Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS Az integrált városfejlesztési stratégiák eredményessége és hatásai a fenntartható fejlődés szemszögéből 2013. ÖKO ZRt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS Az integrált városfejlesztési stratégiák eredményessége és hatásai a fenntartható fejlődés szemszögéből 2013. ÖKO ZRt."— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS Az integrált városfejlesztési stratégiák eredményessége és hatásai a fenntartható fejlődés szemszögéből ÖKO ZRt.

2 Az értékelés célja Az értékelési feladat célja kettős: vizsgáltuk hogy a megvalósult és tervezett projektekben a fenntartható fejlődés kérdéseit mennyire vették figyelembe, mennyire szolgálják a projektek ezt a célt az elméleti keretet is: azt, hogy az integrált városfejlesztés a kapcsolódó EU-s és azai dokumentumok alapján mennyire, vagy mennyire nem hordozza magában a fenntartható fejlődés fogalmát, céljait. Első kérdéskör megválaszolására 5 esettanulmányt készítettünk jórészt már megvalósult ROP integrált projektek alapján: Fonyód, Pécel, Budapest Belváros, Kecskemét, Miskolc Az értékelés bemutatására a Kecskeméti projektet használjuk

3 Az integrált városfejlesztés fogalma Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy integrált szemléletű, középtávú (7-8 év) városfejlesztési terv, amelynek célja a hosszabb távú településfejlesztési koncepció célkitűzései és a rendelkezésre álló, vagy megszerezhető források összhangjának megteremtése Az integráltság itt az ágazat, a terület, az idő és a forrás együttes tervezését jelenti Az IVS egy a városokra, adott esetben városrészekre vonatkozó megvalósítás orientált tervezési dokumentum Az integrált megközelítés a különböző fejlesztési célokat és azok finanszírozási módját, lehetőségeit, a megvalósítási és fenntartási alternatíváit is összefüggéseiben kezeli

4 Az integrált városfejlesztési stratégia

5 A fenntartható fejlődés és a városok 1. A fenntartható fejlődés és a városok 1. Egy város szintjén – ma, Magyarországon – a fenntartható fejlődés az rendszer, amely igazságosan biztosítja a kor igényeinek megfelelő életvitelhez szükséges infrastruktúra és javak hozzáférhetőségét és megszerezhetőségét minden lakos számára, miközben: a környezeti értékek esetében is biztosítja a megfelelő állapotot és annak fennmaradását, azaz olyan település jön létre, ahol jó élni és jó lesz élni a jövőben is (azzal a feltétellel, hogy az egyén életminőségének javulása nem a saját és mások által preferált környezeti javak sérelmére történik)

6 Miközben: megőrzi az érintett terület speciális, az ott élő minden korosztály számára életteret jelentő értékeit, beleértve ebben az emberi kapcsolatokat is figyelembe veszi annak igényét, hogy szükség van a lakosok tudati fejlődésére, mert e nélkül a célok nem teljesíthetők biztosítja az emberek által igényelt elvárható biztonságot mind az ellátás, mind az egészséghez való jog területén A fenntartható fejlődés és a városok 2. A fenntartható fejlődés és a városok 2.

7 A fenntartható fejlődés kritériumai A fenntartható fejlődés kritériumai Az értékeléshez számon kérhető fenntartható fejlődési kritériumokat használtunk, amelyek minősítési, viszonyítási alapot jelentettek. A minősítési rendszer két szinten kialakított: az Integrált Városfejlesztés mint elméleti és gyakorlati rendszer az erre épülő, a ROP-ból finanszírozott, konkrét városi projektek A fenntartható fejlődési kritériumok kialakításánál figyelembe vételre került: A FENNTARTHATÓ EURÓPAI VÁROSOKRÓL szóló LIPCSEI CHARTA A városfejlesztésért felelős miniszterek Toledói nyilatkozata Az erről szóló hazai VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA Az Európai Bizottság: Kohéziós politika 2013 és 2020 között, INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS 2012 dokumentuma.

8 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /1. DAOP 5.1.2/C-09-2f Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja Kedvezményezett: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Elnyert támogatás: Ft, A projekt teljes költsége: Ft A település, az IVS és a tárgyalt projekt bemutatása a KIK-FOR Városfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete dokumentumai alapján történik, saját az akcióterületen készített fotóinkkal kiegészítve.

9 Kecskemét: IVS Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák értékelése A fenntartható fejlődés kritériumai Kecskemét IVS A települési életminőség, a környezet állapota, és az érintett terület fenntarthatósági megítélése javuljon. Az IVS szerint minden lehetséges eszközzel élhető és a fejlődését tekintve fenntartható város teremtését kell elérni. A természeti adottságok fenntartható hasznosításának igénye szintén megjelenik a stratégiában. A stratégia szintjén több olyan elemet találunk, amely kapcsolódik ehhez törekvéshez, de ez elsősorban a környezetállapot javítását célozza, fenntarthatósági szempontból nem áll össze koherens egészé. Az IVS által érintett településen vagy településrészeken a problémás környezeti jellemzők javuljanak. A város 2000-ben csatlakozott az Aalborgi Chartát elfogadó városok mozgalmához. Az IVS meghatározta a település-környezeti szempontból fontos kulcs-területeket, amelyeknél javulást kíván elérni. Az IVS által érintett településen a természeti erőforrások felhasználási fajlagosai javuljanak. A város tekintetében megjelenik az a magatartásforma, miszerint a település tudatosan él azokkal az új technológiákkal, amelyek hozzájárulnak a környezeti erőforrásai megóvásához. Az IVS-ben az energia- hatékonyság és a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztési igénye megjelenik. Ugyanakkor olyan kérdések, mint a vízhasználatok, a veszteségek csökkentése nem merül fel.

10 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /2. Az akcióterületi terv célja: Az akcióterületi terv célja az volt, hogy a rehabilitáció eredményeképpen egy gazdag kulturális és idegenforgalmi funkcióval bíró, egybefüggő, emberközpontú közterületi rendszer alakuljon ki, és valódi belvárosi érzés és városképi arculat formálódjon. Ehhez részcélként jelentek meg például a következők: a városközpont túlzott egyközpontúságának oldása, egységesebb belvárosi arculat kialakítása, a városközpontot terhelő gépkocsiforgalom fokozatos kiszorítása, összefüggő, színvonalas és emberközpontú közterületi rendszer kialakítása,

11 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /3. A projektterületi részcélok: A Rákóczi út műemlékeinek védelme, értékőrző felújítása, hozzájuk illő környezet kialakítása. A Rákóczi út földszinti üzleteinek városképi szempontokat szem előtt tartó, igényes homlokzati megújítása. A Rákóczi utat szegélyező lakóépületek homlokzatfelújítása a vonzó utcakép megteremtése érdekében. A Rákóczi út forgalomcsillapítása, minőségi átalakítása.

12 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /4. A projektterületi részcélok folytatás: A Rákóczi út kereskedelmi, vendéglátóipari funkcióinak megújítása, bővítése. A Rákóczi út közösségi, illetve kulturális funkcióinak megújítása. A Vasútkert rehabilitációja, közösségi tevékenységre alkalmassá tétele. A város piaci múltjához méltó és a jelenkor követelményeinek megfelelő fedett piactér kialakítása. A városközpont parkolási lehetőségeinek korszerűsítése, bővítése.

13 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /5. Az új kandeláberek és információ hordozó díszelemek

14 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /6. Az üzlethelységek, cukrászdák megújulása

15 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /7. Elvárt kedvező hatások: A megújuló városközpontban a mérséklődő gépjárműforgalomnak köszönhetően csökken a környezetszennyezés mértéke (kevesebb por, CO 2 és NO 2 kibocsátás) és a forgalomcsillapított övezetek kialakításának köszönhetően biztonságosabbá válik a közlekedés A Rákóczi úton és a piac területén minőségi kereskedelmi, vendéglátóipari és turisztikai szolgáltatások kialakítására nyílik mód Az új köztereknek és a tervezett rendezvényeknek köszönhetően lehetőség nyílik a lakosság kulturális és közösségi életben történő aktívabb részvételére és kikapcsolódására A helyi partnerség kialakításával nő a helyi együttműködési készség, eközben új munkahelyek jönnek létre, meglévő munkahelyek minősége jelentősen javul

16 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /8. Elvárás: A fejlesztésProjekt – csökkentse a környezetet érő kibocsátást minden befogadó (légkör, víz, talaj) és szennyező anyag esetében A terv szerint a városközpontban a mérséklődő gépjárműforgalomnak köszönhetően csökken a levegőszennyezés és zajterhelés mértéke. – csökkentse a környezeti stresszt okozó tevékenységeket, amelyek zsúfoltsággal, zaj-, rezgés-, bűzkibocsátással, stb. járnak. A projekt a Rákóczi utat érintő része igyekszik ezt célt szolgálni. A forgalom egy része azonban így is megmaradt és a tér keresztirányú (sétáló részen keresztüli) átjárhatósága sokat ront az eredményen. – ne okozzon áttételes környezeti hatásokat (egy terület jobb környezeti minőségért más területet ne hozzon kedvezőtlenebb helyzetbe) A tervezett projekt kapcsán ilyen nem merül fel. Némileg problémát jelenthet a forgalom-csillapítás és a parkolási lehetőségek megszűnésének átterelő hatása. – legyen energiahatékony (csökkentse az energiafelhasználást) A közvilágítás korszerűsítésnél ezt figyelembe vették. – hulladékszegény eljárásokat alkalmazzon, tegye lehetővé a hulladék újrahasznosítását A projekt ilyen feladatot nem tartalmaz, de a városra vonatkozó tervek megvalósulásával a jövőben lehetővé válik a hulladékok teljes körű szelektív gyűjtése. Környezeti terhelések

17 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /9. Elvárás: A fejlesztésProjekt – javítsa a helyi közösség életminőségét A terület leértékelődésének megállítása az épített környezet megújításával, új funkciók és minőségi szolgáltatások kialakításával a helyben lakók életminőségének javítása. – javítsa az elérhetőséget A mainál kompaktabb, gyalogosan bejárható valódi belvárost kívánnak kialakítani. – javítsa a fejlesztések hasznaihoz történő egyenlő hozzáférés esélyét A kialakított fejlesztések eredményei bárki számára elérhetőek. – csökkentse az embereket érő stresszt okozó tényezőket, javítsa a komfortérzést és a megelégedettséget A szebbé váló környezet javítja az ott élők komfort-érzetét, a beavatkozások feltétlenül csökkentetik a terület zsúfoltságát. – ne sértse az épített környezet szerves értékeit, a helyi szerves kultúra szellemi és tárgyi alkotásait A meglévő struktúrák felújítására, fejlesztésére alapoz. Nincsenek új utak, új épületek. – illeszkedjen a szerves kultúrához, hagyományokhoz, a meglévő léptékekhez, mértéktartók, esztétikai élményt nyújtanak A hagyományokon alapuló, értékes épített (és természeti) városi környezet megőrzése, javítása célként jelenik meg. Társadalmi-szociális jellemzők

18 Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /10. A projekt, hasonlóan a többi vizsgált fejlesztéshez, javítja a környezetminőségét, ugyanakkor a fenntartható fejlődés szempontjából viszonylag kis lépésnek tekinthető, valamelyest bizonytalan eredményekkel Kecskemét város IVS-e az egyik legjobbnak tűnik ebben a műfajban, de a fenntarthatóság kérdését nem tudja átfogóan beépíteni a stratégiába. Ennek nyilvánvalóan az is korlátja volt, hogy ilyen elvárást nem is támasztottak az IVS kidolgozásánál.

19 A vizsgálat tanulságai /1. Az eddigi tervezési módszerekhez képest előrelépés történt, és a megvalósult fejlesztések az eddigieknél jobban szolgálták a települések életminőségének javítását. Ez a javulás nagy számú települést érintett, de elsősorban lokálisan, így a települések egésze szintjén az életminőség javulás kevéssé volt érzékelhető. Problémaként elmondható, hogy a gyors bevezetés és az elvben erre épülő gyorsított tervezési, engedélyezési folyamat ártott az IVS-ek színvonalának. A Lipcsei Chartát 2007 májusában fogadták el, az ezzel kapcsolatos magyar kézikönyv már 2007 októberében megjelenik, és ekkor meg is hirdetik az IVS pályázatokat, 2008 kora nyári beadási határidővel. E miatt az IVS-ek gyakran váltak a már megtervezett városközpont megújítások, szociális rehabilitációt célzó fejlesztések támogatása megszerzésének formális keretévé.

20 A vizsgálat tanulságai /2. A megvalósult projektek önmagukban szinte soha nem jelentettek az integráltság, vagy a fenntartható fejlődés szempontjából a települési szintjén értelmezhető jelentős előre lépést. Ehhez az IVS-ekben megjelenő többi projektre, projektelemre is szükség lenne. Ez a helyzet egy érdekes problémát vet fel. Kinek adjuk a további forrásokat a jövőben? Aki még nem kapott semmit, azért mert neki is járna fejlesztési lehetőség, vagy akinek már adtunk, mert ő elkezdett valamit, amit be kellene fejezni. Mindkét logikának van alapja. A lényeg, hogy a beavatkozások jellemzően első lépésnek tekinthetők és tovább kell vinni fejlesztéseket, ha szélesebbkörű, települések egészére is ható eredményt akarunk elérni.

21 A vizsgálat tanulságai /3. A projektek kidolgozásánál a fenntartható városfejlesztés alatt lényegében élhető és vonzó környezet biztosítását értették. Ennek megfelelően az EU IVS koncepciójának megfelelően mindenki emlegeti a fenntartható fejlődést, de igazából ez megmarad elvi szinten. A feladatok, célok között mindig megtaláljuk a környezet állapotának javítását, de ez többnyire megmarad egy-egy probléma kezelésének szintjén. Az alapszemlélet: „A jellemző probléma a nagy forgalom, a zöldterület hiány, a városkép állapota. Ezeket kell az adott területen kezelni, és ezzel már tettünk egy lépést a fenntarthatóság irányába.”

22 A vizsgálat tanulságai /4. Miután a fenntarthatósági kérdések nincsenek tisztázva az állapotleíró részekben, ennek megfelelően a célrendszer, vagy maguk a projektek is csak stratégiában megjelenő környezeti problémákat kívánják kezelni. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a települések szempontjából, ha ez sikerül már az is jó eredménynek tekinthető.

23 A vizsgálat tanulságai /5. A fenntartható fejlődés és az IVS szempontjából a legfontosabb problémát a városi tereknek, a városi létnek a túl erős és gyakran nem is kívánatos külső hatásoktól való megvédésének szükségessége jelenti. A városok és főleg a nagyvárosok az áramlások tere felől érkező hatásoknak legerősebben kitett területi egységei, ugyanakkor az IVS is erősen épít erre a folyamatra. Miről is van itt szó?

24 A vizsgálat tanulságai /6. Castells: a térbeli fenntarthatóság követelményét úgy fogalmazza meg, hogy a helyek terét meg kell védeni az áramlások tere felől érkező hatásokkal szemben. A szerző szerint a védelem egyáltalán nem elzárkózást jelent, sőt, világosan kell látni, hogy pozitív változások elindítójaként számos esetben éppen a külső hatás válik a helyi fejlődés forrásává. A védelem kapcsán arról van szó, hogy a túl erős, túl hirtelen külső hatások nem fejlesztik, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat. Az önvédelem leckéje éppen az, hogy egyensúlyban kell tartani a belső struktúrák felszívóképességét, adaptációs készségét a külső változásokkal.

25 A vizsgálat tanulságai /7. Jellemzően célként jelenik meg: a színvonalas a vonzó településkép, élhető környezet, felhasználó-barát közterületek és magas szintű infrastruktúra kialakítása, nem csupán az ott élők érdekében, de a tőkevonzás és letelepedési kedv javítására is. Ez utóbbi nagyon pontos finomhangolást igénylő művelet, mert egyelőre inkább rossz példákkal lehet találkozni ebből szempontból, és a fejlett országok nagyvárosaiban is. A jellemző problémákat részben a beáramló nagy mennyiségű külföldi tőke, részben a nagyobb tömegű idegen kultúrájú bevándorló népesség igényei okozzák. A problémák részben a fenntartható fejlődéssel való ütközés miatt alakulnak ki. A helyi kultúra és gazdálkodás értékeit pontosan az áramlások tere felől érkező nyomástól nem lehet gyakran megvédeni.

26 Javaslatok /1. Tisztázni szükséges, hogy az IVS-ben, az útmutatókban, a projekt tervekben oly gyakran használt fenntartható fejlődés, fenntarthatóság fogalma mit is jelent valójában. A fenntarthatóság érdekében a jövőben azt kell elérni, hogy a megvalósuló fejlesztések összességének jobbak legyenek a környezeti teljesítményei, mint amilyeneket kiváltanak. Fontos lenne a fentiek miatt is, hogy már az állapotleíró részben foglalkozzunk a környezeti fenntarthatóság kérdéseivel A fenntartható fejlődés integráltsága a környezet és fejlődés kérdéseinek egy rendszerben való kezelését jelenti. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a fejlesztési terveket fenntarthatósági vizsgálatnak vessék alá. Ehhez szükség lenne alternatív tervekre is.

27 Javaslatok /2. A fejlesztéseknek gondolnia kell a teljes életciklusra, a létesítésre, a fenntartásra, és az elévülésre. Különösen igaz ez a fenntartás vonatkozásában, hiszen a gyakran a projektre van csak biztos pénz, a fenntartási források már nem egyértelműek. Javasolt tehát a teljes életciklus szemlélet megvalósulása a tervezésnél, a legkisebb költségre való tervezés elvének követése, és a magas hozzáadott értékkel rendelkező élőmunka-ráfordítás növelése. Az olyan külső hatásokkal szembeni védelmet, mint a klímaváltozás mindenképpen erősíteni kellene a stratégiákban. Az alacsonyabb energiafelhasználás jobb alkalmazkodás a külső feltételekhez, mivel oldja a külső energia függőséget. A magunk által provokált éghajlatváltozáshoz a jobb vízháztartással, a városi mikroklíma tudatos alakításával, a több és természetesebb zöldfelülettel alkalmazkodhatunk.

28 Javaslatok /3. IVS által indukált fejlesztéseknek a fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatnia. Ez az a kérdéskör, ami soha nem merül fel a stratégiák szintjén. Ennek oka nem csak a kritérium nehéz kezelhetőségében van, hanem gyakran a tőkevonzás kényszerű mindenek felettiségében is Itt azután beleszaladunk abba a csapdába, hogy a színvonalasabb infrastruktúrát nem tudják a lakosok gyakran megfizetni a nyugati bérek harmadából, ötödéből, de munkalehetőséghez szükséges tőke és nemkülönben az uniós előírások igénylik ezt a színvonalat. A közlekedés problémáinak kezelésénél az igazán integrált fejlesztés azt jelentené, hogy nem elsősorban a közlekedés eszközeivel, hanem a város működtetésnek, használatának átrendezésével, városszerkezeti változásokkal, a polgárok tudatosságának fejlesztésével válaszolnánk a fennálló közlekedési gondokra.

29 Javaslatok /4.

30 Javaslatok /5. Javaslatok /5. Országos Urbanisztikai Konferencia ajánlásai 2009 A stratégiai tervezés integrált fejlesztési dokumentumai megfelelő alapot jelentenek a városok fejlesztéséhez, a meglévő normarendszer mellett azonban a társadalmi és kapcsolati tőke széles körű igénybevétele szükséges. Város és vidéke egymásra van utalva; valós együttműködésükre van szükség. A település stratégiája nem nélkülözheti az együttműködés programját. A város és vidéke közti kapcsolat lényege az egymást kiegészítő (komplementer) szolgáltatási programok partnerségi alapon történő meghatározása kell, hogy legyen. Az ágazati rendszerekre szétszedett város a válság felé halad. Integrált megközelítésre, az intézményi, civil és műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztésére van szükség, amelynek a hivatalok munkájában is le kell képeződnie. A közösségi tulajdonformák az autonómia fontos feltételét jelentik.

31 Köszönjük a figyelmüket dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt.


Letölteni ppt "FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS Az integrált városfejlesztési stratégiák eredményessége és hatásai a fenntartható fejlődés szemszögéből 2013. ÖKO ZRt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések