Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az alvás-ébrenlét „központjai”. Az alvás idegi szabályozása I. arabok elképzelése az alvásról neurális és humorális elméletek passzív hipotézis - alapállapot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az alvás-ébrenlét „központjai”. Az alvás idegi szabályozása I. arabok elképzelése az alvásról neurális és humorális elméletek passzív hipotézis - alapállapot."— Előadás másolata:

1 Az alvás-ébrenlét „központjai”

2 Az alvás idegi szabályozása I. arabok elképzelése az alvásról neurális és humorális elméletek passzív hipotézis - alapállapot az alvás – ébresztő központot kell keresni aktív hipotézis – alapállapot az ébrenlét, ez gátlódik – alvásközpontot kell keresni a passzív elméletet sok klasszikus adat támogatta –Bremer átmetszései a 30-as években encephale isole – normál alvás-ébrenlét cerveau isole – alvásra és barbiturát hatásra emlékeztető orsók, Hz   –következtetés: az alvás oka a deafferentáció –Magoun: a szenzoros input közvetve hat - a metszési síkok között ébresztő központ –Moruzzi és Magoun, 1959, a hídi-középagyi tegmentumban mediálisan található formatio reticularis irtása ,   –Scheibel és Scheibel, 1958 – anatómiai szubsztrátum –Shute és Lewis, 1967 – kolinerg vetület  

3 Az alvás idegi szabályozása II. a passzív elmélet nem cáfolja az aktív hipotézist a paradox alvás egyértelműen alátámasztja intenzív kutatás az alvásközpont után alvásközpontok –kritériumok: irtás, ingerlés, spontán aktivitás –agytörzsi átmetszések hatása – midpontine pretrigeminal lézió, Batini 1959   anterior FR-ben erős aktiváló struktúra szenzoros input szerepe másodlagos a metszési sík alatt alvásközpont van –tractus solitarius – Dell, 1963 összegyűjti a motoros és vegetatív területen létrejövő gátló hatásokat – adott szint után alvást okoz de: intenzív ingerlés paradox alvás szerű állapotot okoz de: vérnyomás esést is kivált – alvás ezért jöhet létre –raphe – Jouvet, 1967 lézió méret arányos álmatlanságot okoz macskában PCPA hasonló hatású, 5-HTP visszahozza az alvást de: egysejt aktivitás – W > SWS > PS de: patkányban rövid hatás, macskában is elmúlik de: ismételt PCPA, fokozatos irtás, átmeneti zavar de: ingerlés analgéziát okoz, nem alvást

4 Az alvás idegi szabályozása III. – talamusz a talamusz nem-specifikus magjainak (midline, intralaminar, reticular) lassú ingerlése – recruiting potenciálokat, előkészítő magatartást okoz (1942) Andersen és Anderson, 1968 – orsó mechanizmus vizsgálata: szinkronizáció = alvás generalizáció dorzális ARAS ág felértékelődik de: talamusz irtás csak az orsókat szünteti meg, az alvást és a delta aktivitást nem de: Karen Ann Quinlan: 1975 kardiopulmonáris arrest, 1976 gépről levéve, 1985 meghal - perzisztens vegetativ állapot – talamusz lézió, de ép agytörzs és bazális előagy, megtartott alvás-ébrenléti ritmus –bazális előagy von Economo , 20-as évek, járványos agyvelő gyulladás (encephalitis lethargica) – nem spanyol nátha  a lézió hatása helyfüggő Nauta (1946) patkányban reprodukálja (de: SCN!) Sterman és Clemente (1962) macskában alvás lecsökken, vagy fragmentálódik BRAC megtartott (teljesítmény, REM alvás) kis és nagy frekvenciájú ingerlés – alvás ,   hűtés, melegítés, ACh kristályok – Hernandez-Peon alvás alatt aktiválódó sejtek is vannak a területén

5 Jelenlegi állapot a mai elképzelések szerint a híd és középagy FR- ben, és más helyeken aktiváló struktúrák vannak – transzmitter rendszerek ,   a területek ingerlése ébrenlétre jellemző EEG mintázatot indukál a hatás a talamusz és a kéreg idegsejtjein jön létre a talamusznak két (inkább három) működési módja van – transzmissziós és oszcillációs az oszcilláció a retikuláris mag sejtek sajátságaiból és kapcsolatainkból következik ,   ha az aktiváló hatások csökkennek, a talamusz oszcillációs módba megy át – alvási orsók ha tovább csökkennek – lassú kérgi oszcilláció – összerendezheti a K-komplexeket (azonos vele?) és a talamikus delta aktivitást a transzmitter rendszerek mediátorainak sejtszintű hatásai átfednek   újabban „alvásközpontot’ is leírtak - VLPO  

6

7 Agytörzsi átmetszések Gottesmann C., Prog. Neurobiol. 59 (1909): 1-54

8 Agytörzsi léziók Lindsley et al., Electroenceph. Clin. Neurophysiol. 1 (1949):

9 ARAS Starzl, T.E., et al., J. Neurophysiol. 14 (1951):

10 Kérgi ACh felszabadulás atropine FR ingerlés Kanai, T. and Szerb et al., Nature 205 (1965): 80-82

11 A híd közepén végzett átmetszés

12 von Economo Bazális előagyi alvásközpont

13 Bazális előagyi ingerlés I.

14 Bazális előagyi ingerlés II.

15 Felszálló aktiváló rendszerek

16 Kolinerg pályák Butcher,L.L., Woolf,N.J., In: Alzheimer’s and Parkinson’s Diseases, Plenum, 1985

17 Az orexinek szerkezete Samson,W.K., Resch,Z.T. Trends Endocrinol. Metab. 11: , 2000 preproorexin

18 Az orexinerg rendszer Kilduff,T.S., Peyron,C., TINS 23: , 2000

19 Aktiváló területek midline and intralaminar nuclei (glu) midbrain and pontine nuclei (NA, ACh, glu, 5-HT, DA) posterior-lateral hypothalamus (HA, ORX) magnocellular BF sytem (ACh, GABA, ?)

20 Blumenfeld, H., Neuroanatomy through Clinical Cases, Sinauer Associates Inc., Sunderland, MA, USA, 2002, Fig locus coeruleus area tegmentalis lateralis area tegm. lateralis A noradrenerg (NA) rendszer

21 Blumenfeld, H., Neuroanatomy through Clinical Cases, Sinauer Associates Inc., Sunderland, MA, USA, 2002, Fig A szerotoninerg (5-HT) rendszer

22 Blumenfeld, H., Neuroanatomy through Clinical Cases, Sinauer Associates Inc., Sunderland, MA, USA, 2002, Fig locus coeruleus A dopaminerg rendszer

23 Blumenfeld, H., Neuroanatomy through Clinical Cases, Sinauer Associates Inc., Sunderland, MA, USA, 2002, Fig locus coeruleus A hisztaminerg (HA) rendszer

24 Blumenfeld, H., Neuroanatomy through Clinical Cases, Sinauer Associates Inc., Sunderland, MA, USA, 2002, Fig nucleus basalis fornix septum medialis Broca nucl. pedunculopontinus et laterodorsalis tegmentinum nucl. pedunculopontinus tegmentinum nucl. laterodorsalis tegmentinum A kolinerg (ACh) rendszer

25 Talamo-kortikális kapcsolatok

26 A talamusz működési módjai

27 +130 mV E eq (Ca ++ ) LVA (T) és HVA (N, P/Q) áramok -100 mV E eq (K + ) delayed rectifier, M-áram, A-áram, AHP, leak -90 mV E eq (Cl - ) 0 mV vegyes csatorna I h (Na + és K + ) NyP +65 mV E eq (Na + ) gyors Na-csatorna perzisztens Na-csatorna Ion csatornák I.

28 Fig. 6.12, In : Fundamental Neuroscience (ed.: Zigmond, M.J. et al.), Academic Press, 1999 Ion csatornák II.

29 Buzsaki, G., and Traub, R.D., In: Epilepsy: A Comprehensive Textbook, Lippincott-Raven Publ., Philadelphia (1997): Kérgi piramissejt in vitro

30 Talamikus sejt K+K+ IhIh M?M? 5-HT ? NA β GABA B H2H2 A1A1 5-HT ? M?M? I KG K+K+ I KL K+K+ McCormick,D.A. Prog. Neurobiol. 39: , 1992 nyomán A1A1 Na + NA 

31 Agykérgi piramissejt K+K+ I AHP M?M? 5-HT ? NA β GABA B H2H2 A?A? 5-HT ? 5-HT 1A M?M? I KG K+K+ IMIM K+K+ McCormick,D.A. Prog. Neurobiol. 39: , 1992 nyomán I AHP IMIM

32 Br -0.3 Br -0.4 Br -0.8 VLPO

33 Lu J. et al., J.Neurosci. 22 (11) (2002): Saper C.B. et al., TINS 24 (2001):726 VLPO és c-fos

34 A VLPO vetületei Saper,C.B., et al., TINS, 24: , 2001


Letölteni ppt "Az alvás-ébrenlét „központjai”. Az alvás idegi szabályozása I. arabok elképzelése az alvásról neurális és humorális elméletek passzív hipotézis - alapállapot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések