Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása."— Előadás másolata:

1 1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév

2 A hun–magyar rokonság eszméjének születése Anonymus: Ezért akkor a hét fejedelmi személy … haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. (Pais Dezső fordítása) Kézai Simon: Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejül. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. (Szabó Károly fordítása)

3 Keletről jöttünk/1 Bíborbanszületett Konstantín: Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le… Julianus: Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. … Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

4 Keletről jöttünk/2 Bonfini: Pius pápa azonban, aki, szavamra, kiválóan művelt volt, nem egyezik bele a magyaroknak hunoktól való származtatásába … egy veronai ember tanúságát hozza fel, aki azt mondta, hogy mikor a Tanais forrásvidékéig hatolt, ott magyar nyelven beszélő népre akadt. A mi felséges Mátyásunk is tudott affélékről: szarmata kereskedőktől hallott róla, és követeket meg kutatókat küldött oda, hogy ha lehetséges, csalogassák Pannóniába a rokon népet, melyet az állandó háborúk nem kis mértékben megapasztottak. Mindeddig ugyan nem tudta ezt elérni, de ha él, talán véghezviszi. Werbőczi István: A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannóniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be. …a nemesség … eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak…

5 Hogyan jutott el Európa a finnugor nyelvrokonság megsejtéséhez? Szenczi Molnár Albert: a magyar egyetlen európai nyelvvel sem rokon Az első nyelvi megfigyelések a 17. század 2. felében, a 18. század elején: Fogel: finn–magyar összevetés: közös szavak és közös nyelvtani elemek (kéziratban maradt) Stiernhielm, Rudbeck: finn–magyar közös szavak

6 A finnugor nyelvek és népek megismerése Diplomaták és kereskedelmi utazók Oroszország finnugor népeiről – Herberstein, Zalánkeméni Kakas István, Olearius, Witsen stb. Strahlenberg – összeáll a finnugor családfa (1730) Orosz expedíciók a 18. században európai tudósokkal – néprajzi megfigyelések, soknyelvű szótárak összeállítása) Schlözer – a finnugor népek történetének kutatása

7 A finnugor nyelvrokonság első alapművei és hazai fogadtatásuk Sajnovics János: Demonstratio Gyarmathi Sámuel: Affinitas Tiltakozók: Orczy Lőrinc Te pedig Tsillagász! bár akár ki lehetsz, Kedves rokonidhozz töstént viszsza mehetsz, Vélek száraz halból készült málét ehetsz, Mert lám ítéletet Nyelvünkről nem tehetsz. Rajongók: Dugonics András (Etelka, Jólánka, Etelkának leánya  a finnek, észtek, hunok egykor mind magyarok voltak)

8 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/1 A történeti nyelvészet célja a rokon nyelvek alapnyelvének rekonstruálása Rasmus Rask (1787–1832) Grammatikai megfelelések „Betűátmenetek” Alapszókincs

9 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/2 Franz Bopp (1791–1867) 1816: a szanszkrit nyelv konjugációs rendszeréről, összehasonlítva a görög, latin, perzsa és germán nyelvekével A hangtani törvényszerűségek nem érdekelték, inkább a grammatikai formák Az ősi nyelvi állapotokhoz képest a mait romlásnak látta

10 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/3 Jakob Grimm (1785–1863) A történeti módszer megteremtője, jogtörténetet hallgatva jutott eszébe a nyelvtörténet mint tudomány 1819-től több kötetben: Deutsche Grammatik Az írott források szólnak a régi nyelvállapotról A mai nyelvből feltárhatók a régi nyelvi jelenségek Hangtörvények

11 Hogyan lehet a nyelvrokonságot felismerni? a) alapszókincs → szabályos hangváltozások → alapnyelv hangrendszerének rekonstrukciója → alapnyelvi alaktani elemek rekoknstrukciója (ragok, jelek, névmások stb.) b) a magyar nyelv finnugor eredetű szavai: jelentéstani csoportok, mennyiség, jelentőség → történeti következtetések

12 Új expedíciók nyelvi anyag gyűjtése céljából M. A. Castrén: Baltikum, Skandinávia, Belső- Ázsia → balti finn nyelvek tanulmányozása, finnugor–szamojéd nyelvrokonság felfedezése, ázsiai őshaza elmélete Reguly Antal: Nyugat-Szibéria → északi hantik (manysik, mordvinok, marik), nyelvi anyag gyűjtése és térképezés

13 A 19. század 2. fele mint a történeti nyelvészet nagy korszaka Nyelvrokonság-elméletek családfa: Schleicher hullám: Schmidt szívárvány: Schuchardt A történeti nyelvészet mellékszálakon is nyomoz (sumer, dravida rokonság: nem magyar kutatók találták ki)

14 A nyelvrokonságtól az őshazáig Az alapnyelvet az őshazában beszélték → hol volt az őshaza? (a legjobb módszer: nyelvészeti paleontológia) Őshazaelméletek: Ázsiai: Wiedemann–Castrén) Volga–kámai: Köppen Baltikum–okai: László Gyula Urál–nyugat-szibériai: Hajdú Péter És most?

15 Nyelvrokonság=néprokonság? Eredetileg a finnugristák is úgy gondolták, hogy a kettő azonos 19. sz. 2. fele: a nyelvészek mellett néprajzosok is kutattak a rokon népeknél (Pápai Károly, Jankó János), antropológiai méréseket is végeztek A kettő nem ugyanaz, a felismeréshez kellett egy antifinnugrista is (Vámbéry Ármin)

16 Az ugor–török háború (az 1870-es évektől a századfordulóig) A finnugor nyelvrokonság győz (Budenz József: Vámbéry csalt) A közvélemény a törökök és a régi magyar dicsőség oldalán (Arany J., Jókai) A korszakhoz tartozó antifinnugrista városi legendák: A finnugristák Habsburg-ügynökök (Vámbéry találta ki) Trefort Ágoston parancsba adta, hogy a finnugristáknak van igazuk (az 1970-es években született álhír)

17 A 19–20. sz. fordulóján Tudományos expedíciók a finnugor népek és nyelvek tanulmányozására Új irányzatok a nyelvészetben (a történeti nyelvészet háttérbe szorulása) Új irányzat Magyarországon: a turanizmus – tudomány?, politika?

18 A finnugor nyelvrokonság a 2 világháború között Magyarországon Turanizmus és irredentizmus összefonódása Naiv turanizmus: szeretjük a finnugorokat is (finnugor kultúrkonferenciák, a lívek támogatása) A Horthy-korszakban élvezte a legnagyobb támogatást a finnugor kapcsolatok ápolása (nagyhatalmi ábrándok miatt?) Magyar önkéntesek a szovjetek ellen a finnek oldalán a 2. világháborúban

19 Finnugor népek a Szovjetunióban 1920-as évek: minden szépen indul, a finnugor autonómiák kezdeti lépései 1930-as évek: egyre rosszabb, 1937: a finnugor értelmiség likvidálása 1950-es évektől: az egykor üldözöttek rehabilitációja nem teljes 1964-tól: A brezsnyevi pangás idején tudatosan sorvasztják a nemzetiségi kultúrát és az anyanyelvi oktatást

20 Finnugrisztika és „antifinnugrizmus” a 2. világháború után Magyarországon és az emigrációban Új tanszékek, a nyelvészek mellett régészek, antropológusok is bekapcsolódnak a kutatásokba Kibontakozik a sumer–magyarológia az emigrációban → az ellenzékiek körében mint eltagadott igazság jelenik meg. Ez táplálja a finnugristák szovjet ügynökök c. új városi legendát Magyar tudósok nem jutnak be a Szovjetunió finnugor területeire (kivétel Bereczki Gábor és Vikár László, de ők is csak a török autonómiákba!) Példa a nemzeti identitás keresésének továbbélésére: az Arvisura mint naiv szintézis

21 A finnugrisztika háttérbe szorulása a rendszerváltás utáni Magyarországon Cenzúrázatlanul törnek fel a butaságok (sumer rokonság, a Marsról jöttünk, Jézus magyar, Arvisura kiadása) Elemi igény van a magyar identitás újrafogalmazására, feléled a nemzeti kultúra spontán ápolása (hagyományőrzés, rovásírás) Új városi legenda: az akadémia akadályozza az új elméletek érvényesülést a tudományban A finnugristák szovjet ügynökök című városi legenda továbbélése A finnugor rokonságot Finnországban már nem tanítják című városi legenda megjelenése (külföldi tudósokra hivatkozás: Alinei, Marcantonio)


Letölteni ppt "1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések