Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete. A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete. A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak."— Előadás másolata:

1 Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete

2 A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak

3 A világegyetem keletkezése

4 A Világegyetem keletkezése A kozmológiai elméletek és jóslataik A világűr hőmérséklete Univerzum kora Az anyag keletkezése Elemek képződése ŐsrobbanásKezdetben igen nagy, jelenleg alig néhány kelvin milliárd év Egyszerre az összes Ősrobbanás után Állandó állapotZérus (nincs sugárzás) VégtelenÁllandóanCsillagokban folyamatosan

5 A Világegyetem keletkezése Az ősrobbanás mellett szóló bizonyítékok -Vöröseltolódás: Minden kémiai elem meghatározott hullámhosszokon nyeli el vagy bocsát ki sugárzást. A hullámhosszok hosszabbak ha távolodnak (vörös). -Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: a kezdetben uralkodó nagy hősűrűség maradványa.

6 A csillagok élete -A legnagyobb tömegűek  rövid ideig élnek, fényes szupernóva robbanás -A közepes tömegűek (Nap)  fősorozat 10 milliárd évig  planetáris köd

7 A csillagok élete

8 A Naprendszer keletkezése

9 A Föld keletkezése - A Föld a naprendszer keletkezésekor alakult ki - A Nap körüli korong alakban eloszló anyagtömeg kondenzálódik, gravitációs kristályosodás  Föld - Összetétel: nem illékony oxidok, szilikátok, H 2 O, NH 3, CH 3  jég formájában kis illékonyságú C-tartalmú vegyületek - Növekedési fázis: Centrális tömeg, gravitáció  becsapódások  E felsz. - Felmelegedési fázis: jég  gáz G visszatart, ősatmoszféra

10 A bioszféra kialakulása Definíció: A bioszféra az élővilág színtere, a legmagasabb rendű életközösség. A bioszféra a földfelszínek és az atmoszférának az a szintje, melyben élő szervezetek találhatók, illetve az a térség, amelyben az élőlények és a környezet kölcsönhatásai megnyilvánulnak, amelyek együttesen alkotják a teljes környezeti rendszert. Területileg: A tengerszinttől felfelé és lefelé kb. 10 km vastagságú burok (hidroszféra, atmoszféra jelentős tömege, litoszféra, pedoszféra Kialakulása: Az élet megjelenéséhez köthető, így 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett

11 A bioszféra kialakulása A bioszféra evolúciója 1. Archaezoikum (őskor): a földtörténet leghosszabb időszaka, a Föld szilárd kérgének, az ősi pajzsok és ősóceánok kialakulása. Megjelennek a prokarióták, majd az eukarióták. 2. Paleozoikum (ókor): millió év. Az élővilág nagyarányú fejlődése, gerincesek megjelenése( halak, kétéltűek, hüllők), a szárazföld benépesülése.

12 A bioszféra kialakulása Ókor Kambrium: ( millió év) Szilárd váz, eukarióta moszatok Ordovicium: ( millió év) A moszatok széles körű elterjedése, gerinchúrosok kialakulása Szilur: ( millió év) Az időszak végén jelenik meg a szárazföldi élet. Devon: kb. 50 millió évig tartott. Porcos és csontos halak Carbon: ( millió év) Harasztok, kétéltűek elterjedése majd megjelennek az első hüllők. Pangea létrejötte Perm: ( millió év) Szárazabb, nyitvatermők és hüllők elterjedése

13 A bioszféra kialakulása Középidő Triász: ammoniteszek, kétéltűek, dínók, első emlősök Jura: Pangea feldarabolódása felgyorsul, első ősmadarak Kréta: 75%- az akkor élőknek kihal  ammoniteszek, dinoszauruszok Újidő Harmadidőszak: emlősök, virágos növények elterjedése Negyedidőszak: eljegesedések

14 A bioszféra kialakulása

15 - Az élővilág szférája az egyik leghatékonyabb tényező az Föld alakításában. - A növények anyagcseréje hozta létre az O 2 -es légkört  így közvetve az O 2 molekulából képződő ózonpajzsot. -Az élővilág gázcseréje rengeteg CO 2 -t von ki a légkörből és tárolja a saját szervezetében, ill. szerves eredetű ásványokban, kőzetekben. -A makro és mikro elemek körforgását több biológiai tényező is szabályozza. -A bioszféra a többi szférával kölcsönhatásban létrehozta és „ működteti” a pedoszférát.

16 Atmoszféra A légkör kialakulása - 4,6 milliárd éve legősibb atmoszféra( H 2, He, NH 3, CH 4, H 2 S, vízgőz ) -4 milliárd éve másodlagos légkör a vulkáni gázokból ( vízgőz, CO 2, N 2, H 2, SO 2,) -2,7 milliárd éve: CO 2 , fotoszintézis  O 2  -420 millió éve: ózonpajzs

17 Atmoszféra Az atmoszféra szerkezete 1. Alsó: 1/a. Troposzféra: keveredő gömbhéj, vastagsága km, időjárási folyamatok, légkör teljes tömegének 80%-a, T: 0,65  C/ 100m (- 57  C) 1/b. Sztratoszféra: réteges burok, 50 km, ózonburok, T  a magassággal (10  C) 2. Középső: Mezoszféra, 80 km, a levegő összetétele ua., T újra  3. Felső: Termoszféra, Ionoszféra fajsúly szerinti rétegződés, T 1000  C-ig , rádióhullámokat visszaveri.

18 Atmoszféra

19 A légkör összetétele Állandó összetevők N 2 O 2 Ar (Ne, He, Kr,Xe) Térfogat % ppm 78,084 20,947 0,934 Tartozkodási idő 10 6 év 5×10 3 _ Változó összetevők CO 2 CH 4 H 2 N 2 O O ,0 0,5 0,31 0,04 15 év 4 év 6,5 év 8 év 2 év Erősen változó összetevők CO Vízgőz NO 2 NH 3 SO 2 H 2 S 0-0, , ,02 0-0, , nap nap 6 nap 7 nap 4 nap 2 nap

20 Az archaikumi és a mai légkör összetételének adatai Elemek vegyületek A Föld a prekambriumban A Föld maA Vénusz maA Mars ma Vízgőz 80%0-4%0,1%0,03% CO2 17%0,03%93-98%95,3% O2 _21%nyomokban0,13% N2 0,2%78,1%2-5%2,7% HCL 1,7%?? Ar nyomokban0,93%nyomokban0,6%

21 Atmoszféra Légköri ózon Sztratoszférikus ózon Az élő szervezetekre káros sugárzásokat elnyeli Fotokémiai úton jelentkezik Max. réteg km magasságban Csökken a mennyisége(1975) Koncentrációja évszakkal változik Egyezmények 1985 Bécsi konvenció 1987 Montreáli jegyzőkönyv 1992 ENSZ Égh. Változási kerete. Troposzférikus ózon Káros hatású az emberi szervezetre Üvegházhatásban fontos Szennyező anyagokból keletkezik (NO,NO2,NOx Los Angeles típusú szmog fő összetevője

22 A hidroszféra eredete 1.Kondrit meteoritok (20%), endogén eredet  2. Föld megolvad, a víz olvadékba kerül  3. Vízgőzként a légkörbe   C , víz kondenzáció, 3,7 M év  5. Korai világóceán (savas)  6. Szárazföld  sók

23 Hidroszféra -földfelszín 71%-a (350 millió km 2,1384 km 3 ) -97% sós, 3%-a édes (kb. 36 millió km 3 )  2,2%-a jég  csak 1%-a áll rendelkezésünkre

24 Víz mindenütt -Kristályvízként -Kőzetrésekben és repedésekben (rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz.) -Talajban (talajnedvesség, talajvíz, kapillárisvíz, kolloid hártya) -Légkörben (pára, csapadék) -Élőlényekben

25 Termálvizek-gyógyvizek FajtaJellemzőGyógyhatásFöldrajzi hely Termálvíz/hévíz  C átlagos sótartalom ---Szeged, Visegrád Esztergom, Miskolc Szénsavas, savanyú Vizek Sótartalmuk kevésCardioBalatonfüred, Csopak, Kékkút Alkáli Hidrogénkarbonátos Vizek Sótartalmuk 1000 mg Felett GastrointestinálisZalakaros, Gyula, Debrecen, Szolnok, Nagyatád Kálcium-magnézium- Hidrogénkarbonátos Vizek Sóban, szénsavban gazdag Keringési zavarokEger, Balatonfüred, Bük Kloridos vizekSóban gazdagReumatikus, Nőgyógyászati panaszok Sárvár, Nyíregyháza Kalocsa

26 Termálvizek-gyógyvizek FajtaJellemzőGyógyhatásFöldrajzi hely Szulfátos, keserűvizekNa-ban Mg-ban, szulfátokban gazdag Gastrointestinalis Zavarok Tiszajenő, Alag Vasas vizekNa és szulfátionokNőgyógyászati Betegségek Parád Kénes vizekS-,Ca-, Mg-, H-, Cl-ion CO 3 -ion Reuma, nőgyógy. Bőrbetegségek Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Mezőkövesd Jódos-brómos vizekFőleg jódban gazdag Mozgásszervi betegségek, nőgyógy, légút, vérkeringési z. Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Berekfürdő, Kecskemét Cegléd, Eger Radioaktív vizekSugárzóanyag tartalmuk csekély, Nem káros Mozgásszervi Betegségek, ideggyulladás Hévíz, Eger, Miskolctapolca

27 Vízvédelem Ok: Ma már Európa legtöbb vize fürdésre sem alkalmas! -300 l tiszta ívóvíz / fő / nap  szennyvíz  1 m 3 szennyvíz  m 3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné!

28 Litoszféra A litoszféra kialakulása 4,6 milliárd éve a különböző rétegek sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek  -földkéreg -földköpeny -földmag

29 Litoszféra - Kéreg: A szárazföldek területén átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt 6 km vastag. A szárazföldi réteg km mélységben két részre osztható  felső: fémekben szegény, gránitos  alsó: fémekben gazdag, bazaltos Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll - Köpeny: 2900 km mélységig: a külső k. felső része szilárd (litoszféra határa) alsó része képlékeny, asztenoszféra a belső k. ridegebb, mezoszféra - Mag: Külső, belső magból áll. A külső rész folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.

30 Litoszféra

31 A földkérget felépítő kőzetek -Magmás (eruptív):az izzón folyó magma megszilárdulásával 1, mélységi: gránit, diorit, gabbró 2, kiömléses : andezit, riolit, bazalt 3, vulkáni tufák: andezit tufa - Üledékes (szediment): más kőzetek pusztulásával, növényi állati eredet 1, törmelékes: laza homok, lösz, agyag összeálló breccsa, homokkő, márga 2, vegyi üledékes: kősó, kálisó, mészkő 3, szerves üledékes: lignit, barna-, fekete szén, mészkő, olaj földgáz -Átalakult (metamorf): nagy mélységben, nagy P, T 1, kontakt metamorfózis (homokból homokkő) 2, átkristályosodás (dolomitból márvány, kőszénből antracit)

32 Pedoszféra Talaj: a felszín természetes eredetű, laza szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye, mely a felszíni geoszférák egymásra hatása révén keletkezik és fejlődik. (kőzetburok, vízburok, légkör, élővilág) Legfontosabb tulajdonsága a termőképessége.

33 Pedoszféra A talajképződés tényezői - Földtani tényezők: 1, passzív: nyersanyaga a kőzet 2, aktív: kéregmozgások, talajvízszint mozgásai -Éghajlati tényezők: T, csapadék, szél -Domborzati tényezők: lejtő égtáji helyzete, felszínformák tengerszint feletti magasság -Biológiai tényezők:

34 Pedoszféra A talajképződés folyamata Aprózódás: Fizikai folyamat. Módosuló kéregterhelés, inszolációs (hőmérsékletingás), fagy okozta, kristályosodási folyamatok, biogén aprózódás Mállás: Vegyi folyamat, kémiai összetétele is megváltozik. Nedvesség, hőmérséklet; oxidáció, hidratáció, hidrolízis, oldódás. Több száz méter mélységig is lehatolhat. Humuszképződés (humifikáció): Elsősorban a növények szerves anyagainak lebomlásából jön létre. Biotikus szakasz: egyszerűbb alkotóelemekre bomlás Abiotikus szakasz: nagy molekulájú humuszanyagok képződnek fulvosav, himatomelánsav, humin savak, humin

35 Pedoszféra A talaj összetevői -Szilárd: szervetlen és szerves eredet -Folyékony: talajnedvesség gravitációs víz ( a talaj hézagaiban elhelyezkedő víz) kapilláris víz higroszkópos víz (kolloid) talajvíz - Légnemű: talajlevegő, O 2  CO 2 

36 Pedoszféra 30 cm vastag talaj (európai): -1 billió baktérium -1 milliárd gomba -100 bogár -80 giliszta -50 pók


Letölteni ppt "Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete. A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések