Alvás és ébrenlét evolúció ritmikus környezetben zajlott – életfolyamatok ritmikusak 1700-as évektől tudjuk, hogy állandó környezetben fennmaradnak – óra.

Az előadások a következő témára: "Alvás és ébrenlét evolúció ritmikus környezetben zajlott – életfolyamatok ritmikusak 1700-as évektől tudjuk, hogy állandó környezetben fennmaradnak – óra."— Előadás másolata:

1 Alvás és ébrenlét evolúció ritmikus környezetben zajlott – életfolyamatok ritmikusak 1700-as évektől tudjuk, hogy állandó környezetben fennmaradnak – óra számos misztikus tulajdonság, pl. T független a hőmérséklettől változó hőmérsékletűekben is – nincs óra, nincs állandó környezet a vita 1972-ben dőlt el: Irvine Zucker és Robert Moore egymástól függetlenül: SCN roncsolása patkányban magatartási aritmiát okoz

2

3 Miről lesz szó? az alvás definiciója és fenomenológiája
3/30 Miről lesz szó? az alvás definiciója és fenomenológiája gerinctelen állatok emlős állatok (ember) az alvás szabályozása cirkadian homeosztatikus – humorális szabályozás – az alvás funkciója “luxus alvás” - idegi szabályozás

4 Az alvás definiciója aktivitás-nyugalom nem = alvás-ébrenlét
4/30 Az alvás definiciója aktivitás-nyugalom nem = alvás-ébrenlét az alvás általános kritériumai mozgás hiánya emelkedett szenzoros küszöb könnyű visszafordíthatóság sztereotíp testtartás specifikus pihenőhely cirkadian szerveződés szabályozottság: depriváció – rebound emlős (és madár) - poligráfiás kritériumok

5 5/30 Gerinctelenek alvása csótány alvása skorpió alvása

6 Az emberi alvás szakaszai
6/30 Az emberi alvás szakaszai Berger 1929: az éberségi szint szoros kapcsolatban áll az EEG hullámaival: δ, θ, α, β, később γ  Loomis 1937: 5 alvási-ébrenléti szakasz – É és 4 LA Aserinsky és Kleitman 1953: paradox alvás leírása, kapcsolat az álmodással Rechtschaffen-Kales kritériumok LA1: 2-7 Hz, lassú szemmozgások, <20 μV LA2: orsók, K-komplexumok, kis amplitúdójú lassú hullámok LA3: <2 Hz >75 μV hullámok 20-50%-ban LA4: <2 Hz >75 μV hullámok >50%-ban REM: kérgi aktiváció, izomtónus megszűnése, gyors szemmozgások, PGO tüskék 

7 7/30

8 8/30 Lassú kérgi ritmus Steriade, M., et al., J. Neurophysiol. 85 (2001):

9 Élettani változók alvásban
9/30 Élettani változók alvásban

10 Poligráfiás alvásfázisok
10/30 Poligráfiás alvásfázisok állatokban csak felületes és mély alvást, valamint REM-et különítenek el

11 11/30 Patkány alvásfázisai

12 12/03 REM alvás macskában

13 13/30 REM alvás emberben

14 14/30 Alvás és életkor

15 Diurnális és policiklusos alvás
15/30 Diurnális és policiklusos alvás

16 Az alvás humorális szabályozása
16/30 Az alvás humorális szabályozása szorosan kapcsolódik a homeosztatikus szabályozáshoz valami elfogy, valami felszaporodik az alvást könnyű megzavarni, nehéz kiváltani, a kontrol problematikus 2 megközelítés: alvásdepriváció káros hatása a stresszt nehéz kizárni fájdalommal hatásával vetekvő motiváció ébred - kínzás alvásfaktorok izolálása alvásdepriváció után természetes, vagy kiváltott alvás alatt szervezet saját anyagainak hatása

17 Alvásdepriváció LA megvonása: hőmérsékletszabályozás „kell-érték”-e nő
17/30 Alvásdepriváció LA megvonása: hőmérsékletszabályozás „kell-érték”-e nő REM megvonása: hőleadás fokozódik energiaháztartás felborul

18 18/30 Alvásfaktorok Ishimori, Pieron, ~1910: kutyasétáltatás 10 napig – pozitív alvás transzfer metodikai problémák - kecske–patkány viszonylatban megismételve pozitív eredménnyel depriváció nélkül is hatásos – emberi vizelet gyűjtése végeredmény: muramyl peptid Uchinozo alvásdeprivált patkány agytörzs - uridin, oxidált glutation (glu-cys-gly) Monnier talamusz ingerlés nyúlban: DSIP (9 as) nem természetes alvásfaktorok belső anyagok: GHRH, adenozin, interleukin-1, TNFα, PGD2

19 Természetes alvás átvihetősége
19/30 Természetes alvás átvihetősége parabiotikus állatok: Matsumoto, 1972 – nagyobb szinkronitás NREM és REM alvásban, mint bőrnél összevarrva de Andres, 1976 – kutyára plusz fej – független alvás 108 óra túlélés sziámi ikrek – független alvás lehet, bár vannak ellenkező eredmények is Mukhametov, delfinek alvása – a két félteke külön alszik más állatokban is előfordul: madarak, bálna, stb – feltétel a látópálya teljes kereszteződése

20 A delfin unilaterális alvása
20/30 A delfin unilaterális alvása

21 Az alvás “two process” elmélete
21/30 Az alvás “two process” elmélete

22 Szintézis 22/30

23 Az alvás idegi szabályozása
23/30 Az alvás idegi szabályozása arabok elképzelése az alvásról neurális és humorális elméletek aktív hipotézis – alapállapot az ébrenlét Pavlov: a gátlás irradiációja von Economo: encephalitis járvány passzív elképzelés - alapállapot az alvás Bremer klasszikus átmetszései, 30-as évek  Moruzzi és Magoun, 1959 Shute és Lewis, 1967 alvásközpontok kritériumai: irtás, ingerlés, spontán aktivitás agytörzsi átmetszések hatása tarctus solitarius – Dell, 1963 raphe – Jouvet, 1967 talamusz – Andersen és Anderson, 1968 bazális előagy – von Economo, 20-as évek

24 Aktiváló területek midline and intralaminar nuclei (glu)
24/30 Aktiváló területek midline and intralaminar nuclei (glu) magnocellular BF sytem (ACh, GABA, ?) posterior-lateral hypothalamus (HA, ORX) midbrain and pontine nuclei (NA, ACh, glu, 5-HT, DA)

25 Felszálló aktiváló rendszerek
25/30 Felszálló aktiváló rendszerek

26 Talamo-kortikális kapcsolatok
26/30 Talamo-kortikális kapcsolatok

27 A talamusz működési módjai
27/30 A talamusz működési módjai

28 A bazális előagy szerepe
28/30 A bazális előagy szerepe von Economo: BF-POA altat, poszterior HT ébreszt Sterman és Clemente lézió után csökkent alvás, vagy az alvás fragmentálódása ingerlés – alvás (nagy frekvenciánál is!) ingerlés társítása hanggal melegítés, ACh kristályok – alvás 70-es évek vége, 80-as évek eleje – kolinerg rendszer leírása  Alzheimer kórban ACh sejtek pusztulnak elektromos – kémiai – specifikus lézió a vetület többféle transzmittert tartalmaz SCN, hőszabályozás, HT közelsége, VLPO, prefrontális kéreg – igen fontos terület

29 Féloldali bazális előagy irtás I.
29/30 Féloldali bazális előagy irtás I. Vanderwolf, C.H., Int. Rev. Neurobiol., 30 (1988):

30 Féloldali bazális előagy irtás II.
30/30 Féloldali bazális előagy irtás II. scopolamine no drug before lesion after R. NB lesion modified from Buzsáki et al., J.Neurosci 8 (1988):

31

32 Alvászavarok I. insomnia parasomnia kóros aluszékonyság akut krónikus
nonREM alvajárás (somnanbulancia) alvási terror (night terror) REM rémálom (nightmare) kóros aluszékonyság narkolepszia alvási apnoe elsődleges hiperszomnia

33 Alvászavarok II. insomnia az orvoshoz forduló betegek 1/5-e
reggel fáradtabbak, mint lefekvéskor nőkben gyakoribb, életkorral fokozódik akut - betegség, magánéleti és munkahelyi stressz krónikus - önálló betegséggé válik elalvási nehézség alvás fenntartása korai ébredés

34 Alvászavarok III. parasomnia nonREM gyerekekben gyakori, 15% ill. 1-3%
nincs emléknyom nem szabad felébreszteni alvajárás (somnanbulancia)

35 Alvajárás

36 Alvás alatti beszéd

37 Alvászavarok III. parasomnia nonREM gyerekekben gyakori, 15% ill. 1-3%
nincs emléknyom nem szabad felébreszteni alvajárás (somnanbulancia) alvási terror (night terror) - vokalizáció, mozgás

38 Alvási terror

39 Alvászavarok III. parasomnia nonREM REM
gyerekekben gyakori, 15% ill. 1-3% nincs emléknyom nem szabad felébreszteni alvajárás (somnanbulancia) alvási terror (night terror) - vokalizáció, mozgás REM rémálom (nightmare) 5-10%-nak korábbi, vagy akut probléma élénk álom, halál, félelem, stb. témakörben visszaidézés van (ACh!)

40 Alvászavarok IV. kóros aluszékonyság elsődleges hiperszomnia
állandó álmosság, éjjel-nappal narkolepszia 25 év alatt kezdődik ellenállhatatlan alvásrohamok később: kataplexia, alvási paralizis, hallucinációk erős emóciók válthatják ki dobberman és labrador modell orexinek szerepe alvási apnoe férfiakban, elhizottakban, magas vérnyomás esetén több centrális, perifériás (obstruktiv) agykárosodással járhat

41 Alvási apnoe I.

42 Alvási apnoe II.

43

44 Berger bár voltak korábi próbálkozások állatok feltárt agykérgén (Richard Caton, 1875, Liverpool, majom és nyúl, tőle függetlenül Adolf Beck, 1891, Krakow, majd Lvov, nyúl és kutya – leírták a ritmikus oszcillációkat, az ingerek hatását, és a ritmusok függését az állat állapotától), az első, aki emberi EEG-t regisztrált a hajas fejbőrről, és leírta annak kapcsolatát az éberségi szinttel, Hans Berger volt Jenaban. az első regisztrálás saját fián 1925-ben a Siemens igen modern berendezéseivel 1929 és 1938 között 23 cikk (már akkor is fontos volt a publikációs lista)

45 Alvásfázisok

46 Agytörzsi átmetszések

47 A kolinerg rendszer

48 Fogcsikorgatás

49 Élettani változók alvás alatt

50 REM fázis emberben I.