Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 9. előadás Faragó Imre Névrajz II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 9. előadás Faragó Imre Névrajz II."— Előadás másolata:

1 TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 9. előadás Faragó Imre Névrajz II.

2 A pontszerűen viselkedő felületre vonatkozó nevek csoportjába tartozik a közvetlen terepi tájékozódást segítő térképekhez tartozó várostérképek egyik fontos közterületnév típusa: a terek nevei. A tér olyan közterület, amely e térképek méretarányában felületként jelentkezik, de a névfelvétel szempontjából e felületet pontszerűnek tekintjük. A tér nevét mindig keretvonalakkal párhuzamosan és zártan írjuk meg. TEREK NEVEI

3 JELLEGZETES PONTOK NEVEI A jellegzetes pontok a felszín olyan kiugró pontjai, amelyeket e jellegzetességüknél fogva külön névvel illet az ott élő ember. Vonatkozási helyük a hegycsúcs, domb pontszerű jele. Ez lehet egy kartográfiai pont, egy kis egyenlőszárú kereszt, egy kis háromszög. A csúcs nevét lehetőség szerint a jel fölé, magasságát alá helyezzük el, mindkettőt általában a jelhez képest középre zárva. Abban az esetben, ha csak a magassági érték szerepel a csúcs jelére vonatkoztatva, érdemes a számot a jel fölé, de szintén középre zárva elhelyezni. Természetesen, ha a középre vonatkoztatás bármilyen okból (más név vagy azonos színű vonal metszésének veszélye) nem lehetséges a hegycsúcs nevét és magasságát a legmegfelelőbbnek ítélt más megoldással kell fölvenni. Ez esetben viszont fontos kitétel, hogy a név vonatkozása a jelre egyértelmű legyen. A csúcsot jelölni kell Hegycsúcsok és magasságok A jellegzetes domborzati kiemelkedések, hegyek, dombok adott területen legnagyobb tengerszint feletti magasságú pontjaira vonatkozó nevek.

4 Hágó- és szoros nevek A hágó egyik folyóvölgyből a másikba átvezető út, valamely vízválasztó hegység, vonulat gerincének legalacsonyabb pontján át. A szoros közlekedésre alkalmas szűk völgy, folyóvölgy. A hágónak (és nyeregnek) nagy- és közepes méretarányban domborzatábrázolá st tartalmazó térképen általában nincs külön jele. Ilyenkor a domborzati formára vonatkoztatjuk a nevet. A hágó és szoros kis méretarány- ban pontszerű jellel kerül ábrázolásra. A jelre vonatkozik a név és a magassági érték.

5 Pontszerűen viselkedő felületre vonatkozó név. Vonatkozási helye a partvonalnak jellemzően kiugró része, mivel a foknak külön jelábrázolása nincs. Foknevek A fok a szárazföldnek a tengerbe nyúló kiszögellése. A foknevek ezeknek, az óceánok és tengerek partvonalának, jellemző kiugrásaira vonatkozó nevek. A fok neve egyértelműen a partvonal kiugró pontjára vonatkozzon!

6 KÖZLEKEDÉSI ELEMEK NEVEI – a vasúti pályaudvarok, állomások, megállóhelyek nevei – a drótkötélpályák és siklók állomásainak nevei – a HÉV állomásainak nevei – a földalatti vasutak állomásainak nevei – a közúti villamos vasutak megállóhelyeinek nevei – a távolsági autóbuszjáratok megállóhelyeinek nevei – a városi autóbusz-viszonylatok megállóhelyeinek nevei – a személyforgalmú folyami és a tavi hajózás kikötőhelyeinek nevei – a repülőterek nevei A felsorolt objektumok neveit a térképen általában egy fogalmi kategóriába sorolhatjuk, tehát azonos betűjellemzőkkel ábrázolhatjuk. Ugyanakkor vannak olyan térképtípusok – ezek a várostérképek és a turistatérképek egyik válfaját képező szabadidőtérképek – amelyeken szükséges a városi tömegközlekedés és a távolsági tömegközlekedés le- és felszállóhelyeinek elkülönítése. Olyan térképtípusokon, ahol a tömegközlekedés a háttértematika részét képezi (pl. igazgatási térképek stb.), e névcsoport besorolható a magyarázónevek közé. A közlekedési elemek pontra vonatkozó névcsoportja a különböző tömegközlekedési vonalak le- és felszállóhelyeinek nevei. Vonatkozási helyük a közlekedési elem pontszerű jele. Ezen objektumokat mindig külön névrajzi fogalmi csoportként kezeljük, ezért külön betűjellemzőkkel ábrázoljuk. Ide tartoznak:

7 MAGYARÁZÓ MEGÍRÁSOK A magyarázó megírások (magyarázónevek) olyan térképi megírások, amelyek pontra vonatkozó, pontszerű, vagy képszerű térképjeleket egészítenek ki információval. A név információs értéke az azonos minőségű jelek között tesz (tehet) különbséget. Bizonyos térképtípusoknál (topográfiai térképek, várostérképek, turistatérképek) nagy mennyiségben fordulnak elő. E magyarázónevek a pontszerű jellel ábrázolt objektum konkrét földrajzi megjelölését adják. (múzeum, barlang, templom stb.) Ebben az esetben azonos jellel ábrázolt fogalmak között tehet a jelre vonatkoztatott magyarázó név árnyalati különbséget. A képszerű piktogramokkal ábrázolt nevezetességekre vonatkozó nevek Bármilyen térképi jelet kiegészítő információval ellátó név

8 Megjelenítési szabályok: – Ívelt megírás esetén törekedni kell az egyes ív alkalmazására. – Maximálisan kettős ív lehetséges (ha másként nem fér el a név, és ha hegygerinc futását akarjuk kifejezni). – A név teljes egészének, vagy egy részének fejre állását kerülni kell. – Rövid vonulatokat többször írjunk meg. – A betűköz szórt név esetén is egyenlő legyen. Felületre vonatkozó nevek Felületre vonatkozónak (területinek) nevezzük azt az íráselhelyezést, amikor a név vonatkozási helye a térkép méretarányában már akkora területet foglal el, hogy abban a név elhelyezhető.

9 A felületi vonatkozású nevek nagy csoportjai Igazgatási nevek (egyes térképtípusokon vonalra is vonatkozhatnak) – államnevek – közigazgatási egységek nevei – védett területek nevei Víznevek – tavak és víztárolók nevei – folyónevek (legtöbbször vonalra vonatkozó nevek, de a nagyobb méretarányokban egy részük vagy egészük területre vonatkozik.) – óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok nevei Határnevek Tájnevek – hegység- és dombságnevek – síkság-, medence- és átmenetitáj-nevek – történeti-földrajzi-, néprajzi tájnevek – sziget- és félszigetnevek – tengerfenék domborzati nevei

10 Ez a névábrázolási megoldás a társadalom által létrehozott mesterséges területegységek (államok, igazgatási egységek stb.) nevének térképi felvételekor következik be. Fontos e nevek megjelenítésénél, hogy a név felvétele lehet zárt és keretvonallal vagy fokhálózattal párhuzamos, lehet szórt és szintén keretvonallal vagy hálózattal párhuzamos és lehet ívesen elhelyezett szórt név is. A név induló és végpontja nem közelítheti meg a szórt betűk egymás közötti távolságánál nagyobb mértékben a vonatkozási terület határvonalát. Abban esetben, amikor a név vonatkozási felülete nem folyamatos vonallal van lehatárolva (pl. igazgatási nevek), és a vonatkozási felület kisebb, minthogy benne a név elhelyezhető lenne, nem a pontszerűen viselkedő felületre vonatkoztatás lép életbe, hanem a határvonalat egy szakaszon megszakítva a nevet befuttatjuk a felületbe úgy, hogy vonatkozása egyértelmű legyen. Felületnév konkrét vonatkozási területtel A név vonatkozási helye térbelileg éles határvonalak mentén végződik, tehát a név vonatkozási területe konkrétan lehatárolható

11 Ebben az esetben az egyes felületeket csak a név felvétele adja ki, ha nem vesszük fel az adott területrészlet nevét, a lehatárolás még vázlatosan sem jön létre. Ilyenkor a név legnagyobb kiterjedése, határa mutatja (vázlatosan) a felület határait. A név iránya, hossza ki kell fejezze az adott felület kiterjedését. Vázlatos felületi vonatkozású név (vázlatos területábrázolás) A felületi név vonatkozási helye nem válik el éles határok mentén környezetétől, így a térképen sincs konkrétan, vonallal ábrázolva. Konkrét- és vázlatos területábrázolás

12 Az igazgatási nevek a társadalom által létrehozott mesterséges területegységek nevei. E területegységek minden esetben hivatalosan megállapított határral és névvel szerepelnek ezért konkrét területábrázolású, felületre vonatkoztatott nevek. IGAZGATÁSI NEVEK Államnevek (országnevek) Közigazgatási egységek nevei Védett területek nevei Egyéb igazgatási egységek nevei

13 ÁLLAMNEVEK TÉRKÉPEN: AKADÉMIAI HELYESÍRÁS Hosszúalakos (hivatalos) államnév: az illető ország hivatalos, az államformára is utaló, több szóból álló neve. pl.: Magyar Köztársaság, Cseh Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Svéd Királyság, Izrael Állam stb. Egyes esetekben a hosszúalakos név megegyezhet a rövidalakos névvel. pl.: Románia, Kanada stb. Rövidalakos államnév: a mindennapi kommunikációban használt államnevek. A magyar nyelvben előforduló típusok: – Történelmi kialakulású (magyaros) államnév: jellemzője, hogy a név utótagja legtöbbször az „ország”, ritkábban a „föld” szó, előtagja általában népnév. pl.: Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Szváziföld stb. – Újabb alakulású (latinos) államnév: a név a latin névből magyarosodott változat, ez esetben mindig „ia” végződésű. pl.: Szlovákia, Románia, Ausztria, Norvégia stb. – Egyéb, idegen névből alakult államnév: a név idegen névből magyarosodott. pl.: Ukrajna, Egyiptom, Malajzia stb. A térképeken legtöbbször a rövidalakos államneveket használjuk. pl.: Magyarország, Csehország, Románia, Ausztria, Svédország stb. Önálló, nemzetközileg elismert államalakulatok nevei. A Föld minden államának van magyar, illetve magyarnak tekintett névalakja.

14 Az egyes államok belső szervezeti, közigazgatási egységeinek nevei. A közigazgatási egységek minden ország esetében hierarchikus rendet követnek. Ha egy térképen több ország területét ábrázoljuk és a belső közigazgatás eltérő, akkor is különbséget kell tennünk a különböző szintű egységek megírásánál, ha egyes szintek egy-egy ország esetében hiányoznak is. belső autonómia: szövetségi állam, szövetségi tartomány alacsonyabb fokú önállósággal bíró más adminisztratív egységek: megye, körzet, járás stb. KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVEI A közigazgatási nevek sokszor azonosak lehetnek történeti- földrajzi tájnevekkel (Alsó-Ausztria, Bajorország, Bihar stb.)

15 Az európai tartományok egy részének magyar alakja az államnevekkel egyidőben, velük azonos módon alakult ki, hiszen sokuk a középkorban szuverén fejedelemség, királyság volt. Stájerország (Stíria), Bajorország, Karintia, Türingia, Szászország, Aragónia, Kasztília, Podólia, Galícia (Gácsország), Moldva, Besszarábia, Olténia (Kis-Oláhország), Munténia (Nagy- Oláhország), Montenegró, Koszovó (Rigómező) stb. Tartományok nevei Tartományneveken a magyarországi megyéknél nagyobb, sokszor az előbbinél jóval nagyobb hatáskörrel bíró igazgatási egységek neveit értjük. A középkori eredetű, akkor államisággal rendelkező európai tartományok és történeti-földrajzi tájak nevei nem választhatók el az államnevektől csak a nevek mai vonatkozási állapota és ezáltal kartográfiai besorolása tesz különbséget köztük.

16 Magyar, illetve lefordított nevek: Ezek főleg égtájakat és viszonyítási elemeket tartalmazó nevek. Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, Közép-Csehország, Észak-, Dél- Morvaország, (Csehország) Északi kerület, Déli kerület (Izrael) Északnyugati területek (Kanada) Észak-Dakota, Dél-Dakota, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új- Mexikó, Kalifornia (Am. Egy. Áll.) Keleti körzet, Felső-Nílus, Egyenlítői körzet (Szudán) Észak-Lunda, Dél-Lunda, Észak-Cuanza, Dél-Cuanza (Angola) Észak-Matabeleföld, Dél-Matabeleföld, Észak-Masoneföld, Dél- Masoneföld, Manikaföld, Középső tartomány (Zimbabwe)

17 A társországok nevei Társországokon a magyar történelem és igazgatástörténet egyedi volta következtében azokat az igazgatási alakulatokat értjük, amelyek hosszabb-rövidebb időre részben függetlenedtek a Magyar királyságtól, illetve helyzetük a Szent Korona alatt belső autonómiát eredményezett. A legtovább, 1000, illetve 1071 óta Magyarország társországaként működő Erdély (Erdélyi fejedelemség) és Horvát-Szlavónországok (Horvát királyság) nevek tartoznak e névcsoportba. E két terület majdnem teljes történelmünk folyamán, Erdély 1848-ig, Horvátország 1920-ig társországként működött a Magyar királyság jogi keretein belül. A Horvát-Szlavónország megjelölés Szlavónia, Horvátország és Dalmácia együttesét jelentette. Végeredményben mindhárom társországként működött és csak 1868 után képezték az „egyesült” Horvát királyságot.

18 Járások nevei Magyarországon Településnévből (93,7%): Esztergomi (Esztergom) Gölnicbányai (Szepes) Tájnévből: Bodrogközi (Zemplén) Csallóközi (Komárom) Tiszaháti (Bereg) Hegyháti (Baranya) Csereháti (Abaúj-Torna) Sokoróalji (Győr) Völgységi (Tolna) Izavölgyi (Máramaros) Tiszavölgyi (Máramaros) Felvidéki (Bereg) Kézdi (Háromszék) Orbai (Háromszék) Sepsi (Háromszék) Felcsíki (Csík) Jászsági alsó (J.-N.-Sz.) Jászsági felső (J.-N.-Sz.) Nádasmenti (Kolozs) Víznévből: Tiszai alsó (J.-N.-Sz.) Tiszai közép (J.-N.-Sz.) Tiszai felső (J.-N.-Sz.) Marosi alsó (M.-Torda) Marosi felső (M.-Torda) Tiszai (Szabolcs) Megyén belüli korreláció: Központi (Bihar, Hajdú, Temes, Tolna vm.) Tiszáninneni (Csongrád) Tiszántúli (Csongrád) Győr vármegye járásai: Pusztai ő Győri-puszták [településtípus, tájnév] Sokoróaljai ő Sokoróalja [néprajzi tájnév] Tószigetcsilízközi ő Tóköz+Szigetköz+Csilizköz [néprajzi tájnevek]

19 A Magyarországgal szomszédos országok közigazgatási egységei és magyar névalakjai – áttekintés –

20 SZLOVÁKIA ő 8 kraj körzet, 79 okres járás Járások névképzése: okres Nové Zámky = Érsekújvári járás okres Banská Bystrica = Besztercebányai járás

21 ROMÁNIA ő 41 judeţ megye Kárpátokon inneni megyék (16)

22 Moldvai megyék (8) ROMÁNIA ő 41 judeţ megye Dobrudzsai megyék (2)

23 Havasalföldi megyék (15) ROMÁNIA ő 41 judeţ megye

24 HORVÁTORSZÁG ő 20 županija megye

25 UKRAJNA ő 24 oblaszty terület A területek névképzése: 1) Csernyihivszka oblaszty Csernyihivi terület 2) Zakarpatszka oblaszty Kárpátontúli terület Volhinszka oblaszty Volhíniai terület SZERBIA ő 2 autonomna pokrajina autonóm tartomány Vojvodina Vajdaság Kosovo-Metohija Koszovó A komunák (okrúg, opscsina) névképzése: Településnevekből képezve.

26 AUSZTRIA ő 9 Bundesland szövetségi tartomány

27 A fontosabb kelet-európai karakterek ascii-kódjai A térképen a mellékjeles betűknek minden esetben az adott nyelv helyesírása szerint kell megjelennie

28 A védett területeket jogszabályi vagy törvényerejű rendeleti úton hozzák létre. természetvédelmi célú katonai célú egyéb Természetvédelmi területek A védelem alá tartozó földrészleteket a jogszabály helyrajzi számuk alapján sorolja fel. A védett terület neve egyben a védettség fokára is utal. Duna–Ipoly nemzeti park (víznévből) Gerecsei tájvédelmi körzet (tájnévből) Pitvarosi puszták tájvédelmi körzet (településnévből) Makó–Landori-erdők természetvédelmi terület (településnévből) Kistompai löszpusztarét természetvédelmi terület (településnévből+védettség oka) VÉDETT TERÜLETEK NEVEI

29 – Idegen területek védett területeinek nevei magyar írásmóddal –közszói és melléknévi tagok általában fordítandók –tulajdonnévi tagok, ha a névnek magyar alakja van, az épüljön be a névbe Národný park Muránska Murányi-fennsík n. p. Národný park Slovenský raj Szlovák paradicsom n. p. Národný park Slovenský kras Szlovák-karszt n. p. Chránená krajinná oblasť Biele Karpaty Fehér-Kárpátok tájvédelmi körzet „KONKRÉT FORDÍTÁS” Szlovák-karszt – Gömör–Tornai-karszt

30 Katonai területek Több országban (pl. Ausztria, Szlovákia, Franciaország stb.) a közigazgatásba is illeszkedő területek. Vojenský obvod Javorina Javorina katonai terület Truppenübungsplatz Bruckneudorf Királyhidai gyalogsági gyakorlótér – Egyéb igazgatási egységek nevei Egyházmegyék nevei Vízügyi igazgatóságok nevei egyéb területi szerveződésen alapuló nevek

31 TERÜLETRE VONATKOZÓ VÍZNEVEK A víznevek vízrajzi elemeket jelölő névtípus. A név vonatkozási helye a vízrajzhoz kötődik. Azokat a vízrajzi neveket soroljuk e csoportba, amelyek az adott méretarányban felületként jelentkező vízrajzi elemekre vonatkoznak. Ezek lehetnek tavak és víztárolók nevei, folyónevek, óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok nevei. Területi vonatkozású folyóvíznevek A méretarányban felületként jelentkező folyóvizek esetében, ha a vízfolyás neve elfér a felületen belül, oda helyezzük el, de hagyomány alapján mindig zártan, a folyásirány jelölésével és a partvonallal párhuzamosan írjuk meg. A folyóvizek olyan kiterjedésű felületként, hogy benne a név elhelyezhető legyen, leginkább az 1: esnél nagyobb méretarányú várostérképek körében jelennek meg. Állóvizek nevei (tavak, óceánok, tengerek, tengerrészek, átjárók, szorosok) A tavak esetében általában lehatárolt területábrázolásként, a többi név esetében vázlatos területábrázolásként írjuk meg a neveket, mindig úgy, hogy a név íve, iránya és kiterjedése a lehető legjobban kifejezze a vonatkozási területet. Egy térképen belül általában azonos betűtípussal, de eltérő méretben vesszük fel e neveket.


Letölteni ppt "TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 9. előadás Faragó Imre Névrajz II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések