Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fotoszintézis molekuláris biológiája. A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fotoszintézis molekuláris biológiája. A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció."— Előadás másolata:

1 A fotoszintézis molekuláris biológiája

2 A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció

3 A folyamat jelentősége • Az élővilág energiaforrása • Szerves anyagok előállítása szervetlenekből • Az ábrán a keményítő szemcsék láthatók • A Föld légkörének oxigéntartalma ebből a folyamatból ered

4 A Földre érkező napsugárzás spektruma

5 1. Fényszakasz: A fényt fotoszintetikus pigmentek abszorbeálják A fényt abszorbeáló pigmentek a cianobaktériumokban és magasabbrendű növényekben: Kolorofill a, b Karotinoidok Fikobilinek (cianobaktériumokban és vörösmoszatokban)

6 •A fotoszintétikus pigmentek elnyelési spektruma a fény látható tartományában (380 és 760 nm) a különböző hullámhosszúságú sugarak felfogása a növényi anyagok pigmentjei által •Hatásspektrum (grafikon) a fotoszintézis mértékét mutatja (pl. fotoszintétikus oxigéntermelés), - azt, hogy a különböző hullámhosszúságú fénysugarak mennyire hatékonyak a fotoszinétikus folyamatokra •A prizmával alkotóelemeire bontott fehér fény kék és vörös hullámhosszú komponenseivel megvilágított régió köré gyűlnek az aerob baktériumok a fotoszintetizáló Spirogyra körül hatásspektrum Elnyelési spektrum

7 •Akcióspektrum

8 A fotoszinetikus apparátus morfológiája •A prokarióta szervezetekben (pl. cianobaktériumok) a tilakoidok nem határolódnak el a sejt többi részétől. •A sejtmagot tartalmazó, eukarióta, szervezetekben (pl. zöld növények) a tilakoidok egy különálló sejtszervben, az ún. kloroplasztiszban találhatók. • A fotoszintetikus apparátus alapvető struktúrális egysége a tilakoid. - Ezek önmagukba záródó membránok, melyeknek belső tere az ún. lumen.

9 A levél keresztmetszete •a kloroplasztiszok az ún. mezofill sejtekben, valamint a légzőnyílásokat körülvevő záró (ún. quard) sejtekben találhatók •C4-es növények esetén a levélereket körülvevő hüvelyparenhima sejtekben is találhatók kloroplasztiszok. A sejtek és kloroplasztiszok elhelyezkedése egy C3-as növényben

10 A fotoszinetikus apparátus morfológiája •A tilakoidok kétféle szerveződésű formában találhatók: - a granumok külső felületükkel egymáshoz ragadt tilakoidok oszlopszerű képződmények és - a granumok közötti térben - a sztrómában (az őket) összekötő tilakoid lamellák. •A klp-iszt kettős membrán veszi körül: - a belső a bekebelezett prokarióta sejt membránja - a külső eukarióta eredetű A kloroplasztisz elektronmikroszkópos képe és szerkezeti modellje

11 A fotoszinetikus apparátus morfológiája •A kloroplasztiszok csak fény hatására differenciálódnak a merisztemasejtek proplasztiszaiból. •Kialakulásuk során a 2 határolómembrán közül a belső, az organellum hossztengelyével párhuzamosan betüremkedik a sztrómába, majd ezek a belső mebmr.-lemezek lefűződnek, magukba zárva a membránközi (periplasztidális) térből eredő anyagok egy részét, amiből a tilakoidlemezek membránnal körülzárt lumenje jön létre, anélkül, hogy a sztrómával valaha is kapcsolatba kerülne •A tilakoidok összefüggő membránrendszert alkotnak. •A fotoszintetikus pigmentek csak a tilakoid membr.-ban vannak jelen •A tilakoidmembr.-ok szabályos kitüremkedéseket képezve pénztekercs szerűen egymásra tevődött korongokat, ún. granum korongokat hoznak létre - egy granumkorongköteg a gránum. A tilakoid membránok egymást fedik, szorosan egymásra tevődnek (kapcsolt membránok)

12 A kloroplasztisz szerkezete •Folyékony közege a sztróma – benne enzimek, keményítő szemcsék, DNS és riboszómák •A sztróma a prokarióta cp-jának felel meg, benne a Calvin ciklus enzimeivel. •Membránrendszere tilakoidokból áll – ezek helyenként gránumokba rendeződnek. •A tilakoidok belső üregei egy összefüggő, lumen nevezetű hálózatot alkotnak •Membránlipidjeik glikozil- gliceridek: nagyobbrészt a MGDG- gránumtilakoidokban, a DGDG-sztrómatilakoidokban helyezkednek el

13 •A fotoszint. komplexei (I es II fotokémiai rendszer, citocróm b6f komplex, az ATP-áz és a mobilis fénybegyűjtő antenna) a tilakoid membránba ágyazódva találhatók •A fotoszintetikus komplexek eloszlása a tilakoid kompartmentekben nem egyenletes - a második fotokémiai rendszer (PSII) főként a gránumokban, - az első fotokémiai rendszer (PSI) és az ATP-áz főként a sztróma tilakoidokban illetve a gránumok külső részén található. •Fény hatására a tilakoid belső terében, a lumenben, megnő a H + koncentráció, ami az ATP szintézisben hasznosul. A kloroplasztiszon belül jól láthatók a grána- és a sztrómatilakoidok, valamint a nagyméretű keményítő szemcse van

14

15 A fotoszinetikus apparátus morfológiája •A fotoszintézis fényszakaszának folyamataiban a tilakoid- membránok 5-féle szupramolekuláris fehérjeegyüttese vesz részt: •-A kettes fotokémiai rendszer PS II (photosystem II), •a hozzá kapcsolódó vízbontó komplexszel (Water-splitting complex-WPC, v. Oxigen evolving complex -OEC), a citocróm b 6 /F komplex, •Az egyes fotokémiai rendszer PS I (photosystem I), •A kétféle fotokémiai rendszerhez kapcsolódó fénybegyűjtő pigment-protein komplex (Light harvesting complex –LHC), •A kloroplasztban levő ATP-szintetáz kapcsolófaktor (CF1-CFo v. CF1Fo) komplex

16 A fénybegyűjtő pigmentek: Klorofill •Porfirin gyűrű – négy pirrolgyűrűből áll •A négy pirrolgyűrű mellett egy öttagú ciklopentanon gyűrű található •A konjugációs rendszer kékkel jelölve •Magnézium ion – Mg ++ - narancs •Észter kötéssel csatlakozó fitol – zöld •Ez a klorofill a – a többi klorofill kicsit különbözik. propionsavgyök porfirin

17 Klorofillok A klorofill-a és klorofill-b szerkezete • A fotoszintetikus szervezetek legjellemzőbb pigmentjei a klorofillok, amelyek - a kék ill. vörös tartományban nyelnek el. • A gyűrű közepén egy Mg atom található, a 4-es számú pirrolgyűrűhöz pedig egy 20 szénatomos alkohol, a fitol, csatlakozik • A klorofillok - első gerjesztett állapotához vörös (430nm), - második gerjesztett állapotához pedig kék (660 nm) abszorpciós sáv tartozik

18 A karotinoidok járulékos pigmentek • Az oxigéntermelő szervezetek reakció-centrumaiban, valamint a prokarióták antennáiban a klorofillok mellett karotinok is találhatók, amelyek a kék tartományban ( nm körül) nyelnek el. •A karotinok ún. járulékos pigmentek - feladatuk: - a hatékonyabb fényelnyelés elősegítése, - a klorofill molekulákat védik a gerjesztett állapotban bekövetkező fénykárosodástól.

19 A kloroplasztisz szerkezete •A tilakoidok két formája a sztróma tilakoid és a grána tilakoid. •Ez a két forma a molekuláris szinten is különbözik.

20 A pigment-protein komplexek rendezetten helyezkednek a tilakoidmembránban

21 A fényenergia abszorpciója A gerjesztett állapot energiája • kisugárzódhat: - fény (fluoreszcencia) vagy - hő formájában, melyek a fotoszintézis szempontjából veszteséget jelenthet. • Átadódhat szomszédos általában alacsonyabb gerjesztési energiájú pigment molekuláknak, igen nagy szerepeük van -a gerjesztési energiának a reakciócentrumhoz való továbbításában. Illetve, - a gerjesztett állapotban lejátszódhat a töltésszétválást eredményező fotokémiai reakció

22

23 •Az oxigéntermelő fotoszintetizáló szervezetekben univerzálisan megtalálható: - a klorofll-a, amelynek kék ill. vörös abszorbciós maximuma 430 ill. 660 nm körül van. Ezek a molekulák a fénybegyűjtés mellett fotokémiai reakcióra is képesek. •Mind a PSI, mind a PSII reakciócentrumában speciális klorofill- a molekulák, valószínűleg dimerek vagy multimerek, alkotják a fényindukált töltésszétválásban résztvevő ún. reakciócentrum klorofillokat. •A prokarióta cianobaktériumokban csak klorofill-a fordul elő. Az eukarióta fotoszintetizáló szervezetek antenna komplexeiben azonban a klorofill-a mellett egy másik tipusú klorofill is található, ami a klorofill-a kék és vörös abszorpciós sávjai közötti spektrumtartomány jobb lefedését szolgálja. •Magasabb rendű növényekben és zöldalgákban az extra klorofill a klorofill-b, ami a klorfill-a-tól csak annyiban különbözik, hogy a második pirrolgyűrűhöz nem metil, hanem formil csoport kötődik. •A barna- és kovamoszatokban a klorofill-b helyett klorofill-c, a vörös algákban pedig klorofill-d található.

24 A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa •Fotoszintetikusan aktív fény ~ nm-ig •Klorofill molekula: alapállapot (S 0 ), •Egy p-elektron kötő pályáról lazító pályára lép. szinglet (S 1 - és S 2 - ) és triplet (T 1 ) állapotok vörös fény elnyelése: S 1 állapot kék fény elnyelése: S 2 állapot •A gerjesztési energia sorsa: hővé alakul, fluoreszcencia, fotokémiai reakciók (redox folyamatok) energia migráció vagy energia transzfer (azonos vagy kémiailag eltérő pigmenteknek adódik át az energia)

25 • A klorofill fluoreszcenciája akkor is a vörös hullámhossz tartományba esik, ha kék fényt nyel el • Ok: az S 2 -S 1 átmenet mindig hő formájában disszipálódik

26 Az antennapigmentek az elnyelt fényenergiát a reakciócentrum klorofill a felé továbbítják A fényenergia vándorlása: antenna pigmentek között: külső és belső antennák reakciócentrumok klorofill a molekulájához: II. fotokémiai rendszer: P680, I. fotokémiai rendszer: P700 • A fotoszintézis első lépése a fény elnyelése, ami fehérjékhez kötött pigment molekulák révén történik. • A pigmentekben bekövetkező fényelnyelés a molekulát gerjesztett állapotba hozza (ez a fotoszintetikus pigmenteknél az 1. vagy 2. szinglett gerjesztett állapot). Energiaszegény Energiagazdag RC

27 •Energiaátadás két pigment molekula között akkor történik, ha a donor molekula abszorpciós vagy fluoreszcencia spektruma részben fedi egymást

28 Energia migráció, energia transzfer és fotokémiai folyamatok •Az antenna klorofillok gerjesztett állapotba kerülnek a fényabszorpció következményeként •Energia átadás: rezonancia •Energia továbbadás elektron átadás által oxidáció és redukció

29 •A zöld növények, algák és cianobaktériumok fotoszintézisében elsősorban hasznosuló spektrumtartomány 400 és 700 nm között található, amit fotoszintetikusan aktív sugárzásnak (Photosynthetically Active Radiation, PAR) neveznek. •A nemoxigéntermelő baktérimokban található baktérioklorofillok abszoipciója az infravörös tartomány felé tolódott ( nm) a víz alatti fényviszonyokhoz való alkalmazkodás eredményeként. •A fénybegyűjtő pigmentek protein vázhoz kötődve antenna komplexekbe szerveződnek. •Mind a PSI mind a PSII komplex rendelkezik belső antennával, ami a reakciócentrum része illetve ahhoz szorosan csatlakozik. •Mindkét fotokémiai rendszerhez tartozik még egy-egy külső antenna komplex is. - LHCI (Light Harvesting Chlorophylls) az LHCI az első fotokémiai rendszerhez kötődik, míg az - LHCII, a fotoszintézis fényigényétől függően a PS II-höz kapcsolódik vagy leválik róla, ilymódon szabályozva a PSII-höz juttatott energia mennyiségét.

30 A fénygyűjtő komplex és a reakciócentrum •A fénygyűjtő komplex (LHC II. és I.) a kísérőpigmentek által elnyelt fényenergiát a reakciócentrum klorofillokhoz közvetíti. •A fénybegyűjtő komplexek pigmentjei magasabbrendű növényekben klorofill a és b, karotin és xantofill molekulák, gyakran fehérjékhez kötődve találhatók. •A gerjesztett pigmentek energiája rezonancia által átadódik a reakciócentrumba. A fényenergia kémiai energiává alakulása: töltésszeparációval Donor  Kla  Akceptor; Donor  Kla   Akceptor Donor  Kla   Akceptor  ; Donor   Kla  Akceptor 

31 Energiaszint változások a fotoszintézis folyamán •Minél nagyobb az anyag redukálóképessége, annál negatívabb a redox potenciálja •Az első fényreakció a PS II ben történik (680 nm) •Az elektron energiája csökken az elektrontranszport során •Újragerjesztés a PS I- ben (700 nm). •Energia tárolás ATP és NADPH formájában

32 Az elektrontranszportlánc két formája •A nem ciklusos elektrontranszport (Z séma) •A ciklikus variációban a ferredoxin a citokróm b 6 /f komplexnek adja át az elektront. •A fény ily módon a PSI egyedüli részvételével körbe hajtja az elektronokat és így hoz létre H + koncentráció-különbséget a sztróma és a luminális tér között. Ez ATP szintézisre használódik fel.

33 ferodoxin

34 •1. A PS II felépítése •- reakciócentrum: • D1 és D2 fehérjék: ehhez kapcsolódnak a feofitin (primer e- akceptor), a QA és QB kinon akceptorok, D1 fehérje 161. tirozin aminosava (primer e- donor Mn 2+, Mn 3+ ionok (vízbontás) •- reguláló sapka •- proximális antenna •- disztális antenna •2. Funkciói • vízbontás: •2H 2 O  O 2 + 4H + + 4e - • proton keletkezik a lumenben, •elektron lép az e - transzportláncba •a plasztokinon redukciója

35 •A magasabbrendű fotoszintetizáló szervezetek (zöld növények, algák és a cianobaktériumok) a természetben egyedülálló képessége a víz fényindukált elbontása protonokká és molekuláris oxigénné. •E folyamat révén a Földön kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre álló víz szolgál a fotoszintetikus elektrontranszport forrásaként. •Melléktermékként pedig a magasabbrendű szervezetek számára nélkülözhetetlen oxigén keletkezik. •A fényindukált vízbontást a tilakoid membránba ágyazódott nagyméretű pigment-protein komplex, az ún. második fotokémiai rendszer (PSII) katalizálja. - a folyamat során keletkező elektronokat a membrán lipid fázisában diffundáló plasztokinon (PQ) molekulák továbbítják a citokróm bf komplex felé, - a tilakoid lumenbe bocsátott protonok pedig a transzmembrán proton gradiens kialatításához járulnak hozzá.

36 A másodikfotókémiai rendszer szerepe a fotoszintetikus elektrontranszportban

37 •A PSII reakciócentrumát a D1 és D2 fehérjékből álló heterodimer alkotja, amihez kötődnek a fényindukált elektrontranszport redox komponensei. •A reakciócentrumhoz közvetlenül csatlakozik, és feltehetően annak integráns részét képezi a citokróm b-559. –Ez a redox fehérje két alegységből áll és egy hem csoportot tarralmaz. •A PSII belső antennáját két, klorofill-a-t kötő protein alegység, a CP43 és CP47 alkotja. •Külső antennaként a klorofill-a-t és klorofill-b-t kötő LHCII (vagy LHCb) szolgál, ami a PSII komplexhez elektrosztatikus kölcsönhatás révén kapcsolódik. •A redox-aktív és klorofillkötő alegységek mellett a PSII tartalmaz még számos kisebb méretű, membránba ágyazódott alegységet is, amelyek feltehetően strukturális szerepet játszanak. •A komplex lumenális oldalán található három vizoldékony protein, amelyek a vízbontó rendszer kialakításában játszanak strukturális szerepet.

38 A PSII szerkezete kicserélni

39 Az elektrontranszportlánc felépítése •- membránhoz kötött komponensek •PS II, •citokróm b6/f komplex, •PS I, •ferredoxin-NADP+ reduktáz •- mobilis komponensek •plasztokinon pool, PQH 2 (membránban, PS II és citokróm b 6 /f komplex között) plasztocianin, PC (lumen, citokróm b6/f komplex és PS I. közt) ferredoxin (PS I. és ferredoxin-NADP+ reduktáz között)

40 A citokróm b6/f komplex felépítése •A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b6f komplex közvetíti. •Funkciója a kétszeresen redukált plasztokinon PQH 2 oxidációja és az elektronok továbbítása a plasztocianin közvetítésével a PSI felé. •Ezen elektrontranszport folyamat során a cit. b6f complex protont pumpál a sztrómából a tilakoid lumenbe és így fontos szerepet játszik a membrán két oldala között fény hatására kialkuló proton gradiens létrehozásában. •A komplexnek három, redox funkcióval rendelkező alegysége van: - a citokróm-bb, ami egy alacsony és magas potenciálú hem csoportot (b L és b H ) tartalmaz; - a citokróm-f, ami egy hem csoportot csoportot tartalmaz; továbbá - egy vas-kén protein, aminek redox-aktív eleme - egy Fe2S2 centrum.

41 •Az izolált komplex dimer szerveződést mutat, amelynek teljes molekulatömege kb. 210 kDa. •A dimer forma aktivitása kb. 5-6-szor nagyobb mint a monomer formáé, ami arra utal, hogy a tilakoid membránban található aktív komplex is dimer. •A b6f komplex érdekes tulajdonsága, hogy egy szorosan kötődő klorofill-a molekulát tartalmaz, amelynek szerepe egyenlőre nem ismert. citokróm b6f komplex

42 A citokróm b 6 /f komplex működése oxidálja a PQH 2 -t, redukálja a PC-t a ciklusos elektrontranszportban oxidálja a ferredoxint proton átadást közvetít a sztrómából a lumenbe

43 Az első (PSI) fotokémiai rendszer •Az oxigéntermelő fotoszintetikus szervezetekben két fotokémiai rendszer működik: - a második fotokémiai rendszer funkciója a víz fényindukált elbontása. • E folyamatból származó elektronok mobilis plasztokinon molekulák közvetítésével, a citokróm b 6 f komplexen keresztül jutnak az első fotokémiai rendszerhez (PSI). •A PSI alapvető funkciója a Calvin ciklusban hasznosuló NADPH termelése, ami PSI lineáris elektrontranszportjának eredménye. •Emellett a PSI körül lejátszódhat ciklikus elektrontranszport is, amelynek során protonok pumpálódnak a sztrómából a tilakoid lumenbe. •Az így kialakult H+ grádiens ATP szintézisben hasznosul.

44 • Reakciócentrum: 2 db centrális fehérje P700 klorofill-a elsődleges (Kla) és másodlagos (K-vitamin) akceptorok vas-kén centrumok • PC és ferredoxin köt ő fehérjék • Nem ciklusos elektrontranszport: az e - a NADP + felé, • Ciklusos elektrontranszport: e - a citokróm b 6 /f komplex felé • Ferredoxin, ferredoxin-NADP + reduktáz, NADP+ •Eredmény: NADPH + H + A PS I. felépítése és működése

45 A PSI szerepe a ciklikus (elektrontranszportban

46 A PSI szerepe a lineáris elektrontranszportban

47 •A két folyamat a mitokondriumban és a kloroplasztiszban hasonló módon játszódik le. •Mindkét esetben az ATP szintézis egy protontranszlokáló enzim, az ATP szintáz, segítségével megy végbe. •A protonáramlás a magasabb, lúgosabb pH felé tart •Az enzim aktív helyei a „gomba fejében” helyezkednek el. •Az ATP a mitokondriumi matrixban illetve a kloroplasztisz beli sztrómában keletkezik. A H + -koncentrációkülönbség és az ATP képződés

48 A fotoszintetikus foszforiláció: kemiozmotikus modell proton elektrokémiai potenciálgrádiens a lumen és a sztróma között: ezt használja fel az ATP- szintáz enzim az ATP szintézisére ADP-ből és anorganikus foszfátból

49 Az ATP szintézis folyamatának sémája, amely szerint az ATP-áz működésének hajtóereje a transzmembrán proton gradiens

50 2. A fotoszintézis sötét szakasza: Calvin ciklus Jelzett, H 14 CO 3 - adagolásával a széndioxid fixálás elsődleges termékei kimutathatók

51 •A két folyamat között olyan szoros a kapcsolat hogy ATP-képződés nélkül az elektrontanszportlánc leáll és fordítva. •Szétkapcsoló anyagok megszüntetik ezt a szoros kapcsolatot. •Ilyen szétkapcsoló anyagok a következők: CCCP, valinomicin, gramicidin D, DCPIP stb. Az elektontranszportlánc és a foszforiláció

52 A sötét szakasz legfontosabb biokémiai folyamatai - karboxilációs fázis –ribulóz-1,5-bifoszfát + CO2 = 2 glicerinsav-3-foszfát Katalizálja: a ribulóz-1,5-bifoszfát-karboxiláz, oxigenáz (RUBISCO) - redukció szakasza foszforiláció, az ATP 2/3 részének felhasználása, –redukció, a redukált NADPH felhasználása a glicerinsav-3- foszfát redukciójára - regeneráció a ribulóz-1,5-bifoszfát-karboxiláz regenerálása: 6 glicerinsav-3-foszfát  3 ribulóz-1,5-bifoszfát+1 trióz- foszfát Nyereség ciklusonként egy triózfoszfát!

53 RUBISCO •Ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz a reakciót katalizáló enzim •Kettős enzimaktivitású – karboxiláz és oxigenáz (3:1) •Kompetíció, ha mindkét szubsztrátum jelen van.

54 A RUBISCO SZERKEZETE

55 A sötétszakasz kezdete: karboxiláció •A Calvin ciklus folyamán a C 3 -as úton a széndioxid a ribulóz 1,5 biszfoszfáthoz kötődik és egy feltételezett hat szénatomos intermedier termék közbeejtésével két molekula glicerinsav-3-foszfáttá alakul át. •A glicerinsav-3-foszfát a fotoszintetikus CO 2 -fixáció első stabil terméke

56 A Calvin ciklus jelentősége •Három pentózfoszfátból 3 molekula széndioxid megkötésével 6 triózfoszfát keletkezik •A három pentózfoszfát regenerálódik •A 3 széndioxid molekulából a nettó eredmény 1 exportálódó triózfoszfát •Ez cukrok (szacharóz), zsírsavak, aminosavak szintézisére szolgál •A folyamat során 9 ATP és 6 NADPH használódik fel

57 C 3 és C 4 levélszerkezet •A C 4 -es növények anatómiája szembeszök ő en különbözik a C 3 -as növényekét ő l. •Csak a C 4 -es növényekben találhatók a jellegzetes morfológiájú hüvelyparenchima (bundle sheath) vagy Kranz sejtek. •A széndioxid els ő dleges kötését a foszfoenol- pirosz ő l ő sav (PEP) karboxiláz enzim katalizálja a mezofill sejtek citoplazmájában.

58

59

60 Nagy fényintenzitás (fénystressz) esetén reaktív oxigén formák keletkeznek, ami degradálja a fotoszintetikus apparátust: fénygátlás

61 Az elektrontranszportlánc specifikus gátlószerei gyakran fotoszintézisgátló növényvédőszerként kerülnek forgalomba DCMU: jelenleg is használatos Paraquat: kivonták a forgalomból

62 A fénylevelek nagyméretű oszlopos alapszövettel és több sejtsoros mezofillummal rendelkeznek: így optimálisan hasznosítják a fényt. Az árnyéklevelekben a fénybegyűjtő komplex aránya nagyobb a reakciócentrumhoz viszonyítva, mint a fénylevelekben.

63 A jobb fénykihasználást szolgálja a kloroplasztiszok mozgása is Felülnézetből: (a) árnyékban; (b) átlagos fényintenzitáson; (c) fénystressznél

64 Sok fajnál a levéllemez fénykövető mozgást mutat: heliotropizmus

65 A fotoszintézis intenzitása a fényintenzitással növekszik: a kompenzációs pontnál a légzés CO 2 termelése egyenlő a fotoszintézis CO 2 fogyasztásával

66 A fénynövények fotoszintetikus hatékonysága magasabb telítődési értéket mutat és kompenzációs pontjuk is magasabban van, mint az árnyéknövényeké

67 A C4-es növények fotoszintetikus hatékonyságának hőmérsékleti optimuma magasabb értéknél található, mint a C3-as növényeké


Letölteni ppt "A fotoszintézis molekuláris biológiája. A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések