Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Gémesi Ferenc szakállamtitkár előadása.

Az előadások a következő témára: "Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Gémesi Ferenc szakállamtitkár előadása."— Előadás másolata:

1 Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát- medencében Gémesi Ferenc szakállamtitkár előadása „A regionális tudomány és a területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében” című jubileumi tudományos ülésszakon (25 éves az MTA RKK) Pécs, 2009. június 26.

2 mint A válság, mint lehetőség A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére. A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

3 A válság, mint lehetőség Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét. Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.

4 A válság, mint lehetőség Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása. Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása.

5 A válság, mint lehetőség A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása. A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása.

6 Kihívások és válaszok Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését

7 Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt. A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

8 Paradigmaváltás a nemzetpolitikában A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer

9 Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.

10 Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi.

11 A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.

12 Az EGTC, mint új lehetőség Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva

13 Az EGTC, mint új lehetőség Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva. Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

14 Az EGTC, mint új lehetőség Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések. Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

15 Működő EGTC: Ister-Granum

16 Tervezett EGTC

17

18

19 European Territorial Cooperation ETE jogosult programterület