Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS. Milyen a ”jó” vízminőség?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS. Milyen a ”jó” vízminőség?"— Előadás másolata:

1 VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS

2 Milyen a ”jó” vízminőség?

3 BAKTERIOLÓGIAISZENNYEZÉS

4 VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK

5 1.1 Hőmérséklet  Oldhatóságot befolyásolja  Biológiai folyamatok meghatározója  Felszíni vizek: szezonális ingadozás  Hőrétegzettség (mély tavak)  Felszín alatti vizek: viszonylag állandó hőmérséklet  Termálvizek (állandóan 20 C felett) 1. FIZIKAI JELLEMZŐK

6 1.2 Összes oldott anyag  0.45 µm szűrőpapíron átszűrt mintából bepárlás, majd 105 ºC-on súlyállandóságig szárítva 1.3 Lebegőanyag  Szűrőn fennmaradt rész  Szervetlen anyagok (hordalék) és élő szervezetek (plankton)  Általában: oldott, partikulált, szerves, szervetlen komponensek (KOI, P, N stb.) Oldott és lebegőanyag tartalom (a víz komplex keverék) Valódi oldatKolloid r.Diszperz rendszer 1 nm200 nm Nem ülepedő Ülepedő

7 1.4 Zavarosság  Szerves és szervetlen lebegőanyagok, kolloid részecskék okozzák  Meghatározás: a lebegõ részecskék által szórt fény mérésével (nefelométerrel, NTU – ”Nephelometric Turbidity Unit”) 1.5 Átlátszóság  Fény elnyelése  Szín és zavarosság határozza meg  Fotikus zóna (eutrofizálódás)  Mérés: fotocella, Secchi korong

8 1.6 Szín  Vízben oldott anyagok (huminsavak, szennyvizekkel bekerülő festékanyagok, mikroorganizmusok anyagcsere termékei)  Mérés: fényelnyeléssel - TCU („True Color Unit”) 1.7 Íz és szag  Szennyvíz, szerves anyagok bomlástermékei, (pl. kénhidrogén)  Ipari (fenol, merkaptán, kátrány, acetilén stb.)  Mikroorganizmusok (vasbaktériumok, szulfátredukáló kénbaktérium, bizonyos algák)  Szervetlen oldott anyagok

9 1.8 Vezetőképesség  Oldott ásványi sók (anionok és kationok) koncentrációjával arányos  Mérés: platinalemezek közötti ellenállás (µS/cm)  Előnyök: automatizálható, vízminőség (ionösszetétel) változását, szennyezést jelzi

10 2.1 Leggyakoribb anionok és kationok („természetes” állapot)  Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+  HCO 3 -, CO 3 2-, SO 4 2-, Cl Keménység  Ca és Mg ionok okozzák (pl. Ca(HCO 3 ) 2 ; (nk – CaO eé)  Változó keménység: forralással eltávolítható HCO 3 - mennyiségével egyenértékű  Állandó keménység: összes – változó 2.3 Oldott CO 2 – szervetlen C formák 2. KÉMIAI JELLEMZŐK CO 2, H 2 CO 3, HCO 3 -, CO 3 2- (pH függésük) pH 4.5 pH 8.3

11 2.4 Kloridok  Természetes előfordulás: NaCl, KCl, CaCl 2 sók formájában  Mesterséges források: utak sózása, ipar (pl. Cl előállítás), sóbányákból 2.5 pH  pH = - log(H + ), semleges víz: mol H + (proton)/l  7  Természetes vizek: pH 6.5 – 8.5 (csapadékvíz pH 5.5)  Befolyásolja: mész-szénsav egyensúly, humin- és fulvinsavak, biológiai aktivitás  Biokémiai folyamatok lejátszódása pH érzékeny 2.6 Savasság, lúgosság  Puffer kapacitás (semlegesítő képesség) a savas, lúgos behatással szemben  Természetes védelem: hidrokarbonát ionok (hazai adottságok)

12 2.7 Oxigén háztartás  Oldott oxigén, oxigén telítettség (hőmérséklet, nyomás függő)  Befolyásoló tényezők (források és nyelők): diffúzió, lebontás, fotoszintézis, légzés stb. 2.8 Szervesanyag tartalom  Biokémiai oxigénigény: baktériumok általi oxidációhoz szükséges oxigén mennyisége (mérése) 5 20 nap BOI  Kémiai oxigénigény (KOIp  KOIcr)  Összes szerves szén BOI 5 BOI 20 KOI TOC Elméleti oxigénigény 100% 0%

13 2.9 Nitrogénvegyületek  Nitrát és nitrátosodás: methemoglobinemia  Szervetlen N formák (NH 4 +, NO 2 -, NO 3 - ): eutrofizálódás  O 2 fogyasztás: Kjeldahl N (szerves + NH4-N) Atmoszférikus N Szerves N (proteinek, aminósavak, karbamid) Ammónium N kötés Hidrolízis, ammonifikáció Nitrit Nitrát Nitrifikáció (Nitrobakter) Denitrifikáció Nitrifikáció (Nitrosomonas) Nitrát redukció Asszimiláció Oxidált állapotok Redukált állapotok 5 20 nap BOI BOI C BOI N  Biokémiai folyamatok:

14 2.10 Foszforvegyületek  Eutrofizálódás: minimum tényező (Liebig elv)  Oldott formák: főként ortofoszfát (PO 4 3- ) - növények által felvehető (DIP)  Partikulált P: szervetlen, szerves (alga, detritusz)  Biológiailag hozzáférhető P  Mérés: ÖP (összes foszfor), PO4-P, frakcionálás (hibák?)  Nincs gáz halmazállapot  P ciklus Orto- foszfát Adszorb. P Foszfát ásványok Foszfát ásványok Szerves P (detritusz) Szerves P (biomassza) Oldódás Csapadék- képződés Deszorpció Adszorpció Asszimiláció Mineralizáció Hidrolízis Oldódás Csapadék- képződés

15 2.11 Kénvegyületek  Szulfidok (redukált forma): H 2 S, szerves szulfidok, fémszulfidok (Fe, Zn, Cu stb.)  Szulfát (SO 4 2- )  Anaerob biokémiai folyamatok: SO 4 2-  H 2 S  Biokémiai oxidáció: H 2 S  H 2 SO 4  Bűzhatás  2.12 Vas- és mangánvegyületek  Oldott állapotban (Fe 2+ ): felszín alatti vizekben tározók fenékiszapjában (hidrogén-karbonátos, szulfátos, huminsavas kötésben)  Oxigén jelenlétében: Fe(OH) 3 (vashidroxid, oldhatatlan)  A vas és a mangán közegészségügyi szempontból nem ártalmas, de esztétikailag kifogásolható

16 2.13 Mikroszennyezők  Kis koncentrációk (μg/l, ng/l) – analitika!  Íz és szagrontó hatás, gyakran mérgezőek (önmagukban vagy más anyagokkal képzett komplexeikben)  Bioakkumulációs hajlam, karcinogén hatás és mutagenitás  Szervetlen mikroszennyezők:  nehézfémek (Hg, Cd, Pb, Cr, Ni, Cu, Zn), As, cianid, Al  Oldhatóságtól függ a veszélyesség (pH, redox)  esszenciális elemek is!  Szerves mikroszennyezők:  Ásványolaj, olajszármazékok (TPH), PAH vegyületek, klórozott szénhidrogének, PCB-k, benzol és alkilbenzol (BTEX), fenolok, kloroform,...)  növényvédőszerek (DDT, lindán, atrazin...)  Felületaktív detergensek, oldószerek  Trihalometán prekurzorok- fertőtlenítés mellékterméke)  EU direktívák, WHO: veszélyes anyagok listája  Természetes eredetűek is lehetnek (humin- és fulvinsavak az elhalt növények lebomlásából, fenol a korhadó falevelekből, As és más fémionok a kőzetek oldódásából, algatoxinok)

17 Baktériumok: Patogének (Vibrio cholerae - kolera, Shigella - vérhas, Esherichia coli - vastagbél, véd/de gyulladást is okoz, Salmonella - tífusz, Staphylococcus, Cyanobaktériumok stb.) Mérés: indikátor (patogének jelenlétére utaló) baktérium csoportok Összes coliform (TC) – talajban, üledékben található nem spórás, pálcika alakú baktériumok Fekál coliform (FC) – emberek és melegvérű állatok bélrendszeréből származó coli baktériumok (44.5 C-on tenyésztik, ahol a nem fekális eredetűek növekedése már gátolt) Fekál streptococcus (FS) – az emberi és állati zsigerekben élő baktériumok FC/FS > 4 emberi eredetű, FC/FS < 1 állati eredetű szennyezés Csíratesztek 3. BAKTERIOLÓGIAI (MIKROBIOLÓGIAI) JELLEMZŐK

18 Vírusok Gazdaszervezet nélkül nem képesek szaporodni, azt fertőzik Környezeti hatásoknak (pH, hőmérséklet, stb.) elég jól ellenállnak Vízben előfordulók: Enterális vírusok (spirális alakú paraziták, méretük nm), Hepatitis A Patogén protozoák: „új” patogének (vízellátó rendszerekből származó járványok leggyakoribb okozói, véglények) Cryptosporidium (USA, 1987) Giardia lambdia (ostoros protozoa) Klasszikus víztisztításnak ellenállnak (vírusok is) Indikátorok hiányosságai Kockázat-szemlélet

19 4. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS  A víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében „fontosak”  Egységes minősítési módszer nem ismert  Élőlénytársulások, fajlistákon alapuló meghatározás  Világszerte kutatják, az EU VKI kulcskérdése  Problémák megoldásának sorrendisége  Több információ: akut és kumulatív hatások  Számszerűsítés ???  Felföldy féle eljárás: kémiai vízminősítés alapján!

20 FELFÖLDY FÉLE MÓDSZER  Halobitás: a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak vez.kép, ionok  Trofitás: az elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Alapja a fotoszintézis, amelyhez fény, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelõ hőmérséklet és klorofilltartalmú növényzet (alga, hínár) szükséges. Biomassza, Chl-a, P formák, elsődleges termelés, fitoplankton összetétel stb.  A szaprobitás a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke. Ez a heterotróf vízi szervezetek számára táplálékul alkalmas nem mérgezõ, biokémiailag lebontható szerves anyagok mennyiségétõl függ. O 2, BOI 5, KOI, baktérium szám, Pantle-Buck index stb.  Toxicitás: a víz mérgezőképessége, a vízi élővilág életműködését zavaró mérgező anyagok jelenléte. Exotoxinok és endotoxinok (élővilág által termelt). Mikroszennyező koncentrációk, ökotoxikológiai tesztek stb.

21 VKI-BIOLÓGIAI ELEMEK (VKI) Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

22 Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere. A vízminősítés során a víz tulajdonságait elsősorban a használatok alapján osztályozzuk: antropocentrikus szemlélet. Az ökocentrikus szemlélet nem az vízhasználatok szerinti „alkalmasságot” veszi alapul, hanem a víz ökológiai állapotát.  VKI

23 VÍZMINŐSÍTÉS: Víz Keretirányelv („Water Framework Directive”) (2000/60/EEC) Ivóvíz előállítására használt felszíni vizek minőségi követelményei (75/440/EK) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (78/695/EK) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (79/869/EK) Talajvíz minősége (80/68/EK) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (2006/7/EK) Ivóvíz (98/83/EK) Környezetminőségi előírások (Veszélyes anyagokra, 2008/105/EK) (régi: 76/464 EEC és leányirányelvei, – Higany szennyezés, Kadmium szennyezés, Hexaklorociklohexán) EU immissziós irányelvek

24 VÍZMINŐSÍTÉS: Természetes vizek minősége: 10/2010 (VIII.17.) VM rendelet a vízszennyezettségi határértékekről MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről” MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI /9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei Hazai szabványok, rendeletek

25 Vizsgálandó jellemzők: Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) Vízminőségi osztályozás: 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

26 Felszíni vizek minősítése: határértékek (MSZ 12749) KomponensI.o.II.o.III.o.IV.o.V.o. Oldott oxigén (mg/l)7643<3 Oxigén telítettség (%) , , , BOI 5 (mg/l)461015>15 KOI ps (mg/l)581520>20 KOI cr (mg/l) >60 TOC (mg/l)351020>20 NH 4 -N (mg/l) >2 NO 2 -N (mg/l) >0.3 NO 3 -N (mg/l)151025>25 PO 4 -P (μg/l) >500 ÖP (μg/l) >1000 Chl-a (μg/l) >250 TC (e/ml) >1000 FCF (e/ml) >100 Ásványolaj (μg/l) >250 Fenol (μg/l)251020>20 Hg (μg/l) >1 Cd (μg/l)0.5125>5 Vezetőképesség (μs/cm) >2000

27 Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

28 A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály 2 osztály kémiai állapot 2 osztály VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

29 VKI monitoringFolyókTavak Biológiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Hidromorfológiai paraméterek Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállásjellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Kémiai paraméterek Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok

30 Fizikai és kémiai minősítés vízfolyásokra (kiváló-jó / jó – mérsékelt osztályhatárok, éves átlagértékre)

31 Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

32 Elsőbbségi anyagok Az elsőbbségi anyagokra az EU tagországokra egységesen érvényes vízminőségi határértékek érvényesek; A minősítéshez évi átlag értékekhez viszonyított határértékeket és egyedi méréseknél megengedhető legnagyobb koncentrációkat adnak meg; A vizekre vonatkozó határértékek szerves szennyezők esetén a lebegőanyagot is tartalmazó vízre, fémek esetén a szűrt vízre érvényesek; A Cd határértékek vízkeménységtől függőek; Biológiai mintákra (halak, kagylók) határértéket csak néhány szennyezőanyagra állapítottak meg.

33

34

35 „Passport”-ok

36 A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotú, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia EU a Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) 30/2004 (XII.30.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 2006/118/EK a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről Guidance on Groundwater Status and Trend Assessment (EU, CIS Guidance Document No.18.), 2009 A leányirányelv két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l. A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata: Magyarországon (VGT, 2009): NO3 (felszíni víz receptorra is, az EU szinten megállapított határértéknél szigorúbb értéket), NH4, vezetőképesség, Cl és SO4, TOC, Cd, Pb, Hg. Peszticidek, tri- és tetraklóretilén és AOX

37 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

38

39 Felszín alatti vizek minősítése ivóvíz előállítására való alkalmasság szerint Vizsgált komponensek: pH, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia Osztályozás: I.Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1.Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2.As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3.Lágyítás, keményítés III.Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia

40

41 ÉRTÉKELT VÍZMŰTELEPEK

42 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

43 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

44 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

45 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

46 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

47 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

48 Vízminőségi és mennyiségi monitoring Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. Célok: Célok:  A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése  Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring)  A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok)  osztályozás  Trendek detektálása  Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása  Határértékek megsértése (hatósági feladat)  Haváriák nyomon követése ("early warning")

49 Felszíni vízminőségi monitoring 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok 1994-től MSZ 12749:Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

50 Törzshálózati és regionális szelvények

51 Kéki-patak Vízhozam mérő szelvény Burnót-patak Automata vízmintavétel és mérőbukó

52 A korábbi vízminőségi hálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

53

54 EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Vizsgálati monitoring ? ? ? Felügyeletimonitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! Felügyeleti Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km 2 -es vízgyűjtőkre Operatív Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) Indikátor paraméterek Vizsgálati Eseti - okok meghatározása, havária

55 Helyszíni válogatás Biológiaimintavétel

56

57 monitoring VKI monitoring

58

59 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)

60 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG Befolyásolja: Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöb(határ)értékhez képest Meghatározni kívánt információ (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.) t C ChChChCh t C ChChChCh t C ChChChCh

61 Zala, Zalaapáti ( ) Összes P (mg/l)

62 A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata (osztályozás megbízhatósága)

63 Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Minősítettek 12%-a jó állapotú 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló- jó állapotú Vízfolyások Állóvizek

64 Állapot/ potenciál Biológiai osztályozás Hidromorfoló- giai osztályozás Fizikai-kémiai osztályozás Specifikus szennyezők (fémek) Ökológiai minősítés db% % % % % Kiváló111%40%526% 384% 00% Jó13415%566%30936%687% Mérsékelt28433%49157%30635% 769% 29534% Gyenge18621%28232%506%18421% Rossz374%263%00%374% Nincs adat21725%101%15217%75587%28533% Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

65 Adatok nyilvántartása, adatbázisok VM törzshálózati adatbázis (KGI, VITUKI) – 2006-ig OKIR –Térinformatikai megjelenítés –Hozzáférhetőség (web) EU WISE (Európai Víz Információs Rendszer) EPER/PRTR (European Pollution Emission Register)

66

67

68

69

70

71

72

73 A kockázatos vizek számának megoszlása a tagállamok 2004 évi, a VKI teljesítéséről szóló jelentései alapján (sötét: kockázatos, középkék: bizonytalan (pl. adathiány), világos: a jó állapotnak megfelel)

74 EUROWATEBASEEUROWATEBASE

75

76

77

78 TAVAK –FÜRDŐVÍZ MINŐSÉG

79

80

81 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 -N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

82 Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m Összes P g/m Oldószer extr. g/m Lebegőanyag, g/m Jelenleg érvényes: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei a három+1 kategóriában

83 „Bírság rendelet” A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában KomponensI.II.III.IV.V.VI. pH 6,5 8,5 6, KOI Cr g/m NH 4 -N g/m 3 1,563,8923,337,7823,337,78 NO 3 -N g/m 3 9,0311,2918,06 - TP g/m 3 1, ANA det. g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m

84 Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

85

86 Adatok a kibocsátásokról VAL-VÉL lapok Környezetvédelmi felügyelőségek adatgyűjtése (KVVM, KÖTEVIFE-k) TESZIR 91/271 EEC (Városi szennyvíz irányelv) teljesítése, adatközpont: VKKI, KÖVIZIG-ek OSAP statisztika (KSH)


Letölteni ppt "VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS. Milyen a ”jó” vízminőség?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések