E-learning: várakozások és realitások A perspektíva és változása európai uniós tükörben Szűcs András.

Az előadások a következő témára: "E-learning: várakozások és realitások A perspektíva és változása európai uniós tükörben Szűcs András."— Előadás másolata:

1 E-learning: várakozások és realitások A perspektíva és változása európai uniós tükörben Szűcs András

2 2 A felfokozott várakozásoktól...

3 3 … a piac átalakulásáról...

4 4 … a kijózanodásig

5 5 E-learning: az ambivalens megítélés okai Ösztönös ellenállás – kezdeti időszak leegyszerűsített promóciós üzenetei – trivializálás a gyorsabb bevezetés, elfogadtatás érdekében – gyakran kétes minőségű termékek és szolgáltatások Gyorsan változó közeg: szakmai - tudományos konszenzus hiánya a terminológia, eszközrendszer, minőség területén Ambiciózus használat a politikai retorikában E-learning: felszínes marketing „hívószó” a piacon

6 6 Kérdőjelek Az e-learning forradalmasítja az oktatást? –Az ICT integrálása az oktatási rendszerekbe lassú folyamat, a tanulási szokások nehezen változnak ICT + oktatás = esélyegyenlőség? –fizikai és szociális elszigeteltségek feloldása – vagy konzerválása/fokozása? –Hozzáférés a számítógéphez, Internethez: inkább csak a fejlett országokban, középosztálybeli felhasználóknál jellemző

7 7 Részvétel a felnőttoktatásban az UK-ban, a munkahelyi beosztás függvényében Bob Fryer, NHSU, 2004

8 8 Kérdőjelek Költséghatékonyság? –Hiányoznak az olcsó, megbízható, robosztus technikai megoldások, ami a tömegesedés feltétele “Blended learning” mint megoldás? –éppúgy jelenthet tudatosan, hatékonyan integrált módszereket mint alkalomszerűen alkalmazott ICT- elemeket konzervatív oktatási környezetben Elérkeztünk-e a konszolidált modellhez az e-learningben?

9 9 Biztató jelek: hangsúlyeltolódás a technikai/pragmatikus elemekről –infrastruktúra, versenyképesség, költséghatékonyság computers, connectivity, competitiveness, cost-effectiveness a tartalom és a kontextus felé –tartalom, kontextus, együttműködés, tanuló közösségek content, context, collaboration, learning communities Elmozdulás a gyakorlatban –az ismerkedéstől a megvalósításig – a kísérletezéstől a gyakorlati alkalmazásig – a kétkedéstől az elfogadásig

10 10 Út az e-learning programhoz az EU-ban 1995: Fehér Könyv az oktatásról és képzésről Teaching and Learning Towards a Learning Society, White Paper on Education and Training 1996: Tanulás az információs társadalomban Learning in the Information Society Action plan for a European education initiative 1997: A tudás Európája felé Irányelvek az oktatásról és képzésről 2000 – 2006 “ Towards a Europe of Knowledge”

11 11 Út az e-learning programhoz az EU-ban 1999 december: eEurope - Információs társadalom mindenkinek eEurope - An Information Society For All 2000 március – Lisszaboni EU Csúcsértekezlet: Célkitűzés: Az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia 2000 október - Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Memorandum on Lifelong Learning

12 12 Az eLearning kezdeményezés 2000 május: eLearning – A jövő oktatásának tervezése eLearning initiative - Designing Tomorrow’s Education  eszközellátottság, infrastruktúra, hálózati hozzáférés fejlesztése, a multimédia számítógépek elterjesztése  a képzés fejlesztése minden szinten – az új technológiák alkalmazásához szükséges készségek fejlesztése, innovatív oktatási modellek fejlesztése, tanárok és oktatók képzése  multimédia tartalom és szolgáltatások fejlesztése, az oktatást segítő tanácsadó szolgáltatások (vocational guidance services) fejlesztése  tudásközpontok – egyetemek, iskolák, kulturális és közösségi intézmények – hálózati összekapcsolásának segítése (networking)

13 13 2002 június: eEurope 2005 Gazdaságorientált kulcsszavak: beruházásösztönzés, munkahelyteremtés hatékonyság, termelékenység növelése közszolgálatok modernizálása „e-inclusion” - hozzáférés szolgáltatások, alkalmazások, tartalomfejlesztés ösztönzése, új piacok teremtése szélessávú Internet, az információ biztonsága

14 14 Az e-Learning program 2002 december: e-Learning program 2004-2006 az információs és kommunikációs technológiák oktatásba és képzésbe történő integrálásáról Prioritások:  a digitális megosztottság megszüntetése  felsőoktatás: virtuális campus, virtuális mobilitás  iskolák: partnerségek létrehozása az Interneten (twinning)

15 15 Kritikus időközi jelentés a lisszaboni stratégia megvalósításáról 2004 április elmaradások az EU tagországokban a tudásalapú társadalmak megteremtésével kapcsolatban – a stratégiai célok veszélybe kerülnek az élethossziglan tartó tanulás következetesebb érvényesítése, az emberi erőforrásokba történő beruházások lényeges növelése szükséges az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek száma alacsony

16 16 Az EU oktatási programok új generációja 2007–2013 2004 július: Javaslat az Európai Bizottságtól Integrated action programme in the field of lifelong learning – középpontban az egész életen át tartó tanulás – integrált szerkezet, erős hangsúly a mobilitáson Tematikus programfejezetek: iskolai oktatás (Comenius) felsőoktatás (Erasmus - felsőfokú szakképzés is) - szakképzés (Leonardo) - felnőttképzés (Grundtvig). Információs és kommunikációs technológiák innovatív alkalmazása: transzverzális programelem Az e-Learning a programfejezetekbe olvad

17 17 Az európai távoktatási és e-learning politikák sajátosságai akkor kerülnek kidolgozásra, mikor a spontán kezdeményezések már működnek, az első fázis: infrastruktúra-fejlesztések, majd szakemberképzési, minőségbiztosítási, networking projektek és a tartalomfejlesztés és a felhasználók által kezdeményezett (user-driven) kezdeményezések szakasza következik, ezután a politika elmozdul a szélesebb kontextusú fejlesztések - oktatási innováció, gazdaságfejlesztés, iparfejlesztés - irányába, vagy ezekbe integrálódik

18 18 Távoktatás és e-learning: Jellegzetesen európai elemek esélyegyenlőség biztosítása, a technológia fejlődéséből adódó szociális kizáródás elkerülése európai dimenzió - a hozzáadott érték hangsúlyozása munkanélküliség leküzdésének előtérbe helyezése pedagógia, tanulási folyamat kutatása, megismerése a megvalósult fejlesztések folyamatos vizsgálata és elemzése (monitoring), a tapasztalatok visszacsatolása, a minőség folyamatos elemzése és biztosítása

19 19 E-learning hangsúlyok az EU programokban az e-learning a technológiák megbízható alkalmazásán alapul, de módszertan/pedagógia orientált az e-learning mint tanulás, közösségi tevékenység és elő kell segítenie a felhasználók közötti kapcsolatokat, interakciót Gondos bevezetés - az intézményekben szervezeti változások és a tanárképzés fejlesztése szükséges a technológia „kritikus és felelősségteljes” alkalmazása mint megközelítés

20 20 eLIG (eLearning Industry Group) ajánlásai az Európai Bizottságnak (2003) az e-learning szervesülését elősegítő közeg fejlesztése e-learning holisztikus megközelítése, jobb megértés, annak érdekében, hogy előnyei széles körben kiaknázhatóak legyenek kézzelfogható előnyök minden állampolgár számára, vásárlóerő fejlesztése ezen a területen, standardek, interoperabilitás fejlesztése, technológia-tartalom-humán tényező együttes kezelése, elősegítendő, hogy a pozitív e-learning tapasztalatok elérjék a kritikus tömeget

21 21 E-Learning az oktatási intézményekben Az e-Learning az intézmények modernizációjának – elvben – elismert eleme Kevés az átfogó, fenntartható, technológiailag és pedagógiailag megalapozott e-learning beruházás A legtöbb fejlesztés kis léptékű, elszigetelt, kísérleti fázisban megrekedő, projektalapú kezdeményezés

22 22 Oktatók és tanulók Az oktatók felkészültsége és motivációja komoly gátló tényező – időhiány, ellenérdekeltségek, kompenzáció hiánya, A tanulók a inkább a hatékonyság növekedését: kényelmesebb és eredményesebb tanulást várnak az e-learning-től mintsem innovatív pedagógiai megoldásokat

23 23 E-learning - a bevezetés fő mozgatórugói 1. Szervezeti változások, stratégiai kezdeményezések az intézményekben 2. új helyzetek, új ismeretek elsajátításának szükségessége (új termékek, szabályozások, tantervek…) 3. technológiai fejlődés 4. a tanulók igényei felülről kezdeményezett folyamat! (EPIC, UK felmérés)

24 24 E-learning a magyarországi felnőttképzésben - Javaslatok a szakmapolitikai változás kívánatos irányaira, az irányítás, szabályozás és a feltételrendszer változtatására, illetve a szükséges további kutatási, fejlesztési irányokra

25 25 Melyik e-learning definíciót, megközelítést javasoljuk? világos szakmai, minőségi orientációt adó, megalapozott, pontos a tanulás rendszerében gondolkodó, –módszertani, –intézményi, –technológiai szempontokat szervesen figyelembe vevő megközelítés szükséges

26 26 A társadalmi-gazdasági környezet  az oktatás a tömegesedés, elektronizálódás, piacosodás folyamatában van  az e-learning erős modernizációs hívószó az oktatás fejlesztésére, a tanulás vonzóvá tételére  a forradalmi várakozások kora lejárt: az e-learning nem informatikai és társadalmi csodaszer hanem hatékony eszköz, ezért  a döntéshozók, és a potenciális felhasználók, fogyasztók számára egy józanabb, kritikusabb, igényesebb légkörben kell az e-learning előnyeit bizonyítani.

27 27 Kritikus elemek Az e-learning realitás, de fragmentáltan működik “Mainstreaming” – felértékelődés – integráció: a napi meghatározó gyakorlat magától értetődő részévé váljon az e-Learning a döntéshozók és felhasználók számára szakmai, minőségi, piaci konszolidációt segítő lépések támogatása felkészíteni az oktatókat és intézményvezetőket a változások irányítására, véghezvitelére (menedzselésére) megbízható és megfizethető eszközök, termékek fejlesztése  a tartalomfejlesztés támogatása

28 28 Konszolidáció elősegítése Közmegegyezés kialakítása a szakmai alapkérdésekben Hitelesség erősítése - célzottan, hatékonyan megvalósuló (minta)beruházások, projektek elősegítése az e-Learning területén a kezdeményezések öszehangolása, folyamatosság biztosítása, az elért eredmények fenntarthatóságának támogatása

29 29 A hasznosság világos bemutatása Az e-Learning kézzel fogható, valós előnyeinek hiteles bemutatása az alkalmazók és a potenciális tanulók számára összemérhető adatok a megítéléshez: a döntéshozók számára megbízható információk a beruházási, támogatási döntések meghozatalához A tanulás közelítése a valós élethelyzetekhez

30 30 A pragmatikus megközelítés meghaladása a hazai érvkészletben a munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai attitűd a domináló Fontos a tanulásra való motiváltság, a tudás kultúrájának erősítése Tanulás mint az egyén fejlődésének, az életminőség javításának eszköze a bizalom és önbecsülés légkörének fejlesztése: leküzdeni a tanulás gátjait - ösztönzés és támogatás légkörének megteremtése

31 31 Kutatások Jobb megértés elősegítése – értékelő, összegző kutatások, előző generációs kezdeményezések kritikus, elemző áttekintése Új generációs, összegző/transzformáló projektek indítása Az e-Learning tanulási folyamat és a tanulói motivációk alaposabb megismerése Kreatív megoldások fejlesztése a tartalom és a szolgáltatások területén egyaránt Igényes szakmai „ismeretterjesztés”: a felhasználókat, fejlesztőket és a tanulókat orientáló kiadványok ICTk a felnőttoktatásban - rendszeres monitorozási, adatgyűjtési és elemzési rendszer kialakítása a döntéshozók, politika, NFI felé

32 32 Politika Világos prioritások, áttörési pontok megfogalmazása A különböző oktatási szektorok, szakmapolitikai területek egyeztetett fellépése Vásárlóerő növelése, a piac átláthatóságának javítása Jelentős marad az állami kezdeményezések szerepe: a prognózisok túlbecsülték a szabad piac potenciálját és a fejlődés sebességét

33 33 Igazgatás és minőségbiztosítás Jogi, minőségbiztosítási, akkreditálási intézkedések szektorokon átívelő erősítése Nyitottabbá tenni a tanulás és a képesítések rendszerét – nem-formális és informális tanulás, tapasztalatok akkreditációja. A tanulás eredményességének mérése, mérhetőségének javítása az e-Learning értékelési rendszer (tovább)fejlesztése, nyilvánosságának megteremtése