Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezettechnika 5. témacsoport Tankönyv I. 2.1 fejezet 137-138. o. 2.2 fejezet 138-166. o. fejezet 13. C.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezettechnika 5. témacsoport Tankönyv I. 2.1 fejezet 137-138. o. 2.2 fejezet 138-166. o. fejezet 13. C."— Előadás másolata:

1 Környezettechnika 5. témacsoport Tankönyv I fejezet o. 2.2 fejezet o. fejezet 13. C

2 2 Tartalom Alapfogalmak A víz fizikai jellemzői A víz kémiai jellemzői A víz biológiai jellemzői Vízhasználók csoportosítása Az ivóvíz minőségi követelményei Vízminőségi osztályok A szennyvizek minősége A felszíni vizek minőségének védelme

3 3 2.1 A víz, mint környezeti elem – alapfogalmak Vízgazdálkodás: Vízhasználat: Vízhasználó: A vizek hasznosítása, hasznosítási lehe- tőségeinek megőrzése, a vizek kártétele elleni védelem és védekezés (vízkárel- hárítás) Az a tevékenység, amelynek következmé- nye a víz folyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása. Az a természetes személy, jogi személy és a személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira igénybe vesz.

4 4 2.1 A víz, mint környezeti elem – alapfogalmak Vízbázis: Vízfolyás: Vízkár: Vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglevő illetőleg a tervezett vízbeszerző léte- sítményekkel együtt. Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy idő- szakosan víz áramlik. A vizek többletéből vagy hiányából származó kár.

5 5 2.1 A víz, mint környezeti elem – alapfogalmak Vízkészlet Vízkészlet- gazdálkodás: Vízkárelhárítás: A vizsgált területen belül, a felszíni állóvizek és a felszín alatti vizek teljes mennyiségét, a folyóvizek esetében a megállapodás szerint az augusztusi 80 %-os tartósságú vízhozamot tekintik. Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be, és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen. A károsan sok vagy a károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.

6 A víz fizikai jellemzői 1. Hőmérséklet: Hőmérsékletfüggő tulajdonságok – halmazállapot – párolgás (tenzió) – sűrűség – viszkozitás: – felületi feszültség Gyorsan változó, könnyen változtatható tulajdonság. A felszíni víz és a felszínközeli talajvíz hőmérséklete környezetfüggő. Állóvizek esetén hőmérséklet (sűrű- ség) szerinti rétegződés. a víz áramlását befolyásolja. a víz nedvesítő tulajdonságát határozza meg. p T víz gőz jég

7 A víz fizikai jellemzői 1. p T víz gőz jég tenziógörbe szubl. görbe olvadáspontgörbe p krit T krit gáz

8 A víz fizikai jellemzői 2. Optikai (fénytani) tulajdonságok –szín: –átlátszóság, zavarosság: Érzékszervi tulajdonságok: –szag: –íz Színtelen, sárgás – vörösbarna (vas), zöld (alga, eutrofizáció) Lebegőanyagok (derítés) Mérése: szűrés, szárítás után. Szagtalan, kénes, mocsár, fenol, klór, hal, ammónia. Mérése: szaglás alapján. Íztelen, üdítő ízű ( ), sós (Cl – ).

9 A víz kémiai jellemzői 1. Gázok: az oldhatóság a hőmérséklet növekedésével csökken (!) Oxigén, szén-dioxid a természetes vizekben van (szerepe…) Metán, ammónia, kén-hidrogén – az anaerob bomlás (rothadás termékei) Szilárd: főleg sók, disszociálva Kationok (+):kalcium, magnézium, kálium, nátrium (10…100 mg/ℓ) vas, mangán (0,1…1 mg/ℓ) Anionok (–):hidrogén-karbonát, szulfát, klorid (10…100 mg/ℓ) nitrát, foszfát, nitrit, szulfid (0,1…1 mg/ℓ) Szerves anyagok – sokféle, ld TOC, KOI, BOI

10 A víz kémiai jellemzői 2. Általános jellemzők: több anyagot együtt jel(lem)eznek Kémhatás (pH), lúgosság, savasság Keménység: összes, karbonát (változó), nemkarbonát (állandó) Ök = Kk + Nkk Szerves anyag mutatók: TOC, KOI, BOI 5, BOI 20 TOC: összes szerves szén (TOC = total organic carbon) KOI: kémiai oxigénigény (COD = chemical oxigen demand) BOI 5, BOI 20 : 5 illetve 20 napos biológiai oxigénigény (BOD = biochemiical oxigen demand)

11 A víz kémiai jellemzői 3. Szervetlen szén formák a pH függvényében

12 A víz kémiai jellemzői 4. N-formák: – redukált formák: ammónia (NH 3 ), ammónium (NH 4 + ); mérgező a halakra (közeg: ? ?) – oxidált formák: nitrit és nitrát (mindkettő mérgező!). P-formák: – oldható, gyenge savban oldható, oldhatatlan; – szerves, szervetlen. Vas és mangán – szükséges minden élőlénynek; – a nagyobb mennyiségtől a víz vörös-barna zavaros lesz, – vas- és mangán-baktériumok szaporodnak el  dugulás.

13 A víz biológiai jellemzői 1. Rétegek: fotikus (világos – növények) afotikus (sötét, lebontók) Elhelyezkedés (függőleges, rétegződés) nekton (úszó), plankton (lebegő), bentosz (fenéklakó) Elhelyezkedés (vízszintes, a part felé haladva) nyílt vízi = mélységi tájék (nincs hínár) parti tájék (van hínár)

14 A víz biológiai jellemzői 2. Élőlények csoportjai: termelő, fogyasztó, lebontó vírusok, baktériumok (lebontók, kórokozók, cianobaktériumok) növények: algák →szín, szag, íz; tömődés (szűrő), dugulás (cső) nagyobb növények (pl. hínár) állatok: egysejtűek: csillós, ostoros, gyökérlábú többsejtűek: szivacs, féreg, csalánozó, puhatestű, ízeltlábú, gerinces Biológiai vizsgálat minőségi jellemző a szennyezettség mennyiségi fokára A Keszthelyi-medence alga- összetétele 2008 július 29-én Forrás: Rendkívül tiszta, átlátszó a Balaton vize INFOVILÁG, :17 - SZERKESZTŐ: KULCSÁR LÁSZLÓ

15 A víz biológiai jellemzői 3. Biológiai minősítés tényezői Halobitás – a víz biológiailag fontos szervetlen tulajdonsá- gainak összessége (sótartalom: minőség és mennyiség) Trofitás – termőképesség (a növények által termelt szerves anyag mennyisége) Eutrofizáció: túlzott elnövényesedés; lehet planktonikus (algák) és bentonikus (hínár). Okozója a sok foszfát. Természetes folyamat, de a szennyezés gyorsítja. Szaprobitás – szerves anyag lebontóképesség. Jellemző: KOI, BOI. Van autoszaprobitás (saját, helyben keletkezett szerves anyagok lebontása) és alloszaprobitás (idegen, máshol keletkezett szerves anyagok lebontása) Toxicitás – mérgező képesség, természetes anyagok és emberi szennyezés is okozhatja.

16 A víz biológiai jellemzői 3.

17 A víz biológiai jellemzői 3.

18 A víz biológiai jellemzői 3.

19 A víz biológiai jellemzői 3.

20 20 A toxicitás fokozat számaneve TLm 24, % 0Nem mérgező nincs válasz Gyengén mérgező 100 (válasz 10 %) 100 (válasz %) Közepesen mérgező Erősen mérgező ,1 0,1... 0, Igen erősen mérgező 0, ,01 <0, A víz biológiai jellemzői 3.

21 Vízhasználók csoportosítása FelhasználóIgénySzennyvíz Lakosság (háztartás), közintézmény Ivóvíz (kórokozómentes)Vegyes, főleg szerves Szolgáltatásmosás, tisztítás – ivóvízVegyes: szerves, foszfát, tenzid Ipar Hőhordozó → ioncserélt Kazánvíz → vagy desztillált Oldószer→ víz Hő (meleg) Szennyezés Szervetlen, szerves Mező-növénytermesztés gazdaság állattenyésztés Öntözővíz – lehet N, P, K, szerves Itatás, tisztántartás - ivóvíz – (nincs?) Hígtrágya (szerves, N, P, K) BányászatDúsítás, mosás – üledékmentes Főleg szervetlen (nehézfémek!)

22 Az ivóvíz minőségi követelményei Ivóvíz: ivásra, főzésre, élelmiszerek előállítására. Vízminőségi jellemzők: azon tulajdonságok összessége, amelyek az adott felhasználás szempontjából fontosak. Az ivóvíz megfelelő hőmérsékletű, színtelen, átlátszó, szagtalan, íztelen vagy üdítő ízű; mérgező, sugárzó anyagot, mikroorganizmust az egészségre veszélyes mértékben nem tartalmaz. Vízminőségi jellemzők csoportjai: A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B) Kémiai vízminőségi jellemzők – szervetlen, szerves C) Indikátor vízminőségi jellemzők – érzékszervi, általános jellemzők, mikrobiológiai, szervetlen anyagok D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében E) Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek

23 Az ivóvíz minőségi követelményei A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők Tartályban forgalmazott vízre vonatkozó értékek: Vízminőségi jellemzőHatárérték (szám/100 mℓ) Escherichia coli (E. coli)0 Enterococcusok0 Vízminőségi jellemzőHatárérték Escherichia coli (E. coli)0/250 mℓ Enterococcusok0/250 mℓ Pseudomonas aeruginosa0/250 mℓ Telepszám 22 °C-on100/mℓ Telepszám 37 °C-on20/mℓ Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

24 Az ivóvíz minőségi követelményei B) Kémiai vízminőségi jellemzők – szervetlen (nem teljes) : Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

25 Az ivóvíz minőségi követelményei B) Kémiai vízminőségi jellemzők – szerves (nem teljes) Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

26 Az ivóvíz minőségi követelményei C) Indikátor vízminőségi jellemzők – érzékszervi: Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

27 Az ivóvíz minőségi követelményei C) Indikátor vízminőségi jellemzők – általános jellemzők Vízminőségi jellemzőHatárérték EgységMegjegyzés Fajl. el. vezetés2500 µS/cm, 20 °C-on 2. megjegyzés pH6,5..9,5mg/ℓ 2. és 4. megjegyzés Permanganát index (KOI ps ) 5,0mg/ℓ O 2 1. megjegyzés Összes szerves szén (TOC) nincs szokatlan változás 9. megjegyzés Keménységmin. 50 max. 350 mg/ℓ CaO11. megjegyzés Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

28 Az ivóvíz minőségi követelményei C) Indikátor vízminőségi jellemzők – mikrobiológiai Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

29 Az ivóvíz minőségi követelményei C) Indikátor vízminőségi jellemzők – szervetlen anyagok Vízminőségi jellemző HatárértékEgységMegjegyzés Alumínium200µg/ℓ Ammónium0,50mg/ℓ1. megjegyzés Klorid250mg/ℓ1. és 2. megj. Vas*200µg/ℓ Mangán*50µg/ℓ Szulfát250mg/ℓ2. megjegyzés Nátrium200mg/ℓ Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

30 Az ivóvíz minőségi követelményei D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében Vízminőségi jellemzőHatárértékEgység permanganát-index KOI ps 3,5mg/ℓ ammónium0,20mg/ℓ nitrit0,10mg/ℓ klorid100mg/ℓ Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

31 Az ivóvíz minőségi követelményei E) Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemzőHatárértékEgységMegjegyzés üledék0,10mℓ/ℓ1. véglények0szám/ℓ2. férgek0szám/ℓ3. baktériumok0szám/ℓ1. gombák0szám/ℓ1. fonalas baktériumok2·1042·104 szám/ℓ4. egyéb baktériumok10 2 szám/ℓ5. algák szám/ℓ6. Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

32 Az ivóvíz minõségi követelményei – ivóvíz Budapesten Információ: Vízművek

33 Az ivóvíz – mire használjuk? Takarékos vízfogyasztás

34 34 A szabványos vizsgálati körülmények között a vízminta 100 cm 3 -ére 6,30 cm 3, a vakmintára 0,20 cm 3 0, mol/dm 3 koncentrációjú KMnO 4 mérőoldat fogyott. A meghatározás reakció-egyenlete: 4 KMnO H 2 SO 4  2 K 2 SO MnSO O H 2 O A)Számítsa ki a víz KOI ps értékét mg O 2 /dm 3 egységben kifejezve! B)Megfelel-e a vízminőség az egészségügyi határértéknek? Használja az alábbi táblázatot! (201/2001. K.r., C) rész) C) Megfelel-e a vízminőség az egészségügyi határértéknek, ha parti szűrésű vízről van szó? Használja az alábbi táblázatot! (201/2001. K.r., D) rész) Vízminőségi jellemzőHatárértékEgység Megjegyzés Permanganát index (KOI ps ) 5,0mg/dm 3 O 2 1. megjegyzés Az ivóvíz minőségi követelményei – szám. fel. Vízminőségi jellemzőHatárértékEgység Permanganát index (KOI ps ) 3,5mg/dm 3 O 2

35 35 A)A mintára ténylegesen fogyott KMnO 4 : V = 6,30 – 0,2 = 6,10 cm 3 A KMnO 4 anyagmennyisége (a fogyásban): n(KMnO 4 ) = c · V = 0, mmol/cm 3 · 6,1 cm 3 = 0,0120 mmol Az egyenlet alapján: 1 mol KMnO 4 5/4 = 1,25 mol O 2 -el egyenértékű n(O 2 ) = c = =  B = c·M = 0,15 mmol/dm 3 ·32 mg/mmol = 4,8 mg/dm 3 B)A vízminőség az egészségügyi határértéknek (5,0 mg/dm 3 ) megfelel. C)Parti szűrésű vízként NEM megfelelő a víz! Az ivóvíz minőségi követelményei – szám. fel. 0,0120 mmol·1,25 = 0,0150 mmol = 0,150 mmol/dm 3

36 Vízminőségi osztályok A biológiai elemek a referencia állapot- ban vannak A biológiai elemek a kissé térnek el a referencia állapottól A referencia állapottól való eltérés alapján osztályozunk A fizikai - kémiai elemek kiváló állapotban vannak A hidromorfológiai elemek kiváló állapotban vannak A fizikai - kémiai elemek biztosítják az ökoszisztéma működését, a víz termé- szetes színű és szagú, szennyezőanyag mentes Kiváló állapot Jó állapot Közepes állapot Rossz állapot Gyenge állapot Közepes eltérés Nagy eltérés

37 Vízminőségi osztályok Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés: MSZ 12749:1993 szabvány szerint. Vízminőségi jellemzők: A csoport: oxigénháztartás jellemzői B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzői C csoport: mikrobiológiai jellemzők D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők D3 alcsoport: toxicitás D4 alcsoport: radioaktív anyagok E csoport: egyéb jellemzők

38 Vízminőségi osztályok A csoport: oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén, mg/dm 3 Oxigén telítettség, % Kémiai oxigénigény (KOI ps, KOI k ), mg/dm 3 Biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) mg/dm 3 Összes- és oldott szerves szén (TOC, DOC) mg/dm 3 Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

39 Vízminőségi osztályok B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzői Összes nitrogén, ammónium ion, nitrit- és nitrát ion (Σ N; NH 4 + ; NO 2 -, NO 3 - ) Összes foszfor és oldott orto-foszfát ion (Σ P; PO 4 3- )  -klorofill Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

40 Vízminőségi osztályok C csoport: mikrobiológiai jellemzők Coliformszám 1 mℓ-ben Fekális (termotoleráns) coliformszám 1 mℓ-ben Fekális streptococcus 1 mℓ-ben Salmonella 1 mℓ-ben Összes telepszám 37 o C-on Összes telepszám 20 o C-on Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

41 Vízminőségi osztályok D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 – Szervetlenek: Al, As, B, CN –, Zn, Hg, Cd, Cr, Cr(VI), Ni, Pb, Cu, D2 – Szervesek: fenolok és homológjaik, detergensek, kőolaj származékok, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), illékony klórozott szénhidrogének, triazinszármazékok, egyéb peszticidek. D3 – Toxicitás: Daphnia teszt, csíranövény teszt, halteszt. D4 – Radioaktív anyagok: összes béta aktivitás, 3 H, 90 Sr, 137 Cs Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

42 Vízminőségi osztályok E csoport: egyéb jellemzők Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrogén-karbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán pH Fajlagos elektromos vezetés Összes lebegőanyag Zavarosság Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

43 Vízminőségi osztályok Víz keret irányelv (VKI): az EU vízgazdálkodásra vonat- kozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. Jellemzői: Integráló szemlélet Vízgyűjtő elv Védelmet biztosít minden víztípusnak Jó állapot elérése Határidők Felelős hatóság Feladatok: monitoring, intézkedési tervek Osztályba sorolás az „egy rossz mind rossz” elv alapján. Cél: 2015-re minden víztest jó állapotú legyen. Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ szabvány szerint

44 44 Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről) Vízminőségi osztályok

45 45 Vizeink eredete A teljes vízhozam 95 %-a külföldről érkezik hozzánk

46 46 Felszíni vizek minősége – Magyarország, Vízminőségi osztályok Forrás:

47 47 Felszíni vizek minősége – Magyarország, Vízminőségi osztályok Forrás: Fővárosi Vízművek – Legjobb a vízben Ooxigénháztartásoxygen balance Ttápanyagháztartásnutrient balance Mmikrobiológiai par.mikrobiological parameters Smikroszennyezőkmicropollutants Eegyéb jellemzőkother parameters

48 48 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízminőségi osztályok Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004

49 49 Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004 Forrás: Somlyódy László A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megala- pozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére Vízminőségi osztályok

50 A szennyvizek minősége Szennyvizek fajtái: – települési, városi, kommunális – ipari, – mezőgazdasági termelési, technológiai

51 A települési szennyvizek minősége Eredet: házi és intézményi + csapadékvíz Konyhai (mosogatás) Vízöblítéses WC Mosdó- és fürdővíz, felmosóvíz Ez az egyesített rendszerű csatornázásra igaz. (Előny, hátrány) A csapadékvíz az elválasztott rendszerű csatornázásnál külön megy. (Előny, hátrány)

52 52 Bp. lakossága fő, a napi lakossági vízhasználat 140 dm 3 /(fő*nap). Bp. területe A = 525 km 2. Az éves csapadék 540 mm/év. a)Mennyi a napi lakossági szennyvíz mennyiség (m 3 -ben)? fő * 0,14 m 3 /(fő*nap) = m 3 /nap b)Mennyi az éves lakossági szennyvíz mennyiség (m 3 -ben)? m 3 /nap * 365 nap/év = m 3 /év c)Csatornába kerül 97%, azaz m 3 /év. d)Mennyi az éves csapadékvíz mennyiség (m 3 -ben)? Q = A * v = m 2 * 0,54 m/év = m 3 /év e)Csatornába kerül 97%, azaz m 3 /év. Látható, hogy a csapadékvíz jóval több, tehát az egyesített csatornázás esetén a szennyvíztisztítót is ehhez kell mére- tezni! Elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz minimális tisztítás (ülepítés) után fel is használható (pl. öntözés) A települési szennyvizek csatorna – szám. fel.

53 A települési szennyvizek minősége A friss házi szennyvíz – zavaros, – szürkés vagy sárgás, – állott szagú, Veszélye: – magas csíraszám, – fertőzőképesség (Coli a bélflórából). Anyagai:szerves – szénhidrát, fehérje, zsiradék, felületaktív; szervetlen – vegyszerek (tisztító, fertőtlenítő).

54 A települési szennyvizek – szerves Szerves anyag mutatók: BOI (BOD), KOI (COD), TOC, TOD. BOI 5 és BOI 20 értéket szokás mérni. Milyen a viszony (sorrend) a BOI 5 és a BOI 20 között? Miért? BOI 5 < BOI 20 Milyen a viszony (sorrend) a BOI, KOI és TOD között? Miért? BOI < KOI < TOD KOI/TOC = 0..>5 Házi szennyvízre BOI/TOC = 1,3..2,6, KOI/TOD ≈ 0,9

55 A települési szennyvizek – szerves BOI (BOD) mérése: O 2 nyomás mérése CO 2 elnyeletés

56 A települési szennyvizek – szerves BOI (BOD) mérése BOI mérőfej Leolvasás –számszerűen tet- szőleges időpontra és –diagram.

57 A települési szennyvizek – szerves A BOI időbeli változása (diagram) Mi oxidálódik előbb? Miért? Mi a feltétele a nitrogén (ammónia) oxidá- ciónak (nitrifikáció)?

58 A települési szennyvizek – szerves Egy szennyvízminta BOI 5 értékét mértük. A mintából 500 cm 3 -t tettünk az edénybe, fölé V = 500 cm 3 p 0 = 1 bar nyomású, t = 20 ºC-os O 2 -t töltöttünk. A keletkező CO 2 -t a gáztérben elhelyezett KOH elnyeli. 5 nap után a nyomás azonos hőmérsékleten p 5 = 0,85 bar. Mennyi a víz BOI 5 értéke? Emlékeztető (segítség): 20 ºC-on, 1 bar nyomáson 1 mol O 2 24 dm 3.

59 A települési szennyvizek – szerves 20 ºC-on, 1 bar nyomáson 1 mol O 2 24 dm 3. Mennyi O 2 fogyott? A fogyott O 2 0,5 dm 3 0,15 bar nyomású. n (O 2 ) = ? n (O 2 ) = m (O 2 ) = Mennyi a BOI 5 érték? 0,5 dm 3 mintát vizsgáltunk. n (O 2 )·M(O 2 ) =3,125 mmol·32 mg/mmol = 100 mg

60 A települési szennyvizek – szervetlen pH: közel semleges legyen (biológiai tisztítás miatt). Oldott sók: nem lehet sok (<16 g/ℓ, klorid<15 g/ℓ) Ammónia: különösen NH 3 -ként káros. Foszfátok: 3. fokozatú tisztítást igényel! Szulfidok: mérgezőek, büdös H 2 S lesz belőlük. Nehézfémek: többségük erősen mérgező, főként az iparból származnak.

61 Az ipari szennyvizek minősége Az ipari szennyvizek igen sokfélék és veszélyesek lehetnek. Néhány gyakoribb probléma: Hőszennyezés: 40 ºC-nál melegebb víz (felgyorsult folyamatok, kevesebb oldott O 2 ) Ülepedő, lebegő anyagok (dugulás) Savas és lúgos szennyvizek Korrozív és mérgező sók Olajok zsírok Aromás vegyületek

62 Az ipari szennyvizek minősége Speciális területek: Élelmiszeripar tej-, cukor-, hús-, konzerv-, sör-, szesz-, erjesztőipar Könnyűipar papír-, textil-, bőripar Vegyipar ásványolaj-, műtrágya-, gyógyszer, szappangyártás Nehézipar bányászat, kohászat, fémfeldolgozás

63 A felszíni vizek minőségének védelme Fogalmak Fogalmak a 203/2001. kormányrendelet alapján Felszíni víz: a föld felszínén minden állóvíz, vízfolyás és a felszínen lefolyó minden víz (csapadék). Szennyvíz: a termelés, szolgáltatás és fogyasztás során fel- használt víz, amelynek fizikai, kémiai és biológiai minősége megváltozott és szennyező anyagokat tartalmaz. Vízszennyező anyagok: azon anyagok, melyek az emberi tevékenység következtében jutnak a felszíni vizekbe, és károsak az ember egészségére, az élővilágra vagy a kör- nyezet más elemeire, illetve károsítják az anyagi javakat. Vízszennyezés következik be, ha a szennyező forrásból ki- lépő, a felszíni vizekbe vezetett szennyvíz szennyezőanyag- tartalma nagyobb, mint a kibocsátási határérték. Mértékadó vízszennyezettség: a befogadó felszíni víz eredeti szennyezettsége a vizsgált vízszennyező forrás közelében, amelyhez hozzáadódik a bevezetett szennyvízből származó szennyezettség.

64 A szennyvizek kibocsátásának általános szabályai Két lista: I.lista: pl. Hg, Cd, szerves halogén- és foszforvegyületek –cél ezek használatának megszüntetése, a kibocsátó technológiák kiváltása korszerűbbel. és II. lista: pl. cianidok, fluoridok, azbeszt, szervetlen foszforvegyületek –cél ezek használatának, kibocsátásának csökkentése

65 A szennyvizek kibocsátásának általános szabályai A szennyvíz kibocsátásának követelményeit a környezet- védelmi hatóság (felügyelőség) határozza meg –környezetvédelmi engedélyben (ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozik), –környezet-használati engedélyben (külön rendeletben meghatározott létesítmények esetében), –környezetvédelmi működési engedélyben (a környezet- védelmi felülvizsgálat esetén). Ha a tevékenység vízjogi engedélyezéshez kötött, a kibocsátás követelményeit vízjogi engedély rögzíti. A kibocsátó köteles a szennyvizét az elérhető legjobb technológiával megtisztítani, a szennyezőanyagok kon- centrációját a kibocsátási határérték alá csökkenteni.

66 Kibocsátási határértékek Több típus és mértékegység Országos területi határérték: a vízminőség-védelmi területi kategóriákat veszi figyelembe (a kibocsátható szennyező- anyag mennyiség különböző lehet az eltérő szennyezettség miatt). Egyedi vízgyűjtő területi határérték: figyelembe veszi a befogadó mértékadó szennyezettségét, terhelhetőségét, hígítási viszonyait és tisztuló képességét. Technológiai határérték: a kibocsátható szennyezőanyag mennyiségét a felhasznált nyersanyag vagy az előállított termék egységnyi tömegére adja meg figyelembe véve az elérhető legjobb gyártás- és szennyvíztisztítási technológiát. A területi határérték és a technológiai határérték közül mindig a szigorúbbat kell alkalmazni!

67 Vízszennyezési bírság Vízszennyezési bírságot kell fizetni –határérték-túllépés és –az engedélyben nem szereplő anyag kibocsátása esetén. Egy évre fizetendő (B): B = M f ·k Ft/év, ahol M f a határérték felett kibocsátott szennyezőanyag tömegárama, kg/év; ka fajlagos bírságtényező Ft/kg. M f = M t – M e, ahol M t a tényleges kibocsátás, kg/év; M e a határértéknek megfelelő (engedélyezett) kibocsátás, kg/év.

68 Vízszennyezési bírság M t a tényleges kibocsátás, kg/év számítása: M t = c t ·Q éves c t tényleges (mért) szennyezőanyag koncentrációk átlaga kg/m 3 Q éves éves kibocsátott szennyvíz m 3 /év M e a határértéknek megfelelő kibocsátás, kg/év számítása –termelési egységre vetített fajlagos kibocsátás alapján: M e = c f ·T c f technológiai határérték kg/t (termék) Ta termelés t/év. –a befogadó terhelhetősége alapján: M e = c e ·Q éves c e a befogadó terhelhetőségére visszavezetett, engedélyezett határérték kg/m 3.

69 Vízszennyezési bírság Koncentráció túllépés bírságolása Ha az ellenőrzés során 5 egymás utáni mérésből a)legfeljebb egy haladja meg a határértéket legfeljebb 100 %- kal, a bírságot csak a túllépés időtartamára, az átlagos túl- lépésre kell megfizetni; b)egynél több haladja meg a határértéket legfeljebb 100 %- kal, a bírságot a legmagasabb mért túllépésre kell meg- fizetni; Ha 100 %-nál nagyobb túllépés van, a bírságot nem a túl- lépésre, hanem a teljes kibocsátott mennyiségre kell fizetni: B = Q éves ·c t ·k M t

70 Vízszennyezési bírság Hígításra vonatkozó bírság A szennyezőanyag koncentrációját csökkenteni lehet hígítás- sal (tiszta víz hozzáadása), ez azonban megnöveli a szennyvíz mennyiségét. a)Ha a koncentráció határérték alatt van, de a kibocsátott szennyvíz több, mint az engedélyezett, az éves bírság: B = (Q t – Q e )·c t ·k Q t a tényleges szennyvízkibocsátás m 3 /év, Q e az engedélyezett szennyvízkibocsátás m 3 /év b)Ha az ellenőrzés során 5 egymás utáni mérésből egynél több haladja meg a határértéket, és a szennyvízkibocsátás is nagyobb, mint az engedélyezett, az éves bírság: B = Q t ·c t ·k

71 A február – márciusi környezettechnika órák SzIoncsere Cs4. témazáró dolgozat SzÚj tananyag: a vizek jellemzői (FKB) CsIvóvíz SzFelszíni vizek CsSzennyvizek SzA felszíni vizek védelme. Bírságok Ellenőrző kérdések kiadása (internet) CsSzámolási feladatok Sz5. témazáró dolgozat CsÚj tananyag 13. C 71

72 Vízszennyezési bírság – számolás Egy üzem Q = 20 m 3 /nap szennyvizet enged a befogadóba, ennek szennyezőanyag koncentrációi: c t (KOI k ) = 500 mg/dm 3 (460, 510, 530, 480, 520), c t (szulfid) = 200 mg/dm 3 (100, 210, 320, 170, 200). Az engedélyben szereplő határértékek: c e (KOI k ) = 300 mg/dm 3, c e (szulfid) = 50 mg/dm 3. A bírságtételek: k(KOI k ) = 140 Ft/kg, k(szulfid) = Ft/kg a)Számítsa ki az éves szennyvíz kibocsátást (350 nap/év)! b)Számítsa ki az engedélyezett kibocsátásokat, a tényleges kibocsátásokat és a túllépéseket kg/év mértékegységben! c)A szabályok alkalmazásával határozza meg a bírságok éves összegét!

73 Vízszennyezési bírság a)Q = 20 m 3 /napt = 350 nap/év Q éves = 20 m 3 /nap · 350 nap/év = 7000 m 3 /év b)Engedélyezett kibocsátások: M e (KOI k ) = c e ·Q éves = 0,3 kg/m 3 · 7000 m 3 /év = 2100 kg/év M e (szulfid) = c e ·Q éves = 0,05 kg/m 3 · 7000 m 3 /év = 350 kg/év Tényleges kibocsátások: M t (KOI k ) = c t ·Q éves = 0,5 kg/m 3 · 7000 m 3 /év = 3500 kg/év M t (szulfid) = c t ·Q éves = 0,2 kg/m 3 · 7000 m 3 /év = 1400 kg/év Túllépések: M f (KOI k ) = M t – M e = 1400 kg/év M f (szulfid) = M t – M e = 1050 kg/év

74 Vízszennyezési bírság c)Bírságok számítása A KOI k esetén a legnagyobb érték 530, a határérték 300 mg/dm 3 volt. Van-e 100 % feletti határérték túllépés? A számítás képlete: B (KOI k )= M f ·k B (KOI k )= 1400 kg/év · 140 Ft/kg = Ft/év A szulfid esetén a legnagyobb érték 320, a határérték 50 mg/dm 3 volt. Van-e 100 % feletti határérték túllépés? A számítás képlete: B (szulfid)= Q éves ·c t ·k B (szulfid) = 7000 m 3 /év · 0,2 kg/m 3 · Ft/kg B (szulfid) = Ft/év Összes bírság: Ft/év

75 Vízszennyezési bírság – számolás Egy üzemnek Q = 20 m 3 /nap szennyvíz kibocsátására van engedélye, de éves kibocsátása alapján ezt napi 5 m 3 -rel túllépte. A szennyezőanyag koncentrációk: c t (KOI k ) = 250 mg/dm 3 (230, 240, 255, 265, 260), c t (szulfid) = 40 mg/dm 3 (25, 55, 80, 30, 10). Az engedélyben szereplő határértékek: c e (KOI k ) = 300 mg/dm 3, c e (szulfid) = 50 mg/dm 3. A bírságtételek: k(KOI k ) = 140 Ft/kg, k(szulfid) = Ft/kg a)Számítsa ki az éves szennyvíz kibocsátást (350 nap/év)! b)A szabályok alkalmazásával határozza meg a bírságok éves összegét a két anyagra!

76 Vízszennyezési bírság – számolás a)Q = 25 m 3 /napt = 350 nap/év Q éves = 25 m 3 /nap · 350 nap/év = 8750 m 3 /év b)B = (Q t – Q e )·c t ·k B (KOI) = (8750 – 7000)·0,25·140 = Ft/év B = Q t ·c t ·k B (szulfid) = 8750·0,04·14000 = Ft/év

77 Vízvédelmi bírság Az a kibocsátó, aki a szennyvíz kibocsátásával kapcsolatban a követelményeknek nem tesz eleget –pl. nem készíti el, vagy nem tartja be az önellenőrzési tervét, –a szennyezés csökkentési ütemtervét, –adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, –vagy valótlan adatokat közöl, vízvédelmi bírságot köteles fizetni.

78 Csatornabírság A csatornabírságot a 204/2001. kormányrendelet szabályozza. A fizetés alapja itt is a túllépés koncentrációja, a kibocsátott szennyvíz mennyiség és a bírságkulcs. B = Q·(c – c k )·k c k a küszöbérték kg/m 3,k a fajlagos bírságtétel Ft/kg. Folyamatos szennyezés esetén a bírság progresszíven nő: –a második évben kétszeres, –a harmadik évben háromszoros, –a negyedik évtől négyszeres bírságot szabnak ki. Rendkívüli szennyezés → rendkívüli bírság (teljes kibocsátott mennyiség után, legfeljebb 5-szörös bírságtétellel).

79 Csatornabírság – számolás Számítsa ki a csatornabírságot a következő esetre! Egy üzem Q = 10 m 3 /nap szennyvizet enged a befogadóba, ennek szennyezőanyag koncentrációi: c(KOI k ) = 500 mg/dm 3, c(szulfid) = 200 mg/dm 3. A csatornába bocsátás küszöbértékei: c k (KOI k ) = 1200 g/m 3, c k (szulfid) = 1 g/m 3. A bírságtételek: k(KOI k ) = 10 Ft/kg, k(szulfid) = 1500 Ft/kg a)Számítsa ki az éves szennyvíz kibocsátást (250 nap/év)! b)A szabályok alkalmazásával határozza meg a bírságok éves összegét!

80 Csatornabírság – számolás a)Az éves szennyvíz kibocsátás Q = 10 m 3 /napt = 250 nap/év Q = 10 m 3 /nap · 250 nap/év = 2500 m 3 /év b)A bírságok c(KOI k ) = 500 mg/dm 3, c k (KOI k ) = 1200 g/m 3 B (KOI k ) = Q·(c – c k )·k B (KOI k ) = 0 Ft/év. c(szulfid) = 200 mg/dm 3, c k (szulfid) = 1 g/m 3 B (szulfid) = Q·(c – c k )·k B (szulfid) = 2500 m 3 /év · (0,2 – 0,001)kg/m 3 · 1500 Ft/kg B (szulfid) = Ft/év A teljes bírság is B = Ft/év

81 A befogadók terhelhetősége A befogadóba kerülő anyagok koncentrációja előbb – utóbb – fizikai (hígulás, ülepedés), – kémiai (kicsapódás, ioncsere) és – biológiai (lebomlás) folyamatok során lecsökken a vízi életközösség számára tűrhető értékre. Ebben a víz tisztuló (öntisztító) képessége – a biológiai folyamatok révén – a meghatározó. A folyamatok igen összetettek, sok tényezőtől függenek, csak modellezhetők, szimulálhatók. Az ilyen módon számítható terhelhetőség megmutatja, hogy a befogadó milyen mennyiségű anyagot képes elviselni, feldolgozni károsodás nélkül.

82 A szükséges és optimális tisztítási hatásfok A dolog két oldalról közelíthető: –a befogadó oldaláról (ld. terhelhetőség) és –a szennyező oldaláról (költség, gazdaságosság). A kettő közt kell egy optimumot vagy legalább mindkét „fél” számára elfogadható (!) kompromisszumot találni. A befogadó „felet” a környezetvédelem képviseli a jog- szabályok alkotásával, mérésekkel, ellenőrzésekkel, bírságok kiszabásával, behajtásával. Összetettsége miatt csak jelentős egyszerűsítésekkel oldható meg a feladat.

83 83 VÉGE az 5. témacsoportnak. ellenőrző kérdések: 5. TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT én.


Letölteni ppt "Környezettechnika 5. témacsoport Tankönyv I. 2.1 fejezet 137-138. o. 2.2 fejezet 138-166. o. fejezet 13. C."

Hasonló előadás


Google Hirdetések