Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Máté: Architektúrák3. előadás1 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás eltolással: 3.21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Máté: Architektúrák3. előadás1 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás eltolással: 3.21."— Előadás másolata:

1 Máté: Architektúrák3. előadás1 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás eltolással: ábra. késleltetés A B C

2 Máté: Architektúrák3. előadás2 Memória: „Emlékszik” az utolsó beállításra. Tároló: Szint vezérelt (level triggered). SR tároló (Set Reset latch), ábra. Stabil állapot: a két kimenet 0, 1 vagy 1, 0. S (set), R (reset) bemenet. (#Q ≡ Q) #Q Q S R Q S R Q S R #Q Q S R állapot: 1 állapot: Nem stabil állapotok: ABNOR

3 Máté: Architektúrák3. előadás3 #Q Q S R #Q Q S R be állítás: 0-ról:1-ről: 0-ba állítás: 0-ról:1-ről: #Q Q S R Q S R

4 Máté: Architektúrák3. előadás4 Időzített (clocked) SR tároló (3.23. ábra). Mindkét SR tároló indeterminisztikussá válna, ha S = R = 1 egyszerre fordulna elő. Időzített D-tároló (3.24. ábra). #Q Q S R óra #Q Q D

5 Máté: Architektúrák3. előadás5 Pulzusgenerátor ábra. Flip-flop: élvezérelt (edge triggered), D flip-flop: ábra. Az inverternek van egy pici (1-10 ns) késleltetése (Δ). a b c d a b c b ÉS c d Δ #Q Q D

6 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: Tárolók és flip-flopok (a) CK=1, (b) CK=0 szint esetén írja be D-t, (c) CK emelkedő, (d) CK lefelé menő élénél. Sokszor S (set, PR preset), R (reset,CLR clear) be- és Q# kimenet is van. D Q CK D Q >CK (a) (b) tárolók (c) (d) flip-flopok D Q CK D Q >CK CK: órajel

7 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: (a) 2 független D flip-flop, D Q >CK #Q CLR PR D Q >CK #Q CLR PR V cc GND

8 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: (b) közös CK-val vezérelt 8 bites D flip-flop: regiszter GND V cc D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR

9 Máté: Architektúrák3. előadás9 Memória szervezése Elvárás: szavak címezhetősége ábra: Négy db három bites szó. Bemenetek: három a vezérléshez, –CS (Chip Select): lapka választás, –RD (ReaD): 1: olvasás, 0: írás választása, –OE (Output Enable): kimenet engedélyezése. kettő a címzéshez (dekódoló), három a bemenő adatoknak, három adat kimenet.

10 Máté: Architektúrák3. előadás10 D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK dekóderdekóder A0A1A0A1 CS RD OE input output 0. szó 1. szó 2. szó 3. szó

11 Máté: Architektúrák3. előadás11 Memória szervezése Az igazi memóriáknál a bemenet és kimenet közös (kevesebb lábra van szükség): Nem invertáló és invertáló pufferek (tri-state device, ábra). adat be adat ki vezérlés adat be adat ki vezérlés nem invertáló puffer invertáló puffer magas alacsony bemenet esetén

12 Máté: Architektúrák3. előadás12 Memórialapkák Előnyös, ha a szavak száma 2 hatvány. 4 Mbit-es memória kétféle szervezése: ábra. A0 A1... A18 D0 D1... D7 512K 8 bites memória (4M bit) CS WE OE A0 A1... A10 D 4096K 1 bites memória (4M bit) CS WE OE RAS CAS 19 cím, 8 adat vonal 11 cím, 1 adat vonal Row Address Strobe Column Address Strobe

13 Máté: Architektúrák3. előadás13 Memórialapkák A jel (bemenet) beállított (asserted) vagy negált. CS beállított: 1, de CS# beállított: 0 a)512 K bájtos elrendezés: 19 cím, 8 adat vonal. b)2048*2048 bites elrendezés: 11 cím, 1 adat vonal: Bit kiválasztás sor- (RAS: Row Address Strobe) és oszlopindex CAS (Column...) segítségével. Gyakran alkalmazzák nagyobb memóriáknál, bár a két cím megadása lassíthat. Nagyobb memóriáknál 1, 4, 8, 16 bites kimeneteket is használnak.

14 Máté: Architektúrák3. előadás14 RAM (Random Access Memory) Statikus RAM (SRAM). D flip-flop elemekből épül fel. Amíg áram alatt van, tartja a tartalmát. Elérési idő: néhány nsec (cache-nek jók). Dinamikus RAM (DRAM): minden bit egy tranzisztor és egy kondenzátor: néhány msec-onként frissíteni kell, de nagyobb adatsűrűség érhető el. Elérési idő: néhány tíz nsec (főmemóriák). Szinkron: SDRAM (synchronous DRAM). Aszinkron működésű: -régi: FPM (Fast Page Mode) sor-, oszlopcím. -újabb: EDO (Extended Data Output) lehet új memóriahivatkozás, mielőtt az előző befejeződik.

15 Máté: Architektúrák3. előadás15 ROM (Read-Only Memory) ROM: gyárilag kialakított tartalom. PROM (Programmable ROM): a tartalom biztosítékok kiégetésével alakul ki (hasonlóan a PLA-khoz, ábra). EPROM (Erasable PROM): a biztosítékok speciális fénnyel kiolvaszthatók és „kijavíthatók”. EEPROM: elektromos impulzusokkal. Flash (fény) memória: törlés és újraírás csak blokkonként. Kb használat után „elkopnak”.

16 Máté: Architektúrák3. előadás16 Az I8086/8088 utasítás rendszere Jelőlések  : értékadás  : felcserélés op, op1, op2: tetszőlegesen választható operandus (közvetlen, memória vagy regiszter). op1 és op2 közül az egyik regiszter kell legyen! reg: általános, bázis vagy index regiszter mem: memória operandus ipr: (8 bites) IP relatív cím port: port cím (8 bites eltolás vagy DX) [op]: az op által mutatott cím tartalma

17 Máté: Architektúrák3. előadás17 Adat mozgató utasítások Nem módosítják a flag-eket (kivéve POPF és SAHF) MOVop1, op2; op1  op2 (MOVe) XCHGop1, op2; op1  op2 (eXCHanGe), op2 sem ; lehet közvetlen operandus XLAT; AL  [BX+AL] (trans(X)LATe), a ; BX által címzett maximum 256 byte- ; os tartomány AL-edik byte-jának ; tartalma lesz AL új tartalma LDSreg, mem; reg  mem, mem+1 ; DS  mem+2, mem+3 (Load DS) LESreg, mem; reg  mem, mem+1 ; ES  mem+2, mem+3 (Load ES) LEAreg, mem; reg  mem effektív (logikai) címe ; (Load Effective Address)

18 Máté: Architektúrák3. előadás18 A veremmel (stack-kel) kapcsolatos adat mozgató utasítások: PUSHop; SP  SP-2; (SS:SP)  op PUSHF; (PUSH Flags) ; SP  SP-2; (SS:SP)  STATUS POPop; op  (SS:SP); SP  SP+2 POPF; (POP Flags) ; STATUS  (SS:SP); SP  SP+2 Az Intel 8080-nal való kompatibilitást célozza az alábbi két utasítás: SAHF; STATUS alsó 8 bitje  AH LAHF; AH  STATUS alsó 8 bitje

19 Máté: Architektúrák3. előadás19 Aritmetikai utasítások ADDop1, op2; op1  op1 + op2 (ADD) Pl.: előjeles/előjel nélküli számok összeadása MOVAX, -1; AX=-1 (=0FFFFH) ADDAX, 2; AX=1, C=1, O=0 ADCop1, op2; op1  op1 + op2 + C ; (ADD with Carry) Pl.: két szavas összeadás (előjeles/előjel nélkül) ADDAX, BX ADCDX, CX; (DX:AX) = (DX:AX) + (CX:BX) INCop; op  op + 1, C változatlan! (INCrement)

20 Máté: Architektúrák3. előadás20 SUBop1, op2; op1  op1 - op2 (SUBtraction) CMPop1, op2; flag-ek op1 - op2 szerint (CoMPare) SBBop1, op2; op1  op1 - op2 – C: ; a több szavas kivonást segíti. DECop; op  op - 1, C változatlan ; (DECrement) NEGop; op  -op (NEGate)

21 Máté: Architektúrák3. előadás21 Az összeadástól és kivonástól eltérően a szorzás és osztás esetében különbséget kell tennünk, hogy előjeles vagy előjel nélküli számábrázolást alkalmazunk-e. További lényeges eltérés, hogy két 8 bites vagy 16 bites mennyiség szorzata ritkán fér el 8 illetve 16 biten, ezért a szorzás műveletét úgy alakították ki, hogy 8 bites tényezők szorzata 16, 16 biteseké pedig 32 biten keletkezzék: Szorzásnál op nem lehet közvetlen operandus! MULop; előjel nélküli szorzás (MULtiplicate), IMULop; előjeles szorzás (Integer MULtiplicate). Ha op 8 bitesAX  AL  op. Ha op 16 bites (DX:AX)  AX  op.

22 Máté: Architektúrák3. előadás22 Osztásnál op nem lehet közvetlen operandus! DIVop; (DIVide) előjel nélküli osztás, IDIVop; (Integer DIVide) előjeles osztás, ; A nem 0 maradék előjele megegyezik ; az osztóéval. Ha op 8 bites: AL  AX/op hányadosa, AH  AX/op maradéka. Ha op 16 bites: AX  (DX:AX)/op hányadosa, DX  (DX:AX)/op maradéka. Osztásnál túlcsordulás  azonnal elhal (abortál) a programunk!

23 Máté: Architektúrák3. előadás23 Ha bájtot bájttal vagy szót szóval akarunk osztani, akkor: Előjel nélküli osztás előkészítése AH illetve DX nullázásával történik. Előjeles osztás előkészítésére szolgál az alábbi két előjel kiterjesztő utasítás: CBW; (Convert Byte to Word) ; AX  AL előjel helyesen CWD; (Convert Word to Double word) ; (DX:AX)  AX előjel helyesen Pozitív számok esetén (az előjel 0) az előjel kiterjesztés az AH illetve a DX regiszter nullázását, negatív számok esetén (az előjel 1) csupa 1-es bittel való feltöltését jelenti. Az előjel kiterjesztés máskor is alkalmazható.

24 Máté: Architektúrák3. előadás24 ; Két vektor skalár szorzata. 1. változat codesegment para public ’code’ assume cs:code, ds:data, ss:stack, es:nothing skalarprocfar pushds; visszatérési cím a verembe xorax,ax; ax  0 pushax; visszatérés offset címe movax,data; ds a data szegmensre mutasson mov ds,ax; sajnos „mov ds,data” ; nem megengedett ; A

25 Máté: Architektúrák3. előadás25 movcl,n; cl  n, 0  n  255 xorch,ch; cx = n szavasan xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye JCXZkesz; ugrás a kesz címkére, ; ha CX (=n) = 0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

26 Máté: Architektúrák3. előadás26 ism:moval,a[bx]; al  a[0], később a[1],... imulb[bx]; ax  a[0]  b[0], a[1]  b[1],... adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése ; B deccx; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZkesz; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmpism; ugrás az ism címkére kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben ; C

27 Máté: Architektúrák3. előadás27 callhexa; az eredmény kiírása ; hexadecimálisan movsi,offset kvse ; kocsi vissza soremelés callkiiro; kiírása ret; vissza az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége ; D

28 Máté: Architektúrák3. előadás28 hexaproc; ax kiírása hexadecimálisan xchgah,al; ah és al felcserélése callhexa_b; al (az eredeti ah) kiírása xchgah,al; ah és al visszacserélése call hexa_b; al kiírása ret; visszatérés hexaendp; a hexa eljárás vége ; hexa_bproc; al kiírása hexadecimálisan pushcx; mentés a verembe movcl,4; 4 bit-es rotálás előkészítése RORal,CL; az első jegy az alsó 4 biten callh_jegy; az első jegy kiírása RORal,CL; a második jegy az alsó 4 biten callh_jegy; a második jegy kiírása popcx; visszamentés a veremből ret; visszatérés hexa_bendp; a hexa_b eljárás vége

29 Máté: Architektúrák3. előadás29 h_jegyproc; hexadecimális jegy kiírása pushax; mentés a verembe ANDal,0FH; a felső 4 bit 0 lesz, ; a többi változatlan addal,’0’; + 0 kódja cmpal,’9’;  9 ? JLEh_jegy1; ugrás h_jegy1 -hez, ha igen addal,’A’-’0’-0AH; A-F hexadecimális jegyek ; kialakítása h_jegy1: movah,14; BIOS szolgáltatás előkészítése int10H; BIOS hívás: karakter kiírás popax; visszamentés a veremből ret; visszatérés h_jegyendp; a hexa_b eljárás vége

30 Máté: Architektúrák3. előadás30 kiiroproc ; szöveg kiírás (DS:SI)-től pushax cld ki1:lodsb ; al  a következő karakter cmpal, 0; al =? 0 jeki2; ugrás a ki2 címkéhez, ha al=0 movah,14; BIOS rutin paraméterezése int 10H; az AL-ben lévő karaktert ; kiírja a képernyőre jmpki1; a kiírás folytatása ki2:popax ret; visszatérés a hívó programhoz kiiroendp; a kiíró eljárás vége ; codeends; a code szegmens vége

31 Máté: Architektúrák3. előadás31 datasegment para public ’data’ ndb3 adb1, 2, 3 bdb3, 2, 1 kvsedb13, 10, 0; kocsi vissza, soremelés dataends; a data szegmens vége ; ========================================== stacksegment para stack ’stack’ dw100 dup (?); 100 word legyen a verem stackends; a stack szegmens vége ; ========================================== endskalar; modul vége, ; a program kezdő címe: skalar

32 Máté: Architektúrák3. előadás32 Egyszerűsítési lehetőség: ; B deccx; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZkesz; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmpism; ugrás az ism címkére kesz: movax,dx ; a skalár szorzat értéke ax-ben helyett: ; B LOOPism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx ; a skalár szorzat értéke ax-ben

33 Máté: Architektúrák3. előadás33 Annak érdekében, hogy a skalárszorzatot kiszámító program ne rontson el regisztereket, kívánatos ezek mentése: ; A PUSHBX; mentés PUSHCX PUSHDX és visszamentése: POPDX; visszamentés POPCX POPBX ; C

34 Máté: Architektúrák3. előadás34 A paraméterek szabványos helyen történő átadása ; Két vektor skalár szorzata. 2. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; SZABVÁNYOS HELYEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL CALLSKAL; ELJÁRÁS HÍVÁS ; eredmény az AX regiszterben ; C callhexa; az eredmény kiírása movsi,offset kvse ; kocsi vissza, soremelés callkiiro; kiírása... ret; vissza az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége

35 Máté: Architektúrák3. előadás35 SKALPROC; KÖZELI (NEAR) ELJÁRÁS ; KEZDETE PUSHBX; MENTÉSEK PUSHCX PUSHDX movcl,n; cl  n, 0  n  255 xorch,ch; cx = n szavasan xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

36 Máté: Architektúrák3. előadás36 ism:moval,a[bx]; al  a[0], később a[1],... imulb[bx]; ax  a[0]  b[0], a[1]  b[1],... adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése ; B LOOPism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben POPDX; VISSZAMENTÉSEK POPCX POPBX RET; VISSZATÉRÉS A HÍVÓ ; PROGRAMHOZ SKALENDP; A SKAL ELJÁRÁS VÉGE ; D Csak az a és b vektor skalár szorzatát tudja kiszámolni!

37 Máté: Architektúrák3. előadás37 A paraméterek regiszterekben történő átadása ; Két vektor skalár szorzata. 3. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; REGISZTEREKBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL MOVCL, n; PARAMÉTER BEÁLLÍTÁSOK XORCH, CH; CX = n, ÉRTÉK MOVSI,OFFSET a; SI  a OFFSET CÍME MOVDI,OFFSET b; DI  b OFFSET CÍME callskal; eljárás hívás ; eredmény az ax regiszterben callhexa; az eredmény kiírása movsi,offset kvse ; kocsi vissza, soremelés callkiiro; kiírása... ret; visszatérés az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége

38 Máté: Architektúrák3. előadás38 skalproc; Közeli (NEAR) eljárás kezdete pushbx; mentések pushcx pushdx xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

39 Máté: Architektúrák3. előadás39 ism:moval,[SI+BX]; FÜGGETLEN a-tól imulBYTE PTR [DI+BX]; FÜGGETLEN b-től ; csak „BYTE PTR”-ből derül ki, hogy 8 bites a szorzás adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése loopism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben popdx; visszamentések popcx popbx ret; visszatérés a hívó programhoz skalendp; a skal eljárás vége ; D... Így csak kevés paraméter adható át!

40 Máté: Architektúrák3. előadás40 ; Két vektor skalár szorzata. 4. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; VEREMBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL MOVAL,n; AL-t nem kell menteni, mert XORAH,AH; AX-ben kapjuk az eredményt PUSHAX; AX=n a verembe MOVAX,OFFSET a; AX  a OFFSET címe PUSHAX; a verembe MOVAX,OFFSET b; AX  b OFFSET címe PUSHAX; a verembe A verembe került: n értéke, a címe, b címeparaméterek

41 Máté: Architektúrák3. előadás41 callskal; eljárás hívás ; eredmény az ax regiszterben ADDSP,6; paraméterek ürítése a veremből... ret; visszatérés az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége callskal Hatására a verembe került a visszatérési cím

42 Máté: Architektúrák3. előadás42 skalproc; Közeli (near) eljárás kezdete PUSHBP; BP értékét mentenünk kell MOVBP,SP; BP  SP, ; a stack relatív címzéshez PUSHSI; mentések PUSHDI pushbx pushcx pushdx A verem tartalma: n értéke, a címe, b címeparaméterek visszatérési cím, bp, si, di, bx, cx, dxmentett regiszterek

43 Máté: Architektúrák3. előadás43 A verem tartalma: n értéke, a címe, b címeparaméterek visszatérési cím, bp, si, di, bx, cx, dxmentett regiszterek (SS:SP)dx + 2cx + 4bx + 6di + 8si +10bp (SS:BP) +12visszatérési cím b címe a címe n értéke+ 8...korábbi mentések...

44 Máté: Architektúrák3. előadás44 +10bp (SS:BP) +12visszatérési cím b címe a címe n értéke+ 8...korábbi mentések... MOVSI,6[BP]; SI  az egyik vektor címe MOVDI,4[BP]; DI  a másik vektor címe MOVCX,8[BP]; CX  a dimenzió értéke xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0 xorbx,bx; bx  0, indexezéshez

45 Máté: Architektúrák3. előadás45 ism:moval,[si+bx]; független a-tól imulbyte ptr [di+bx]; független b-től ; csak „byte ptr”-ből derül ki, hogy 8 bites a szorzás adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése loopism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben

46 Máté: Architektúrák3. előadás46 popdx; visszamentések popcx popbx POPDI POPSI POPBP ret; visszatérés a hívó programhoz skalendp; a skal eljárás vége ; D... ADDSP,6; paraméterek ürítése a veremből helyett más megoldás: RET6; visszatérés a hívó programhoz ; verem ürítéssel:... SP = SP + 6

47 Máté: Architektúrák3. előadás47 Lokális adat terület, rekurzív és re-entrant eljárások Ha egy eljárás működéséhez lokális adat területre, munkaterületre van szükség, és a működés befejeztével a munkaterület tartalma fölösleges, akkor a munkaterületet célszerűen a veremben alakíthatjuk ki. A munkaterület lefoglalásának ajánlott módja:...proc... PUSHBP; BP értékének mentése MOVBP,SP; BP  SP, ; a stack relatív címzéshez SUBSP,n; n a munkaterület byte-jainak száma...; további regiszter mentések

48 Máté: Architektúrák3. előadás48 Lokális adat terület (NEAR eljárás esetén) (SS:SP) lokális adat terület – 2 bp (SS:BP) visszatérési cím+ 2 paraméterek... korábbi mentések... A munkaterület negatív displacement érték mellett stack relatív címzéssel érhető el. (A veremben átadott paraméterek ugyancsak stack relatív címzéssel, de pozitív displacement érték mellett érhetők el.)

49 Máté: Architektúrák3. előadás49 A munkaterület felszabadítása visszatéréskor a...; visszamentések MOVSP,BP; a munkaterület felszabadítása POPBP; BP értékének visszamentése ret...; visszatérés utasításokkal történhet.

50 Máté: Architektúrák3. előadás50 Rekurzív és re-entrant eljárások Egy eljárás rekurzív, ha önmagát hívja közvetlenül, vagy más eljárásokon keresztül. Egy eljárás re-entrant, ha többszöri belépést tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy az eljárás még nem fejeződött be, amikor újra felhívható. A rekurzív eljárással szemben a különbség az, hogy a rekurzív eljárásban „programozott”, hogy mikor történik az eljárás újra hívása, re-entrant eljárás esetén az esetleges újra hívás ideje a véletlentől függ. Ez utóbbi esetben azt, hogy a munkaterületek ne keveredjenek össze, az biztosítja, hogy újabb belépés csak másik processzusból képzelhető el, és minden processzus saját vermet használ.

51 Máté: Architektúrák3. előadás51 Rekurzív és re-entrant eljárások Ha egy eljárásunk készítésekor betartjuk, hogy az eljárás a paramétereit a vermen keresztül kapja, kilépéskor visszaállítja a belépéskori regiszter tartalmakat – az esetleg eredményt tartalmazó regiszterek kivételével –, továbbá a fenti módon kialakított munkaterületet használ, akkor az eljárásunk rekurzív is lehet, és a többszöri belépést is lehetővé teszi (re-entrant).

52 Máté: Architektúrák3. előadás52 Feladatok Milyen bemenetei vannak az ALU-nak? Milyen nem kombinációs áramköröket ismer? Kombinációs áramkör-e az ALU? Hogyan csökkenthető az összeadásnál az átvitelekből származó idő? Magyarázza el a pulzus generátor működését! Mi a különbség a tároló és a flip-flop között? Mi a különbség a SRAM és a DRAM között? Mi az EPROM? Mi az EEPROM?

53 Máté: Architektúrák3. előadás53 Feladatok Milyen adat mozgató utasításokat ismer? Milyen aritmetikai utasításokat ismer? Mit csinál az IDIV utasítás? Mit csinál az CWD utasítás? Miért hibás az imul [di+bx] utasítás? Milyen paraméter átadási módszereket ismer?

54 Máté: Architektúrák3. előadás54 Feladatok Alakítsa át a skalárszorzat kiszámításának négy változatát, hogy előjeles/előjel nélküli bájt/word vektor elemeit összegezze (számítson arra, hogy az eredmény nem fér el egy bájton/word-ön)! Készítsen eljárást 2 jegyű előjeles/előjel nélküli szám decimálissá konvertálására és kiírására! Készítsen eljárást előjeles/előjel nélküli word decimálissá konvertálására és kiírására!

55 Máté: Architektúrák3. előadás55 Feladatok Hogy alakíthatunk ki lokális adat területet? Mi a rekurzív és a re-entrant eljárás? Készítsen rekurzív eljárást n! kiszámítására! Készítsen rekurzív eljárást a és b legnagyobb közös osztójának meghatározására (euklideszi algoritmus)!


Letölteni ppt "Máté: Architektúrák3. előadás1 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás eltolással: 3.21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések