Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Máté: Architektúrák2. előadás1 Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása a címrészen (5.16. ábra) Direkt címzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Máté: Architektúrák2. előadás1 Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása a címrészen (5.16. ábra) Direkt címzés."— Előadás másolata:

1 Máté: Architektúrák2. előadás1 Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása a címrészen (5.16. ábra) Direkt címzés (direct addressing): A memóriacím megadása a címrészen. Az utasítás mindig ugyanazt a címet használja. Az operandus értéke változhat, de a címe nem (fordításkor ismert kell legyen!). Regiszter címzés (register addressing): Mint a direkt címzés, csak nem memóriát, hanem regisztert címez. MOVR1#4

2 Máté: Architektúrák2. előadás2 Regiszter-indirekt címzés (register indirect addresing): A címrészen valamelyik regisztert adjuk meg, de a megadott regiszter nem az operandust tartalmazza, hanem azt a memóriacímet, amely az operandust tartalmazza (mutató - pointer). Rövidebb és a cím változtatható. Önmódosító program (Neumann): Ma már kerülendő (cache problémák!), regiszter indirekt címzéssel kikerülhetjük.

3 Máté: Architektúrák2. előadás3 Pl.:, a 100 szóból álló A tömb elemeinek összeadása (egy elem 4 bájt), ~ ábra. MOVR1, #0; gyűjtsük az eredményt R1-ben, ; kezdetben ez 0. MOVR2, #A ; az A tömb címe MOVR3, #A + 400; a tömb utáni cím C:ADDR1, (R2); regiszter-indirekt címzés a tömb ; aktuális elemének elérésére ADDR2, #4; R2 tartalmát növeljük 4-gyel CMPR2, R3; végeztünk? BLTC; ugrás a C címkéhez, ha nem...; kész az összegzés

4 Máté: Architektúrák2. előadás4 Indexelt címzés (indexed addressing): Egy eltolási érték (offset) és egy (index) regiszter tartalmának összege lesz az operandus címe, ábra. MOVR1, #0; gyűjtsük az eredményt R1-ben, ; kezdetben ez 0. MOVR2, #0 ; az index kezdő értéke MOVR3, #400; a tömb mögé mutató index C:ADDR1, A(R2); indexelt címzés a tömb ; aktuális elemének elérésére ADDR2, #4; R2 tartalmát növeljük 4-gyel CMPR2, R3; végeztünk? BLTC; ugrás a C címkéhez, ha nem...; kész az összegzés

5 Máté: Architektúrák2. előadás5 Bázisindex címzés (based-indexed addressing): Egy eltolási érték (offset) és két (egy bázis és egy index) regiszter tartalmának összege lesz az operandus címe. Ha R5 A címét tartalmazza, akkor C:ADDR1, A(R2) helyett a C:ADDR1, (R2+R5) utasítás is írható. Verem címzés (stack addressing): Az operandus a verem tetején van. Nem kell operandust megadni az utasításban.

6 Máté: Architektúrák2. előadás6 Az Intel 8086/8088 társzervezése A memória byte szervezésű. Egy byte 8 bitből áll. word, double word. Byte sorrend: Little Endian (LSBfirst). A negatív számok 2-es komplemens kódban. szegmens, szegmens cím a szegmensen belüli „relatív” cím, logikai cím, virtuális cím, OFFSET, displacement, eltolás, Effective Address (EA) fizikai cím (Address)

7 Máté: Architektúrák2. előadás7 Az Intel 8086/8088 üzemmódjai valós (real) védett (protected) szegmens cím szegmens regiszter ↓ szegmens regiszter page tábla elem tartalma * 16 ↓ szegmens kezdőcíme fizikai cím szegmens kezdőcíme + szegmensen belüli cím

8 Máté: Architektúrák2. előadás8 Szegmens regiszterek (16 bitesek) A szegmens regiszterek bevezetésének eredeti célja az volt, hogy nagyobb memóriát lehessen elérni. CS (Code Segment) utasítások címzéséhez SS (Stack Segment) verem címzéséhez DS (Data Segment) (automatikus) adat terület címzéséhez ES (Extra Segment) másodlagos adat terület címzéséhez

9 Máté: Architektúrák2. előadás9 Vezérlő regiszterek (16 bitesek) IP (Instruction Pointer) az éppen végrehajtandó utasítás logikai címét tartalmazza a CS által mutatott szegmensben SP (Stack Pointer) a stack-be (verembe) utolsónak beírt elem logika címét tartalmazza az SS által mutatott szegmensben STATUS (SR vagy FLAGS) a processzor állapotát jelző regiszter BP (Base Pointer) a stack indexelt címzéséhez használatos SI (Source Index) a kiindulási (forrás) adat terület indexelt címzéséhez használatos DI (Destination Index) a cél adat terület indexelt címzéséhez használatos

10 Máté: Architektúrák2. előadás10 STATUS (FLAGS) bitjei (flag-jei) O (Overflow) előjeles túlcsordulás D (Direction) a string műveletek iránya, 0: növekvő, 1: csökkenő I (Interrupt) 1: megszakítás engedélyezése (enable), 0: tiltása (disable) T (Trap) 1: „single step”, 0: automatikus üzemmód S (Sign) az eredmény legmagasabb helyértékű bit-je (előjel bit) Z (Zero) 1 (igaz), ha az eredmény 0, különben 0 (hamis) A (Auxiliary Carry) átvitel a 3. és 4. bit között (decimális aritmetika) P (Parity) az eredmény alsó 8 bitjének paritása C (Carry) átvitel előjel nélküli műveleteknél ----ODITSZ-A-P-C

11 Máté: Architektúrák2. előadás11 Általános regiszterek (16 illetve 8 bitesek) word higher byte lower byte AXAHALAccumulátor (szorzás, osztás is) BXBHBLBase Register (címző regiszter) CXCHCLCounter Register (számláló regiszter) DXDHDLData Register (szorzás, osztás, I/O)

12 Máté: Architektúrák2. előadás12 Az I8086/88 címzési rendszere Operandus megadás Adat megadás Kódba épített adat (immediate – közvetlen operandus) MOVAL, 6; AL új tartalma 6 MOVAX, 0FFH; AX új tartalma 000FFH

13 Máté: Architektúrák2. előadás13 Automatikus szegmens regiszter: DS Direkt memória címzés: a címrészen az operandus logikai címe (eltolás, displacement) MOV AX, SZO; AX új tartalma SZO tartalma MOV AL, KAR; AL új tartalma KAR tartalma Valahol a DS által mutatott szegmensben: SZODW1375H KARDB3FH (DS:SZO) illetve (DS:KAR) MOVAX, KAR; hibás MOVAL, SZO; hibás MOVAX, WORD PTR KAR; helyes MOVAL, BYTE PTR SZO; helyes

14 Máté: Architektúrák2. előadás14 Indexelt címzés: a logikai cím: a 8 vagy 16 bites eltolás + SI vagy DI (esetleg BX) tartalma MOVAX, [SI] MOVAX, 10H[SI] MOVAX, -10H[SI] Regiszter indirekt címzés: eltolási érték nélküli indexelt címzés MOVAX, [BX] MOVAX, [SI] Bázis relatív címzés: a logikai cím: eltolás + BX + SI vagy DI tartalma MOVAX, 10H[BX][SI] MOVAX, [BX+SI+10H]

15 Máté: Architektúrák2. előadás15 Stack (verem) terület címzés Automatikus szegmens regiszter: SS Megegyezik a bázis relatív címzéssel, csak a BX regiszter helyett a BP szerepel.

16 Máté: Architektúrák2. előadás16 Program terület címzés Automatikus szegmens regiszter: CS A végrehajtandó utasítás címe: (CS:IP) Egy utasítás végrehajtásának elején: IP = IP + az utasítás hossza. IP relatív címzés: IP = IP + a 8 bites előjeles közvetlen operandus Direkt utasítás címzés: Az operandus annak az utasításnak a címe, ahova a vezérlést átadni kívánjuk. Közeli (NEAR):IP < = a 16 bites operandus Távoli (FAR):(CS:IP) < = a 32 bites operandus. CALL VALAMI; az eljárás típusától függően ;NEAR vagy FAR

17 Máté: Architektúrák2. előadás17 Indirekt utasítás címzés: Bármilyen adat címzési móddal megadott szóban vagy dupla szóban tárolt címre történő vezérlés átadás. Pl.: JMPAX ; ugrás az AX-ben tárolt címre JMP[BX] ; ugrás a (DS:BX) által címzett ; szóban tárolt címre.

18 Máté: Architektúrák2. előadás18 Az utasítások szerkezete Prefixum: utasítás ismétlés, explicit szegmens megadás vagy LOCK MOVAX, CS:S; S nem a DS, ; hanem a CS regiszterrel címzendő Operációs kód: szimbolikus alakját mnemonic-nak nevezzük Címzési mód byte: hogyan kell az operandust értelmezni Operandus: mivel kell a műveletet elvégezni prefixumoperációs kódcímzési módoperandus byte1 byte0 - 1 byte0 - 4 byte

19 Máté: Architektúrák2. előadás19 Címzési mód byte A legtöbb utasítás kód után szerepel. Szerkezete: MódReriszterReg/Mem Ha a műveleti kód legalacsonyabb helyértékű bit-je 0, akkor a regiszter byte, 1, akkor a regiszter word.

20 Máté: Architektúrák2. előadás20 RegiszterReg/Mem jelentése, ha Mód = byteword ALAXBX + SI + DI „00” + 8 bit displ. „00” + 16 bit displ. R e g i s z t e r 001CLCX 010DLDXBP + SI + DI 011BLBX 100AHSP SI DI 101CHBP 110DHSIközv. op.BP+8 bit d.BP+16 bit d. 111BHDIBX„00”+8 bit„00”+16 bit

21 Máté: Architektúrák2. előadás21 Szimbolikus alakban az operandusok sorrendje, gépi utasítás formájában a gépi utasítás kód mondja meg a regiszter és a memória közti adatátvitel irányát. Pl. az alábbi két utasítás esetén a címzési mód byte megegyezik: MOVAX, 122H[SI+BX] ; hexadecimálisan 8B MOV 122H[SI+BX], AX ; hexadecimálisan MódReriszterReg/Mem +16 bit d.AXSI+BX

22 Máté: Architektúrák2. előadás22 Az általános regiszterek és SI, DI, SP, BP korlátlanul használható, a többi (a szegmens regiszterek, IP és STATUS) csak speciális utasításokkal. Pl.: MOVDS, ADAT; hibás! MOVAX, ADAT; helyes! MOVDS, AX; helyes! A „többi” regiszter nem lehet aritmetikai utasítás operandusa, sőt, IP és CS csak vezérlés átadó utasításokkal módosítható, közvetlenül nem is olvasható.

23 Máté: Architektúrák2. előadás23 ; Assembly főprogram, amely adott szöveget ír a képernyőre ; ================================================= KOD SEGMENT PARA PUBLIC CODE ; Szegmens kezdet ; KOD: a szegmens neve ; align-type (igazítás típusa): BYTE, WORD, PARA, PAGE ; combine-type: PUBLIC, COMMON, AT  kifejezés , STACK ; class: CODE, DATA, (CONSTANT,) STACK, MEMORY ; ajánlott értelemszerűen ASSUMECS:KOD, DS:ADAT, SS:VEREM, ES:NOTHING ; feltételezett szegmens regiszter értékek. ; A beállításról ez az utasítás nem gondoskodik!

24 Máté: Architektúrák2. előadás24 KIIRPROCFAR; A fő eljárás mindig FAR ; FAR: távoli, NEAR: közeli eljárás ; Az operációs rendszer úgy hívja meg a főprogramokat, hogy ; a CS és IP a program végén lévő END utasításban megadott ; címke szegmens és OFFSET címét tartalmazza, SS és SP a ; a STACK kombinációs típusú szegmens végét mutatja, ; a visszatérés szegmens címe DS-ben van, OFFSET-je pedig 0 PUSHDS; DS-ben van a visszatérési cím ; SEGMENT része XORAX, AX; AX  0, az OFFSET rész = 0 PUSHAX; Veremben a (FAR) visszatérési cím MOVAX, ADAT; AX  az ADAT SEGMENT címe MOVDS, AX ; Most már teljesül, amit az ASSUME utasításban írtunk ; Eddig tartott a főprogram előkészületi része

25 Máté: Architektúrák2. előadás25 MOVSI, OFFSET SZOVEG ; SI  SZÖVEG OFFSET címe CLD; a SZÖVEGet növekvő címek ; szerint kell olvasni CALL KIIRO; Eljárás hívás RET; Visszatérés az op. rendszerhez ; a veremből visszaolvasott ; szegmens és OFFSET címre KIIRENDP; A KIIR eljárás vége

26 Máté: Architektúrák2. előadás26 KIIROPROC; NEAR eljárás, ; megadása nem kötelező CIKLUS:LODSB; AL  a következő karakter CMPAL, 0 ; AL =? 0 JEVEGE; ugrás a VEGE címkéhez, ; ha AL=0 MOVAH, 14 ; BIOS rutin paraméterezése INT 10H; a 10-es interrupt hívása: ; az AL-ben lévő karaktert kiírja ; a képernyőre JMPCIKLUS ; ugrás a CIKLUS címkéhez, ; a kiírás folytatása VEGE:RET; Visszatérés a hívó programhoz KIIROENDP; A KIIRO eljárás vége KODENDS; A KOD szegmens vége

27 Máté: Architektúrák2. előadás27 ADATSEGMENTPARA PUBLIC DATA SZOVEGDBEzt a szöveget kiírja a képernyőre DB13, 10; 13: a kocsi vissza, ; 10: a soremelés kódja, DB0; 0: a szöveg vége jel ADATENDS; Az ADAT szegmens vége ; ================================================= VEREMSEGMENTPARA STACK DW100 DUP (?); Helyfoglalás 100 db ; inicializálatlan szó számára VEREMENDS; A VEREM szegmens vége ; ================================================= ENDKIIR; Modul vége, ; a program kezdőcíme: KIIR

28 Máté: Architektúrák2. előadás28 Digitális logikai szint Digitális áramkör: két érték – általában 0-1 volt között az egyik (pl. 0, hamis), 2-5 volt között a másik (1, igaz). Más feszültségeket nem engednek meg. Kapu (gate): kétértékű jelek valamilyen függvényét tudja kiszámítani. Kapcsolási idő néhány ns (nanoszekundum = s)

29 Máté: Architektúrák2. előadás29 NEM (NOT) kapu (3.1. ábra). Emitter Bázis Kollektor + V cc V be V ki + V cc 0 0 Tranzisztor AX Igazság tábla: Szimbolikus jelölése: A X NEM (NOT) kapu, inverter erősítő Inverziós gömb + V cc

30 Máté: Architektúrák2. előadás30 NEM-ÉS (NAND) kapu ABX Igazság tábla: + V cc V1V1 V ki V2V2 Szimbolikus jelölése A B X

31 Máté: Architektúrák2. előadás31 NEM-VAGY (NOR) kapu + V cc V ki ABX Igazság tábla: V1V1 V2V2 Szimbolikus jelölése A B X

32 Máté: Architektúrák2. előadás32 ÉS kapu ABX Igazság tábla: Szimbolikus jelölése A B X

33 Máté: Architektúrák2. előadás33 VAGY kapu ABX Igazság tábla: Szimbolikus jelölése A B X

34 Máté: Architektúrák2. előadás34 Boole algebra Olyan algebra, amelynek változói és függvényei csak a 0, 1 értéket veszik fel. Igazságtábla: olyan táblázat, amely a változók összes lehetséges értéke mellett megadja a függvény vagy kifejezés értékét.

35 Máté: Architektúrák2. előadás35 Pl. 3 változós többségi függvény (3.3. ábra): értéke 1, ha legalább két operandus 1 ABCM Igazság tábla: Bool algebrai alakja: A fölülvonás a NEM (negáció), az egymás mellé írás az ÉS, a + a VAGY művelet jele.

36 Máté: Architektúrák2. előadás36 Boole függvény megvalósításának lépései: igazságtábla, negált értékek, ÉS kapuk bemenetei, ÉS kapuk, VAGY kapu, kimenet. ABCM A B C M A B C

37 Máté: Architektúrák2. előadás37 NAND és NOR előnye: teljesség (3.4. ábra). NOT AND OR

38 Máté: Architektúrák2. előadás38 Definíció: Akkor mondjuk, hogy két boole függvény ekvivalens, ha az összes lehetséges bemenetre a két függvény azonos kimenetet ad. Két boole függvény ekvivalenciája könnyen ellenőrizhető az igazság táblájuk alapján. Pl.: AB + AC és A(B + C) ekvivalens (3.5. ábra). Az első függvény megvalósításához két ÉS és egy VAGY kapura van szükség, a másodikhoz elegendő egy ÉS és egy VAGY kapu.

39 Máté: Architektúrák2. előadás39 Néhány azonosság (3.6. ábra) SzabályÉS formaVAGY forma Identitás1A = A0+A=A Null0A = 01+A=1 IdempotensAA=AA+A=A InverzAA=0A+A=1 KommutatívAB=BAA+B=B+A Asszociatív(AB)C=A(BC)(A+B)+C=A+(B+C) DisztribúciósA+BC=(A+B)(A+C)A(B+C)=AB+AC AbszorpciósA(A+B)=AA+AB=A De MorganAB=A+BA+B=AB

40 Máté: Architektúrák2. előadás40 Disztribúciós szabály: A+BC=A+(BC)=(A+B)(A+C) Jelölje az ÉS műveletet ٨, a VAGY műveletet ٧, akkor A ٧ (B ٨ C) = (A ٧ B) ٨ (A ٧ C)

41 Máté: Architektúrák2. előadás41 Alapvető digitális logikai áramkörök Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm 2 szilícium darab kerámia vagy műanyag lapon (tokban), lábakkal (pins). Négy alaptípus: SSI (Small Scale Integrated 1-10 kapu), MSI (Medium Scale..., kapu), LSI (Large Scale..., kapu), VLSI (Very Large Scale..., > kapu). Példa SSI-re: ábra, V cc : feszültség, GND: föld. Kapukésleltetés (gate delay): 1-10 nsec.

42 Máté: Architektúrák2. előadás ábra SSI lapka négy NAND kapuval V cc : feszültség, GND: föld V cc GND Bevágás

43 Máté: Architektúrák2. előadás43 Kívánalom: sok kapu – kevés láb Kombinációs áramkörök Definíció: A kimeneteket egyértelműen meghatározzák a pillanatnyi bemenetek.

44 Máté: Architektúrák2. előadás44 Multiplexer: 2 n adatbemenet, n vezérlő bemenet, 1 kimenet. Az egyik adatbemenet kapuzott (gated) a kimenetre (3.11. ábra). D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB C F C D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB F Sematikus rajza

45 Máté: Architektúrák2. előadás45 n vezérlő bemenetű multiplexerrel tetszés szerinti n változós bool függvény megvalósítható az adatbemenetek megfelelő választásával. Pl. a 3 változós többségi függvény: ABCM V cc C D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB F ábra Igazság tábla: Párhuzamos-soros átalakítás: vezérlő vonalakon rendre: 000, 001, … 111.

46 Máté: Architektúrák2. előadás46 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 multiplexer demultiplexer Demultiplexer: egy egyedi bemenetet irányít az n vezérlő bemenet értékétől függően a 2 n kimenet egyikére

47 Máté: Architektúrák2. előadás47 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 dekódoló D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 demultiplexer Dekódoló: n bemenet, 2 n kimenet. Pontosan egy kimeneten lesz 1 (3.13. ábra). Demultiplexerrel: a bemenetet igazra állítjuk.

48 Máté: Architektúrák2. előadás48 KIZÁRÓ VAGY kapu ABX Igazság tábla: Szimbolikus jelölése A B X Összehasonlító (comparator): (3.14. ábra). A0A0 B0B0 A1A1 B1B1 A2A2 B2B2 A3A3 B3B3 A ≡ B 4 bites összehasonlító

49 Máté: Architektúrák2. előadás49 Programozható logikai tömbök: PLA (3.15. ábra) (Programmable Logic Array) A B L 12 bemenő jel Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor nem jelenik meg #B az 1-es ÉS kapu bemenetén Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor az 1-es ÉS kapu kimenete nem jelenik meg az 5-ös VAGY kapu bemenetén 24 bemenő vonal 50 bemenő vonal 6 kimenet

50 Máté: Architektúrák2. előadás50 Aritmetikai áramkörök A kombinációs áramkörökön belül külön csoportot alkotnak. Léptető (shifter): ábra, C=0: balra, 1: jobbra. C D 0 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 6 D 7 S 0 S 1 S 2 S 3 S 4 S 5 S 6 S 7

51 Máté: Architektúrák2. előadás51 Aritmetikai áramkörök Összeadók: Fél-összeadó (half adder, ábra) Teljes-összeadó (full adder, ábra) átvitel be összeg átvitel ki átvitel

52 Máté: Architektúrák2. előadás52 Aritmetikai-logikai egység: bitszelet (bit slice, ábra), F0, F1 -től függően ÉS, VAGY, NEGÁCIÓ vagy + ENB ENA INVA átvitel be B kimenet teljes összeadó dekódoló F0F0 F1F1 A engedélyező jelek átvitel ki összeg

53 Máté: Architektúrák2. előadás53 átvitel továbbterjesztő összeadó (ripple carry adder): 1 bit ALU A 7 B 7 Q7Q7 1 bit ALU A 6 B 6 Q6Q6 1 bit ALU A 5 B 5 Q5Q5 1 bit ALU A 4 B 4 Q4Q4 1 bit ALU A 3 B 3 Q3Q3 1 bit ALU A 2 B 2 Q2Q2 1 bit ALU A 1 B 1 Q1Q1 1 bit ALU A 0 B 0 Q0Q0 INC átvitel F0F0 F1F1

54 Máté: Architektúrák2. előadás54 átvitel kiválasztó összeadó (carry select adder) eljárás: 1 bit ALU A 7 B 7 Q7Q7 1 bit ALU A 6 B 6 Q6Q6 1 bit ALU A 5 B 5 Q5Q5 1 bit ALU A 4 B 4 Q4Q4 0 1 bit ALU A 7 B 7 Q7Q7 1 bit ALU A 6 B 6 Q6Q6 1 bit ALU A 5 B 5 Q5Q5 1 bit ALU A 4 B 4 Q4Q4 1 1 bit ALU A 3 B 3 Q3Q3 1 bit ALU A 2 B 2 Q2Q2 1 bit ALU A 1 B 1 Q1Q1 1 bit ALU A 0 B 0 Q0Q0 INC

55 Máté: Architektúrák2. előadás55 Feladatok Az alábbi memóriák közül melyik lehetséges, melyik ésszerű? Indokolja meg! 10 bites címek1024 db8 bites rekesz Egy régi gépnek 8192 szavas memóriája volt. Miért nem 8000?

56 Máté: Architektúrák2. előadás56 Feladatok A memória 100-adik bájtjától a H 4bájtos számot és – folytatólagosan – az abcd szöveget helyeztük el. Mi az egyes bájtok tartalma, ha a memória big/little endian szervezésű? Mi a helyzet Intel 8086/8088-as gépen? Hogyan számítjuk ki a fizikai címet Intel 8086/8088- as gépen valós üzemmódban? Milyen operandus megadási módokat ismer? Ezek közül melyek alkalmazhatók az IBM PC-n? Mire szolgál a címzési mód bájt?

57 Máté: Architektúrák2. előadás57 Feladatok Mit jelent az áramköri ekvivalencia? Sorolja fel a bool algebra néhány azonosságát! Írja fel a De Morgan szabályt! Milyen kombinációs áramköröket ismer? Mi indokolja a „fél összeadó” elnevezést?


Letölteni ppt "Máté: Architektúrák2. előadás1 Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása a címrészen (5.16. ábra) Direkt címzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések