Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA, VÍZMINŐSÍTÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA, VÍZMINŐSÍTÉS."— Előadás másolata:

1 VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA, VÍZMINŐSÍTÉS

2 Hogyan mérhető a vízminőség?

3 1.1 Hőmérséklet  Oldhatóságot befolyásolja  Biológiai folyamatok meghatározója  Felszíni vizek: szezonális ingadozás  Hőrétegzettség (mély tavak)  Felszín alatti vizek: viszonylag állandó hőmérséklet  Termálvizek (> 20 ºC) 1. FIZIKAI JELLEMZŐK

4 1.2 Összes oldott anyag  0.45 µm szűrőpapíron átszűrt mintából bepárlás, majd 105 ºC-on súlyállandóságig szárítva 1.3 Lebegőanyag  Szűrőn fennmaradt rész  Szervetlen anyagok (hordalék) és élő szervezetek (plankton) Oldott és lebegőanyag tartalom (a víz komplex keverék) Valódi oldatKolloid r.Diszperz rendszer 1 nm200 nm Nem ülepedő Ülepedő

5 1.4 Zavarosság  Szerves és szervetlen lebegőanyagok, kolloid részecskék okozzák  Meghatározás: a lebegõ részecskék által szórt fény mérésével (nefelométerrel, NTU – ”Nephelometric Turbidity Unit”) 1.5 Átlátszóság  Fény elnyelése  Szín és zavarosság határozza meg  Fotikus zóna (eutrofizálódás)  Mérés: fotocella, Secchi korong (m)

6 1.6 Szín  Vízben oldott anyagok (huminsavak, szennyvizekkel bekerülő festékanyagok, mikroorganizmusok anyagcsere termékei)  Mérés: fényelnyeléssel - TCU („True Color Unit”) 1.7 Íz és szag  Szennyvíz, szerves anyagok bomlástermékei, (pl. kénhidrogén)  Ipari (fenol, merkaptán, kátrány, acetilén stb.)  Mikroorganizmusok (vasbaktériumok, szulfátredukáló kénbaktérium, bizonyos algák)  Szervetlen anyagok (oldott sók) 1.8 Fajlagos vezetőképesség  Oldott ásványi sók (anionok és kationok) koncentrációjával arányos  Mérés: platinalemezek közötti ellenállás (µS/cm)  Előnyök: automatizálható, vízminőség (ionösszetétel) változását, szennyezést jelzi

7 2.1 Leggyakoribb anionok és kationok („természetes” állapot)  Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+  HCO 3 -, CO 3 2-, SO 4 2-, Cl Keménység  Ca és Mg ionok okozzák (pl. Ca(HCO 3 ) 2 ; (nk – CaO eé)  Változó keménység: forralással eltávolítható HCO 3 - mennyiségével egyenértékű  Állandó keménység: összes – változó 2. KÉMIAI JELLEMZŐK Balaton ~ 700 µS/cm Fertő tó ~ 2500 µS/cm Maucha diagram

8 2.4 pH  pH = - log(H + ), semleges víz: mol H + (proton)/l  pH 7  Természetes vizek: pH 6.5 – 8.5 (csapadékvíz pH 5.5)  Befolyásolja: mész-szénsav egyensúly, humin- és fulvinsavak, biológiai aktivitás  Biokémiai folyamatok lejátszódása pH érzékeny 2.5 Savasság, lúgosság  Puffer kapacitás (semlegesítő képesség) a savas, lúgos behatással szemben  Természetes puffer: hidrokarbonát ionok (hazai adottságok) 2.6 Oldott CO 2 – szervetlen C formák (pH függésük) CO 2, H 2 CO 3, HCO 3 -, CO 3 2- pH 4.5 pH 8.3

9 2.7 Oldott oxigén, oxigén telítettség  Hőmérséklet, nyomás függő  Befolyásoló tényezők (források és nyelők): diffúzió, lebontás, fotoszintézis, légzés stb. 2.8 Szervesanyag tartalom  Meghatározás oxigén fogyasztásból (oxidáció)  Biokémiai oxigénigény: BOI 5 bakteriális lebontáshoz szükséges oxigén mennyisége  Kémiai oxigénigény (KOIp  KOIcr)  TOC - Összes szerves szén 5 20 nap BOI BOI 5 BOI 20 KOI TOC Elméleti oxigénigény 100% 0% Oxigén háztartás

10 2.9 Nitrogénvegyületek  Nitrát és nitrátosodás: methemoglobinemia  Szervetlen N formák (NH 4 +, NO 2 -, NO 3 - ): eutrofizálódás (növényi tápanyagok)  O 2 fogyasztás: Kjeldahl N (szerves + NH4-N) Atmoszférikus N Szerves N (proteinek, aminósavak, karbamid) Ammónium Nitrogén- kötés Hidrolízis, ammonifikáció Nitrit Nitrát Nitrifikáció (Nitrobakter) Denitrifikáció Nitrifikáció (Nitrosomonas) Nitrát redukció Asszimiláció Oxidált állapotok Redukált állapotok 5 20 nap BOI BOI C BOI N Tápanyag háztartás

11 2.10 Foszforvegyületek  Eutrofizálódás: limitáló elem (Liebig elv)  Oldott realtív P: főként ortofoszfát (PO 4 3- ) - növények által felvehető  Partikulált P: szervetlen (lebegőanyahoz kötött) és szerves (alga, detritusz)  Mérés: Összes P és PO4-P  Biológiailag hozzáférhető P: közvetlenül nem mérhető (frakcionálás)  Nincs gáz halmazállapot Orto- foszfát Adszor- beált P Foszfát ásványok Foszfát ásványok Szerves P (detritusz) Szerves P (biomassza) Oldódás Csapadék- képződés Deszorpció Adszorpció Asszimiláció Mineralizáció Hidrolízis Oldódás Csapadék- képződés

12 2.11 Kénvegyületek  Szulfidok (redukált forma): H 2 S, szerves szulfidok, fémszulfidok (Fe, Zn, Cu stb.)  Szulfát (SO 4 2- )  Anaerob biokémiai folyamatok: SO 4 2-  H 2 S  Biokémiai oxidáció: H 2 S  H 2 SO 4  Bűzhatás 2.12 Vas- és mangánvegyületek  Oldott állapotban (Fe 2+ ): felszín alatti vizekben tározók fenékiszapjában (hidrogén-karbonátos, szulfátos, huminsavas kötésben)  Oxigén jelenlétében: Fe(OH) 3 (vashidroxid, oldhatatlan)  A vas és a mangán közegészségügyi szempontból nem ártalmas, de esztétikailag kifogásolható

13 2.13 Mikroszennyezők  Kis koncentrációk (μg/l, ng/l) – analitika nehézségek!  Íz és szagrontó hatás, gyakran mérgezőek (önmagukban vagy más anyagokkal képzett komplexeikben)  Bioakkumulációs hajlam, karcinogén hatás és mutagenitás  Szervetlen mikroszennyezők:  nehézfémek (Hg, Cd, Pb, Cr, Ni, Cu, Zn), As, cianid, Al  Oldhatóságtól függ a veszélyesség (pH, redox)  esszenciális elemek is!  Szerves mikroszennyezők:  Ásványolaj, olajszármazékok, PAH vegyületek, klórozott szénhidrogének, PCB-k (benzol, fenol, kloroform,...)  növényvédőszerek (DDT, lindán, atrazin...)  Felületaktív anyagok, detergensek, oldószerek  Trihalometán prekurzorok (fertőtlenítés mellékterméke)  EU direktívák: VKI – elsőbbségi anyagok, WHO: veszélyes anyagok listája  Természetes eredetűek is lehetnek (humin- és fulvinsavak az elhalt növények lebomlásából, fenol a korhadó falevelekből, As és más fémionok a kőzetek oldódásából, algatoxinok)

14 Baktériumok: Patogének (Vibrio cholerae - kolera, Shigella - vérhas, Esherichia coli - vastagbél, véd/de gyulladást is okoz, Salmonella - tífusz, Staphylococcus, Cyanobaktériumok stb.) Mérés: indikátor (patogének jelenlétére utaló) baktérium csoportok Összes coliform (TC) – talajban, üledékben található nem spórás, pálcika alakú baktériumok Fekál coliform (FC) – emberek és melegvérű állatok bélrendszeréből származó coli baktériumok (44.5 C-on tenyésztik, ahol a nem fekális eredetűek növekedése már gátolt) Fekál streptococcus (FS) – az emberi és állati zsigerekben élő baktériumok FC/FS > 4 emberi eredetű, FC/FS < 1 állati eredetű szennyezés Csíratesztek: telepszám meghatározás 3. BAKTERIOLÓGIAI (MIKROBIOLÓGIAI) JELLEMZŐK Kép forrása: BIOLOGIA/vizbiol_dia.pdf

15 4. VÍZBIOLÓGIAI MONITORING Élőlény csoportok –Bakterioplankton –Fitoplankton –Élőbevonat algák –Makrofita –Zooplankton –Makroszkópikus gerinctelenek –Halak Minőségi és mennyiségi mutatók –Faji összetétel –Gyakoriság (biomassza) –Korösszetétel (halak)

16 VKI-BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

17 A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály 2 osztály kémiai állapot 2 osztály VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE


Letölteni ppt "VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA, VÍZMINŐSÍTÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések