Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010

Az előadások a következő témára: "Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010"— Előadás másolata:

1

2 Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal március 12. A védendő természeti közegek csoportosítása Talaj: - kőzetek - termő talaj Természetes vizek: - felszíni vizek - felszín alatti vizek

3 10 sz. főút, EKT – Alaphegységi kőzetek

4 10 sz. főút, EKT – Felszíni földtani képződmények

5 Talajgenetikai térkép

6 Aquincum - Újpest Duna-híd kapcsolódó budai úthálózata, EKT Átlagos talajvízszint

7 Területi érzékenységi besorolás a felszín alatti víz állapota szempontjából
Fokozottan érzékeny területek: a) ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvíz-bázisok kijelölt védőterületei b) nyílt és alig fedett karsztok c)állóvizek partjától 250 védősáv d) NATURA 2000 vizes élőhelyei Érzékeny területek: a) ahol a csapadékból származó f.a. –i víz utánpótlás sokévi átlaga meghaladja a 20mm/év-t. b) Karszt 10 – 100m mélységközben c) Porózusfő vízadó rétegek 100m-mélységig d) állóvizek part-élétől m sáv e) az 1/d pontban nem említett egyéb védett természeti területek Kevésbé érzékeny területek: egyéb, az 1 – 2pontokba nem tartozó területek

8 Terület- besorolás a felszínalatti víz állapota szempontjából 219/2004
Terület- besorolás a felszínalatti víz állapota szempontjából 219/2004.Korm r.

9 A környezeti elemek igénybe vétele
1. építés időtartamában 2. üzemelés időtartamában 3. elbontáskor

10 A közútépítés környezetkárosító hatásai
Talajkárok: termőtalaj eltávolítás, kőzetek megbontása az útépítés helyén és az anyagnyerő helyeken, talajszennyezés munkagépektől, a szállító gépjárművektől, erózió, havária Vízkárok: felszíni vizek közvetlen szennyezése, felszíni vizek lefolyási viszonyainak megváltozása; vizes élőhelyek tönkremennek, vagy mesterséges mocsarak,lápok jönnek létre, felszínalatti vizek szennyezése a talajon keresztül, havária

11 A forgalom által keltett hatások
Talajszennyezés az útpályáról lefolyó szennyezett csapadékvizek által (TPH, BTEX, toxikus fémek) Talajvízszennyezés a szennyezett csapadékvíz talajon keresztül történő beszivárgásával (TPH, BTEX, toxikus fémek) Felszíni vizek szennyezése a csapadékvíz elvezető árkok közvetítésével és hidak környezetében (TPH, BTEX, toxikus fémek). A levegőből kiülepedő szennyezők (TPH, BTEX, toxikus fémek,korom, por) Síkosság mentesítés (NaCl, kvarchomok - dolomit murva, növény védőszer alapú anyagok, legújabban MgCl2 töltésű zeolitok Havária esetén egyéb - a közúti szállításból származó szennyező anyagok is előfordulnak. A szennyezést hordozó csapadékvizek és a havária eredetű szennyezők általában az útpálya mentén 20 m távolságon belül okoznak talaj ill. felszínalatti vízszennyezést. A levegőből a talajra kiülepedő szennyezők maximális elterjedése a tapasztalatok szerint kb. 100m.

12 A talaj- és vízkárok mérése
Talaj-monitoring: fúrásokkal talajminta vétel és laboratóriumi analitikai vizsgálatok Talajvíz monitoring: figyelő kutak létesítésével biztosítható a rendszeres talajvíz mintavétel, mérhető a talajvíz ingadozás. A vízminták analitikai vizsgálata, a talajmintákhoz hasonlóan. Felszíni víz minőségi vizsgálatok: közúti hatások vizsgálatához a mintavételi helyeket a csapadékvíz- árkok betorkollásánál, ill. a hidaknál jelölik ki.

13 Talajvíz figyelő kút

14 A talaj- és talajvíz monitoring eredmények értékelése
Alap értékelés: a 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet és a 219/2004.Korm.r. alapján. „B” szennyezettségi határértékek talajban: talajvízben: TPH – 100 mg/kg TPH – 100 g/l benzol – 1 mg/kg benzol – 1 g/l toluol – 20 mg/kg toluol – 20 g/l xilolok – 20 mg/kg xilolok – 20 g/l Pb – 100 mg/kg Pb – 10 g/l Mo – 7 mg/kg Mo – 20 g/l

15 Talaj- és talajvíz vizsgálati eredmények összehasonlító értékelő táblázatai

16 10 sz. főút, EKT – A kenyérmezői-patak vízminősége

17 Termőtalaj védelem, humuszmentés A termőtalajok minőségi és mennyiségi felmérése

18 A káros hatások összegzése és következményei
A közút építés és fenntartás, a közúti forgalom talaj- és vízvédelmi szempontból egyaránt minőségi és mennyiségi kockázatot képvisel: termőföldek szűnnek meg, vagy szennyeződnek, felszíni és felszín alatti vizek szennyeződhetnek, felszíni lefolyási viszonyok változnak meg. Ezek a káros hatások más környezeti elemekre, a táplálékláncra is kedvezőtlen hatással vannak, ezért az utak tervezési, építési és fenntartási és üzemeltetési munkáit a környezetvédelmi jogszabályok is szabályozzák. Talaj- és vízvédelmi szempontból a káros hatások elleni védekezésnek, a megelőzésnek, de legalább a mérséklésnek számos lehetősége van, ezek felvázolására az őszi szemeszterben kerül sor.