8

9 A PS II belső elektrontranszportja

10 A PS II energia szint változásai és kinetikai paraméterei

11 A II. fotokémiai rendszer működése. Az e - útja a víztől a PQ pool-ig 2.) A reguláló sapka 33, 23, 16 kDa proteinek a lumen felőli oldalon 3.) A proximális antenna CP47, CP43 kl-protein komplexek (25 kla és 5 β-karotin) 4.) A disztális antenna LHC-II és járulékos kl-proteinek Kla/b = 1.2, 200 db; xantofill LHC-II szerepe a fényenergia megosztásában a PSII/PSI között foszforilálódás/defoszforilálódás)

12 Az LHC II szabályozza az energiamegoszlást a PS II és PS I között

13

14 A II. fotokémiai rendszer működése. Az e - útja a víztől a PQ pool-ig A primér töltésszeparáció (3 ps, P 680 ) feofitin --  Q A (300 ps) Q A --  Q B (1.: 0.2 ms; 2.: 0.5 ms) --  PQH 2 gyors és lassú fluoreszcencia indukciós görbék (fluoreszcencia hozam változások)

15 Kautsky effektus I. fluoreszcencia indukció, indukált fluoreszcencia

16 Kautsky effektus II. A fluoreszcencia indukció és kioltás szakaszai F 0 = minimális fluoreszcencia F m = maximális fluoreszcencia F v = változó fluoreszcencia F v = F m - F 0 ; F v /F m max. 0,84 D → P; PSII → PSI e - átmenet Fluoreszcencia kioltás: fotokémiai és nem-fotokémiai P → M → T szakaszok

17 Kautsky effektus III. (fluoreszcencia indukció, indukált fluoreszcencia)

18 Kautsky effektus IV. A gyors fluoreszcencia indukció: az O-J-I-P tranziens 2 ms 30 ms

19 A DCMU a Q A és Q B között gátol: minden Q A redukálódik

20 Kautsky effektus IV. A gyors fluoreszcencia indukció: az O-J-I-P tranziens

21 Fluoreszcencia analízis Kioltási (quenching) analízis

22 Fluoreszcencia analízis

23 F 0 = a sötét-adaptált minta minimális fluoreszcenciája F m = a sötét-adaptált minta maximális fluoreszcenciája –ugyanezek, - vel jelölve a fényadaptált mintára nézve F t = a fluoreszcencia egy adott „t” időpontban Y(ield) = ( F m, - F t ) : F m, ; a PSII átlagos kvantumhatásfoka ETR = Y x PAR x 0,5 x 0,84 ; az elektrontranszport látszólagos sebessége qP = ( F m, - F t ) : ( F m, - F 0, ) fotokémiai kioltási koefficiens qN = ( F m – F m, ) : ( F m - F 0, ) nem-fotokémiai kioltási koeff. NPQ = ( F m – F m, ) : F m, nem-fotokémiai kioltás

24 A II. fotokémiai rendszer működése. Az e - útja a víztől a PQ pool-ig Vízbontás: az Mn-enzim S 0 --  S 4 állapotai az oxigén termelés négyes periódusa 2H 2 O  O 2 + 4H + + 4e - protonok a lumenbe távoznak

25 A víz bontása: a reguláló sapka szerepe

26 P. Joliot és B. Kok impulzus-megvilágításos kísérlete (1975)

27 A vízbontó enzim állapotváltozásai S 0 : S 1 : S 2 : S 3 = 0,25 : 0,75 : 0 : 0

28 A Mn szerepe

29 A plasztokinon mint mobilis komponens

30

31 Az e - útja a PQ pool-tól a NADPH-ig A citokróm b 6 /f komplex működése, felépítése oxidálja a PQH 2 -t, redukálja a PC-t, H +- t transzlokál a lumenbe oxidálja a sztromában lévő ferredoxint (ciklikus e-tr. !) 4 polipeptid eqiumolárisan; cit-f, cit-b6 (2 hem); Rieske-f. vas-kén; 17 kDa protein 2 e - t ad tovább a P-700 felé 4 H + -t a sztrómából a lumenbe a ciklikus e- transzport növeli a H + transzportot két kötőhely, 2 ciklus A plasztocianin 10.5 kDa Cu-protein lumenben

32 A citokróm b 6 /f komplex molekuláris felépítése

33 A citokróm b 6 /f komplex működése oxidálja a PQH 2 -t, redukálja a PC-t a ciklusos elektrontranszportban oxidálja a ferredoxint proton átadást közvetít a sztrómából a lumenbe Fd -50 mV -150 mV -50 mV -150 mV

34 DCMU: 3-(3,4-diklorofenil)-1,1- dimetilurea DBMIB: 2,5-dibróm-3-metil-6-izopropil-p- benzokinon Paraquat (metil viologén)

35 7. Az I. fotokémiai rendszer működése. Az I. fotokémiai rendszer Reakciócentrum: heterodimer kDa fehérje P-700; A0 (10 ps);, A1 (50 ps): elsődleges, másodlagos e-akceptorok (kla; ill. K-vitamin- fillokinon) Vas-kén centrumok: FX, FB, FA (4Fe-4S) PC, ferredoxin-kötő fehérjék Ferredoxin: e- transzport a ferredoxin-NADP + -oxidoreduktáz (FNO) felé; vagy vissza a cit b 6 /f komplex felé (ciklikus e - - transzport)

36 A PS I felépítése Az I. fotokémiai rendszer Reakciócentrum: heterodimer kDa fehérje P-700; A 0 (10 ps);, A 1 (50 ps): elsődleges, másodlagos e-akceptorok (kla; ill. K-vitamin- fillokinon) Vas-kén centrumok: F X, F B, F A (4Fe-4S)

37 A PS I felépítése

38 Reakciócentrum: 2 db centrális fehérje P700 klorofilla elsődleges (Kla) és másodlagos (K-vitamin) akceptorok vas-kén centrumok PC és ferredoxin kötő fehérjék Nem ciklusos elektrontranszport: az e - a NADP + felé, Ciklusos elektrontranszport: e - a citokróm b 6 /f komplex felé Ferredoxin, ferredoxin-NADP + reduktáz, NADP+ Eredmény: NADPH + H + A PS I. felépítése és működése

39 A PS I.belső eletrontranszportja

40 A PS I felépítése molekuláris dimenziók…

41 A ciklikus elektron transzportlánc működése

42 Az elektrontranszport lánc specifikus gátlószerei gyakran fotoszintézisgátló növényvédőszerként kerülnek forgalomba DCMU: jelenleg is használatos Paraquat: kivonták a forgalomból

43 Az elektron transzportlánc inhibitorainak hatóhelyei

44 Ferredoxin-NADP reduktáz SZTRÓMA LUMEN

45 Ferredoxin-NADP + -oxidoreduktáz 33 kD protein (sejtmagban kódolt) tilakoid sztróma felőli oldalán

46 A kemiozmotikus mechanizmus. Fotofoszforiláció. Peter Mitchell 1963; Nobel díj 1978: Kapcsolódás a H+ elektrokémiai potenciálgradiens és a sejt munkavégzése között szelektíven permeábilis membránon keresztül:  μH + =  p =  ψ – 2.3RT  pH /F elektrokémiai proton membránpH gradiens H + gradiensmozgató potenciál  p =  ψ – 59  pH (mV) ATP szintáz (F 0 -F 1 típusú ATPáz) – fotofoszforiláció

47 8. A fotoszintetikus foszforiláció: a Mitchell-f. kemiozmotikus mechanizmus Jagendorf: az ATP képződés mechanizmusa, bizonyítás CF 0 /CF 1 ATP szintáz felépítése ATP szintézis

48 Az ATP szintáz „F 0 F 1 -ATPáz”

49 A fotoszintetikus foszforiláció: kemiozmotikus modell proton elektrokémiai potenciálgrádiens a lumen és a sztróma között: ezt használja fel az ATP- szintáz enzim az ATP szintézisére ADP-ből és anorganikus foszfátból

50

51 A H + -koncentrációkülönbség és az ATP képződés A két folyamat a mitokondriumban és a kloroplasztiszban hasonló módon játszódik le. Mindkét esetben az ATP szintézis egy protontranszlokáló enzim, az ATP szintáz, segítségével megy végbe. A protonáramlás a magasabb, lúgosabb pH felé tart Az enzim aktív helyei a „gomba fejében” helyezkednek el. Az ATP a mitokondriumi matrixban illetve a kloroplasztisz beli sztrómában keletkezik.

52 A protongradiens irányítottsága különböző rendszerekben: („protokémiailag” pozitív : P oldal „protokémiailag” negatív: N oldal) PN BaktériumKívülBelül (citoplazma) MitokondriumIntermembrán tér Matrix KloroplasztiszLumenSztróma

53 Az elektontranszportlánc és a foszforiláció A két folyamat között olyan szoros a kapcsolat hogy ATP-képződés nélkül az elektrontanszportlánc leáll és fordítva. Szétkapcsoló anyagok megszüntetik ezt a szoros kapcsolatot. Ilyen szétkapcsoló anyagok a következők: CCCP, valinomicin, gramicidin D, DCPIP stb. CCCP = karbonilcianid m-klorofenil hidrazon DCPIP = 2,6-diklorofenol indofenol

54 ÖSSZEFOGLALÁS

55 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Fotoszintézis II. Az elektrontranszportlánc működése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések