Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SAVAS ESŐ Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SAVAS ESŐ Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna."— Előadás másolata:

1 A SAVAS ESŐ Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna

2 A savas eső felfedezése  1852-ben Robert Angus Smith ( ) figyelt fel erre a jelenségre Manchesterben  Megfigyeléseit 1872-ben ismertette, tőle ered az elnevezés  Csak az 1950-es években kezdtek komolyabban foglalkozni a problémával

3 Az eső  Semleges pH érték 7  Csapadékvíz esetében a semleges pH-t az az érték jelenti, ami a légköri CO 2 -vel egyensúlyban lévő vizes oldat pH-ja  A csapadékvíz kissé savas kémhatású, a pH 5 és 5,5 között van általában  Oka: a légköri CO 2 tartalom (tehát természetes hatások miatt is savas kissé az eső)

4 Az eső  2H 2 O+CO 2 H 3 O + + HCO 3 -  Ezek mellett még kevés salétromsav és kénsav is oldódhat bele  Az oldódás hőmérséklet- és nyomásfüggő  Tehát: ha pH<5,6 (néhol <5), akkor nevezzük savasnak az esőt

5 Miből áll a savas eső?  Az ózonból keletkező oxigénatom (O) a kén- dioxidot a kénsav anhidridjévé, kén-trioxiddá oxidálja: SO 2 + O = SO 3  Ebből vízfelvétellel keletkezik a kénsav: SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4  A szabad oxigénatom a kénessavat is megtalálja: H 2 SO 3 + O = H 2 SO 4  A kén-dioxid egy molekula hidrogén-peroxiddal közvetlenül is kénsavvá alakulhat: SO 2 + H 2 O 2 = H 2 SO 4

6 Miből áll a savas eső?  A nitrogén-oxidok még többféle reakcióban vehetnek részt, köztük láncreakciókban is. A nitrogén-dioxidot a fotolízis fölbonthatja: NO 2 + hν→NO + O  Ha OH-gyökkel ütközik, közvetlenül salétromsavvá alakul: NO 2 + OH = HNO 3  Nitrogén-trioxiddá is alakulhat egy oxigénatommal: NO 2 + O = NO 3  Ez reagálhat egy másik nitrogén-dioxid molekulával: NO 3 + NO 2 = N 2 O 5  A keletkezett nitrogén-pentoxid vízzel salétromsavat hoz létre: N 2 O+ H 2 O = 2 HNO 3  A salétromossav is átmehet fotolízisen: HNO 2 + hν→NO + OH

7 Honnan származnak ezek az anyagok? A kénvegyületek forrásai:  Természetes: bioszféra bomlási folyamatai bioszféra bomlási folyamatai vulkáni tevékenység vulkáni tevékenység óceánok felszíne óceánok felszíne  Mesterséges: széntüzelés széntüzelés nyerskőolaj kéntartalma nyerskőolaj kéntartalma kohászat, kénsavgyártás kohászat, kénsavgyártás

8 Honnan származnak ezek az anyagok? A nitrogénvegyületek forrásai:  Természetes: talajok nitrogén-oxid emissziója talajok nitrogén-oxid emissziója villámlás villámlás biomassza égetése biomassza égetése ammónia légköri oxidációja ammónia légköri oxidációja  Mesterséges: fosszilis tüzelőanyagok - szén, kőolaj, földgáz - elégetése fosszilis tüzelőanyagok - szén, kőolaj, földgáz - elégetése belső égésű motorok kipufogógázai belső égésű motorok kipufogógázai

9 A savas esők hatásai  A savas esők láncfolyamatokon és kapcsolódásokon keresztül hatással vannak az egész természetes környezetre.  Pl.: felszíni vizek, talajvíz, talaj, növényzet, tápláléklánc, biodiverzitás veszélyeztetése  A kártétel sem időben, sem térben nincs szoros kapcsolatban a szennyezéssel, mert a szél elsodorhatja a forrástól a szennyező anyagokat.

10 A savas esők hatásai  Talajra: Savas talajban az alapvető ásványok (Ca, Mg) kioldódnak, mielőtt a növények fel tudnák használni a növekedésükhöz  csökken a talaj termelékenysége Savas talajban az alapvető ásványok (Ca, Mg) kioldódnak, mielőtt a növények fel tudnák használni a növekedésükhöz  csökken a talaj termelékenysége Veszélyes és mérgező anyagokat (Al) kioldja  felhalmozódnak a talajban  talajok leromlása Veszélyes és mérgező anyagokat (Al) kioldja  felhalmozódnak a talajban  talajok leromlása A talajokban van (ártalmatlan) szerves formában Al, de a szervetlen Al mérgező az élő szervezetekre. A talajokban van (ártalmatlan) szerves formában Al, de a szervetlen Al mérgező az élő szervezetekre. Ha a víz pH-ja < 4,0  az Al kioldódik az Al 2 (SiO 3 ) 3 -ból Ha a víz pH-ja < 4,0  az Al kioldódik az Al 2 (SiO 3 ) 3 -ból Károsítja a hajszálgyökereket Károsítja a hajszálgyökereket Csökkenti a foszfor és más tápanyagok felvételét Csökkenti a foszfor és más tápanyagok felvételét Kimosódhatnak a lefolyás során is  elszállítódnak folyókba, tavakba Kimosódhatnak a lefolyás során is  elszállítódnak folyókba, tavakba

11 A savas esők hatásai Nem egyformán érzékenyek a talajok! Nem egyformán érzékenyek a talajok! Veszélyeztetett: ami savas sziklán alakul ki :Veszélyeztetett: ami savas sziklán alakul ki : gránit és más magas Si tartalmú glaciális területen lévő alapkőzeten (gneiszek, kvarcit és kvarctartalmú homokkő) gránit és más magas Si tartalmú glaciális területen lévő alapkőzeten (gneiszek, kvarcit és kvarctartalmú homokkő) vastag rétegben felhalmozott Si-tartalmú homokon vastag rétegben felhalmozott Si-tartalmú homokon öreg és mállott talajon. öreg és mállott talajon. Ellenállóbb: mészben gazdag talaj (legjobb puffer: semlegesíti részben vagy egészben a savanyító hatást)Ellenállóbb: mészben gazdag talaj (legjobb puffer: semlegesíti részben vagy egészben a savanyító hatást) Pufferkapacitás kimeríthető!Pufferkapacitás kimeríthető!

12 A savas esők hatásai  Növényzet Általában nem pusztítja el közvetlenül a fákat, hanem legyengíti őket, korlátozza a felvehető tápanyagokat és növeli a talajban lévő mérgező anyagokat. Általában nem pusztítja el közvetlenül a fákat, hanem legyengíti őket, korlátozza a felvehető tápanyagokat és növeli a talajban lévő mérgező anyagokat. Lassabb növekedést, sérüléseket okoz, a levelek elbarnulnak és idő előtt lehullnak. Lassabb növekedést, sérüléseket okoz, a levelek elbarnulnak és idő előtt lehullnak. Károsítják a levelek és tűlevelek felszínét (gyorsítja a levél viaszrétegének pusztulását)  párolgást okoz és meggátolja a fotoszintézist. Károsítják a levelek és tűlevelek felszínét (gyorsítja a levél viaszrétegének pusztulását)  párolgást okoz és meggátolja a fotoszintézist. Tápanyagok levélen át való kimosása  még érzékenyebbek lesznek az éghajlati tényezőkre (aszály, erős szél, rovarok,…) Tápanyagok levélen át való kimosása  még érzékenyebbek lesznek az éghajlati tényezőkre (aszály, erős szél, rovarok,…) Avar csökkenő arányú elbomlása Avar csökkenő arányú elbomlása Hasznos mikroorganizmusok elpusztulása (szimbiózisban élnek a fa gyökereivel) Hasznos mikroorganizmusok elpusztulása (szimbiózisban élnek a fa gyökereivel)

13 A savas esők hatásai Tehát a fák akkor is károsodhatnak, ha jó a talaj pufferkapacitása! Tehát a fák akkor is károsodhatnak, ha jó a talaj pufferkapacitása! A savas eső nitrogén-túltrágyázást okozhat, amit árt a növényeknek. A savas eső nitrogén-túltrágyázást okozhat, amit árt a növényeknek. Magashegységi területeken: gyakran érintkeznek savas felhőkkel és köddel (savasabb, mint az eső), ezek veszélyeztetettebbek. Magashegységi területeken: gyakran érintkeznek savas felhőkkel és köddel (savasabb, mint az eső), ezek veszélyeztetettebbek. Magyarországon az 1980-as évek végén 1-1,5 millió m 3 tölgyfa száradt ki. Magyarországon az 1980-as évek végén 1-1,5 millió m 3 tölgyfa száradt ki. Nyugat-Európában főleg a fenyvesekben nagy a kár. Nyugat-Európában főleg a fenyvesekben nagy a kár.

14 A savas esők hatásai Elhalt erdõ a nyugat karkonoszei területen (Szudéták ) Witold Goraczko fényképe

15 A savas esők hatásai

16  Halak A savas eső átfolyik a talajon, és bemossa az Al-t a felszíni vizekbe  pH csökken, Al szint nő A savas eső átfolyik a talajon, és bemossa az Al-t a felszíni vizekbe  pH csökken, Al szint nő Az Al erősen mérgező a halakra Az Al erősen mérgező a halakra Csökkenti a kopoltyún keresztüli ioncserét  só csökkenést okoz. Az édesvízi halaknak az ozmotikus szabályozás feltétele az életben maradásuknak. Az Al kiválik a kopoltyún  a hal megfullad.Csökkenti a kopoltyún keresztüli ioncserét  só csökkenést okoz. Az édesvízi halaknak az ozmotikus szabályozás feltétele az életben maradásuknak. Az Al kiválik a kopoltyún  a hal megfullad. Halak nyálkát választanak ki, hogy leküzdjék az Al-t a kopoltyújukról  ez eltorlaszolja a kopoltyút  az O 2 és só szállítását is gátolja  nem tudják szabályozni (alacsony pH  csökkenti a hal szöveteiben a só egyensúlyt)Halak nyálkát választanak ki, hogy leküzdjék az Al-t a kopoltyújukról  ez eltorlaszolja a kopoltyút  az O 2 és só szállítását is gátolja  nem tudják szabályozni (alacsony pH  csökkenti a hal szöveteiben a só egyensúlyt) Sok halban a Ca szint nem tartható pH változáskor  ikrák túl törékenyek, gyenge gerinc, csontok deformációjaSok halban a Ca szint nem tartható pH változáskor  ikrák túl törékenyek, gyenge gerinc, csontok deformációja

17 A savas esők hatásai  Savas esők hatása a halakra (http://www.atmosphere.mpg.de/, szerzõ: Anita Bokwa) 

18 A savas esők hatásai  Más vízi szervezetek Alacsony pH  lecsökkenti a békák, szalamandrák növekedését Alacsony pH  lecsökkenti a békák, szalamandrák növekedését Savnak ellenállóbb faj (pl. tarajos gőte) birtokba veheti a békaüregeket  hasonló esetek miatt változhat az adott élettérben a fajok előfordulási aránya. Savnak ellenállóbb faj (pl. tarajos gőte) birtokba veheti a békaüregeket  hasonló esetek miatt változhat az adott élettérben a fajok előfordulási aránya.

19 A savas esők hatásai  Biodiverzitás Fajok kipusztulhatnak Fajok kipusztulhatnak Megváltoztatja és csökkenti a magasabb táplálkozási szinten lévő állatvilág élelemellátását Megváltoztatja és csökkenti a magasabb táplálkozási szinten lévő állatvilág élelemellátását A békák kevésbé érzékenyek a savasságra, de rovarral táplálkoznak (pl. kérész), ezért ha az eltűnik a savas esők miatt, akkor az már a békákra is hatással van.A békák kevésbé érzékenyek a savasságra, de rovarral táplálkoznak (pl. kérész), ezért ha az eltűnik a savas esők miatt, akkor az már a békákra is hatással van. A legtöbb faj kicsinyei érzékenyebbek, mint az idősebb egyedek! A legtöbb faj kicsinyei érzékenyebbek, mint az idősebb egyedek!

20 A savas esők hatásai  Embert érintő hatások: Márvány, mészkő, homokkő, gránit: mind tartalmaz Ca-ot, amit a savak feloldhatnak  gipsz keletkezik  épületek, műemlékek és szobrok szulfátos mállása, régi sírköveken olvashatatlan felirat Márvány, mészkő, homokkő, gránit: mind tartalmaz Ca-ot, amit a savak feloldhatnak  gipsz keletkezik  épületek, műemlékek és szobrok szulfátos mállása, régi sírköveken olvashatatlan felirat Savak képesek feloldani a fémeket  savas esők vassal való reakciója miatt károsodnak a szabadban lévő harangok Hollandiában Savak képesek feloldani a fémeket  savas esők vassal való reakciója miatt károsodnak a szabadban lévő harangok Hollandiában Savas eső és a savas részecskék száraz ülepedése hozzájárul a fémek korróziójához Savas eső és a savas részecskék száraz ülepedése hozzájárul a fémek korróziójához Ivóvíz készlet veszélyeztetése: feloldanak néhány talajban lévő mérgező fémet (normális esetben a talaj szűrő: mérgező nehézfémek vízben nem oldható vegyületként megkötődnek) Ivóvíz készlet veszélyeztetése: feloldanak néhány talajban lévő mérgező fémet (normális esetben a talaj szűrő: mérgező nehézfémek vízben nem oldható vegyületként megkötődnek)

21 A savas esők hatásai Savas esők által okozott károk: Homokkő szobor 1702-bõl, lefényképezve 1908-ban (bal), és 1969-ben (jobb). Westfäliches Amt für Denkmalpflege Westfäliches Amt für Denkmalpflege

22 A savas esők hatásai   http//:www.corbis.com

23 A savas esők hatásai  Embert érintő hatások: Idő előtti elhalálozások, pl. rákban Idő előtti elhalálozások, pl. rákban Nem direkt hatás: tüdőgyulladást okozhatnak a szulfát és nitrát részecskék, ha belélegzik őket. Nem direkt hatás: tüdőgyulladást okozhatnak a szulfát és nitrát részecskék, ha belélegzik őket. A szulfát és nitrát részecskék lecsökkentik a látástávolságot is. A szulfát és nitrát részecskék lecsökkentik a látástávolságot is.

24 A savas esőkkel veszélyeztetett területek  A savas esők főleg az iparosodott területeken fordulnak elő Oka: magas a SO 2 és az NO x kibocsátás Oka: magas a SO 2 és az NO x kibocsátás  A szél miatt a kibocsátás helyétől több ezer kilométer távolságban lévő területeken is előfordulnak savas esők

25  A savas esők problémája nem új dolog.  Jellegét tekintve lokális és globális probléma.  A XVIII. században a savas esők főleg a városokban estek.  Az 1950-es évek óta a magas kémények használata nagy területen szórja szét a légszennyezést, s a városok levegőminőségét javítja. Veszélyeztetett területek

26  A lista elején két nagy bulgáriai széntüzelésű erőmű áll.  Összesen közel tonna kéndioxidot bocsátanak ki – ugyanannyit, mint a következő országok együttesen: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország.  Európában a 600 legnagyobb SO 2 kibocsátó eloszlása Veszélyeztetett területek

27  A savasodás problémája nem ismer határokat. A légszennyezés a légkör magasabb rétegeibe eljutva messzire elkerülhet a forrástól, s így más országok felett alacsonyabb rétegekbe jutva kihullhat mint savas eső. A légszennyezés a légkör magasabb rétegeibe eljutva messzire elkerülhet a forrástól, s így más országok felett alacsonyabb rétegekbe jutva kihullhat mint savas eső.  A savas esőt okozó szennyezőanyagok több száz kilométerre a forrástól olyan területeken okoznak savas esőt, ahol nincsenek erőművek, autók, és egyáltalán semmilyen ipar. Svédországban és Norvégiában a savas ülepedés 90%-a más országokból származik, főként az Egyesült Királyságból, Németországból, Lengyelországból, valamint a nemzetközi hajózásból. Svédországban és Norvégiában a savas ülepedés 90%-a más országokból származik, főként az Egyesült Királyságból, Németországból, Lengyelországból, valamint a nemzetközi hajózásból. Veszélyeztetett területek

28  Savas esőkkel leginkább azok a területek veszélyeztetettek, ahol savanyú kőzet található a felszínen, ahol a csapadék meglehetősen nagy mennyiségű és ahol sok a SO 2 és NO x kibocsátó forrás.  Az elmúlt évtizedekben az elektromos áram iránti növekvő igény és a gépjárművek számának emelkedése azt eredményezi, hogy az emberi forrásokból származó, savasodást okozó szennyezőanyagok kibocsátása jelentősen növekszik 1950 óta. Veszélyeztetett területek

29 Európa  Leginkább Közép- és Észak-Európa veszélyeztetett.  A szennyező források földrajzi eloszlása nem egyenletes: erősen az ipari területekre koncentrálódik.  Ezeken a területeken a csapadék általában savas: 4,1 és 5,1 közötti pH-val ben Skóciában 2,4-es pH-jú csapadék hullt (mint az ecet) 1974-ben Skóciában 2,4-es pH-jú csapadék hullt (mint az ecet)

30  1993-ban a savas eső kockázata Európában Vörös: nagy Okker: közepes Citromsárga: alacsony Európa

31  − Csehszlovákia: az Elba vizének klorid- és a szulfáttartalma négyszeresére, a nitráttartalma hétszeresére nőtt, míg a hidrokarbonát tartalom kétharmadára esett vissza − ez utóbbi hátrányos a vízinövények tápanyagellátása szempontjából. Európa

32  Először az 1970-es évek közepén Németországban figyeltek föl arra, hogy nagy fenyőerdők egyik évről a másikra pusztulni kezdtek.  Elsősorban a savas esőt teszik felelőssé azért, hogy lelassult a németországi Fekete-erdő fáinak növekedése.  Ma már szinte egész Európában észlelik e jelenség többé-kevésbé súlyos formáját.  Angliát megkímélte az erdőpusztulás, ugyanakkor a svédországi károkért főleg az angliai légszennyezést okolják. Európa

33  Az erdő kihalása - Ore Mountains / Németország

34  A skandináv országok annak ellenére veszélyeztetettek, hogy ott nincs nagy SO 2 kibocsátó forrás.  Skandináviában a csapadék savassága és a szennyezőanyag-tartalma Dél-Svédországban a legnagyobb; ahogy észak felé haladunk, úgy csökken.  A savas anyagok kiülepedése nemcsak a csapadék savasságától, hanem mennyiségétől is függ.  Tehát a legnagyobb savas kiülepedés Svédországban a csapadékban gazdag délnyugati részeken tapasztalható. Európa

35  1996-ban a teljes kén és nitrogén kiülepedés Svédországban (száraz és nedves) [mg/m 2 ]

36 Észak-Amerika  A legveszélyeztetettebbek az erősen városiasodott és ipari területek Kelet-Kanadában és az USA északkeleti részén.  1974-ben Los Angelesben a lehulló csapadék pH-ja 2 volt (olyan savas, mint a citromlé).  1970-ben Kanadában a Sudbury-kohóművek körüli tavak vizének pH-értéke helyenként 4,5 alá csökkent.

37  Az USA-ban a kéndioxid források Ohióban, Indianában, és Illinoisban koncentrálódnak. Az uralkodó szelek keletre, illetve északra: New England-be és Kanadába szállítják őket.

38  Észak-Amerika nyugati partvidékén a savas eső lényegesen kevesebb gondot okoz, mivel nincs olyan légáramlás, amely több ezer kilométer távolságból idesodorná a savas szennyeződéseket.  Ezeken a területeken a savas csapadék fő okai a gépjárművek kipufogógázában található szennyeződések.  Nyugaton, illetve délnyugaton, például Mexikóban azonban működik néhány olyan erőmű, amely savas szennyeződéseket bocsát a levegőbe. Az ezek által okozott légszennyeződés a Grand Canyon és más nemzeti parkok területén rontja a látási viszonyokat. Az ezek által okozott légszennyeződés a Grand Canyon és más nemzeti parkok területén rontja a látási viszonyokat. Észak-Amerika

39  A vízi élőlények számára a savas esőkből származó fő problémák: az atlanti lazacok csökkenése Új-Skóciában és Maine-ben az atlanti lazacok csökkenése Új-Skóciában és Maine-ben a halsűrűség csökkenése Északnyugat- Pennsylvaniában a halsűrűség csökkenése Északnyugat- Pennsylvaniában  A New York-beli Adirondack régióban a tavak 41%-a tartósan, vagy rövidebb ideig savas.  Kanadában a savas esők nagy mennyiségű hal és vízi közösség pusztulását okozták több mint érzékeny tóban Ontario és Québec tartományban. Észak-Amerika

40 Ázsia  A savas esők most az egyik fő problémaként merülnek fel a fejlődő világban, különösen Ázsiában és a csendes-óceáni területeken, ahol az energiafelhasználás rohamosan növekszik és a kéntartalmú szén és olaj felhasználása is nagyon magas.  Kína és India a 70-es évek közepén vált veszélyeztetetté, amikor az ipari fejlődés a legintenzívebb volt.

41  Becslések szerint 1990-ben 34 millió tonna SO 2 bocsátottak ki az ázsiai régióban, 40 százalékkal többet, mint Észak-Amerikában.  A savas kiülepedés mértéke különösen olyan területeken volt magas, mint Délkelet-Kína, Északkelet-India, Thaiföld és Dél-Korea, mely területek közel találhatóak a városi és ipari területektől, vagy azoktól széllel szemben lévő oldalon helyezkednek el. Ázsia

42  A hatásokat már a mezőgazdaságban is kezdik érezni.  Indiában a kutatók azt vették észre, hogy az olyan erőmű közelében termesztett búza, ahol a SO 2 kiülepedése majdnem ötször nagyobb, mint a kritikus szint, 49 százalékkal kevesebb termést adott, mint a 22 km-el távolabbi búza.  Délnyugat-Kínában egy tanulmány Guizhou és Sichuan tartományban kimutatta, hogy a savas esők a mezőgazdasági területek több mint kétharmadát érintik, és a területek 16 százalékán található valamilyen mértékű kár. Ázsia

43 Szulfát-nitrát aránya a levegőben: USA - Kína  Kínában jóval nagyobb a csapadék szulfáttartalma, mint az USA-ban. Ok: Ok: A kínai lakásokban leggyakoribb a szénfűtés [a kínai szenek magas kéntartalmúak − főként délen (5 %)].A kínai lakásokban leggyakoribb a szénfűtés [a kínai szenek magas kéntartalmúak − főként délen (5 %)].  Kína levegőjében kevesebb a nitrát. Ok: Ok: Kínában kevesebb a gépjármű. ←→ Pekingben és Sanghajban az USA-hoz közelítő nitrát-értékek találhatók.Kínában kevesebb a gépjármű. ←→ Pekingben és Sanghajban az USA-hoz közelítő nitrát-értékek találhatók. Ez a különbség a Kínában rohamosan növekvő gépjárművek számával fokozatosan csökken.Ez a különbség a Kínában rohamosan növekvő gépjárművek számával fokozatosan csökken.

44  A kínai csapadék mégsem túl savanyú (délen az esővíz pH-ja 4-5 közötti, északon 6,5 körüli.) Ok: Ok: Kína légterébe igen sok ammónia (NH 3 ) kerül a rizstermesztés és a szerves trágya elterjedt alkalmazása miatt,Kína légterébe igen sok ammónia (NH 3 ) kerül a rizstermesztés és a szerves trágya elterjedt alkalmazása miatt, a kínai porban több a mész (CaCO 3 ), mint az amerikaiban.a kínai porban több a mész (CaCO 3 ), mint az amerikaiban.  Ha e kompenzáló körülmények nem lennének, az eső pH-ja 3,5 lenne. Szulfát-nitrát aránya a levegőben: USA - Kína

45  A savas eső nemcsak a szárazföldek problémája, hat az óceánokra is, csak ott nem olyan közvetlen a hatása, mint egy kiégett erdőnél. Eredménye legerőteljesebben a partmenti vizekben érezhető, ahol egyébként is sok más emberi tevékenység (szennyezés, túlzott halászat) rombolja az élővilágot.  A savas eső a földre érve felmérhetetlen károkat okozhat.

46 Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket?  A szálló portól megtisztítják a füstöt, a mérgező gázokat magas kéményeken át a légkörbe bocsátva felhígítják.  1955 − USA: csak két kémény volt 180 m fölötti magasságú,  2000 − USA: már minden kémény magasabb 180 m-nél, s nem ritka a 300 m fölé nyúló kémény sem.

47 Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket?  A hatás közömbösítése: A talaj meszezésével − mészkőpor kiszórásával. csökkenti a savasságot A talaj meszezésével − mészkőpor kiszórásával. csökkenti a savasságot Durva beavatkozás, súlyos mellékhatásokkal: Ha a szulfátok kimosódnak a levegőből, a talajra kiszórt mész gipsszé válik. Illetve a meszezés rövidebb távú károsító hatása, hogy a nitrogént (ammóniát) eltávolítja a talajból. Durva beavatkozás, súlyos mellékhatásokkal: Ha a szulfátok kimosódnak a levegőből, a talajra kiszórt mész gipsszé válik. Illetve a meszezés rövidebb távú károsító hatása, hogy a nitrogént (ammóniát) eltávolítja a talajból. Emiatt ez nem megbízható eljárás. Emiatt ez nem megbízható eljárás.

48 Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket?  A hatás közömbösítése: Mész adagolása a füstgázokhoz. Az erőművek füstjébe szórt nedves mészkőpor a kén-dioxid jelentős részét megkötheti. Mész adagolása a füstgázokhoz. Az erőművek füstjébe szórt nedves mészkőpor a kén-dioxid jelentős részét megkötheti. Hátránya, hogy ez az eljárás a nitrogén- oxidokat nem közömbösíti. Hátránya, hogy ez az eljárás a nitrogén- oxidokat nem közömbösíti.

49 Hogyan lehet megakadályozni a savas esőket?  A kibocsátás csökkentése: A végső megoldás a szennyezés mérséklése. A végső megoldás a szennyezés mérséklése. A nitrogén-oxidok kibocsátásának mérséklése a motor, az üzemanyag és az égés javításával, s a kipufogógáz szűrésével, illetve az ipari technológiák korszerűsítésével. A nitrogén-oxidok kibocsátásának mérséklése a motor, az üzemanyag és az égés javításával, s a kipufogógáz szűrésével, illetve az ipari technológiák korszerűsítésével. A kén-dioxidok kibocsátásának mérséklése az ipari technológiák korszerűsítésével. A kén-dioxidok kibocsátásának mérséklése az ipari technológiák korszerűsítésével.

50 Dél-Skócia két súlyosan elsavasodott tavában a szennyezettség csökkentése révén között a kovamoszat-flóra összetétele visszatért az 1950-es évekbeli állapotához. Dél-Skócia két súlyosan elsavasodott tavában a szennyezettség csökkentése révén között a kovamoszat-flóra összetétele visszatért az 1950-es évekbeli állapotához. Norvégiában egy kicsiny, elszennyeződött tó fölé átlátszó tetőt építettek, s a lehullott csapadékot megtisztítva juttatták el a vízbe. Négy év alatt helyreállt a tó természetes állapota. Norvégiában egy kicsiny, elszennyeződött tó fölé átlátszó tetőt építettek, s a lehullott csapadékot megtisztítva juttatták el a vízbe. Négy év alatt helyreállt a tó természetes állapota. Kísérletek a károk helyreállítására

51 Eredmények  Például Spanyolországban néhány erőmű a saját magas kéntartalmú lignitjét felcserélte import szénre, ami hatod részére csökkentette le a kénkibocsátást.  Csehországban az ipar újraalakításával a teljes SO 2 kibocsátás az es években mintegy 55 %-kal csökkent; míg Lengyelországban között a csökkenés elérte a 46 %-ot.

52 Köszönjük a figyelmet!

53 Források         


Letölteni ppt "A SAVAS ESŐ Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések