Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING. Témakörök Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING. Témakörök Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete."— Előadás másolata:

1 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

2 Témakörök Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete és működése A működéshez szükséges jogi és gazdasági környezet Működő monitoring rendszerek: –Vízminőségi és emissziós monitoring (FEVI, FAVI, KÁRINFO, PRTR-EPER, EU-WISE) –Vízrajzi monitoring –Talaj monitoring (TIM) Gyakorlatok: –Mérés hibája, adatok megbízhatósága (precizitás és pontosság) –Adatbázis kezelés, az információs rendszerek adatrendszerének felépítése, nagy számú adat kezelésére alkalmas eszközök –Adatfeldolgozás, idősor elemzés és az adatok térinformatikai interpretációja Terep, labor: –Mintavételezés, helyszíni mérés –Vízkémiai analízis –Hidrobiológia

3 Környezeti monitoring Célra orientált, szervezett mérési és kiértékelési tevékenység, amelynek segítségével a vizsgálandó környezeti elem állapotát, annak változását és ezeknek az ismeretében az állapot romlást előidéző okokat figyelemmel tudjuk kísérni ill. meg tudjuk határozni. Célra orientált, szervezett mérési és kiértékelési tevékenység, amelynek segítségével a vizsgálandó környezeti elem állapotát, annak változását és ezeknek az ismeretében az állapot romlást előidéző okokat figyelemmel tudjuk kísérni ill. meg tudjuk határozni. Cél: Információ nyerés Cél: Információ nyerés A monitorozás feladatai szerint: a környezeti állapot felmérése, az emberi tevékenység hatásainak nyomon követése, környezetvédelmi beavatkozások hatáselemzéséhez szükséges monitorozás. Szükséges feltételek: Jól megszervezett mintavétel és adatfeldolgozás. Szükséges feltételek: Jól megszervezett mintavétel és adatfeldolgozás.

4 Vízminőségi és mennyiségi monitoring Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. Célok: Célok:  A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése  Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring)  A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok)  osztályozás  Trendek detektálása  Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása  Határértékek megsértése (hatósági feladat)  Haváriák nyomon követése ("early warning")

5 Információ időbeliségének értelmezése: t1t1 Időben változó értékű információ: i 1 0 t < t 1 t 1

6 Monitoring rendszer megtervezése (Megválaszolandó kérdések) 1.Mi a cél? 2.Mit mérjünk? (vizsgálandó paraméterek) 3.Hol mérjünk? (szelvénykiosztás, keresztszelvény, mélység) 4.Mikor mérjünk? (mintavételi gyakoriság, pontminta-sorozatminta) 5.Hogyan mérjünk? (mintavétel, tárolás, szállítás, mérési - analitikai módszer) 6.Hogyan tároljuk és dolgozzuk fel a mérési eredményeket? (adatbázis, térinformatika) 7.Költségek, kockázatok, bizonytalanságok?

7 Felszíni vízminőségi monitoring 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok 1994-től MSZ 12749:Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

8 Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon az MSZ szerint Vizsgálandó jellemzők Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) 3. Osztályozás 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján

9 Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) Vizsgálati gyakoriság: Heti, kétheti, szezonális Adatok gyűjtése VM adatbázis (KVVM-KGI) Vízhozam adatok átadása a vízrajzi adatbázisból, vagy a mintavétellel egyidejű vízhozam mérés

10

11 Szelvénykiosztás szempontjai Javasolt mintavételi szelvény

12 Törzshálózati és regionális szelvények

13 Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság

14 A korábbi vízminőségi hálózattal kontrollált vízfolyás szakaszok az összeshez képest

15

16 Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI 5, KOI, O 2 ) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ szerint) I.Osztály II.Osztály III.Osztály IV.Osztály V.Osztály

17 Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Bakteriológia Mikroszennyezők

18  A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba.  Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések).  A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell. MONITORING - VKI

19 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

20 BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

21 VKI monitoringFolyókTavak Biológiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Hidromorfológiai paraméterek Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállásjellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Kémiai paraméterek Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok

22 SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok FIZIKAI-KÉMIAI Termikus viszonyok: hőmérséklet Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén Sótartalom: vezetőképesség Savasodási állapot: pH, lúgosság Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók) Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak) VKI monitoring: VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK

23 Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).

24 Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

25 EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Vizsgálati monitoring ? ? ? Felügyeletimonitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! Felügyeleti Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km 2 -es vízgyűjtőkre Operatív Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) Indikátor paraméterek Vizsgálati Eseti - okok meghatározása, havária

26 VKI szerint kijelölt víztestek km 2 ~ 900 közvetlen (kis) vízgyűjtő 869 vízfolyás víztest (vízgyűjtő > 10 km 2, 25 típus) 296 állóvíz víztest (vízfelszín > 50 ha, 18 típus) 75 természetes, 221 mesterséges és erősen módosított

27

28 Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja A II. Mellékletben részletesen ismertetetett hatásfelmérési eljárás kiegészítése és validációja; A távlati monitoring programok eredményes és hatékony tervezésének elősegítése; A természetes viszonyokban bekövetkező sokévi változások kiértékelése és A területeken már általánosan elterjedt emberi tevékenységből származó sokévi változások kiértékelése. A feltáró monitoringot legalább egy évig kell működtetni a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) időszakában. Az első VGT összeállításának határideje: december 22. A monitoring programoknak december. 22-éig kell működésbe lépniük. A monitoring eredményekre először a 2008-ban esedékes első VGT-tervezet kidolgozásához, s ezt követően a 2009 végén esedékes végleges VGT változat összeállításához van szükség. A VGT-eknek tartalmazniuk kell a státus térképeket.

29 Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja Minőségi elemek: A feltáró monitoringot a tagállamoknak legalább egyéves időszakra kell kiterjeszteniük, mialatt biztosítaniuk kell az összes biológiai, hidromorfológiai és általános fizikai-kémiai minőségi elemet jellemző paraméterek mérését. A monitoringot ki kell terjeszteni a prioritási listán szereplő – vízfolyás vízgyűjtőjén vagy részvízgyűjtőjén bevezetésre került - szennyező anyagokra. Egyéb szennyezőanyagok akkor vonhatók be a monitoringba, ha azok jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre a vízgyűjtő- vagy részvízgyűjtő területén. A határt átszelő víztestek esetében ajánlatos az összes elsőbbségi és egyéb releváns szennyező anyag vizsgálata (nem kötelező!) A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni, ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz státusa.

30 Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja Célok: Megállapítani azoknak a víztesteknek a státusát, amelyeket kockázatosaknak minősítettek a környezetvédelmi célkitűzéseik elérése szempontjából, valamint felmérni az ilyen víztestek státusában bekövetkezett mindenfajta változásokat a mérési programokból eredményei alapján. Elsősorban a víztestre ható terhelésekre érzékeny minőségi elemek paramétereire irányul!

31 Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja Helyek kiválasztása: Minden olyan víztestre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata (II. Melléklet) és a feltáró monitoring alapján - a 4. Cikk releváns környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése szempontjából - kockázatosnak minősül. Ezen túlmenően a monitoringot azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be. Mivel az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonságú víztestek csoportosítását és lehetővé teszi, hogy a monitoringot csak a reprezentatív víztestekre alkalmazzák, értelemszerűen nem kötelező a monitoringba az összes fent sorolt víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet!

32 Ha a víztestet egynél több pontszerű szennyezőforrás terheli, a monitoring helyeket úgy kell kijelölni, hogy azok reprezentálják az összes szennyezőforrásból eredő terhelések nagyságát és a keletkezett hatásokat. A diffúz szennyezőforrásokból eredő és a hidromorfológiai eredetű terhelések felmérése esetén előfordulhat, hogy a szükséges mérőhelyek száma megegyezik a kockázatos víztestek számával. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja Minőségi elemek: Ki kell terjeszteni a víztestek minőségi elemét vagy elemeit jellemző indikatív paraméterekre, illetve azokra a paraméterekre, amelyek különösen érzékenyek a víztestet vagy víztest-csoportot érő terhelésre vagy terhelésekre. Ez azt jelenti, hogy a státus osztályba-sorolásánál a vizsgált minőségi elemek értékeinek száma minimumra csökkenthető. Ez elősegíti a státus-felmérést terhelő hibák csökkentését is.

33 A vizsgálati monitoringra speciális esetekben van szükség, amikor a környezetvédelmi célkitűzések (határértékek) túllépésének okai nem ismertek; a feltáró monitoring azt jelzi, hogy a 4. Cikkben megfogalmazott célkitűzéseket az adott víztest valószínűleg nem éri el, de az el nem érhetőség okainak felderítését szolgáló operatív monitoring még nem épült ki, vagy ha meg kell állapítani a balesetből származó szennyezés nagyságát és kihatásait. Konkrét eset, illetve probléma sajátosságainak figyelembe vételével kell kialakítani! Magában foglalhatja a veszélyjelző és a figyelmeztető monitoringot is (pl. az ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme). Felszíni vizek vizsgálati monitoringja

34 Felszíni víz monitoring alprogramok (2 felügyeleti + 8 operatív)

35 Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) MSZ 12749: 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) VKI monitoring: Felügyeleti: 140 hely Operatív: 345 hely

36 MONITORING MSZ12749WFD NETWORKSITESNETWORKSITES BASIC150 SURVEILLANCE (BASIC) * REGIONAL90OPERATIONAL (WBs AT RISK) ~350** LOCAL ~250 EXAMINATIONAL? TOTAL ~490 TOTAL ~550 * Intercalibration and reference sites ** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

37

38

39 monitoring VKI monitoring

40

41 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)

42 Kockázat A kedvezőtlen esemény bekövetkezésének esélye, VKI értelmezésében a hibás osztály besorolás valószínűsége. Az elfogadható kockázati szint befolyásolja a víztest állapotának meghatározásához szükséges monitoring időbeli és térbeli sűrűségét. Megbízhatóság (konfidencia) Annak a valószínűsége ( %-ban kifejezve), hogy a statisztikai paraméter valós értéke a számított és a jegyzett értékek közé esik (statisztikai bizonytalanság). Precizitás (pontosság) A valós állapot és a monitoring által talált állapot közti eltérés, adott konfidencia-tartomány szélességének felével megegyező statisztikai bizonytalanság mértéke.

43 Monitoring a célkitűzések elérésének azonosítására (pl. a víztest státusának meghatározásához): Megadandó: a becsülhető paraméter (pl. középérték vagy 90-es percentilis); a kívánt precizitás (pl. 0.5 mg/l; 20%); és a kívánt megbízhatóság (pl. 90%, 99%). A szükséges vízminták száma: n = (t s /d) 2 ahol “s” = mérvadó eltérés (szórás), “d” = kívánt precizitás és “t” = a kívánt megbízhatósági szintre (pl. t = 1.65 a 90%- os megbízhatóságra) vonatkoztatott paraméter érték

44 A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata (osztályozás megbízhatósága)

45 Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Vízfolyások Állóvizek

46 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG Befolyásolja: Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöb(határ)értékhez képest Meghatározni kívánt információ (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.) t C ChChChCh t C ChChChCh t C ChChChCh

47 Zala, Zalaapáti ( ) Összes P (mg/l)

48 Állapot/ potenciál Biológiai osztályozás Hidromorfoló- giai osztályozás Fizikai-kémiai osztályozás Specifikus szennyezők (fémek) Ökológiai minősítés db% % % % % Kiváló111%40%526% 384% 00% Jó13415%566%30936%687% Mérsékelt28433%49157%30635% 769% 29534% Gyenge18621%28232%506%18421% Rossz374%263%00%374% Nincs adat21725%101%15217%75587%28533% Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

49 Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint Állapot/ potenciál/ osztály Természetes kategóriájú állóvíz víztestek Összes állóvíz, ökológiai minősítés Biológiai elemek Fizikai kémiai elemek Ökológiai minősítés Db%db% % % Kiváló23%710%57%52% Jó1826%3145%2029%3315% Mérsékelt1623% 1319% 2029%2512% Gyenge710%7 94% Rossz34%3 52% Nincs adat2333%1826%1420%13665%

50

51

52

53 Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

54

55

56

57 Hazai alkalmazás: jogszabályi környezet A Víz Keretirányelv monitoringra vonatkozó speciális előírásai: „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és a „felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól” szóló 30/2004. (XII. 24.) KvVM rendelet A felszíni vizek mennyiségi monitoringja: „a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről” szóló 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet Ivóvízkivételek védőterületei: A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet A Natura2000 területek monitoringja: 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet „az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről”

58 Adatok nyilvántartása, adatbázisok VM törzshálózati adatbázis (KGI, VITUKI) – 2006-ig OKIR –Térinformatikai megjelenítés –Hozzáférhetőség (web) EU WISE (Európai Víz Információs Rendszer) EPER/PRTR (European Pollution Emission Register)

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68 A kockázatos vizek számának megoszlása a tagállamok 2004 évi, a VKI teljesítéséről szóló jelentései alapján (sötét: kockázatos, középkék: bizonytalan (pl. adathiány), világos: a jó állapotnak megfelel)

69 EUROWATEBASEEUROWATEBASE

70

71

72

73 TAVAK –FÜRDŐVÍZ MINŐSÉG

74

75

76

77 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 -N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

78 Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m Összes P g/m Oldószer extr. g/m Lebegőanyag, g/m Jelenleg érvényes: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei a három+1 kategóriában

79 „Bírság rendelet” A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában KomponensI.II.III.IV.V.VI. pH 6,5 8,5 6, KOI Cr g/m NH 4 -N g/m 3 1,563,8923,337,7823,337,78 NO 3 -N g/m 3 9,0311,2918,06 - TP g/m 3 1, ANA det. g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m

80 Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

81 Adatok a kibocsátásokról VAL-VÉL lapok Környezetvédelmi felügyelőségek adatgyűjtése (KVVM, KÖTEVIFE-k) TESZIR 91/271 EEC (Városi szennyvíz irányelv) teljesítése, adatközpont: VKKI, KÖVIZIG-ek OSAP statisztika (KSH)


Letölteni ppt "FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING. Témakörök Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések